Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-14 / 163. szám

6 FESZTTVÁLNYÁR PÉNTEK, 2000. JÚL. 14. A rossz napszemüveg is jobb a semminél Hamisított UV-biztonság Napba nézni veszélyes! Az ultraibolya sugárzás a szürkehályog fő okozója. (Nagy László felvétele a tavalyi napfogyatkozáskor készült) Újjáéled a zsinagóga orgonája A szegedi zsinagóga orgonája hamarosan ismét visszakaphatja régi fényét, söt még ki is bővülhet egykét éven belül, ha a felújítási munkálatok olyan ütemben haladnak, mint ahogy azt tervezik. Három szakaszban újul fel a szegedi zsinagóga orgonája, melyet Orgelbauer Wegenstein temesvári orgonakészítő készített, és 1903-ban adtak át. A hangszer 24 regiszteres és 2 manuálés, valamint 1276 sípos volt. Az első szakaszban az orgonaszekrény festését és az orgonasípok helyreállítását tűzték ki célul, melynek eredménye az lesz, hogy ismét működőképessé válik majd az hangszer. Ezek a munkálatok körülbelül nyolc és fél millió forintba kerülnek. A pénzt jótékonysági estekkel, hangversenyekkel, a Mazsihisz támogatásával, valamint az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért alapjából sikerült előteremteni, melynek érdekében dr. Pollák László, az alapítvány vezetője 80 évesen is sokat tett. Az orgona felújítását a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra vállalta. Az így működőképessé tett orgonát előreláthatólag szeptember 17én fogja meghallani a közönség, átadni pedig dr. Schweitzer József országos főrabbi fogja. Játszik majd rajta Kármán György, az Országos Rabbiképző Egyetem kántorképző szakának vezetője is, aki már az eredeti hangszert is használta. A második szakaszra is előteremtették a pénzt, ekkor az orgona bővítésére is sor kerül. A pénzügyi alapokat a Szegedi Önkormányzat, a Szegedi Magyar Izraeli Baráti Társaság, valamint szintén a Mazsihisz, és a jótékonysági hangversenyek bevétele szolgáltatja. A harmadik szakaszban az orgona lenti, nagyterembeli mozgatását és működtetésének megoldását tűzték ki célul. Erre a stádiumra is gyűjtik már a pénzt, a teljes felújítási munkálatok pedig jövőre, vagy pedig az azt követő évre be is fognak fejeződni. P. K. Családi nap a vadasparkban Az utóbbi években szerencsére egyre több szó esik arról, hogy a túlzásba vitt napozás komoly bőrbetegségekhez vezethet. Keveset beszélünk ugyanakkor arról, hogy a napsugarak nemcsak bőrünket, hanem a szemünket is károsíthatják. Pedig ma már bizonyított, hogy az ultraibolya sugárzás a szürke hályog egyik okozója. Annak pedig, hogy a párszáz forintos napszemüveg is UV-szürö lenne, természetesen a fele sem igaz. A forgalomba kerülő napszemüvegek minőségét senki nem ellenőrzi. A szemet nyáron, napsütésben a látható fény hullámhosszánál rövidebb ultraibolya (UV), és a hosszabb, szintén nem látható, de melegként érzékelhető; infravörös sugarak károsíthatják. Az úgynevezett UVB tartomány ugyanis a szaruhártyában, az UVA spektrum pedig a szemlencsében nyelődik el, megkímélve a káros sugárzástól a retinát. A szemlencse ezzel voltaképpen „feláldozza magát": ma már bizonyított, hogy az UV sugárzás az egyik fő okozója a szem leggyakoribb öregkori megbetegedésének, a szürke hályognak. Ha tehát óvjuk szemünket az UV-sugaraktól, csökkentjük a szürke hályog kialakulásának esélyét - magyarázza Kolozsvári Lajos professzor, a szegedi szemklinika igazgatója, akit arra kértünk, segítsen tisztázni a napfénnyel és a napszemüvegekkel kapcsolatos állítások helyességét. A legveszélyesebb természetesen a közvetlen Napba nézés, hiszen ilyenkor az intenzív látható fény és az infravörös sugárzás akadálytalanul éri el a retinát. Ezért helytelenek, sót ártalmasak azok az utóbbi években népszerűsített szemtornák, amelyik a Nap mellé nézést javasolják, és igen káros minden olyan, fiatalemberek körében nem ritka vetélkedés, melynek az a tétje, hogy ki tud tovább a Napba nézni. A napfény, így a káros UV sugarak azonban közvetve is elérik a szemet, ezért a professzor szerint erős napsütésben igen nagy jelentősége van a szem árnyékolásának. Különösen vízparton és homok mellett (télen pedig a havon), mely közegek bizonyos mértékben visszaverik a fényt. Az árnyékolás történhet sapkával, kalappal, napernyővel, bármivel, ami megakadályozza, hogy a nap fénye közvetlenül a szemet éije. A legegyszerűbb megoldás természetesen a napszemüveg, melyek közül a legrosszabb is jobb a semminél. - Nem igaz az a rémhír, hogy a rossz minőségű napszemüvegek többet ártanak, mint használnak, mert kitágítják a pupillát, ugyanakkor nem óvnak a káros sugaraktól állítja Kolozsvári Lajos. - A napszemüvegek csak igen kis mértékben tágítják a pupillát, ugyanakkor megóvják a szemet az erős fényterheléstől, a káprázástól. Az viszont tény, hogy a károsodástól hosszú távon csak az UV-szűrős napszemüvegek védik meg szemünket - szögezi le a professzor. Azt viszont, hogy melyik napszemüveg szűri ki ténylegesen az ultraibolya sugarakat, nehéz eldönteni. Az optikusok szerint az igazi UV-szűrő napszemüvegek 6-8 ezer forintnál kezdődnek, ugyanakkor lépten-nyomon párezer, sőt, párszáz forintos, ultraibolya-biztosnak kikiáltott okulárékat árusító helyekbe botlik az ember. Nem véletlenül. A forgalomba kerülő napszemüvegeket ugyanis ma nem ellenőrzi senki. Horváth Györgytől, a KERMI szakág-igazgatójától megtudtuk, a rendszerváltás óta a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek jó részére a jogszabály nem ír elő bevizsgáltatási kötelezettséget, így a kereskedőnek nem kell, a KERMI-nek pedig nem lehet ellenőriznie a napszemüvegeket. Az igazgató szerint a „reguláris" kereskedelemben viszonylag jó a helyzet, az „útszéli" árusoktól, áruktól viszont semmi jót nem váljon az ember. A termékeken szereplő, a biztonságos használatot garantálni hivatott „CE" matrica sem jelent semmit, hiszen ezek könnyen hamisíthatók, mint ahogyan az sem okoz gondot, hogy „UV-biztos" felirattal lássák el az olcsó műanyag lencséket. Horváth György szerint sajnos sokan élnek is e lehetőségekkel. Pálkúti Istvánná, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Csongrád megyei vezetője ugyancsak arról tájékoztatott, hogy a felügyelőség (kivéve a tavalyi napfogyatkozást) nem ellenőrzi a forgalmazott napszemüvegek minőségét. Vásárlói panasz esetén természetesen kötelességük megvizsgáltatni a szóban forgó terméket, de ilyen kérés még nem érkezett hozzájuk. Hasonló választ kaptunk akkor is, amikor az ÁNT.SZ-nél érdeklődtünk napszemüveg-ügyben. A hatóságok tehát nem sok segítséget nyújtanak abban, hogy megtudhassuk: valóban óvjuk-e szemünket a káros sugaraktól, ha UV-biztosnak mondott napszemüveget vásárolunk. Kénytelenek vagyunk beérni a szemész útmutatójával, mely szerint az ultraibolyát kiszűrő lencsék a piros és a zöld színeket élénken, a kéket viszont tompán, inkább szürkének mutatják. Keczer Gabriella Munkatársunktól A vakáció kitörése óta a Szegedi Vadaspark által szervezett napközis táborokban megannyi általános iskolás gyermek ismerkedik meg a vadaspark állataival és növényeivel. A gyermekeket többek között az állalápolók avatják be az általuk gondozott állatok életének rejtelmeibe. Vasárnap azonban a kisebbek és a naMunkatársunktól A Fesztiválterasz mai, negyed tízkor kezdődő adása bepillantást enged a nézőknek a Hunyadi László című opera premierjére. A szünetben a stúdió vendége lesz Gyimesi Kálmán és Albert Tamás, sőt, az előadás súgója, gyobbak is megismerhetik a nagy titkot, hiszen a Szegedi Vadaspark immáron második alkalommal rendezi meg az Alkotóházzal közös családi napját, amelynek programjában ügyességi játékok és kézműves foglalkozások szerepelnek. Délelőtt 11 órától a Buborék Gyermekszínház A Nempiskóta erdő szélén című előadását nézhetik meg az érdeklődők. Poór Hajnalka is. A műsorban szó esik majd a kamionos country találkozó eseményeiről, s egy női kamionsofőrrel is megismerkedhetnek a nézők, akik mindemellett egy makói