Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. KITEKINTŐ 9 Kedves EU-tanterem Rúzsán Környékbéliek! Miki egér és a francia mondókák A

mikor a kerítés mögötti gyep színeződik, ezer virágának pompáját mutatja a mező, bár a szemnek nagyon tetszetős, a gazdának egy fejvakarással több: vágni kéne a füvet. Lement róla a víz, a laposán tör föl a csatak, a nád, a partosabb részein lilán virágol a macskatücsök, sárgállik a méhekehely. Ebből - bármennyire is megnyugtató látvány a szemlélőnek - ha így marad, a gazdának „semmi jó nem sül ki". Ha a legelő megöregszik, fölsül - veszélyben a jószág téli takarmánya. Fogalmazhatjuk: kaszálni kaszálunk, de igazából mégse kaszáltunk. (Ha a szónak nem is abban az értelmében, amit sokan szeretnének, hogy „kis melóval - nagyot kaszálni", de az elkésett fűvágás, dupla munka, fele haszon.) Kézi kaszásbandák, akik ilyenkor pünkösdtájt hatanheten is lendítették egyszerre a fénylő füvágó szerszámot és „rakatták ki" maguk mögé a lóderéknyi főrendet, s a lendületes munkától a télire való széna, valóban, mint ahogy Petőfi is írja A Tisza című versében: „mint könyvben sorok" hevertek, már nincsenek. (Néhány magányost ugyan még látni, de ők is inkább olyan sitty-sutty kaszások, akik csak csapkodnak és nem adják meg a módját az egész nyárra érvényes, első kaszás vezényelte technikának, az egymáshoz igazodó, tartásos, bandás-kaszálásnak.) Elfogytak a szénagyűjtők villás, gereblyés csapatai, akik a megszáradt szénarendeket előbb halhéba, rudasba, onnét boglyába majd a végén a takarmányos kazlába rakták. Kiöregedtek már azok, akik szinte szálanként szedegették össze az eleséget lónak, tehénnek, birkának. M

a már mindent a gép csinál. Vaspengés fűkasza borotválja a gyepet. Ördögszekérnek is beillő rendsodró pörgeti halhéba a szénát. Szupererős bálázó tekeri, kockázza a rudasokat, boglyákat. Hörcsög angol nevét viselő hamszter a szénáskocsi, motoros emelővilla kaziaz, Persze a jószágok mit sem változtak az időnek teltével. Amelyik széna nem ízlik, mint például az idei „békanyálas" vizesség miatt lesz ilyen bőven, kilökik, kitúrják maguk előL És ha mindez megtörténik, mondhatjuk, hogy hiába kaszáltunk nagyot, igazából mégse kaszáltunk. Remélve azért, hogy a kedvük a virágos mező láttán is vidám marad, s a nyár végén akár azt is elmuzsikáltathatják majd a kedves környékbéliek: „Van, széna, van szalma, van a szénatartóba." Erre tekintettel kíván a hétvégére jó pünkösdölést: reitiq&ijl Gmolr.;m Pünkösd: az egyház születésnapja Munkatársunktól Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot kővető ötvenedik napra esik pünkösd, amely „mozgó ünnep" május lO-e és június 13-a között. Pünkösdkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, például Csíksomlyón, Máriaradnán, Ferencszálláson, Mátraverebélyen. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték meg pünkösdöt: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak." A Jeruzsálemben tartózkodók meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok, beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdet. Beszédének hatására sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a szél zúgását, ami a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel harsonákkal utánozták. A „tüzes nyelveket" pedig égő kócok dobálásával, amelyeket templom padlásáról eresztettek a hívek közé. Csík megyében a Szentlélek jelképekén fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt. Európa jelentős részében már a középkor óta ezen a napon választottak pünkösdi királyt. Magyarországon a 16. században már ismét volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság." A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmába ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán, valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig. Pünkösdi hiedelmek: Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat - nyírfaágat gyümölcsfaágat, bodzát - tettek, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól Pünkösddel kapcsolatos időjárás- és termésjóslásra is van példa. Gyimesben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható. Baranyában