Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 16. . RIPORT 7 a hét kérdése Megy-e nyaralni az idén? Királyi virág, óra és rántott hús Ballag már a vén Ballag a gyerek. Mi? Ballag a gyerek? Úris­ten, hányadikos? Akkor vegyük sorra: meghí­vók, virágok, ven­déglók, ja, és az aján­dék. Mennyi pénzünk van? Csak ne legyen ká­nikula meg tömeg... Né­meth „Szervusz István, szervusz Judit" Lajos szerint pedig hőség lesz, a sokaságról nem is be­szélve. Az egyik ballagási meghí­vón Kierkegaardtól, Camus­től, Marié Curie-től idéznek, sót még stílszerűen Ballagó Jánostól, azaz Johnny Wal­kertől is. A whiskys azt a taná­csot adja a ballagóknak, hogy éljenek úgy, hogy ha lepereg előttük életük filmje, érdemes legyen végignézniük. Apropó film! Még azt is venni kell a gépbe, hiszen legalább har­minchat kockát el kell lőni a gyerekre. És mi kellene még? Ja, ajándék. Valami maradan­dó emlék, óra, nyaklánc vagy karkötő, belegravírozva, hogy „Szüléidtől ballagásodra", a nagyiék úgyis pénzt adnak. Vendéglős ismerősöm ta­pasztalata szerint a szülők két­féle módon intézik a ballagási ebédet vagy vacsorát. Akad­nak olyanok, akik már a nagy esemény előtt több héttel asz­talt foglaltatnak, mások vi­szont csak az utolsó percben kapnak a fejükhöz, hogy vala­hol vendégül kellene látni a vidéki rokonokat, a sógort, a komát és a jó barátot. Azt is tőle tudom, hogy az általános iskolások ballagása elótt né­hány nappal már „fullon" van­nak a vendéglők, mert a több­ség azért időben foglalta le a helyét, rendelte meg a menüt vagy a konkrétat, a boíjúbecsi­náltat vagy a rántott húst tartár mártással. Az ebéd és/vagy vacsora ára, attól függően, hogy azt szűkebb vagy tágabb családi körben, belvárosi vagy külvárosi étteremben fogyaszt­ják el, ötezer forinttól ötven­ezer forintig is terjedhet. A ballagás egyik fontos, ha nem a legfontosabb kelléke a virág. Berta Istvánné, a Valen­tin virágüzlet vezetője hosszú évek tapasztalata alapján azt mondotta, hogy a ballagás, le­gyen az közép- vagy általános iskolai, hozza nekik a legna­gyobb forgalmat. Ilyenkor éjt nappallá téve, egészen ponto­san péntek hajnaltól szombat délig egyfolytában dolgoznak, kötik az előre megrendelt csokrokat. A kevés, de uralko­dó virágból készült, elegáns díszítésű csokor ezerötszáz­ötezer, az olcsóbb, de több vi­rágból álló dekoratív csokréta pedig ezer-háromezer forintba kerül. Királyi virág az orchi­dea, a flamingó és a strelícia. Persze nem mindegy, hogy ki­nek nyújtja át az ember a virá­got, leány vagy fiú ballagónak. A fiúknak kékes vagy piros tó­nusú virágcsokrot illik adni. Az MTK-s kék-fehér írisz-ká­la vagy írisz-gerbera variáció például nagyon divatos. A lá­nyok kezében a pasztell színű, barackos vagy rózsaszín ár­nyalatú csokor mutat a leg­szebben. Mindezt meg lehet bolondítani, fel lehet díszíteni egy kis ballagási kosárkával vagy Mozart-gömbbel, amivel aztán mehet az ember a nyü­zsibe, tovább, tovább vén di­ák... mert a folyosó szűk, a hozzátartozó viszont tenger­nyi, mint égen a csillag. A későn jövőnek minimum Rambónak kell lenni ahhoz, hogy átverekedje magát a tö­megen azzal a csokorral, amit szerettének szán. Szabé C. Szilárd Konferencia a magyar zsidóságról Munkatársunktól Az MTA Szegedi Aka­démiai Bizottság szék­házában ma kezdődik