Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

Rétes! iszt 3k9 109 Ft Sátor i um$m 3799 Ft Akció csak ma! IÍÜ5S2 Gondolatok a szerelemről A filozófus szerint szerelem nélkül nem élet az élet. (11. oldal) Szeged vára* szeretne magának (5, oldal) ALAPÍTVA: 1910-BEN fj rV £ YARORSZAG i Elkeseredett egészségügyiek tüntettek A tüntetők a végsőkig küzdeni szeretnének a betegek és önmaguk jogainak tiszteletben tartásáért. (Fotó: Gyenes Kálmán) Meglepő érdektelen­ség, netán egzisztánciá­lis félelem váltotta ki, hogy Szegeden csupán egyetlen egészségügyi intézmény dolgozói csat­lakoztak a tegnap esté­re, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) által meghirdetett orszá­gos demonstrációhoz? Az előbbi aligha képzel­hető el, az utóbbi azon­ban halk szóbeszéd tár­gya volt a II. kórház ud­varán csendben gyüle­kező mintegy 200 tün­tető között. Tegnap Szegeden csak a II. kórház orvosai, illetve al­kalmazottai - vezetőikkel együtt - gondolták úgy, hogy csatlakoztak ahhoz a felhíváshoz, amely este 6 órára közös országos de­monstrációra ösztönözte az egészségügy katasztrofális állapotáért aggódó szakem­bereket, illetve a társadalom minden rétegét. A város más intézményeiben nemhogy nem szervezték meg a tünte­tést, de néhány dolgozó szer­kesztőségünkben érdeklődött az esti demonstráció helyszí­ne iránt. Vajon miért, ha azt az EDDSZ minden egész­ségügyi intézetbe elküldte? Netán az ugyanezen a napon zajló szegedi közgyűlés egészségügyi privatizációt érintő előterjesztésének „ha­tásáként" könyvelhető el a tüntetéstől való óvatos távol­maradás? Nem tudni. Az viszont tény: a II. kór­ház udvarára, pár perccel hat óra előtt, - kezükben kék zászlócskákkal, illetve lég­gömbökkel - szinte néma csendben érkeztek az orvo­sok, ápolók és valamennyi szakalkalmazott. Pedig örül­hettek volna, hiszen a Sem­melweis-ünnep tiszteletére (netán az országos demonst­ráció hírére, annak elkerülése érdekében?) végre megnyílt a kormányzati pénztárca, és nem kevesebb, mint 15 milli­árd forint hull az egészsé­gügyben dolgozók ölébe. Az érintetteknek azonban az egyik szeme mégis sír, és ta­lán nem alaptalanul. A dol­gozónként mintegy 60 ezer forint bruttó egyszeri juta­lompénz nem enyhítheti az egészségügyiek egzisztenciá­lis gondjait, nem lesz keve­sebb pályaelhagyó. Nem vet véget az egészségügyi dolgo­zók erkölcsi zsarolásának, mert mi másról lehet beszél­ni, amikor elvárják tőlük, hogy hivatástudatuk erősíté­sével emelkedjenek felül a problémákon. Erről is szólt Fenesi Ist­vánné főnővér, a kórház szakszervezeti bizottságának titkára, miután Kiss Ernő, a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának me­gyei elnöke felolvasta az EDDSZ-nek az egész ma­gyar társadalomhoz szóló, nyílt levelét. Ennek nem csak a béremelésre vonatko­zó részével értettek egyet a jelenlévők, de minden sorá­val. A betegek gyógyítását, biztonságos ellátását ugyanis nem lehet túlhajszolt és a létszámhiány ellenére is el­bocsátásokkal fenyegetetett dolgozókkal, gyakran ela­mortizálódott berendezések­kel garantálni. „Ma Magyarországon a munkaerő értékét, a munka­vállalói státus presztízsét kü­lönböző kormányzati nyilat­kozatok csökkentik. Politikai szándék a költségvetési terü­leten a bérből-fizetésből élők nagy tömegeinek „kényszer­vállalkozóvá" tétele. A dön­téshozók a munkavállalók terheit, kiszolgáltatottságát fokozzák" - hangzott el töb­bek között az egyébként csendes tüntetésen. Mint kérdésünkre néhányan el­mondták: tudják, hogy túl sokat nem remélhetnek ezen országos megmozdulástól (Csongrád megyében Szen­tesen és Hódmezővásárhe­lyen volt, lényegesen maga­sabb részvételi aránnyal, ha­sonló tiltakozó akció), de re­mélik, hogy valamennyire sikerült,.felrázni" a közvéle­ményt és az EDDSZ akció­programjához a jelenlegi 18 szakmai és társadalmi szer­vezet mellett mások is tár­sulnak, és aláírják a nyílt le­vél tartalmát megerősítő tár­sadalmi szerződést. Hangsú­lyozták továbbá azt is, hogy mindaddig részt vesznek az ehhez hasonló demonstráci­ókban, amíg a kormányzat nem orvosolja az egészség­ügy akut „betegségeit". N. Rácz Judit Kétszázmillió a Sportcsarnokra Munkatársunktól Tegnap ülésezett a nyári szünet előtt utoljára a szege­di képviselő-testület. A váro­satyák ebben a hónapban már harmadízben tanácskoz­tak, ez alkalommal több, mint negyven napirendi pon­ton kellett túljutniuk. A fá­rasztó közgyűlés után meg­rendezett szokásos sajtótájé­koztatón nemcsak a köz­gyűlés legfontosabb döntése­it ismertette dr. Bartha Lász­ló polgármester, de egy ör­vendetes bejelentést is tett. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tegnap levél­ben értesítette a polgármeste­ri hivatalt arról, hogy a tárca az újszegedi Sportcsarnok rekonstrukcióját 183 millió forinttal támogatja 2001-ben. (Részletes közgyűlési tudósításunk a 6. oldalon.) Az MNB jelentése Fogyatkozik az infláció Budapest (MTI) A fogyasztó árindex mér­séklődését az elmúlt hónapok­ban lassította néhány, a mone­táris politika által nem befo­lyásolható tényező, az olaj­árak és az élelmiszerárak emelkedése, valamint a dollár erősödése, ennek ellenére az MNB maginflációs mutatója az infláció ütemének erőtelje­sebb lassulását jelezte, április­ban 7,3 százalék volt - áll a Magyar Nemzeti Bank jelen­tésében. A jelentés hangsú­lyozza, hogy a fogyasztói árindex növekedése 2000-ben ismét csökkenő tendenciát mutatott, áprilisban 9,2 száza­lék volt az egy évvel korábbi­hoz képest. Az index az idén az első negyedévben 9,6, az elmúlt év utolsó negyedében 11,2, a harmadikban 10,9, a másodikban 9,1, míg az elsőben 9,3 százalék volt. Ugyancsak a pozitív tenden­cia részeként jelöli meg a je­lentés, hogy az euró-övezet­hez viszonyított inflációs dif­ferencia is tovább mér­séklődött, április végére a har­monizált árindexek különbsé­ge 7,5 százalékra csökkent. SZOMBAT, 2000. JÚL. 1., 90/152. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Internetes esélyek Salzburg (MTI) Az „új gazdaság" - különö­sen az internet - nagy esély a kelet- és közép-európai orszá­gok számára. Jelentős különbsé­gek vannak azonban az egyes országok között: Oroszország­ban a technikai rácsatlakozás az internetre is óriási akadályt je­lent, mivel a lakosság egy része a csatlakozási költségeket nem tudja megfizetni - egyebek mel­lett ez hangzott el pénteken a salzburgi kelet-európai gazdasá­gi fórumon, ahol az új gazdaság témaköre is terítékre került. Különösen nagyok a problé­mák Oroszországban, ahol a la­00 152 II 77ÖTJT 025065 kosság nagy része nem tud hoz­záférni az internethez. Emellett megnehezíti a világhálóra való csatlakozást az olykor igen sze­gényes telefonhálózat vagy a bi­zonytalan áramszolgáltatás. To­vábbi nagy gond az állam sza­bályozási elve. Az internet-ol­dalak elvileg engedélykötelesek és a titkosszolgálat felügyeli azokat - monda egy orosz ille­tékes a témáról rendezett vitán. A Bank Austria-Creditanstalt csoport vonali befektetési fiók­ja, a caibon.com. néhány napon belül elindítja első részvényke­reskedési platformját Magyaror­szágon, ősszel pedig Lengyelor­szágban, Csehországban és Tö­rökországban is; a technikai fel­tételeket már megteremtették. Oroszországban viszont - az eredeti tervekkel ellentétben ­nem indul meg az online rész­vénykereskedés. Kijjebb kerül Szeged északi kapuja Szeged már régen ki­menekült a körtöltés öleléséből. A város északi irányban Algyö felé terjeszkedhet. Eh­hez kell a külterületnek belterületté nyilvánítá­sa. Ezért került terítékre a szegedi közgyűlés tegnapi ülésén az Észa­ki kapu és a környéke építési szabályzata. Az úgynevezett Északi kapunál türemkedik az Algyői út Szeged testébe. A forgalmas utat keresztező szillér-baktói főcsatornán, illetve a Bástya soron kívül eső, körülbelül 35 hektár külterület sorsával foglal­kozott Szeged közgyűlése. E terület egy kisebbik része lakóépületeknek adhat he­A főút érszűkületénél kezdődik most a város. (Fotó: Karnok Csaba) lyet, míg nagyobb hányada gazdasági terület marad. Az Északi kapu környékét, az­az Szeged-Baktót átrende­zik a meglévő úthálózat fel­használásával, így ott újabb ipari és kereskedelmi léte­sítmények alakulhatnak ki. A terület funkciójának vál­tozását, az ott kihasználható lehetőségeket a közgyűlés rendeletbe foglalta. Az Északi kapunak és környékének tegnap elfoga­dott építési szabályzata sze­rint a terület egy részén, az alacsony lakósűrűségű, kertvárosi lakóövezetben családi házak húzhatók föl. E terület mellett olyan ke­reskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi cé­lú épületek is kibújhatnak a földből, melyek nem zavar­ják környezetüket. Kicsit odébb viszont jelentősebb ipari, illetve mezőgazdasá­gi tevékenységet folytató cégek telephelyei alakul­hatnak ki. Tehát Szeged Algyő felé nyújtózkodik. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom