Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-09 / 134. szám

PÉNTEK, 2000. JÚN. 9. A TORONY ALATT 7 Ki kerül a mappába? Készül a város szociális térképe Ünnepi ülés, emléktábla-avatás a szegedi kamara Emléktábla-avatás az egykori székház falán. Tolnay Lajos országos elnök és Szeri István megyei elnök „lerántja a leplet". (Fotó: Nagy László) A társadalmi feszültségek mérséklése és a súlyos szociális problémák enyhítése érdekében nyújtott be önálló képviselői indítványt a legutóbbi közgyűlésen két városatya, melyben többek között egy átmeneti otthon és egy bentlakásos iskola létrehozására tettek javaslatot. Kalmár Ferenc és Juhász Miklós városatyákat különböző humánpolitikai okok indították arra, hogy egyéni képviselői indítványt nyújtsanak be a közgyűlésnek, amelyben a legszegényebb réteg problémáira irányították a figyelmet. Az elmúlt tíz évben kettészakadt a magyar társadalom - állítják. Az úgynevezett státusdimenzió skála felső fokán a dúsgazdagok, az alsó végén pedig a nincstelenek állnak. Kalmár Ferenc lapunknak elmondta: több okból kifolyólag foglalkozik e témával. Mint a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja nem lehet érzéketlen a legszegényebb réteg problémái iránt. - Rókus városrész önkormányzati képviselőjeként nagyon sok kilátástalan sorsú emberrel találkoztam és beszélgettem az öregrókusi ingatlanok bontása kapcsán. Az emberek arról panaszkodtak, hogy ha elbontják a fejük fölül a házat, nincs hová menniük, s félő, hogy a szülők hajléktalanszálláson, a gyermekek pedig nevelőotthonban kötnek ki. Megoldást jelenthetne a bajban, ha a város létrehozná a családok átmeneti otthonát, ahol, még ha ideiglenes jelleggel is, de egyiitt élhetne a fedél nélkül maradt família. Indítványunkban kértük, az önkormányzat vizsgálja meg és tegyen javaslatot, hogy hol lehetne a leggazdaságosabban és a hatályos törvényi szabályozásoknak megfelelő módon működtetni a családok átmeneti otthonát. A képviselő Szeged volt rendőrkapitányát. Szőke Pétert idézve elmondta, hogy a bűnözés és a szegénység között egyenes összefüggés van, s az elkövetők jelentős része élethelyzetének javítása érdekében követ el különböző bűncselekményeket. A probléDM-információ A magyar nyelvterület legrégibb sajtóterméke mutatkozik be ma délelőtt 11 órakor a Szegedi Nemzetközi Vásár M-pavilonjában. A Brassói Lapot 1849-ben Bem apó adta ki először, majd 1895-ben újra indult. Az említett időpontban Pataki Sándor, a Délmagyarország újságírója Gellér Lajos lapigazgatóval, Ambrus Attila főszerkesztővel és Both Csaba alapítványi elnökkel sajtótájékoztató keretében beszélget, s e beszélgetés folyamán mutatják be a lapot, célkeresztbe állítva a kisebbségi lapkészítés és szerkesztés anyagi gondokkal határolt minden csínját-bínját, a terjesztés buktatóit, valójában mák között található még, hogy a legszegényebb rétegek alulképzettek, munkakultúrájuk alacsony fokon áll, minek folytán nem találják meg helyüket a munkaerőpiacon. A fiatalabbakat a szegénytudat rögzülése és a szegény életforma szocializációs hatása a deviancia felé sodoija, amely lényegét tekintve a szegénység társadalmi reprodukcióját eredményezi. Ennek érdekében indítványozták a képviselők, hogy a város hozza létre a cigány- és hátrányos helyzetű gyermekek bentlakásos iskoláját. - Az országban létezik már ilyen intézmény, mégpedig Pécsett a Gandhi gimnázium, amelyet a közelmúltban látogattunk meg képviselőtársammal - mondta Kalmár Ferenc. - A Soros Alapítvány által támogatott iskola különböző lehetőségeket, kitörési pontokat nyújt a gyermekeknek a felemelkedésre. Úgy gondolom, hogy Szegeden, ha más finanszírozási rendszerben is, de létrehozható a bentlakásos iskola. A képviselő szerint a szociális ellátórendszerben a prevenció hosszabb távon mindig olcsóbb, mint a korrekció, a problémák utólagos kezelése. Mindezeken felül a városatyák indítványozták, hogy