az a háromnapos tudo­mányos tanácskozás, mely a magyarországi és a Csongrád megyei zsidóság történetével foglalkozik. A rendezvényt ma dé­lelőtt 10.30-kor dr. Led­nitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke nyit­ja meg, majd a konferenciát köszönti Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazga­tója, dr. Bartha László pol­gármester, illetve Mészáros Rezső, a Szegedi Tudomá­nyegyetem rektora. Az első nap programjában a követ­kező előadások szerepelnek: 11.15-től dr. Benyik György római katolikus teológus: A zsidósággal kapcsolatos megnyilvánulások a vatikáni dokumentumokban és II. Já­nos Pál beszédeiben. 11.45­től dr. Rozwadski Chain, a Lauder Judisches Lehrhause rektora: Holokauszt a német zsidóság szemszögéből: a zsidóság bevándorlása Né­metországba. 12.15-tól Ka­tona Tamás egyetemi tanár: A zsidó népesség számának alakulása Csongrád megyé­ben a IX. század közepétől a vészkorszakig. 12.45-től dr. Szécsi József főiskolai tanár: Angelo Rótta szegedi kap­csolata. Délután 14.30-tól dr. Schöner Alfréd rektor: Az elveszített álmok: egy szege­di születésű rabbi életének torzója: Bimfeld Sámuel. 15­től dr. Marjanucz László egyetemi docens: Löw Imá­nuel tragikus sorsa a háború végén. 15.30-tól dr. Péter László egyetemi tanár: Újvá­ri Péter szegedi hetilapja, A Magyar Szó. 16-tól dr. Zom­bori István múzeológus: A szegedi zsidóság egészség­ügyi és oktatási intézményei a XIX. századtól 1944-ig. 16.30-tól dr. Benkő Zsuzsan­na főiskolai tanár: A szegedi egyetemi hallgatók helyzete a Numerus Clausus törvény­be iktatásakor. 17-tól dr. Lednitzky András jogász: A helyi zsidó polgárság kap­csolódása a rotariánus szel­lemhez. A szegedi Rotary­klub első 10 éve 1928 és 1938 között. 17.30-tól Beer Iván, a Magyarországi Holo­kauszt Emlékalapítvány el­nöke: Móra Ferenc humaniz­musa és zsidósághoz való viszonya publicisztikáiban. 18-tól dr. Balog Iván egyete­mi adjunktus: Bibó István és Reitzer Béla kapcsolata. A konferencia június 17­én további előadásokkal folytatódik, 18-án pedig gyászistentisztelet lesz a sze­gedi zsinagógában a munka­szolgálatban, gettókban és haláltáborokban elpusztult szegedi áldozatokért. A gyászistentiszteletet Verő Tamás rabbi tartja, és meg­emlékezést mond dr. Benyik György római katolikus teo­lógus professzor. Nyáron turistaszállóvá alakulnak a kollégiumok Sok jó ember, kis helyen, olcsón Támadtak a megvadult kutyák Budapest (MTI) Az utóbbi napokban Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében is meg­vadult kutyák támadtak meg embereket, megsebesítetve egy gyermeket és egy felnőttet - közölte a rendőrség. Baján kedden, a déli órák­ban egy 30 éves bácsalmási férfi szenvedett súlyos alkar­és lábsérülést, amikor helyi lakos bekerített udvarára belépve két rotweiler rátá­madt és összeharapdálta. Nyírád községben szerdán este terrier és belga juhász keverékkutya az utcára szö­kött gazdája udvarából, és rátámadt egy 10 éves kisfiú­ra, aki a hasfalán és a lábán szenvedett viszonylag könnyebb sérüléseket. A megvadult állatot egy szolgálaton kívüli rendőr zászlós terítette le négy lö­véssel. Az Apáthyban nyáron is gyakori a telt ház. (Fotó: Schmidt Andrea) minősül; az olcsó, de kul­turált szálláshelyet keresők veszik igénybe évről évre. A szobák egy részét