Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

8 SÁNDORFALVA PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. A díszpolgár Szent István-szobra Kelemen Kristóf újra hazatért Az ország legkülönbözőbb pontjain huszonnyolc köztéri alkotást jegyez Kelemen Kristóf szobrászművész. A sándorfalvi kötődéssel bíró mester Petőfit mintázó szobrát 1948. március 15-én, a centenárium alkalmából avatták a falu főterén. Kelemen Kristóf az államalapítás ezredéves évfordulóján Szent István mellszobrát készítette el, melyet szombaton, a falu napján lepleznek le. A művészt 2000-ben Sándorfalva díszpolgárává választottak. Kelemen Kristóf édesanyja Sövényházán született, szülei Fiúméban esküdtek, s onnan kerültek az erdélyi Máriaföldre. Az 1922ben született Kelemen Kristóf gyermekként mindösszesen egyszer járt Sándorfalván, ám legényemberként már itt dolgozott mint az „árvízmentő társulat" rajzolója. Szaktudását Temesvárott szerezte, ahol mint „egyházi szobrász és oltárépítő" végezte középiskoláit. A háborút követően a színpadot is megjárta, a Film- és Képzőművészeti Kamaránál tett vizsga után Beregszászon, Nagyszőlősön, Huszton, Veszprémben és Fehérváron is fellépett egy utazó társulattal. Első szobrát 1943-ban állították ki a Műcsarnokban. Dolgozott a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat igazgatóhelyetteseként, majd művészi vezetőjeként, 1971-óta pedig független szobrászművészként tevékenykedik. Kelemen Kristóf első sándorfalvi szobrát 1948. március 15-én avatták fel. A Petőfit mintázó alkotás később az iskola udvarára került. Hosszú ideig díszítette a falu főterét Határnéző című szobrának gipszmásolata, melynek eredetije a Szépművészeti Múzeumban található. A művész 1979ben Arany Jánosról is szobrot mintázott, melyet a Szabadság téren állítottak fel. A művész a millenniumra elkészítette Szent István államalapító királyunk mellszobrát, amelyet szombaton 11 órakor avatnak fel a falu főterén. „Mindig is Sándorfalván éreztem otthon magam. Ott töltöttem legénykoromat, életem egyik legmeghatározóbb időszakát. Ha manapság eljutok ide, mindig felkeresem a temetőt, ahol édesanyám és nagyanyám is nyugszik. És keresem az egykori barátokat, akiket ma már nem találhatok meg. Sándorfalva emlékét soha nem fogom kitörölni az életemből, mert nem is törölhetem ki. Meghatódtam, amikor megtudtam, hogy ennyi idő múltán is emlékeznek rám, s nekem jutott a megtiszteltetés, hogy a millennium évében engem avatnak díszpolgárrá Sándorfalván" - vallotta az idős művész. Számvetés a község napján Sándorfalva 121 esztendeje Százhuszonegy esztendővel ezelőtt, 1879. június 12-én, a „homoki majorban" írták alá Sándorfalva alapító levelét. Öt esztendeje ezen a napon ünneplik a sándorfalviak a település napját. Az idén a millenniumi alapból egymillió forintos támogatást kapott a falu, melyből 800 ezret Kelemen Kristóf István-szobrának felállítására, 200 ezret pedig a minden eddiginél színesebb programokat kínáló falunap megrendezésére fordítanak. A százhuszadik születésnap óta eltelt egy esztendő történéseiről, s a közeli jövő tennivalóiról Darázs Sándor polgármesterrel beszélgettünk az ünnep előtt. - A tavalyi esztendő Sándorfalván kétségkívül a víz éve volt... - Száz napon keresztül védekeztünk a belvíz ellen tavaly, s még az idei esztendőre is jutott munkánk. Az azonban mindenképpen örvendetes, hogy bár az „új osztást", azaz a legújabb épületeket is veszélyeztette a belvíz, mégsem csökkent érezhetően Sándorfalva népszerűsége. Ma már elmondhatjuk, hogy