Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-12 / 161. szám
2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. JÚL. 12. i kommentár 4 fekete hegyek titka A kilencvenes években megnőtt az ázsiójuk a balkáni szakértőknek. Televízió-műsorokba hívják őket, cikkeket kérnek tőlük jól fizető folyóiratokba, a véleményükre kíváncsiak befolyásos politikusok. Jugoszlávia szétesése után is akad munka bőven. Itt van az utolsó, a legkiszámíthatatlanabb tényező, Crna Gora. Polgáraik közül sokan - az elmúlt évtizedben történtek dacára is - rokonszenveznek Szerbiával. Valamiféle anyaországnak tekintik a tőlük északra elterülő tartományt, pravoszláv testvéreknek a benne lakókat. Náluk többen tekintenek úgy a szerbekre mint elnyomó hatalomra, mely szegénységük okozója és el akarja venni gyermekeik jövőjét. Rájuk kényszerítette a horvátok elleni háborút, amelynek különösen a dalmáciai frontján, a kilencvenes évek elején, a Jugoszláv Néphadsereg színeiben a montenegróiak is kivették a részüket. Mai elnökük, a Nyugat-barát Milo Gyukanovics akkoriban az embergót kijátszó szocialista pártvezérként gazdagodott Szlobodan Milosevics védőszárnyai alatt: Albániából az ő felügyeletével és hasznára csempészték a cigarettát és megannyi hiánycikket a hadigazdaságra átállított Jugoszláviába. A belgrádi hatalommal történő látványos szakítást követően Gyukanovics demokrata pártot alapított, fellépett Montenegró nagyobb önállósága mellett, hogy néhány héttel ezelőtt bocsánatot kérjen a horvátoktól a jugoszláv színekben elkövetett atrocitásokért. Tegnap országa felvételét kérte az Európai Unióba és a NATO-ba. r lódi politikai katarzisoknak ritkán lehetünk szemtanúi. A legtöbbükről utólag kiderül, hogy érdekből tették, azért, hogy hatalmon maradhassanak. Gyukanovics esetében alighanem a legközelebbi bizalmasai tudnák megmondani, hogy kétkedésünk jogos, avagy sem. Egy biztos: a montenegróiak többsége bizalmat szavazott elnöküknek. Az esetleges függetlenség kivívását követően ráérnek azt megvonni tőle. JcfADini ellenzi... Róma (MTI) Lamberto Dini szerint „öngyilkos ötlet" lenne az Európai Unió tervezett bővítésének elhalasztása, senki nem vállalhatja egy ilyen döntés felelősségét. Az olasz külügyminiszter szavait az II Sole-24 Ore cfmű olasz napilap idézi Brüsszelből keltezett tudósításában. Dini a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelentekre reagált. A német lap tudni vél egy bizonyos német-francia tervről, amelynek az lenne a célja, hogy kitolhassa a szervezet bővítésének dátumát. Lamberto Dini kizártnak tartja, hogy a „tizenötök" bármelyike is ilyesmit fontolgatna. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kockára tegye az államés kormányfők Helsinkiben hozott döntését, amely szerint az EU-nak 2003. január elsejére készen kell állnia az új tagok befogadására. NYILTNAPOK A SZEGEDI ZEPTER-K0ZP0NTBAN 2000. JÚLIUS 14-15-16-ÁN 10-20 ÓRÁIG Termékeink egész nap megtekinthetők: Szeged, Középfasor 1-3. Tel.: 439-197 PROGRAM: 2000.07.14. 10.00 Megnyitó 11.00 A PostaBank hitelkonstrukciós ajánlatai 15.00 Termékbemutató kóstolóval egybeköfte! 18.00 Csorba Csilla a Hotel Forrás Fitness Szalon vezetőjének előadása 2000.07.15. 10.00 Megnyitó 11.00 A PostaBank hitelkonstrukciós ajánlatai 15.00 Termékbemutató kóstolóval egybekötve! 18.00 Dr. Csehpál Etelka, belgyógyász adjunktus előadása 2000.07.16. 10.00 Megnyitó 11.00 A PostaBank hitelkonstrukciós ajánlatai 15.00 Termékbemutató kóstolóval egybekötve! 18.00 Dr. Gyarmathyné Nemes Erzsébet, gyógyszerész előadása Nyereményszelvényét hozza magával, értékes ajándékokat sorsolunk ki! NYEREMÉNYSZELVÉNY ^"zepter 1 INTItNATIONAl Név: Cím: Telefon: A nemzet kedvenc nagymamája Százéves az anyakirályné London (MTI) Több tízezren ünnepelték kedden Londonban Erzsébet anyakirálynét, aki augusztus 4-én tölti be 100. életévét. A Szent Pál székesegyházban megtartott hálaadó istentisztelettel kezdetét vette Nagy-Britanniában az egy hónapig tartó ünnepségsorozat „a nemzet kedvenc nagymamája" tiszteletére. A Windsor-ház négy nemzedéke az európai uralkodóházakkal együtt köszöntötte az istentisztelettel a 100 éves anyakirálynét. A brit uralkodó édesanyja kedvenc unokája, Károly walesi herceg és fiai kíséretében érkezett a székesegyházba, ahol több mint 2500 meghfvott jelent meg üdvözlésére. A padsorokban foglalt helyet II. Erzsébet uralkodó és Fülöp herceg vezetésével az anyakirálynő valamennyi