az önkormányzat készítessen úgynevezett szociális térképet, ami alapján határozza meg, hogy mely lakossági kört, csoportot kívánja és tudja kiemelten támogatni, segíteni. A legutóbbi élenjárósági ülésen elfogadta a képviselőtestület a városatyák egyéni indítványát. A szempontrendszerek és javaslatok kidolgozására őszig kaptak időt a polgármesteri hivatal irodái. Akkor újra tárgyalja a közgyűlés az ügyet, amelyet messzemenőkig támogat a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, lévén, hogy az 1996-ban elfogadott szegedi cigányprogram még nem hozott igazán átütő sikert. Pedig az Európai Unióhoz történő csatlakozás alapvető feltétele a cigányság oktatási helyzetének javítása. Mindenképpen biztató az a tény, hogy a Phareprogram 2001-ben 10 millió euró pályázati forrást biztosít Magyarországnak oktatási programokra. SzabA C. Szilárd tehát a fennmaradás tudományát. Egyébiránt a vásáron a Magyarok Világszövetsége pavilonjában mutatkozik be a szabadkai székhelyű Vajdasági Magyar Folklórközpont. A központ szervezésében folyamatos képzés folyik az énekzene-tánc és a tárgyalkotó népművészet, így a népi hímzés területén is. A folklórközpont asszonyai által készítet szemet gyönyörködtető népi hímzések, nemezmunkák, valamint egy hagyományőrző közösség, a bácskai Doroszló, eredeti viseletének darabjai is, egész nap megtekinthetők. Az érdeklődőknek Raj Rozália ismerteti a kiállítási anyagot és a délvidéki központ tevékenységét is. A Bartók Béla Művelődési Központban a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara egykori épületében - tegnap délután a kamarai mozgalom száztíz éves évfordulójára emlékeztek. Az ünnepség után emléktáblát avattak az épület falán és történeti kiállítás nyílt a művelődési központ emeletén. Az emlékülésen a kamara száztíz évvel ezelőtti megalakulásának gazdasági körülményeit elemezte Különút az interneten Munkatársunktól Megjelent a világhálón a Különút, a Szegeden életre hívott, de országos terjesztésű válási magazin. A magyar sajtópiacon egyedülálló vállalkozás reagál arra a társadalmi igényre, melyet kifejez az első szám beköszöntőjében olvasható információ: az utóbbi tíz évben negyedmillió kiskorú gyermek élte át szülei kapcsolatának szétesését. A jórészt önkéntes munkával készülő, hiánypótló, konfliktuskezelő magazin a családok fölbomlásának hátterét mutatja be. A lap tényeket, nem szenzációkat tálal. Tájékoztat, miközben végigkíséri a válás szerteágazó problémakörén a párkapcsolati konfliktusokba keveredetteket és a téma iránt érdeklődőket. A magazin valóságos élethelyzeteket mutat be, ezért váija és közli az így váltunk mi címre küldött dokumentumés életút pályázatokat. A válási kalauz a http:/ www.cyberpress. sopron. h u/kulonut cím alatt olvasható az interneten. Dr. Berta Tibor, a Csongrád Megyei Levéltár igazgató-helyettese. Dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke röviden felvillantotta a kamara elmúlt száztíz esztendejének legfontosabb mozzanatait. 1890. szeptember 7-én, Kállay Albert főispán vezetésével alakult meg Szegeden az első kamara. A 13 ezer négyzetkilométerre kiterjedő szervezet nyolc és fél ezer kereskedőt és közel 27 ezer iparost tömörített. Az első világháborúig az érdekvédelem mellett az ipartestületek felállításában és a szakoktatásban volt kiemelkedő szerepe. A mai művelődési központ helyén 1897 szeptemberében avatták fel a kamara székházát. A történelem zivataros évtizedeiben akadt olyan időszak, amikor a szegedi volt Magyarország egyetlen működő kamarája. A második világháború után azonban elveszítette önállóságát, 1948-ban államosították, vagyonát elvették, majd több mint négy évtizeden át az állami bürokráciát kellett szolgálnia. A szegedi kamara új korszaka 1990-ben kezdődött, majd egy hat évvel ezelőtti törvény közjogi funkciókkal ruházta fel. - Most újból történelmi változás előtt állunk mondta Szeri István. - Októberben ismét megváltozik a kamarai rendszer. Az előadás után Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az épület falán emléktáblát avatott fel, nyolcan pedig munkájuk elismeréseként ezüst emlékérmet vehettek át. R. G. Nemzetiségi napok DM-információ Nagyszabású rendezvénysorozattal ünneplik idén a nemzetiségek napját Szegeden. Június 10-én, szombaton este fél 8-kor, a Bartók Béla Művelődési Központban Hacsaturján-estet tartanak az örmény önkormányzat szervezésében. Házigazda Meszlényi László, a Szegedi Zenekonzervatórium docense. Fellépnek: Oherfrank Péter zongoraművész, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója, Kosztolányi István hegedűművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertmestere. Június 14-én, szerdán este 5 órakor a Nemzetiségek Házában (Osztróvszky utca 6.) a Szláv Kultúrák Körének szervezésében a Szláv országok képeslapokon című kiállítást nyitja meg dr. Karol Biernacki, a szegedi nemzetiségi önkormányzatok társulásának elnöke. Június 17-én, szombaton este 6 órakor a városháza udvarán mutatják be a Nemzetiségek kultúrkincséből című folklór gálaműsort. Ebben fellép a Zeusz-együttes (görögök), a Ruszalka-trió és Lajhovics Anna (ukránok), az Almasch Néptáncegyüttes (németek) Ocsovszki Eszter és Agád Aliz (szlovákok) és a deszki Bánát szerb néptáncegyüttes (szerbek). „Törpös" tábor DM-információ Apró gyereknép számára szervezi a Százszorszép Gyermekház az úgynevezett Törpös tábort, amelybe 4-7 éves, közösségben önállóan dolgozni tudó óvodások jelentkezését várják. A tábor négy napján, életkoruknak megfelelő foglalkozásokon vehetnek részt a kicsinyek. Minden napnak egyegy ismert mesehős vendége lesz, akihez a programok is kapcsolódnak. Példaként: megjelenik majd a nagybötűs Sárkány, a Varázsló, a Boszorkány... Az ötödik napon egész napos kiránduláson vesz majd részt a csoport. Részvételi dfj 5500 forint. Az első turnus július 10-14-e között lesz, jelentkezni pedig július 5-éig lehet. A második tumus július 17-21e között „foglalatoskodik". A jelentkezési határidő itt július 12-e. Egyébiránt a foglalkozások naponta a Klauzál téri gyermekházban lesznek 8-16.30 között. Étkezést is kapnak a gyerekek, mégpedig tízórait, ebédet és uzsonnát. Táborvezető: Lőkösné Zecskó Katalin. Városházi hírmondó DM-információ Ma este 8 órakor ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió szokásos pénteki magazin műsora - a Városházi hírmondó. Ebben a hónapban három alkalommal üléseznek a városatyák. Milyen fontos rendeletek, határozatok születtek eddig és mi várható az elkövetkező két tanácskozáson? Az adásban szó lesz arról a stratégiáról is, amelyet a város dolgozott ki a kábítószer-fogyasztás csökkentése céljából. Bemutatják az egyik belvárosi önkormányzati képviselői területet, amelyen számos új létesítmény épült, de még sok elvégezni való várat magára. Stúdióvendég: dr. Mezey Róbert, Szeged város jegyzője, Majláthné Lippai Éva, a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetője, dr. Berekné dr. Petri Ildikó, önkormányzati képviselő. Riporter: Veress Krisztina. Szerkesztőműsorvezető: Kisimre Ferenc. Az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc A Madách utcából költözik át Új rendelő a Maros utcában Tegnap adták át ünnepélyesen Szeged legújabb háziorvosi rendelőjét. A város 38 önkormányzati rendelője közül ez a második új; néhány héttel ezelőtt avatták fel a Lechner téri háziorvosi rendelőt. A Maros utcában most átadott 64 négyzetméteres 7 millió forintos beruházással épült rendelőben két háziorvos dolgozik, mindketten - dr. Félegyházi Klára és dr. Györffy Adrienn - a Madách utcából költöznek a Maros utca 16-22.-be, annak a most elkészült lakóháznak az aljában, amely a Maros utca foghíjas telkén épült. A rendelőben körülbelül két hét múlva fogadják a betegeket. (Fotó: Schmidt Andrea) A Brassói Lapok a vásáron