lakosságának számát tekintve Sándorfalva a hatodik legnagyobb Csongrád megyei település. - Az utóbbi évtizedekben kedvelt „alvófalu" volt Sándorfalva. De vajon feléledhet-e a település? - Rengetegen ingáznak Szegedre dolgozni, legalább kétezer polgár vállal munkát a megyeszékhelyen. Sok más lehetőségük nincs is, hiszen a rendszerváltozást követően, a '90-es évek elején megszűntek a nagy munkaadó cégek. Egyébként Darázs Sándor: Minden település annyit ér, ahány civil szervezet működik ott. (Fotó: Schmidt Andrea) most is felszámolás alatt áll nálunk egy ipari szövetkezet. Ahogyan az országban máshol is, rengeteg kényszervállalkozó él Sándorfalván, ők azonban nem tudnak munkát biztosítani sokszor még maguknak sem. A közelmúltban az úgynevezett Gugánovics-tanyától délre fekvő hat hektáros területen igyekszünk egy ipari parkot kialakítani, ahol lehetőséget biztosíthatunk a kezdő, és a már működő vállalkozások számára a letelepedéshez. A településen igen szerény mértékű, mindössze öt ezrelék a kivetett helyi iparűzési adó. így ilyenformán alig 10 millió forint adóbevételre tesz szert Sándorfalva. Reméljük, hosszú távon ez is vonzó lehet a vállalkozók számára. A falu fekvése, könnyű megközelíthetősége is hozzájárulhat ahhoz, hogy jelentős munkahelyteremtő beruházások valósuljanak meg itt a közeljövőben. - A millenniumi esztendőben rendezett falunap megszervezésében számos helyi civil szervezet vállalt részt. Sándorfalva kulturális élete ennyivel pezsgőbb lenne, mint gazdasága? - Minden település annyit ér, ahány civil szervezet működik ott. Sándorfalva szerencsére sok ilyennel büszkélkedhet. A Sándorfalvi Kulturális Egyesület művészeti iskolájában háromszáz gyermek ismerkedhet meg a legkülönbözőbb művészeti ágakkal, de száz tagot számlálnak a nagycsaládosok, s még ennél is többet a nyugdíjasok, ákik ugyancsak civil szervezetet alakítottak. A vadásztársaság is részt vesz a falu életében, hiszen tevékenyen segítik például a nevezetes böllérnapot. Tavaly rendeztünk először nemzetközi néptáncfesztivált, és ifjúsági citerazenekarunkat az idén amerikai vendégszereplésre is meghívták. - A sándorfalviak gyakorta tekintenek vissza a múltba, melyet a tavaly megjelentetett monográfia segítségével könnyen megtehetnek. De milyen jövő vár erre a településre? - Sándorfalva Szeged közelsége miatt akár a nagyváros rekreációs övezete is lehet a jövőben. Magyarul: a városi polgárok számára nyújthat kikapcsolódást a falu és környéke. Ehhez persze komoly beruházásokra is szükség van, hiszen meg kell könnyttenünk a település megközelítését. Azért lobbizunk, hogy mihamarabb elkészüljön a Szegedet Ópusztaszerrel összekapcsoló, Sándorfalván is áthaladó kerékpárút, mely akár a külföldi turizmust is fellendítheti. A település közvetlen közelében terül el a fehértói természetvédelmi terület, ez az adottság is hatalmas érték. Ugyanakkor remek hely lett a kővágói bányató, amely jövőre tovább bővülve várja a vendégeket. Azt azonban majd csak a jövő dönti el, él-e Sándorfalva a lehetőségeivel. Lovasbemutató, színielőadás, kiállítások Falunapi kavalkád CSONGRÁD MEGYE KÖZSÉGEIBEN LAKÓ HIRDETŐINK KEDVEZMÉNNYEL ADHATJÁK FEL KERETES HIRDETÉSÜKETI Bátor ember, aki arra vállalkozik, hogy végigjárja a sándorfalvi falunap összes rendezvényét. S legfőképpen: kitartó. Lovasbemutatótól a színielőadáson át a kiállításmegnyitóig minden megtalálható a kínálatban. Az azonban nem kétséges, a legnépszerűbb rendezvény a vasárnapi tűzijáték után kezdődő utcabál lesz. Június 