Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

6 CSONGRÁD MEGYE PÉNTEK, 2000. JÚN. 16. Fejlesztési tervek Történelmi panteon :: a történeti értékek Csak a megye ügye Az 55 hektáros park maradandó élményt nyújt a látogatóknak. (DM/DV fotó) A legrégibb alkotmány A magyar képviselőház 1896 április 21-i ünnepélyes ülésén iktatta törvénybe a honfoglalás 1000. évfordulóját: „A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta és az országot jó- és balsorsban segítve, annak életét ezer éven át, sok viszontagság között is, fenntartotta." A törvényhozás tagjai ezt követően július 5-én - Pusztaszerre mentek „a legrégibb alkotmány ezredik évfordulóját" megünnepelni és Árpád fejedelem szobrát felavatni Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a Dél-Alföld egyetlen, sajátos vonzerővel bírá, nemzetközi viszonylatban is mind jobban ismertté váló idegenforgalmi és történeti látványossága. Csongrád Megye Közgyűlése éppen ezért folyamatos és kiemelt figyelemmel kíséri a park fejlődését, amelynek érdekében annak működtetését 1995-ben egy közhasznú társaságra bízta. Az elmúlt időszak tapasztalatai pedig igazolták: az ÓNTE egyre igényesebb feltételek mellett, remek programkínálattal várja a vendégeket. Ennek is köszönhető, hogy az ország kiállítóhelyei között a leglátogatottabbak között tartják számon, miként kulturálisgazdasági társaságként is a legjobbak közé sorolható. Legenda vagy valóság Bár kezdetben vitára adott okot, hogy Pusztaszer vagy Ópusztaszer lenne-e méltó és történelmileg hű helyszíne a tervezett emlékpark kialakításának, napjainkban talán már eltekinthetünk e kérdés taglalásától. A legenda és a valóság részleteinek egyértelmű tisztázása, összeegyeztetése ez idáig még a történészeknek sem sikerült. Ugyanakkor el kell(ene) gondolkodni azon is: vajon Európa más népei miért „kezelik" nagy tisztelettel az őstörténetükre utaló hagyományokat, mondákat? Nem szólva arról, hogy mit jeleníthet) a magyarok számára - még ha az sokak szerint inkább legenda, mintsem történelmi valóság -, hogy Árpád vezér és kísérete 31 napig táborozott Szeren. A feljegyzések szerint ugyanis e tájon fejeződött be a honfoglalás, valamint az új haza elsó „alkotmánya" szintén e helyen született meg, ahol napjainkban már méltó körülmények között tiszteleghetünk honfoglaló őseink emléke előtt. - A közel 55 hektáros emlékpark kiépítése, fejlesztése - a dr. Trogmayer Ottó vezette régészeti feltárásokkal párhuzamosan - az 1970-es években kezdődött. Ebben óriási szerepe volt Erdei Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának. Javaslatára az akkor még Sövényházának 1974 óta ismét Opusztaszernek - nevezett egykori Pallavicini-uradalom központjában álló település határában kiépült a magyarokat és a művelt világot, a most már több mint 11 évszázaddal ezelőtt lezajlott honfoglalásra emlékeztető park. Jelenlegi formáját a 90-es években érte el, s történetében egy új szakasz kezdődött 1995-ben, a Feszty-körkép átadását követően - idézte fel a múlt eseményeit Nagy László, a parkot üzemeltető kht. ügyvezető igazgatója. - A megyei közgyűlés ugyanis még az év őszén döntött arról, hogy a korábban múzeumi osztályként működtetett intézményt közhasznú társasággá alakítja. Ezzel azonban nem változott meg az a korábbi szándék, hogy a park a honfoglalás szellemiségéhez kapcsolódva - közismereteket nyújtva járuljon hozzá a haza, a nemzeti egység erősítéséhez, a szellemi és kulturális értékek őrzéséhez. Csongrád megye ügye? Bár a park megszületését a nemzeti összefogás szándéka vezette, állami támogatás is segítette, fejlesztése az eltelt közel három évtized alatt mégsem vált nemzeti üggyé. Lényegesen a Fesztykörkép átadása sem változtatott ezen a helyzeten: úgy tűnt, hogy az ÓNTE további fejlődése csupán Csongrád megyének fontos. Ennek ellenére már a millecentenáriumra készülve erőteljes hangsúlyt kapott a park nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánítását szorgalmazó kérés, amelynek teljesítése máig várat magára. - A megyei önkormányzat, mint a park építményeinek legfőbb tulajdonosa (a magyar államé a föld, amelynek kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park, használója a Csongrád Megyei Közgyűlés és csak működtetője a kht.) ennek ellenére, folyamatosan támogatja a kht. fejlesztési elveit, elképzeléseit. A közhasznú társaságnak ugyanis elsősorban magának kell biztosítani a működési és egyéb költségek fedezetét - mondta az igazgató. - Az indulást nehezítette az a körülmény, hogy