Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-12 / 161. szám

SZERDA, 2000. JÚL. 12. BELFÖLD 3 yj röviden Az MSZP és a státustörvény Budapest (MTI) A szocialista párt szükségesnek tartja, hogy a leendő státustörvény tervezetében jelöljék meg a határon túli magyarok kedvezményeinek forrásait - hangzott el az MSZP elnökségi ülését követő keddi sajtótájékoztatón Budapesten. Kovács László pártelnök elmondta: végleges álláspontjukat a jogszabálytervezet megismerése után tudják kialakítani a határon túli magyaroknak nyújtandó kedvezményekről szóló kormányzati elképzelésekről. A témával kapcsolatos koncepció alapján a szocialisták leszögezik: álláspontjuk szerint a törvény kedvezményezettjeinek azokat a határon túl élőket kell tekinteni, akik magyarnak vallják magukat. Kovács László közölte: pártja támogatja, hogy a határon túlról az anyaországba látogatók kedvezményekben részesüljenek, de ezeket elsősorban oktatási és kulturális területeken tartják indokoltnak. Az MSZP a határon túli magyarok munkavállalása kapcsán fontosnak ítéli, hogy az érintett kör ne kerülhessen kedvezőbb feltétek közé a munkaerőpiacon a magyar állampolgároknál. Egészségügyi bérek Budapest (MTI) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pénteken átutalta a kincstárnak az egészségügyi dolgozók Semmelweis-napi bérjuttatását - közölte Donkáné Verebes Éva, az OEP főosztályvezetője. Beszámolt arról, hogy az országos intézetek, egyetemi klinikák, az alapellátásban dolgozó gyermekgyógyászok, fogorvosok és háziorvosok már kedden megkapták a pénzt, ha a nagy bankoknál vezetik számlájukat. Szerdán azok is hozzájutnak a fejenként bruttó 136 ezer forintos összeghez, akiknek kisebb banknál van számlájuk. Azoknak a kórházaknak a számláján, amelyekhez a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatokon (TÁKISZ) keresztül jut el a pénz, július 21-én íiják jóvá a bérjuttatás összegét. A megyei egészségbiztosítási pénztárak azonban ennél korábban is informálják az intézményeket arról, hogy mennyit fognak kapni. Húsz százalék az Arago Holdingé Rendkívüli Pick-közgyülés Inkognitóban. Leisztinger Tamás Arago-elnök (középen, kissé elfordulva) a legutóbbi Pick-közgyülésen. (Fotó: Nagy László) Az Arago Befektetési Holding Rt. a Magyar Tőkepiac tegnapi számában jelentette be hivatalosan azt, amiről a szaksajtó már régóta suttog - s amit lapunk a „Nagy befektető" című írásban május elején már érzékeltetett -, vagyis az Arago részvényátruházással megszerezte a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. szavazatra jogosító papírjainak 20 százalékát. Ennek tükrében válik izgalmassá a június 14-i pénteki rendkívüli közgyűlés, ahol a szétszórt tulajdonosi struktúra és a jellemzően alacsony részvételi arány könnyen szavazattöbbséget biztosíthat az Aragónak A Magyar Tőkepiac tegnapi hivatalos közleményének érdekessége, hogy az Arago-bejelentés után közvetlenül a Pick tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, s a részvénykönyvi bejegyzés alapján 10,2 százalékos Arago-részesedésről ad hírt. Ez nem sajtóhiba, ez részvénykönyvi adat, ami biztosra vehető, hogy az új befektető tudja pontosan, mekkora - 20 százalékos - a tulajdoni részesedése A Pick Szeged Rt. július 14ére, péntekre rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek napirendjén szerepel az alaptőke egyszeri felemelése. Erre azért van szükség, mert a cég akvizíciós (felvásárlási) tervei már kirajzolódtak, de további forrásra lesz szüksége a társaságnak - mondta egy hónappal ezelőtt a vezérigazgató. Eddig sima ügy lenne minden, ha nem történt volna a Pick háza táján néhány figyelemre méltó esemény a közelmúltban. A legutóbbi, április végi rendes éves közgyűlésen például hatályon kívül helyeztek egy korábbi döntést, mely szerint „az összes szavazat öt százalékánál több szavazattal sem közvetlenül, sem közvetve senki nem rendelkezhet." Ezután a 33 százalékot meghaladó tulajdonszerzéshez kell nyilvános ajánlatot tenni. Az április 30-i közgyűlést a hátsó sorokban türelmesen végigülte Leisztinger Tamás, az Arago Befektetési Holding Rt. elnöke is, aki lapunk kérdésére akkor csak annyit mondott, hogy szabadságon van, s egyszerű érdeklődóként kísérte végig a - szokásosnál is eseménytelenebb - közgyűlést. Leisztinger Tamást profiként ismeri el a szakma, igazi nagy dobása pedig bő egy éve volt az Aragónak, amikor tizenöt százaléknyi részvénycsomaggal meglepetésszerűen átformálta Zalakerámia Rt. igazgatóságát. Amikor Szeged önkormányzata tavaly, november első napján eladta 2,5 százaléknyi Pick részvénycsomagját, a brókerek rögtön Aragót kiáltottak. Ami tény: az április végi közgyűlésen nagyon alacsony, kilenc százalékos részvétel mellett két új tagja lett az igazgatóságnak, s az eddigi egy kézben levő öt százalékos szavazati korlát 33 százalékra emelkedett. (Meg nem erősített információink szerint a részvétel sokkal magasabb is lehetett volna, mint kilenc százalék, ám a részvényeket időben letétbe helyezők - köztük az Arago - a közgyűlés napján mégsem kívántak szavazni.) Á NAPI Világgazdaság mindenesetre már május elején úgy vélte, hogy az Arago többmilliárdos részesedéssel bír egy középméretű, az A kategóriában szereplő tőzsdei társaságban. A szaksajtó azóta csak találgatott, s pontos információk híján kombinált is, a Bank és Tőzsde június vége felé például egyenesen címben tette fel a kérdést, hogy „Pick Szeged: vásárol vagy megvásárolják?", s a cikkben a Pick-papírokból fokozatosan gyűjtögető Aragóról ír. Vannak találgatások és vannak tények. Az utóbbiak közé tartozik, hogy augusztus 9-i közgyűlésén az Arago Befektetési Holding Rt. 70 százalékos alaptőke-emelésről dönthet, azaz 2 milliárd forint friss pénzzel 4,8 milliárd forintra növelheti alaptőkéjét. Megfigyelők nem véletlenül emlékeztetnek arra, hogy az ezt megelőző, június 14-i, pénteki rendkívüli Pick-közgyűlés fő napirendi pontja az igazgatóságnak adandó tőkeemelési felhatalmazás lesz. Valószínűsíthető az is, hogy a tőkeemeléssel a menedzsmenttel már korábban egyeztető Arago, mint pénzügyi befektető száll be a Pickbe. Tulajdonképpen ennek „ágyazhatott meg" az 5 százalékos szavazati korlát 33 százalékra történő - a jelenlegi vezetés számára akkor egyértelműen hátrányos - emelése, még április végén. És a Pick szórt tulajdonosi szerkezete, valamint a jellemzően alacsony közgyűlési részvétel miatt már viszonylag kis pakettel, így az Arago 20 százalékával érdemben bele lehet szólni a cég döntéshozatalába. A Pick alaptőkéje 3,1 milliárd forint, a társaság tehát a jelenlegi 10 ezer forintos részvényárfolyammal számolva elméletileg 31 milliárd forintot ér. Ugyanakkor - lapértesülések szerint - már hétmilliárd forintnyi szabad pénzeszközzel rendelkezik, ami figyelemre méltó felvásárlási potenciál az európai húsiparban. Minden jel arra mutat, jó helyre tette pénzét az Arago, s csupán az a kérdés, hogy az új nagytulajdonos és a jelenlegi menedzsment stratégiai elképzelései mennyire esnek egybe. Pénteken ez is kiderülhet. Kovács András jegyzet Kormányélet F

ischer külügyminiszter bekapcsolná Magyarországot az új Európáról szóló víziójával kapcsolatos elméleti vitába. A német politikus a magyar partneréhez intézett levélben persze nem írhatott ilyesmit, de okkal gyaníthatjuk: leginkább Martonyi Jánost szeretné bekapcsolni az európai föderáció elméleti alapjainak kidolgozásába. Nem kell lokálpatrióta elfogultság (a szegedi Martonyi iránt) ahhoz, hogy lássuk, az Orbánkormány itthon és külföldön legsikeresebb, egyszersmind a személye iránti, tapintható rokonszenvet is őrző minisztere a külügyek irányttója. Egyre nehezebb pedig a helyzete. Németország továbbra is fellép Magyarország gyors uniós csatlakozása érdekében - írja magyar kollégájának Fischer, azután, hogy Orbán Viktor a Budapesten akkreditált külföldi tudósítókkal megüzente: „ Van élet az Európai Unión kívül is"! Az ember elképzeli, hogy egy-egy ilyen „beszólás" hallatán Martonyi fegyelmezetten fölszisszen, de máris azon töri a fejét, hogyan kell finoman elhalványítani a kackiás kuruc bajusz szúrásának kellemetlen nyomát. Szerzett ebben némi gyakorlatot a külügyminiszter az utóbbi két évben. Azt is elképzelhetni, hogy Martonyinak személy szerint is piszok kellemetlen lehet az EU-val szemben magas (dakota?) lóra ült kormányfő fólényeskedése. Nála többet senki sem dolgozott ebben a kormányban a csatlakozás érdekében, szinte személy szerint neki köszönhető, hogy az EU-ról egyelőre leperegni látszanak a magyar kioktatási idény szövegei, s talán egyedül van ebben a kormányban, aki továbbra is úgy dolgozik, mintha 2005ben tényleg tagállam lehetnénk. A

kkor az EU-nak üzengető miniszterelnök mennyire becsüli miniszterének erőfeszítéseit? Miért lehetetleníti szívós buzgalmát, gyengíti szakmai profizmusát? Miközben roppant elnéző tud lenni abszolút alkalmatlan miniszterekkel? Költői kérdés: fontosabb lenne a hatalmi érdek és a politikai lojalitás, mint az elfogulatlan, korrekt szakszerűség? A hajlékonyak hajbókja, mint a tartásos következetesség? A percemberkék kapkodása, mint az államférfiúi előrelátás? Kár. tL-Lch Fischer levele Martonyinak Német támogatás Budapest (MTI) Megoldást kell találni arra, miként lehetne Magyarországot még a csatlakozás előtt érdemben bekapcsolni az európai föderációval kapcsolatos elméleti eszmecserébe, illetve annak kialakítási folyamatába - írta Joschka Fischer német külügyminiszter magyar partnerének, Martonyi Jánosnak. A német diplomáciai vezető levelét - amely válasz a magyar külügyminiszter május 31-i, Joschka Fischernek a berlini Humboldt Egyetemen elmondott beszéde alkalmából elküldött levelére - kedden Budapesten adta át Martonyi Jánosnak Wilfried Gruber, Németország magyarországi nagykövete. - Németország továbbra is fellép Magyarország gyors uniós csatlakozása érdekében - idézte Joschka Fischer szavait Horváth Gábor külügyi szóvivő. Levelében Joschka Fischer hangsúlyozza: meggyőződése, hogy az EU Magyarország csatlakozásával egy mély európai hagyományokkal és nézetekkel rendelkező nemzettel gazdagodik. Az európai államok föderációjára vonatkozó hosszú távú elképzelésével kapcsolatban a német külügyminiszter kitért arra: az integráció további elmélyítése és a föderáció majdani megteremtése csak az érintettek szoros együttműködésén alapulhat. Megjegyezte: örömmel fogadná Martonyi János javaslatait és kezdeményezéseit az európai föderáció vonatkozásában. Tőzsdei jelentés A BUX és a részvényárfolyamok jelentősen estek kedden A BUX - index záróértéke a lélektani 8000 pont fölött alakult ki (8015 pont, - 117). A MOL alulmúlta éves mélypontját is, a 3680 forintos szintet. A Matáv szintén gyengén szerepelt és árfolyama egészen 1750 forintig gyengült a nap során. A telekommunikációs szektor egyébként világszerte gyengén szerepelt A Yahoo! internetes óriáscég bejelentése előtt nagy volt a bizonytalanság. Nyitásban 6 % -ot veszített a papír árfolyamából. Az általános pesszimzmus és a tulajdonosi struktúra megváltozása rosszul hatott régiónk két igen fontos