10-én, szombaton reggel nyolc órakor kezdődik a Kastély-kertben a gasztronómiai csodákat ígérő első sándorfalvi halászléfőző verseny. A kellemes illatok, s ízek után este nyolckor számos sándorfalvi amatőr színész közreműködésével a Sándorfalvi Népszínház itt mutatja be a Sándorfalvi Komédiát. A sportpályán 9-kor kezdődik a „Millenniumi Kupa" nemzetközi kispályás labdarúgótorna. A sportversenyek 13.30-kor folytatódnak a gyermek és ifjúsági kerékpáros terepügyességi versennyel, míg 16 órakor az igen nagy érdeklődésre számot tartó autóés motokrossz-verseny rajtpisztolya dördül el. A Szabadság téren 11 órakor dr. Szegfű László tanszékvezető főiskolai tanár avatja fel Szent István szobrát, melyet Kelemen Kristóf szobrászművész készített. Az ünnepi műsorban közreműködik Moldován Stefánia és Andrejcsik István operaénekes a Sándorfalvi Altalános Iskola énekkara és a Sándorfalvi Művészeti Iskola színjátszói. A Május 1. téren 14 órakor fogatbemutatóval, fajtabemutatóval, csikósprodukciókkal kezdődik a „Millenniumi lovasnap". A Budai Sándor Művelődési Házban 15 órakor dr. Tóth Attila művészeti író nyitja meg Kelemen Kristóf szoborkiállítását. A Platán sörözőben 20 órakor a Tirke Honolulu együttes koncertezik. Vasárnap „hajnali" hat órakor vidám muzsikára ébredhetnek a sándorfalviak. A piactéren egész nap vásári kavalkád fogadja a látogatókat mutatványosokkal, vásárosokkal. A katolikus templomban 8 órakor ünnepi misét celebrálnak. A Budai Sándor Művelődési Házban kilenc órakor kezdődik az ünnepi képviselő-testületi ülés. A sándorfalvi mazsorettek felvonulása a művelődési ház elől indul, 10 órakor. A játszótéren tízkor a Sándorfalvi Tűzoltó Egyesület tagjai mutatják be technikai tudásukat, ugyanekkor, ugyanitt „Falunapi leg..., leg..., leg..." címmel játékos vetélkedőre lehet benevezni. A Kastély-kertben 10.30-kor, az ünnepélyes megnyitón dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke adja át a millenniumi zászlót a sándorfalviaknak. Dévai Nagy Kamilla „Magyarok fénye" című műsorával 10.45-kor lép színpadra. Őt a sándorfalvi művészeti iskolások követik. A Szegedi Nemzeti Szfnház művészei 15 órakor operett-összeállítással szórakoztatják a közönséget. utánuk a dói, a szatymazi és a sándorfalvi «épdalkör szerepel. A délután folyamán lesz kutyaiskolabemutató, néptánc-, és kung-fu bemutató is. A népszerű V-Tech együttes 18 órakor lép a közönség elé, őket a sándorfalvi társadalmi szervezetek követik, „kulturális összeállítással". A Kisteleki Művészeti Iskola ütős együttese után Gergely Róbert mutatja be legújabb nagylemezének dalait, majd 20.30-tól Kaczor Feri énekel. A falunapot 22 órakor tűzijáték és utcabál zárja. Tízmilliókat mosott el a belvíz Közel nyolc kilométernyi belvízelvezető-csatornát építettek Sándorfalván a belvíz tavaly tavaszi, s téli támadása után. A település összesen majd' ötvenmilliót költött a belvízvédekezéssel kapcsolatos munkákra. Bár a szakemberek szerint legalább még tíz kilométernyi csatornát kellene építeni, ám egy hosszan tartó esős időszak már nem okozhatna az elmúlt évihez hasonlatos problémákat. A születésnapjára készülődő Sándorfalva polgárai az elmúlt egy esztendőre történéseire visszatekintve nem szívesen gondolnak a belvízre. Főleg így, Medárd napja körül. Merthogy tavaly éppen a Medárdot követő negyvennapos esőzés során derült ki: a település belvízelvezető-csatornarendszere képtelen fölinni a hihetetlen mennyiségű csapadékot. A tavaszi, s nyári belvíz százharminc sándorfalvi épületet rongált meg. Arra azonban csak kevesen gondoltak, hogy a tél újabb meglepetéseket tartogat. A novemberben, s decemberben lehullott csapadék sem tudott elszivárogni a fagyos földbe. Az eredmény: 253 megrogygyant, vagy „csak" felázott falú épület, és több kilométernyi megrongálódott úttest, melynek helyreállítása több mint negyvenmillióba került. Az elsőfokú belvízvédelmi készültséget csak néhány nappal ezelőtt szüntette meg a polgármester. A készültségben eltöltött hónapok azonban nem teltek dolog nélkül. Már tavaly nekikezdtek négy kilométernyi burkolt, s ugyanennyi, úgynevezett földmedrű csatorna építésének. A nyolc kilométernyi csatornát a falu legkritikusabb, a belvíz által leginkább veszélyeztetett pontjain ásták ki. Dobos János, a sándorfalvi önkormányzat műszaki osztályvezetője szerint ez a csatornahálózat már megfelelő védelmet nyújt egy, a tavalyihoz hasonlóan rendkívüli mennyiségű csapadék ellen is. Ugyanakkor megtisztították, kikotorták a már meglévő csatornahálózat jelentős részét. Jelenleg pedig az eltömődött, beomlott átereszek cseréjét végzik. így a sándorfalvi polgároknak csak karban kell tartaniuk a házuk előtt húzódó csatornaszakaszt. amely megvédheti házaikat az alattomosan támadó víztől. Dobos János tapasztalatai alapján azonban sokan még ennyit sem tesznek meg saját érdekükben. A nyári esőzések során megrongálódott 130 épület tatarozására 30 millió forintot kapott a település, a pénzt már szét is osztották a polgárok között. Van is „látszatja", hiszen a betonozott szélű új csatornák partján álló házak többségét - melyek néhány hónapja még a belvíztengereken alkottak kis szigeteket - mára kijavították. Volt azonban tucatnyi épület, amely életveszélyessé vált. Látni új alapokat, amelyek jelzik: a tulajdonos újraépíti otthonát, ám sokan még az összeomlás szélén álló otthonukból sem hajlandók kiköltözni. Dobos János elmondta, a tanyavilágban, a külterületi Homokpusztán egy idős asszonyt éppen most győzködnek, hagyja ott megroggyant házát. A néni azonban nem hajlandó költözni, saját felelősségére marad... A téli víz 253 épületben pusztított, a helyreállításhoz több, mint hetvenmillió forint kellene, melyet az állam - az önkormányzat reményei szerint - hamarosan a sándorfalvi polgárok rendelkezésére bocsát. Dobos János szerint még legalább tíz kilométernyi csatornát kellene építeni, ám az önkormányzat így is tartalékait éli fel a tavalyi súlyos belvízhelyzet miatt. Ám végleges megoldást csakis a szennyvízcsatorna kiépítése jelenthetné. (A meglévő derítőkből kimosott szennyvíz zsírtartalma ugyanis elzárja a talajt, s a belvíz nem tud elfolyni. Másrészt a környezetet terhelő hatás is jelentős, magas talajvízszint esetén közegészségügyi problémákat is okozhatnak a nyitott ülepítők.) A település Szatymazzal, Balástyával és Dóccal együtt alakított környezetvédelmi társulást, s így szeretnék a közös szennyvíztisztító, s csatornahálózat kiépítéséhez szükséges pénzt, mai árakon számolva 5,2 milliárd forintot céltámogatásként megszerezni. Ugyanakkor együtt pályáztak az EU környezetvédelmi alapjához, az ISPAhoz is. Ha sikerrel járnak, a 121 éves Sándorfalva a százharmincadik születésnapján akár azt is elmondhatja majd magáról, hogy sem a már egyébként is sokat gyötört Tiszát, sem a fehértói természetvédelmi területet nem mérgezi majd kommunális szennyvizével. Dobos János: Ha Medárd után tartósan esős idő köszönt ránk, a belvízelvezető csatornák akkor is bírják majd a terhelést. [Fotó: Schmidt Andrea) Az oldalt írta: Kéri Barnabás