itt is előre lefoglalják a társas utakat szervező irodák. A kollégium átlagosan 50-60 százalékos kihasználtság­gal üzemel. Talán fekvése miatt kevésbé népszerű az újszegedi Madzsar József kollégium, pedig itt is van­nak fürdőszobás szobák, és főzőkonyha is. Nyaranta a szobák 40 százalékában van vendég. Az Apáthyban és a Madzsarban két ágyig 4000, három ágy igénybe­vétele esetén 5000 forintba kerül a szállás. A Semmel­weisben két ágyig 2200, négy ágyig 4000 forintot kell fizetni. Bella Károly­tól megtudtuk, hogy a kol­légiumok hasznosításából tavaly 7,2 millió forintos bevétele volt az egyetem­nek, melynek nagy részét az infrastruktúra fejlesztés­re fordították. Az előzetes foglalások alapján úgy tűnik, az idei év sem lesz rosszabb a tavalyinál, vagyis a tiszai cián­szennyezés nem vette el a Szegedre látogatók kedvét. Ugyanerről tájékoztatott Csányiné Garai Aranka, a tudományegyetem Káro­lyi-kollégiumának igazga­tója is. Ezt a szálláshelyet, ahol a hallgatói szobákhoz folyosónként közös tusoló és televízióval felszerelt társalgó tartozik általában nagyobb csoportok veszik igénybe, hiszen itt sok em­bert egy helyen, olcsón ­szobánként 1800 forintért tudnak elhelyezni. így ál­talában kiránduló diákok, a sportrendezvények, vagy például a néptánc-fesztivál résztvevői laknak nyáron a Károlyiban. A 700 szállás­hely nagy részét előre le­foglalják, az átlagos ki­használtság 60 százalék körüli. A kollégiumban varrnak vendégoktatóknak fenntartott, komfortos szo­bák is, ezeket az igénye­sebb egyéni vendégek ve­szik igénybe. A vendég­szobák ára 4000 forint. Az intézménynek bruttó 3-4 millió forintos bevétele van a szobák nyári haszno­sításából. Az újszegedi Hermán Ottó Kollégium átlagosan 70 százalékos kihasznált­sággal működik nyaranta. Megyery Arpádné igazgató szerint ez a strandok, a li­get, a teniszpályák és a menza közelségének kö­szönhető. Számtalan or­szágos rendezvény, így például a veterán teniszta­iálkozó, a vállalati sport­napok és a nyári konferen­ciák résztvevőit szállásol­ják el évről évre a Her­manban. A tudományegye­tem végzett diákjai is gyakran térnek vissza csa­ládjukkal, barátaikkal, szobák nagy részét előre lefoglalják, de az „utcáról" is be lehet térni a kollégi­umba. Az igazgatónő tu­domása szerint a Hermán az egyik legolcsóbb szál­láshely a városban: a hall­gatói szobákért (közös tu­soló a folyosón) 1800­2000 forintot kell fizetni, a fürdőszobás apartmanokért pedig személyenként 1500 forintot. Mindebből nettó kétmillió forintos bevétele származik a kollégiumnak. A felsőoktatási diák­szállások vezetői egyetér­tenek abban, hogy ügyes szervezéssel, jól ápolt kap­csolatokkal igencsak ered­ményesen lehet hasznosí­tani a kollégiumokat a nyári szünet idején is. Keczer Gabriella Munkatársunktól Az idejekorán jött ká­nikula az embereket a vízpartra csábítja. So­kan a tengerparton pi­hennek, ám a legtöbb embernek meg kell elé­gednie azzal, hogy a strandon hüsitse magát szabadsága ideje alatt. Lapunk a szegediek nyaralási szokásaira volt kíváncsi, illetőleg arra, telik-e nagyobb utazásra, tengerparti pi­henésre. Gehér László, matemati­kus: - Nem nagyon tudunk elmenni távolabbra nyaral­ni, ez már évek óta így van. Ha esetleg mégis elutazunk, azt is inkább belföldön tesszük: a Bükkben töltünk