a társaság - anyagi és jogi feltételek, tapasztalatok híján kezdhette meg munkáját. Ehhez társult még bizonyos szakmaj körök ellenállása. Mégis sikerült megteremteni és fenntartani az új működési rend alapjait. A közhasznú társaság nem csupán az elődök által létrehozott eredmények megőrzését tűzte ki célul, hanem a korábbi múzeumi kiállítóhelyből idegenforgalmi vonzerővel bíró, kulturált művelődési, szabadidőközpont létrehozását is. Szeretnénk elérni, hogy a határainkon belül és kívül élő magyarok magukénak érezhessék az emlékparkot, és fontosnak azt, hogy életükben legalább egyszer ellátogassank ide. Ópusztaszer összetartozásunk, magyarságunk szimbóluma, benne nemzeti múltunkat, kulturális örökségünket védjük. Ezzel pedig jelenünket és jövőnket szolgáljuk - hangsúlyozta az ügyvezető. Egyre több a látnivaló A pusztaszeri tájvédelmi körzetben található ÓNTE Kht. vezetésének új feladatot jelentett, hogy a parkban látható kulturális örökséget, mint komplex turisztikai terméket mutassa be. Foglalkoznia kell(ett) a támogatottság kérdésével, gondoskodnia arról, hogy Ópusztaszer ne csak a Feszty-körképet jelentse, hanem a park egészét. így érhették el, hogy ezidáig közel 2 millió látogatója volt a parknak, akik döntő többsége elismeréssel szól az ott látottakról. Mára a kormány érdeklődése is fokozódott a park iránt, bár anyagiakban ez még nem meghatározó. - A kormányzat direkt pénzügyi segítsége nélkül (kivételt képeznek az alkalmi pályázatok), valamint külső befektetők híján, a tények ellenére, a kht. eredménye sok munkát igénylő, komplex feladat. Az áruvá lett kultúra, az őrzendő, fejlesztendő, hozzáférhetővé tett nemzeti múlt, mint komlex turisztikai termék, csak etikus módon kerülhet piacra. Nekünk ugyanis a megismerés lehetőségeinek megteremtésével is foglalkoznunk kell. Ráadásul az első évek különleges érdeklődése mára a normál szintre csökkent. Ilyen körülmények között pedig nem várható az egyébként szükségszerű többletbevétel biztosítása. Ezért merült fel új szolgáltatási formák bevezetése, a pályázati tevékenység bővítése. Az elmúlt időszakban már az is nyilvánvalóvá vált - mutatott rá Nagy László -, hogy a közhasznú szerződésben biztosított üzleti tevékenységet tágabban kell értelmezni, illetve a közhasznú feladatok köre bővíthető. Ez utóbbiak sorában említhető - többek között - a közművelődés, a múzeumpedagógia és egyéb kulturális szolgáltatás. A több lábon állás érdekében bekapcsolódtunk a konferenciaturizmus szervezésébe is, de készen állunk pedagógiai, környezetvédelmi és más ifjúsági táborok fogadására is. Ma már szolgáltatásaink széles skáláját is fel tudjuk ajánlani, a borkóstolástól a horgászatig, a lovasbemutatótól a kocsikázásig. Ezzel is el szeretnénk érni, hogy a látogatók - a körkép és a kuturális örökséget bemutató szabadtéri múzeum megtekintésén túl - tartalmas napi programok keretében, marandandó élménnyel távozzanak innen. Kiemelkedő, nagy rendezvényeink közül a júniusi Hunniális, illetve a Szent István-nap évente több tízezer látogatót vonz. Emellett azonban fontos eseményekként tartja számon a közvélemény a nemzeti ünnepi megemlékezéseket, az egyházi ünnepekhez kapcsolódó, valamint a néphagyomány által megőrzött népszokások felelevenítését. Rendszeresen szervezünk időszakos kiállításokat is, a jól ismert, állandó bemutatóink, a régészeti, viselettörténeti, néprajzi látnivalók mellett. Mindezen feltételekkel, amelyek mellett nem hangsúlyozhatjuk eléggé a páratlan szépségű monostorrom, a jurtaépületek és a skanzen jelentős vonzerejét sem. Erőfeszítéseink alapján pedig reményt látunk arra, hogy a parkot hosszú távon is a honfoglalást követő sorsdöntő események, a későbbiek során kialakult középkori egyházi, tehát nemzeti kultúra emlékhelyeként, valamint a feudális maradványok végleges felszámolását jelentő földosztás hivatalos helyszíneként tartják majd nyilván és talán nem kell sokat várni az ÓNTE nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánítására sem. Az ópusztaszeri emlékparkban az 1996-os megyegyűlés alkalmával és azt kővetően, kisebb fejlesztés eredményeként megfelelő formában sikerült rendezni az Árpádszobor környezetét, amely így alkalmassá vált az ünnepi rendezvények méltó fogadására. Megújult a több, mint százéves emlékmű, restaurálták az ott elhelyezett Arpád-szobrot, helyükre kerültek az emlékművet karéjba fogó zászlótartók, amelyeken ünnepi alkalmakkor a megyezászlók lengenek. Az emlékpark központját kijelölő Árpád emlékmű és környezete szinte kínálta, hogy itt alakuljon ki az Árpád-házi királyok, a középkori Magyarország és tágabb értelemben a magyar történelem reformkorig terjedő időszakának jelentós személyiségeit bemutató szobor-panteon. Az Árpád-szobor környezetében a 1999. augusztus 20-án avattuk föl Géza fejedelem mellszobrát, Tóth Sándor szobrászművész alkotását. Ez a szobor már azzal a szándékkal került ide, hogy a továbbiakban a középkori magyar királyság történelmi jelentőségű személyiségeit ábrázoló további portrészobrok elhelyezésével egy reprezentatív emlékhely alakulhasson ki. Az emlékművek - különösen akkor, ha azok művészi értékkel, esztétikai minőséggel is bírnak - mindenkor alkalmasak voltak arra, hogy érzelmileg is elérhetővé tegyék a megörökítésre érdemes eseményt, sokoldalú érzelmi-intellektuális viszonyt alakíthassanak ki a szemlélőben a szoborban megörökített személlyel kapcsolatban. Az eredmény abban mutatkozik meg, hogy általuk élményszerűbben rögzülhetnek a nemzeti tudatot építő és gazdagító ismeretek. Ezért is merült fel, hogy az Árpád vezér millenniumkor felállított romantikus emlékművét királyszobrok és fedelem szobrok karéja vegye körül, tiszteletet parancsoló emlékhellyé impozáns látványú térséggé alakítva a szertartásteret. Az emlékhelyre javasolt személyiségek és szobrok tervezete: Géza (elkészült), Szent István (Csongrád Megyei Közgyűlés millenniumi programja keretében 2000 .augusztus 20ra elkészítteti, Varga Imre alAz emlékpark évente hagyományosan megrendezett programjai sorában egyre népszerűbb a Szent Vincenapi vesszővágás és borünnep, amelyet a Szent Vince Borrenddel közösen szerveznek. A népi hagyományok megismertetése, ápolása jegyében a tavasszal húsvétolásra váiják az érdeklődőket. Természetesen nem maradhat ki az ünnepi sorból a pünkösdölő sem. A júniusban a Hunniális, a magyar történelem hagyományait őrző ünnepség'ezreket vonz az emlékparkba, csak úgy mint a Szent István-nap, amely az idén a millennium szellemében zajlik, folklórpkotása). Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, D. András, IV. Béla, Kun László, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, n. Lajos, Werbőczy István, Dózsa György, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor, Báthory István, Bocskai István. Ezek a 19 megyezászló közeibe kerülnének, amelyek az egységes hatás kedvéért azonos léptékben ábrázolnák a történelmi személyiségeket. Valamennyi portré bronzból öntve készülne és egységes magasságú, de elsősorban a rajta elhelyezett portré stílusával, jellegével összhangban kivitelezett posztamenseken helyeznék el, mindegyikét más-más megye megbízásából, más-más művész alkotásaként. Amennyiben a megyék elfogadják a kezdeményezést - választhatnának a javasolt névsorból. Árpád fejedelem emlékművétől távolabb, a főbejárat közelében pedig Szer legendájának útra bocsátója, Anonymus alakja kaphatna kortárs szobrász által megalkotott méltó emlékművet. Az emlékpark fejlesztési tervében kiemelt helyen szerepel Anonymus szobrának felállítása. Új szobor készül, amelynek helyét a főbejárattól (Szegedi kapu) balra eső területen jelölték ki. A tervezet szerint Anonymus emlékének kortárs alkotó szobra tisztelegne. Fontos, hogy értékes, vonzó és méltó emlékmű szülessen, amely képes lenne Ligeti Anonymus emlékművének romantikus felfogásával versenyre kelni, de amely szándékaik szerint népszerű lehetne a legszélesebb közönség számára. A cél: jelkép értékű köztéri alkotás felállítása, amely a megyei önkormányzat és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. reményei szerint a park egyik legfőbb látványossága lehetne. Az emlékmű tervezésére országos és nyilvános pályázat keretében szeretnék késztetni a szakma neves képviselőit. A Csongrád Megyei Közgyűlés és a Képző-és Iparművészeti Lektorátus közösen mintegy 1 millió forint értékben biztosítaná a meghívásos pályázat fedezetét. rogrammal, kézművesvásárral. Az ÓNTE természetesen több állandó és időszakos kiállítással is igyekszik növelni a látogatók számát. Ezek közül ki kell emelni a Feszty-körképet, valamint a Szer monostor és kora (régészeti értékek bemutatása), a Promenád 1896 (viselettörténeti kiállítás), a Kis magyar panteon (a magyar szellemi élet nagyjainak arcképcsarnoka), a szabadtéri néprajzi gyűjtemény (dél-alföldi skanzen), illetve az Erdő és ember (az erdő és az ember évezredes kapcsolatát bemutató kultúrtörténeti) című kiállítást. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz Judit Programok, kiállítások