Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. JÚL. 1. Választás és mongol rock kommentár Az elnök: Fran€Íaország M

a veszi át Franciaország az Európai Unió soros elnöki tisztét Portugáliától, így a csatlakozásra váró államoknak a következő fél évben Lisszabon után Párizsra kell vetniük vigyázó szemüket. A franciák három fő megvalósítandó célt tűztek ki. Mindenekelőtt szeretnék végigvinni azokat a komoly belső reformokat, amelyek régóta megosztják a szervezetet, hiszen többek között az is szerepel az elképzelések között, hogy módosítanák a tagállamok szavazati súlyát és kiterjesztenék a többségi döntéshozatalt. Talán az intézményi-szervezeti kérdéseknél is jobban érdeklik a nyugat-európai választópolgárokat azok a programok - élelmiszereket ellenőrző ügynökség felállítása, a szociálpolitika összehangolása, a környezetvédelmi szigorítások - amelyek közvetlenebbül hatnak mindennapi életükre. Bennünket persze a harmadik kérdés, a bővítés izgat legjobban, amellyel kapcsolatban az átlagpolgár már végképp nem tudja, mit gondoljon. Talán nincs is olyan év a következő fél évtizedben, ami szóba ne került volna már a csatlakozás időpontjaként. Úgy tűnik, 2002-ben már aligha reménykedhetünk, ezt erősítette meg Jacques Chirac Bundestag plénuma előtt minap elmondott, várakozásokat léhűtő beszéde is. A francia elnök szerint a bővítés nem lesz egyszerű sem a tagjelöltek, sem az EUtagok számára, nem jelenthet előremenekülést, és ütemét sem lehet előre megszabni. Mindez azt jelenti, hogy a francia elnökséget lezáró decemberi nizzai EU-csúcs sem fog csatlakozási időpontot hirdetni a belépésre váró tizenkét országnak, a szervezet előbb belső strukturális válságát akarja orvosolni. Valószínűleg az EU-n belüli Párizs-Bonn tengely újraélesztése is azért fontos Chirac számára, mert a szervezet két legerősebb hatalma összefogva nagyobb eredményeket érhet el a reformok végrehajtása és az integráció további elmélyítése terén. A

Z EU kapujában bebocsáttatásra várakozó országok biztosak lehetnek abban, hogy csatlakozásuk mindenekelőtt gazdasági kérdés lesz, azaz politikai gesztusokban kár reménykedniük, a kőkemény érdekek határozzák majd meg sorsukat. Egy rendfenntartó mongol katona a tömeggel együtt egy rockzenekar koncertjét hallgatja egy ulánbátori választási nagygyűlésen június 30-án, a kampánycsendet megelőző napon. A kommunizmussal való 1990-es szakítás óta július 2-án tartják a harmadik parlamenti választásokat az országban. (MTI Telefotó/AP/Greg Baker) Schröder és Blair az EU-ról A kemény mag Kanadai egység Palesztin államot akarnak röviden Ottawa (MTI) A kanadai szenátus megszavazta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ne vegye figyelembe egy esetleges, Québec elszakadását támogató népszavazás eredményét. A Jean Chrétien kormányfő által előteijesztett tervezetet 52:34 arányban szaPárizs (MTI) Az Európai Unió egyik meghatározó hatalma, Franciaország veszi át szombattól féléves időszakra a szervezet soros elnöki tisztét - méghozzá különleges helyzetben, hiszen a tétek ritkán voltak ilyen nagyok, mint a most következő hat hónapban, s a sikerre nincs garancia. A párizsi kormányzat legfőbb feladata - s saját maga által vállalt prioritása hogy befejezze az Európai Unió belső reformjairól szóló kormányközi konferenciát, s az EU-elnökséget záró nizzai csúcsértekezleten az állam- és kormányfők elfogadhassák a szervezet működésének átalakításáról szóló javaslatokat. Ez Magyarország számára is kulcskérdés - ha nem sikerül áttörést elérni e témában, akkor halasztódni fog az Európai Unió kibővítése, mert a belső reformok végrehajtását a szervezeten belül az új tagok felvétele egyik előfeltételének tartják. Pierre Moscovici, az európai ügyekkel foglalkozó francia miniszter néhány napja elismerte, hogy a belső reformok ügyében a tagállamok között egyelőre nincs egyetértés - azaz a munka dandárja a vazták meg a szenátorok.A kanadai Québec szövetségi tartomány nagyrészt francia ajkú lakossága nem nagyon támogatja a függetlenségért fellépő Qébeci Blokk pártot: az elmúlt 20 év során három népszavazást is tartottak az elszakadásról, s mindhárom alkalommal az államszövetséghez tartozás mellett voksolt a többség. francia elnökségre vár. Még szerencse, hogy ebben a kérdéskörben egyszer, az amszterdami szerződés kidolgozásakor már kudarcot vallott a szervezet, s a tagállamok tudják, hogy egy újabb kudarcot nem engedhetnek meg maguknak - no meg az is segítheti a közös álláspont kialakítását, hogy e téren az EU két „motorja", Franciaország és Németország szinte teljesen egyetért egymással. Ennek ellenére megfigyelők úgy vélik: csak a nizzai csúcs előtti hetekben dől el, hogy lesz-e megállapodás a belső reformokról, vagy sem, s egészen addig a színfalak mögött zajlik majd az alkudozás. Mivel a döntést egyöntetűen hozzák a tagállamok, kompromisszum várható: de mind Jacques Chirac államfő, mind Lionel Jospin miniszterelnök előre figyelmeztetett, hogy nem fognak elfogadni látszateredményeket... A kelet-közép-európai országok szempontjából még ennél is fontosabb kérdés a szervezet kibővítése. E tekinBerlin (MTI) Az Európai Unió jövőjéről és az esedékes belső reformokról folytatott csütörtökön este bizalmasnak minősített eszmecserét Potsdamban a német és a brit kormányfő. Mint a glienickei kastélyban lezajlott, vacsorával egybekötött szűk körű megbeszélés után Gerhard Schröder elmondta: az európai integráció gyorsabb ütemére vágyó államok együttműködése nem jelenti a többiek kijátszását. Ezzel alig burkoltan utalt azokra az aggályokra, amelyeket a francia elnök keddi berlini beszéde váltott ki Londonban. Jacques Chirac ugyanis nyíltan lándzsát tört a gyorsabb ütemű integráció mellett, Berlint és Párizst nevezve e mozgatetben a francia vezetés jó előre igyekezett lehűteni a várakozásokat: elnökségük alatt az EU aligha fogja kitűzni az időpontot az első, legfelkészültebb tagjelöltek felvételére legfeljebb egy forgatókönyv meghatározása várható, hogy miként haladjanak tovább a tárgyalások. Ennek ellenére téves az az időnként előbukkanó nézet, hogy Párizs ne támogatná az EU-kibővítést: azonban a franciák nem akaiják, hogy a 10-12 új tag belépésével az Európai Unió egy meggyengült, egyszerű szabadkereskedelmi övezetté „lefokozódott" szervezetté váljon. Ez magyarázza a belső reformok végig vitelének igényét bármiféle kibővítés előtt (gyakorlatilag négy kérdésről, az EU brüsszeli bizottságának átalakításáról, a többségi döntéshozatal kiterjesztéséről, a tagállamok szavazati súlyának módosításáról és a szervezeten belüli kisebb országcsoportok közötti együttműködés megkönnyítéséről van szó) - s ez magyarázza, hogy Párizs fontosabbnak tartja a tagjelöltek lom két motorjának. Tony Blair igyekezett cáfolni, hogy Nagy-Britanniának fejfájást okozott volna a Chirac-beszéd - holott a londoni hivatalos és sajtókommentárok egyértelműen ilyen benyomást ébresztettek a hét közepén. A brit miniszterelnök meglátása szerint a francia államfő nem az EU „kemény magvárói" beszélt, hanem bizonyos államok szorosabb együttműködéséről. Ezen a téren Londonnak magabiztosnak kell mutatkoznia, bízva saját erényeiben - hangoztatta Blair, egyúttal megpendítve: hazája érdekelt az európai valutaunióhoz való csatlakozásban. Ez ugyanis nagy jelentőséggel bír a szigetországi munkahelyek megőrzése szempontjából. felkészülésének végig vitelét, mint a felvétel gyorsaságát. Ennek a kérdéskörnek mindenesetre új dimenziót adott az Európai Unió jövőjéről az elmúlt hónapokban kibontakozott vita, amelyet Joschka Fischer német külügyminiszter májusi, egy föderális Európa lehetőségét felvető beszéde indított el, s amelynek lendületet adott Jacques Chirac francia államfő e heti, a német Reichstagban elmondott felszólalása, az egymással szorosabban együttműködő „úttörő államok" csoportjának kialakításáról és egy európai alkotmány kidolgozásának lehetőségéről. Az Európai Unió jelenlegi struktúrája mély válságban van: a brüsszeli bizottság befolyása korábbi karizmatikus vezetője, a francia Jacques Delors távozása óta alaposan csökkent, a tavalyi európai parlamenti választásokon rekordot döntött a voksolásra el sem menők száma, a koszovói válságban Európa gyakorlatilag láthatatlan volt az amerikaik mellett, az elmúlt évek legnagyobb közösségi vívmányáKuala Lumpur (MTI) Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) Kuala Lumpur-i tanácskozásán elítélte Izraelt az önálló palesztin állam létrehozatalának halogatásáért, és kérte a nemzetközi közösséget, hogy segítse törekvésében a palesztin népet. Az 56 tagországból álló szervezet külügyminiszterei tanácskoztak a malajziai fővárosban, és a pénteki zárónapon közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a palesztin kérdés „a legfőbb iszlám ügy". Felszólítják a tagországokat, hogy legyenek az eddiginél is szolidárisabbak a palesztin néppel, és biztatják a palesztinokat, hogy folytassák harcukat az izraeli megszállás ellen. Az OIC a palesznak számító euró értéke folyamatosan csökken, s a múlt heti portugáliai EU-csúcson ismét bebizonyosodott, hogy a tagállamok még a viszonylag kisebb jelentőségű kérdésekben, például az adózási rendszerek harmonizálásában sem tudnak megállapodni, hiszen a kidolgozott kompromisszum gyakorlatilag végrehajthatatlan. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a szervezetnek új távlatokra, új megoldásokra van szüksége: ám Fischer és Chirac indítványai (azon túlmenően, hogy sok pontban egymással sem egyeznek) csak megnehezítik a francia soros elnökség munkáját, mert megriasztják azokat az EU-tagokat, amelyek nem támogatják az integráció további elmélyítését, illetve saját szerepük csökkenésétől tartanak (például Nagy-Britannia és a kis tagállamok), s egyes EUtagjelöltekben is kérdéseket vethetnek fel, vajon érdemes-e rengeteg áldozatot hozni egy átalakuló, bizonytalan körvonalú szervezetbe való belépés érdekében? Nem véletlen, tin szándékkal összhangban azt szeretné, ha Jeruzsálem lenne a palesztin állam fővárosa. Kérik a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Izraelre annak érdekében, hogy korlátozzák az újabb zsidó lakótelepek építését. Az OIC felszólítja Izraelt, hogy vonuljon ki a Golán-fennsíkról, és leszögezi, hogy Libanonnak joga van harcolni az izraeli megszállás ellen mindaddig, amíg Izrael teljesen ki nem vonul az általa megszállt dél-libanoni területekről. Ezenfelül a szervezet óva inti Irakot attól, hogy katonai erejével fenyegesse a szomszédos országokat, illetve az ENSZ-t, amelynek különböző szervezetei tevékenykednek az országban. hogy az