fotós hagyatékának legszebb képeit is megcsodálhatják. kmPws | repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31. Telefon: 62/424-715. Vtv: Fesztiválterasz Az elözö kormányzat Sulinet néven programot indított az iskolák internetes hálózatba történö bekapcsolására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézmények többségében az új lehetőség kihasználtságának mértéke harminc százalék körül mozog. A szegedi pedagógiai nyári egyetem egyik előadóját, dr. Kis-Tóth Lajos főiskolai tanárt, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Médiainformatika Intézetének vezetőjét arról kérdeztük, milyen szerepe lehet a multimédiának, és ezen belül az internetnek az oktatásban. - Előadásában azt mondta, hogy kétszáz évnek kellett eltelni, mire a könyvet feltalálásától számítva taneszközként használták. Menynyi időt jósol annak, hogy a multimédia elterjedjen az oktatás terén? - Mivel bizakodó vagyok, nem hiszem, hogy kétszáz évnek kellene elteimegtanítani, hogy elsőként és kizárólag az internetet használja tájékozódásra. Már csak azért sem, mert pillanatnyilag az interneten megtalálható információhalmaz mennyiségében és feldolgozottságában is jelentősen elmarad a hagyományos könyvtárak információállományától. Egyes szakterületeken viszont az internet gyorsabb hozzáférést biztosíthat bizonyos adatokhoz, gondoljunk csak például a meteorológiai adatbázisokra. A gyereknek tehát azt kell megtanítani, hogyan lehet ilyen globális forrásból egyetlen információt megtalálni, vagyis mintha azt mondanám, miként lehet a Niagarából egy korty vizet venni. — Milyen mértékben használják ki az iskolák az elektronikus világháló lehetőségeit? - Ezen a téren még vannak kiaknázatlan kapacitások. Az iskolák többségénél a kihasználtság mértéke harminc százalék körül mozog, de hallottam olyan intézményről is, ahol egy év alatt szinte egyetlen adat sem futott át a hálózaton. Hogyan használjuk a multimédiát az oktatásban? „Az internet nem csodaszer" nie, de nincs is ennyi időnk erre. A technikai fejlődés olyan gyors, hogy csupán hónapok, legfeljebb évek választanak el bennünket a multimédia széles elterjedésétől. Hiszen sok helyen már most is jelen van az oktatásban. A fó problémát nem az elteijedés ütemében, hanem a minőségben látom. Az a rendkívül nagy interakciókkal bíró és a tantervekbe beilleszthető taneszköz, amit valójában multimédiának nevezhetünk, sajnos jelenleg szinte teljesen hiányzik a piacróL Azt hiszem, akkor születik majd igazán jó multimédia, ha maga a tanár fogja elkészítenL Szerencsére az eszközök erre egyre inkább rendelkezésre állnak. Más kérdés, hogy valahogyan honorálni kellene ezt a fejlesztő tevékenységet, például az informatikai pőtlékkaL - Az előző kormányzati ciklusban külön program indult Sulinet elnevezéssel az iskolák beűr. Kis-Tóth Lajos: Az internet funkciója elsősorban az, hogy kiegészítse a már eddig is meglévő forrásokat, például a könyveket. (Fotó: Miskokzi Hóbort) kapcsolására az internetes hálózatba. Hol tart ez a folyamat? - Mára kissé lelassult A középiskolákban jelentős a kiépítettség, az általános iskolák esetében még van tennivaló. A bekötések jelenleg is folynak, csak kevésbé látványosan. Más utat viszont nem látok, minthogy minden iskolát be kell kötni a hálózatba. Ezen kívül feltétlenül megoldásra vár az információáramláshoz jendelkezésre álló sávszélesség kibővítése, mert a jelenlegi sávszélesség mellett lassan áramlanak az adatok, főleg ha egyszerre sokan használják a rendszert. Ezt a problémát azonban a távközlés technikájának gyors ütemű fejlődése hamar megoldja. - Hogyan illeszthető be az internet az oktatásba? - Hajlamosak vagyunk eltúlozni a jelentőségét, pedig az internet nem csodaszer. Ettől függetlenül jó, ha az iskola internet csatlakozással rendelkezik. Ennek azonban elsősorban az a funkciója, hogy kiegészítse a már eddig is meglévő forrásokat, például a könyveket. A gyereket semmiképpen nem arra kell