azt mondják: „Ha pünkösdkor szép az idő, sok bor lesz." Szerencsi Sándor igazgatóhelyettes segít eligazodni a kisdiákoknak az uniós tagállamok között. (Fotó: Miskolczi Róbert) Énekórán francia és olasz népdalokat tanulnak, rajzórán pedig dán, finn, osztrák zászlókat rajzolnak a rúzsai gyerekek. A helyi általános iskolában ugyanis kialakítottak egy EU-tantermet, melyben már az alsósok is megismerhetik játékos formában az Európai Unió tagállamainak szokásait, dalait, mondókáit. Dánia, Hollandia, Belgium, Franciaország - nekünk, magyaroknak ezek a nyugati országok mindig távoli, elérhetetlen államok voltak. Az elmúlt negyven évben csak álmodoztunk arról, milyen jó lenne úgy élni. mint egy belga autószerelő vagy egy holland tanár. A rendszerváltás után azonban felgyorsultak az események. Felvettek minket a NATO-ba, pár év múlva pedig tagjai leszünk az Európai Uniónak. A csatlakozás már nincs messze, így jobb, ha minél hamarabb megismetjük az EU-s követelményeket, jogokat, lehetőségeket. Az ismereteket pedig már fiatalon a leghasznosabb begyűjteni. Ennek érdekében hozták létre a rúzsai általános iskolában az EU-tantermet, ahol a gyerekek a kötelező tananyag mellett, játékos formában sok fontos információt megtudhatnak az EU-ró] és tagállamairól. - Földrajz-, történelem-, ének-zene, rajz- és osztályfőnöki órákon a tanárok a kötelező tananyagba pluszként „becsempészik" az EU-s ismereteket - mondta Szerencsi Sándor igazgató-helyettes. A gyerekek még nem igazán foglalkoznak a csatlakozással, ezért a tanároknak játékos formában kell az ismereteket átadni. Rajzórán például a gyerekeknek el kellett készíteniük néhány európai ország zászlaját, történelemórán pedig egy kicsit többet tudhattak meg a spanyolokról, portugálokról, görögökről, mint ami a tankönyvekben benne van. Szűcs Helga nemcsak igazgató-helyettes, hanem az iskola énektanára is egyben. Az óráin a gyerekek angol, német, francia és olasz dalokat tanulnak meg, mind magyarul, mind, eredeti nyelven. A diákok nagyon élvezik, mikor egy-egy régi germán mondókát németül is el tudnak mondani. A daltanulás mellett a tanárnő beszél az adott ország népviseletéről, hagyományairól és jelentősebb ünnepeiről is. A harmadikos Majoros Imre, akit barátai csak Süninek hívnak, a legutóbbi rajzórán, mikor zászlókat csináltak, neki a magyar jutott. A papírból készített lobogó azóta a terem falát díszíti. Süni keresztanyja már járt az Egyesült Államokban, ahol Disneylandba is eljutott. Hozott haza fényképeket, s most Imi legfőbb vágya, hogy ő is láthassa „élőben" Donald kacsát és Mickey egeret. Ez a kirándulás még egy kicsit odébb lesz, de a nyári szünetben a horvát tengerpartot mindenképpen látni fogja Süni. A negyedikes Ollmann Andrea, az EU-s tagállamok közül csak Németországban volt már családjával, de szívesen elmenne más országba is. A végzős Katona Andrea énekórán Vivaldit „vették", s a négy évszakon kívül szóba került Olaszország is. A tanárnő beszélt az olasz népviseletről, meg arról is, hogyan élnek, mivel foglalkoznak most a taljánok. Kormos Tamás Nagy Imréné, Dóc: Nemcsak a meleg a baj, hanem az is, hogy májusban egy szem eső nem esett. A kertbe vetett minden növényünk, a krumpli, a dinnye, a paprika, az uborka kiszárad, mert a víz olyan drága, hogy nem tudunk locsolni. A kis nyugdíjból legfeljebb a fürdésre, mosásra való víz díját szorítjuk ki, de még ezzel is spórolunk. Azok, akik tudnak locsolni, azt mondják, szinte megfőnek a növények az esténként rájuk öntözött vízben. Májusban ilyen kánikulára nem is emlékszem, valamikor a '70-es években Medárd környékén rémlik hasonló meleg és szárazság, de aztán Medárd napján megeredtek az égi csatornák, s megmenekült a termés. Most is borzasztóan kellene a csapadék, mert minden a szárazság martaléka lesz. Papp Éva, Zákányszék: - Karalábbal beültetett földünk van, most visszük a nagyobbakat a szegedi nagybani piacra eladni. A szárazság és a hőség miatt naponta öntöznünk kell, vagy reggel, vagy este. Igaz, én még elég fiatal vagyok, de nem emlékszem az utóbbi tíz évben ilyen korán megérkező kánikulára. Júliusi napokon jellemző ez az időjárás, nem májusban, meg június elején. Nagyon megváltozott az időjárás mostanában, sőt nekem úgy tűnik, mintha később is sötétedne az idén, mint tavaly, tavaly előtt ilyenkor. És az is furcsa volt az idén télen, hogy nagyon közel volt a Hold, egy-egy téli este szinte nappali fénnyel világított. Szilágyi Lajos, Ópusztaszer: — Nemcsak most van ez a hülye idő, volt ez már régebben is. Én emlékszem arra, amikor kabátban arattunk, meg olyanra is, amikor április elején fürdőztünk a közeli tóban. A baj inkább az, hogy míg korábban tőlem lehetett akármilyen az időjárás, nem zavart, most a hőséget nagyon nehezen viselem, mert magas a vérnyomásom. A doktornő nem is tanácsolja, hogy napközben kint legyek a szabadban, csak korán reggel, vagy este, amikor nincs nagy meleg. A kertem nem érinti a kánikulai hőség. Nem tudom használni már két éve, mert most vonult le a talajvíz, ami korábban sohasem volt nálunk. Kiss István, Kistelek: Nem vagyok már fiatal, de májusban, június elején ilyen füllesztő melegre nem emlékezem. A kertem megsínyli, s hiába locsolom, az égi csapadékot nem pótolja igazán a házi öntözés. Itt, a cipészműhelyben, ahol reggeltől késő délutánig dolgozom, elviselhető a meleg, pedig nincs légkondiconálás, csak jó fekvésű a helyiség, nem süti a nap, no meg annyi a munka, hogy nem is figyelek a melegre. A hőségnél nagyobb baj volt itt a belvíz, aminek annyi ház, illetve család esett áldozatul. Ekkora belvízre a hetvenes évek elején volt példa, azóta mostanáig egyetlen évben Fesztiválok, falunapok Munkatársunktól Szombaton és vasárnap a megye számos településén rendeznek falunapokat, illetve különféle fesztiválokat. Ottömösön immár a hagyományossá vált spárgafesztiválra várják az érdeklődőket. Csengelén hatodik alkalommal szerveznek falunapot, melyen átadják a millenniumi zászlót. Domaszéken pedig répafesztivált tartanak. Ottömös Öttömösön holnap, szombaton délelőtt 9 órától a mórahalmi mazsorettek bemutatójával kezdődnek a programok. Az ünnepélyes megnyitó után, melyen Bata Ferenc polgármester mond köszöntőt, Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára az országzászlót, Ott József, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke pedig a megyezászlót adja át az érdeklődők előadásokat hallgathatnak meg a spárgatermesztésről. A domaszékiek óriásbográcsában elkészített spárgaragu-levesen kívül számos „nyúlárnyék" alapú ételt kóstolhatnak meg a vendégek. A különféle spárgás fogásokat Frank Júlia gasztronómus vezette zsűri értékeli. Délután 4 órától néptáncosoknak, ugróköteleseknek, citerásoknak tapsolhatnak a nézők, a napot utcabál, melyen a maroslelei L-K Beat „húzza" a talpalávalót, és tűzijáték zárja. Másnap, vasárnap a 9 órás szentmise és zászlószentelés után millenniumi emlékműsort nézhet meg a közönség. A délután pedig honfoglalás kori csatákat mutatnak be a miskolciak. Csengele Szombaton 9 órától mazsorettek és fúvószenekarok felvonulása nyitja meg a hatodik csengelei falunapot. A faluházban Sánta Ferenc polgármester többek között köszönti a német vendégeket, majd Várhegyi Attila politikai államtitkár a millenniumi zászlót, Vincze László országgyűlés képviselő pedig a községi zászlót, illetve címert adja át. A zászlókat és a elmert Laczkó Ferenc plébános áldja meg. A helyi iskolások, a népdalkörösök és a citerások rövid történelmi műsort adnak. Délután motoros találkozóra, szellemi és ügyességi vetélkedő várják az érdeklődőket, miközben térzene szól. Domaszék Szombaton reggel 7 órakor zenével ébresztik a répafesztivál domaszéki résztvevőit. Sárgarépával feldíszített járművek járják körbe a falut és toborozzák a közönséget. A sportcsarnok melletti parkerdőben a termelők standjain az idei termést állítják ki. Börcsök Lajos polgármester 11 órakor ünnepi köszöntőt mond, Mucsi Imre, az FVM közigazgatási helyettes államtitkára pedig átadja a millenniumi emlékzászlót. Füleki Lívia és a helyi iskolások műsora után bográcsokban főtt ételeket kóstolhatnak meg a vendégek. Domaszéki fiatalok 15.30-kor vidám produkciót mutatnak be, majd a Defekt duó, illetve Maksa Zoltán lép fel. Az első alkalommal megrendezett répafesztivált hajnalig tartó utcabál zárja.