elmúlt napokban a francia kormányzat illetékesei (Hubert Védrine külügyminiszter, Pierre Moscovici, sőt, maga Lionel Jospin kormányfő is) finoman elhatárolódtak Chiractól, hangsúlyozva, hogy számukra a belső reformok sikere a legfontosabb, s hogy Chirac szavai nem a kormány álláspontját jelzik... Az intézményi kérdések mellett a francia elnökség másik, sokat hangoztatott célkitűzése, hogy közelebb hozza a szervezethez az állampolgárokat. Ennek érdekében Párizs számos konkrét, a mindennapokat érintő kérdést is szeretne dűlőre vinni a következő hat hónapban: ezek között szerepel az élelmiszerek egészségügyi ellenőrzését szolgáló ügynökség felállítása (gondoljunk csak a dioxinos csirkére, a brit kergemarhakórra), a tengerhajózás biztonsági feltételeinek szigorítása (tavaly decemberben egy kettétört tanker olajrakománya szennyezte be a francia partokat), a tagállamok szociális politikáinak egyeztetése, a kutatók és egyetemisták cserelátogatásainak megkönnyítése. Az eredményeket két csúcsértekezleten (októberben Biarritz-ban és decemberben Nizzában) értékelik. A Gruner+Jahr visszavonul Hamburg (MTI) A hamburgi Gruner+Jahr kiadó, a News kiadócsoport többségi tulajdonosa visszavonul a magyarországi regionális újságpiacról. A G+J június végével a Szeged és Csongrád megye napilapjait megjelentető Délmagyarország Kiadóban lévő részesedését eladta a Kisalföld Kiadónak. A G+J a jövőben a Népszabadságra akar összpontosítani. A Kisalföld a brit Associated Newspapers (Daily Mail) leányvállalata. A Népszabadságban a Bertelsmann konszernhez tartozó Gruner+Jahr kiadóháznak 67 százalékos részesedése van. Magyarít váltó Gáspárik Bukarest (MTI) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a román törvényhozás felsőháza, a szenátus tavaszi-nyári ülésszakának utolsó ülésén Gáspárik Attila színművészt csütörtökön négy évre megválasztotta a romániai elektronikus média országos tanácsa (CNA) tagjává. A tizenegy személyből álló CNA-nak az előző négy évben is volt magyar tagja Magyari Lajos író-újságíró személyében, akinek mandátuma július 10-én lejár. A nagyváradi születésű Gáspárik Attila 35 éves, a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának volt a tagja. Geremek helyeit Bartoszewski Varsó (MTI) Aleksander Kwasniewski elnök saját kérésére felmentette Bronislaw Geremek külügyminisztert, és kinevezte utódát, Wladyslaw Bartoszewskit. Kwasniewski a beiktatáson azt mondta, hogy bár megérti Geremek lemondásának politikai körülményeit, fájdalommal és vegyes érzésekkel búcsúzik tőle. Emlékeztetett a külügyminiszter szerepére Lengyelország NATO-csatlakozásában, amely abban az időszakban történt, amikor az ország volt az EBESZ soros elnöke. Bartoszewskihez fordulva azt mondta: ismerve az új külügyminiszter tapasztalatait, tekintélyét, energikus személyiségét, biztos benne, hogy jó kezekbe kerül a tárca. Német-kinai kormányfői tárgyalások Berlin (MTI) Konkrét jogi és gazdasági megállapodások aláírásával folytatódott pénteken Berlinben a kínai kormányfő hivatalos németországi látogatása. Csu Zsung-csi és vendéglátója, Gerhard Schröder kancellár az első eszmecserén megállapodott a két ország közötti jogpolitikai együttműködés elmélyítésében, a jogi szakemberek rendszeres cseréjében. Schröder szavai szerint ez a jogállamisággal kapcsolatos német tapasztalatok átadását célozza elsősorban. A két kormányfő ezen kívül aláírta a Kínában végrehajtott német beruházások védelmét előirányzó egyezményt. Francia EU-elnökség és a bővítés Nehéz feladat, komoly tétek