unokája, dédunokája, valamint a spanyol, a belga, a svéd, a görög, a román királyi családok tagjai, a brit kormány képviselői, neves közéleti személyiségek. Az ünnepségre meghívták mindazon alattvalókat, akik egyidősek Erzsébettel és a századdal. George Carey, Canterbury érseke beszédében méltatta azt az áldozatos szerepet, amelyet az idős anyakirályné a Windsor-ház és az egész nemzet védelmében játszott. II. Erzsébet királynő (balról) és édesanyja, Erzsébet anyakirályné a londoni Szent Pál székesegyházban. (MTI Telefotó/AP/Alastair Grant) A bátorság megtestesítőjének nevezte őt, aki London második világháború bombázása során is a brit főváros népével maradt annak ellenére, hogy a kormány a királyi család kényszerű kitelepítése mellett döntött. Erzsébet anyakirálynő meghatódottan integetett a katedrálisnál megjelent több tízezer fős tömeg láttán. Az alattvalók a jövő héten újra köszönthetik a nemzet nagymamáját, amikor katonai parádét rendeznek a ritka születésnap alkalmából. Az ünnepségek fénypontja az augusztus 4-i rendezvények lesznek, ekkor a világ egyik legnagyobb születésnapi tortájával lepik meg őt londoni rezidenciájánál. Gyukanovics nem lát más utat Montenegró: EU és NATO Podgorica, Dubrovnik (MTI) Milo Gyukanovics montenegrói államfő kijelentette, hogy országa csatlakozni kíván az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. - Montenegró prioritásként kezeli az európai és a transzatlanti integrációhoz való csatlakozást, azaz az Európai Unióba és az észak-atlanti szövetségbe való belépést - hangoztatta a Nyugat-barát nézeteiről ismert montenegrói elnök Podgoricában tartott sajtótájékoztatóján, amelyen elsősorban a jugoszláv alkotmány múlt heti módosításáról fejtette ki véleményét. Gyukanovics most először beszélt nyíltan arról, hogy Montenegró be kíván lépni az EU-ba és a NATO-ba. Belgrád mindig is ellenezte azt a gondolatot, hógy Jugoszlávia tagja legyen a NATO-nak, vagy csatlakozzon a szövetség békepartnerségi programjához. A montenegrói elnök szerint köztársasága napról napra közelebb kerül az önállósághoz, és a montenegrói vezetés fogja kiválasztani azt a pillanatot, amikor kiírják a népszavazást Montenegró jövendő állami-jogi státusának a meghatározására. Milo Gyukanovics ezt kedden a horvátországi Dubrovnikban jelentette ki, ahol részt vett Stipe Mesic horvát, Václav Havel cseh és Milán Kucan szlovén elnök találkozóján. A montenegrói elnök a jugoszláv alkotmány módosítását kommentálva kifejtette, hogy a belgrádi hatalom felelőtlen lépései teszik egyre valószínűbbé a montenegrói népszavazás kiírását. Gyukanovics a három elnökkel tartott megbeszélése után sajtóértekezleten hfvta fel a figyelmet arra: Montenegró eddigi politikájából meg lehet állapítani, hogy Podgorica nem sieti el az ilyen lépéseket. Azt fejtegette, hogy Montenegró kellő türelmet és toleranciát tanúsított eddig, mert várja a szerb politikai közvélemény válaszát azokra a javaslataira, amelyek a Szerbiával kialakított viszony átrendezésére vonatkoznak. Leszögezte, hogy a montenegrói önállóságról szóló népszavazás a köztársaság és állampolgárai alkotmányos jogai közé tartozik, és a podgoricai vezetés számol is ennek a lehetőségnek az érvényesítésével. New York (MTI) A szrebrenicai vérengzés ötödik évfordulóján Kofi Annán ENSZ-fötitkár legmélyebb sajnálatának és bűntudatának adott hangot amiatt, hogy a világszervezet szeme láttára fegyvertelen muzulmán férfiak és fiúgyermekek ezreit mészárolták le boszniai szerb tömeggyilkosok. A gyászos emlékű évforduló alkalmából kedden kiadott nyilatkozatában Kofi Annán hangsúlyozta, hogy Szrebrenica tragédiája mindörökre kísérteni fogja a világszervezet történelmét. „Nem tehetjük meg nem történtté ezt a tragédiát, de az a legfontosabb, hogy levonjuk a tanulságokat, és a jövőben alkalmazzuk ezeket" - mutatott rá a főtitkár. A boszniai szerb erők 1995. július 6. és 11. között több mint hétezer boszniai muzulmánt - férfiakat és 14 A szrebrenicai vérengzés 5. évfordulója Kísérteni fog... évesnél idősebb fiúgyermekeket - öltek meg Szrebrenicában és környékén. A Biztonsági Tanács 1993 májusában öt másik boszniai várossal együtt védett övezetté nyilvánította a túlnyomórészt muzulmánok lakta Szrebrenicát, amely mintegy etnikai szigetként ékelődött be Bosznia szerb többségű keleti részébe. Ennek ellenére a boszniai szerbek két év múlva lerohanták és 1995. július 11-én elfoglalták Szrebrenicát, miután semlegesítették az ENSZ 110 fős békefenntartó alakulatát. Július 11-én „egy olyan tömegmészárlásról emlékezünk meg, amely példátlan volt Európa második világháború utáni történelmében. Olyan embereket gyilkoltak halomra, akik azt hitték, hogy az ENSZ garantálni tudja biztonságukat" - hangoztatta Kofi Annán nyilatkozatában, nyomatékosan aláhúzva, hogy a tragédia fő felelősei, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics, a boszniai szerbek politikai, illetve katonai vezetői még mindig szabadlábon vannak, noha a hágai Nemzetközi Törvényszék vádat emelt ellenük. Az ENSZ-főtitkár szerint Szrebrenicának az a legfőbb tanulsága, hogy a gonoszt természetének megfelelően fel kell ismerni, nem kompromisszumokkal és megalkuvással kell ellene küzdeni, hanem kérlelhetetlenül szembe kell szállni vele. Kofi Annán tavaly novemberben készült jelentésében elismerte, hogy az ENSZ hibákat követett el a helyzet megítélésében. Úgy vélte, hogy a világszervezet a felelős a történtekért, mert a boszniai válságot teljes egészében helytelenül kezelte, amikor a kialakult helyzetre a semlegesség filozófiájával és az erő alkalmazásának elvetésével reagált. De összességében az egész nemzetközi közösséget hibáztathatónak tartja, mert az tétlenül szemlélte a tömeggyilkosságokat. Szrebrenica a boszniai háború által előidézett szenvedések jelképévé vált. Az 1992 áprilisában kezdődött és 1995 novemberében véget ért háború kétszázezer ember életét oltotta ki. (E három év nagy részében Kofi Annán a világszervezet békefenntartó műveleteiért volt felelős.) A szrebrenicai vérengzés ötödik évfordulóján az ENSZ főtitkára ismét mély együttérzését fejezte ki az áldozatok családjainak és barátainak. „Fájdalmuk nem enyhíthető, és soha nem szabad elfelejteni" - hangoztatta Kofi Annán. hírek Szerb igény Belgrád (MTI) A jugoszláv állam 2 millió dolláros kártérítésért beperelte az ausztráliai Esmeralda bányavállalatot és a román államot, a januári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul aranybánya-társaság fele-fele tulajdonosait - mondta a jugoszláv szövetségi főügyész, Milos Bojovics. Az igényt a Tisza szennyezésével indokolta. Ez az első eset, hogy Jugoszlávia beperel egy másik államot - mondta a főügyész. Álláspontja szerint Románia felelős a területén működő vállalatok tevékenységéért, következésképp a tevékenységük miatt külföldön keletkező károkért is. Bojovics arra is emlékeztetett, hogy Románia is aláírta a Tisza szennyezés elleni védelméről szóló nemzetközi megállapodást, amelyben minden part menti ország, köztük Jugoszlávia is részes. A töke útja Bécs (MTI) Tavaly összesen 24,9 milliárd dollár friss tőke érkezett Közép-Kelet-Európába, és a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya ezzel elérte a 124 milliárd dollárt - írja a WIFO gazdaságkutató intézet kedden Bécsben közzétett jelentése. A legtöbb külföldi tőkét változatlanul az öt legsikeresebb reformország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia vonzza. A közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke Magyarországon, Észtországban és Csehországban eléri a GDP 30 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is magas arány. ítéletidő pusztítja a termést Bukarest (MTI) Június végéig 8500 milliárd lej (109 milliárd forint) kárt okozott a román mezőgazdaságnak az aszály, majd a hirtelen viharos időjárás. Odaveszett a kukorica-, a búza- és a rozstermés 25 százaléka, a burgonya 12,5 százaléka és a napraforgó 6 százaléka, és ezek csak a legnagyobb veszteségek. A kormány 1500 milliárd lejt szán általános kárpótlásra, és 400 milliárd lejjel akarja megtoldani a talajjavítási támogatások előirányzatát, egyebek között egyes öntözési tevékenységek teljes állami finanszírozását is tervezik. Nincs ombudsman Prága (MTI) A cseh képviselőháznak a keddi második fordulóban sem sikerült megválasztania az ország emberi jogi biztosát. A két jelölt közül egyik sem kapta meg a szükséges több mint ötvenszázalékos támogatottságot. A sikertelen szavazás azt jelenti, hogy Václav Havel államfőnek és a parlament felsőházának, a szenátusnak újabb két-két jelöltet kell állítania az ombudsmani tisztségre. Ez több hónapot vesz igénybe, így az ombudsmani hivatal betöltése tovább csúszik. Az eredeti elképzelések szerint az ország emberi jogi biztosát március végéig kellett volna megválasztani, de erre a megfelelő személyek feletti vita miatt nem került sor.