papírjára, a Pickre és a Mezőgépre is. A Synergfon és az Égis ellenben jól szerepeltek. A KSH közlése szerint a júniusi infláció éves szinten 9,1 % - os volt, a maginfláció pedig 8 % - ról 7,9re csökkent. A Borsodchem bejelentette, hogy 170 forintos osztalékot fog fizetni. Az amerikai befektetők lélegzet-visszafolytva várták Greenspan délelőtti beszédét. A FED elnöke szerint, a gazdaság termelékenységének folyamatos növekedése továbbra is megfigyelhető illetve, a bérek növekedése eddig nem okozott komoly inflációs veszélyt. A beszéd fogadtatása kedvező volt... Részvény névé Nyitéér Zéréé, Zéréé, véltosés Zéréér (%) váitétái BORSODCHEM 8 590 8 595 -5 -0,06 DÉMÁSZ 15 000 14 950 +50 +0,34 ÉGIS 11 195 11 500 +385 +3,46 FOTEX 309 300 -16 -5,06 MATÁV 1 800 1 770 -49 -2,69 MOL 3 780 3 650 -150 -3,95 OTP 1418)0 14 0<N) -15 -0,11 PICK 10 055 9 920 -280 -2,75 RIC'HTER 13 700 13 840 -10 -0,07 TVK 3 655 3 640 -60 -1,62 Dunainvest Tel.: (62) 450 OOO Szeged. Takaréktár u.l. I Tőzsdeügynökség Rt. Szegedi képviselete a Tisza-tnvest Kit Tőzsdézzen otthonából! D-Line Tőzsdetcrminál Ötvenszázalékos húsáremelkedés? Budapest (MTI) A tökehús ára június elejétől 40-50 százalékkal, a húskészítményeké pedig 10-15 százalékkal emelkedett - közölte Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat (Budapesti Húsnagyker) vezérigazgatója. A szakember elmondta: már ma is vannak olyan üzletek, ahol a karaj kilója ezer forintba, vagy ennél többe kerül. Hozzátette: ez az ár rövid időn belül általánossá válik. A vezérigazgató szerint a sertéshús árának emelkedése még nem ért véget, hiszen augusztus elejére a takarmányárak növekedése miatt további drágulással kell számolni. Ináncsy Miklós elmondta: napjainkban az úgynevezett lehúzott félsertés kilóját 560-590 forint között vásárolja cégük, míg az üzletek a vállalattól bruttó 660 forintért kapják ugyanezt az árut. A sertéshús árának emelkedését Ináncsy Miklós törvényszerűnek tartja, ugyanis évek óta nyomott volt. Az áremelkedést elsősorban az idézte eló, hogy az exportpiacokon megnőtt a kereslet a magyar sertés iránt, ami felhajtotta a belföldi árakat is. Az élő sertés kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 240-270 forint körül mozog. Balázs Mátyás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertésválasztmányának elnöke ezt megerősítve közölte: a nagyüzemi sertések kilónkénti ára jelenleg mintegy 255 forint, míg a kisüzemben tartott állatok kilójáért 260 forint körüli összeget fizetnek a felvásárlók. A két szakember abban is egyetértett, hogy a sertéshizlalás önköltsége az utóbbi hetekben rendkívüli módon megnőtt, hiszen míg a múlt évben még csak 1400 forint körüli összeget kellet adni szemes takarmány mázsájáért, addig az idén már ennek a dupláját. Takács László, a Baromfi Terméktanács megbízott ügyvezető igazgatója a sertéshús árának emelkedését kedvezőnek tartja a baromfitenyésztők számára, hiszen ez növeli a szárnyasok árát is. Azt azonban, hogy pontosan mekkora lesz a baromfi-áremelkedés, nem kívánta megbecsülni. Az ügyvezető úgy vélte, hogy a bontott csirke jelenlegi 340 forintos kilónkénti kiskereskedelmi árának legalább 400 forintra kellene emelkednie ahhoz, hogy az ágazatban dolgozók számára kifizetődő legyen a csirketartás. Az ügyvezető igazgató utalt arra is, hogy a nyomott árak miatt már megkezdődött a csirkék számának csökkenése, s egy hónap alatt egy millióval csökkent a számuk. Igaz, ez még nem érzékelhető a piacon. Takács László közölte azt is, hogy szeptemberre ijjtár csirkehús-hiány is kialakulhat a piacon. Az önköltség ugyanis elsősorban a takarmányárak emelkedése miatt az utóbbi időben mintegy 20 százalékkal növekedett.