két hetet. Ott egy faházat bérelünk ki, ahová a csalá­dommal, illetve a hallgató­immal szoktam felutazni. Nagyon szeretem a hegyvi­déket és a hosszú túrákat. Lehet, hogy Németországba is elutazom a lányomhoz. Komolyabb külföldi nyara­lásra önerőből nem tudok szem, már régen volt. De azt tudom, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Abban reménykedünk, hogy jövőre el tudunk majd utazni vala­hova. Ami azt illeti, én nagyon bízom Orbán Viktorban. Ahogy haladunk Európa fe­lé, reméljük, az életszínvo­nal is emelkedni fog, és töb­bet tudunk majd utazni. T. Sz., középiskolás diák: - Még nem voltam nyaralni. Igazán azt sem tudom, hova mennék el szívesen. Talán külföldre, de ez mind olyan elérhetetlennek tűnik. Egyébként is, olyan sok há­borúról, betegségről lehet hallani, én ezektől nagyon félek. Ha választhatnék úti célt egy messzi, egzotikus tengerpartra utaznék. Job­ban szeretnék csak feküdni a homokban, mint hegyet mászni, kirándulni az erdőben, természetben. A túrázásban nagyon el lehet fáradni. Kényelmesebb len­ne csak lustálkodni a stran­don. Ott tudnám igazán ki­pihenhetném az egész éves fáradtságot. A felső­oktatási kollégiu­moknak több mil­lió forin­tos be­vételük származik abból, hogy nyaranta idegenfor­galmi szálláshelyként hasznosítják szobái­kat. Az olcsó szálláso­kon sok ember fér el egy helyen, ezért a kollégiumokat gyak­ran töltik meg a nagy, nyári rendezvények résztvevői. Az előzetes helyfoglalások alapján úgy tűnik, az idei év a tiszai ciánszennyezés ellenére sem lesz rosz­szabb a tavalyinál. A Szegedi Tudomány­egyetem orvosi, Gyógy­szerésztudományi és Egészségügyi Főiskolai Karához öt diákszállás ­három egyetemi és két főiskolai - tartozik, me­lyeket nyaranta szálloda­ként, turista szálláshely­ként hasznosítanak. Mint Bella Károly, a kollégiu­mok igazgatóságának ve­zetője elmondta: a Jancsó és a Béke utcai kollégiu­mokban szállásolják el a nyári gyakorlatukat folyta­tó hallgatókat, ezért csak az Apáthy István, a Sem­melweis Ignác és a Ma­dzsar József kollégiumok idegenforgalmi hasznosí­tására van lehetőség. E szálláshelyek közül a bel­városi Apáthy a legszínvo­nalasabb: itt minden szoba összkomfortos, ezért - at­tól kezdve, hogy a jövő hét végén kiköltöznek a hall­gatók - szállodaként mű­ködik majd. A szobák egy részét előre lefoglalják az utazási irodák, és a Sza­badtéri Játékok művészei közül is többen ott laknak majd. Emellett, ha van üres szoba, a portás bárki­nek, bármelyik este kiad­hatja azt, éppen úgy, mint más szállodákban. Az Apáthy átlagos nyári ki­használtsága 70-80 száza­lékos, de gyakran van telt ház is. A szintén belvárosi Semmelweis Kollégium inkább turistaszállásnak Gehér László, Balogh Ilonka és T. Sz. (Fotó: Somogyi Károlyné) elmenni, de a németországi utazás számomra mindig szép emlékekkel zárul. Balogh Ilonka, diplomás nővér: — Sajnos nem tudunk az idén elutazni. Nem azért, mert lakásra vagy kocsira gyűjtünk. Sajnos igen ala­csony a nővérfizetés. A fér­jem is dolgozik, de így sem tudunk annyit félre tenni, hogy komoly utazásra gon­dolhassunk. Több, mint tíz éve nyaraltunk utoljára. Az Adriai-tenger partján töltöt­tünk egy pár napot, valahol Dubrovnik közelében. A fa­lu nevére már nem emlék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom