Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 2000. MÁJ. 5. Tv: kommentár legeszifaflt^B cegélyek.ragas; • •• r • DONEX PVC PADLÓ mm TÖBB SZ 2 MÉTER Filc szőnyeg 1 290 ífiái fhúttl ­WV' V m srkmtt az | 300 féle szőnyegpadlóból 200 féle pvc-padlóból 200 féle tapétából választhat! falakai Nándor 29 Bakay Ft/tek.-től | INGYEN SZONYEGSZEGES! Csak a náluRK vásárolt szwye^re vonatkozik! 4 S^pwityitA -.jWf!<l Belga javaslat Bécs (MTI) Belgium olyan javaslatot terjesztett az EU portugál soros elnöksége elé, amely középtávon az Ausztria el­leni szankciók feloldásához vezethet. A javaslat le­hetőséget nyújtana a tizen­négyeknek arra, hogy amennyiben Ausztria to­vábbra sem sérti meg az EU alapvető értékeit, presztízsveszteség nélkül oldják fel a szankciókat. Konkrétan Belgium azt ja­vasolja, hogy az alapérté­kek megsértésének gyanúja esetén folytassanak le előzetes eljárást, az EU bi­zottsága állapítsa meg a tényállást, s csak ezt kö­vetően és csak akkor léptet­hessenek életbe szankció­kat a „vétkesek" ellen, ha az adott ország kormányát is meghallgatták, ám a szankciókról (az Ausztriá­val szembeni eljárással el­lentétben) ne a bizottság és ne is a miniszterek tanácsa, hanem csakis az államfők és kormányfők testülete dönthessen. Lett félelem Moszkva (MTI) Az orosz külügyminisz­térium sajtónyilatkozatban utasította vissza a lett ál­lamfőnek azt az állítását, hogy Moszkva nem mon­dott le agressziós terveiről a balti államok tekinteté­ben. Oroszország haragját most Vaira Vike-Freibetga lett elnök BBC-interjúja váltotta ki, amelyben a ri­gai politikus azzal gyanúsí­totta Moszkvát, hogy terve­ket sző Lettország leroha­nására. Erre alapot a pszko­vi ejtőernyős hadosztály nagyszabású hadgyakorla­ta, illetve a Balti-tengeri orosz flotta készülődése szolgáltatta. Ellenérzés Palmüra (MTI) Az egyiptomi, a szíriai és a szaúd-arábiai külügy­miniszter állást foglalt amellett, hogy az ENSZ ve­gye át az ellenőrzést az Iz­rael által kiürítendő dél-li­banoni határ menti sávban. Amr Musza, az egyiptomi. Faruk as-Saraa, a szíriai és Szaud el-Fejszal, a szaúdi diplomácia vezetője a szíri­ai Palmürában tartott meg­beszélésükön vitatta meg a libanoni helyzetet. Hangsú­lyozták, hogy Izraelnek a Biztonsági Tanács 425. és 426. számú határozatának megfelelően távoznia kell a libanoni szárazföldről. Rugalmas reagálás Újdelhi (MTI) A szerdai elutasítás után az indiai vezetés már rugal­masabban reagált a Sri Lanka-i kormány megkere­sésére: mint közölték, azonnali megfontolás tár­gyává teszik a colombói vezetés „bizonyos kérése­it". A Jaffna félszigeten az elmúlt napokban tamil sza­kadárok mintegy 40 ezer Sri Lanka-i katonát zártak körbe. Lakshman Kadirga­mar Sri Lanka-i külügymi­niszter a kialakult helyzet­ben közölte: Colombo indi­ai haditengerészeti egysé­geket kérhet az ost­romgyűrűbe zárt katonák elszállítására. messze van? OPEL AUTÓARÉNA 6400 KISKUNHALAS, Bácskai út 1-3. Tel.: (77) 423-480, Fax: (77) 423-488 OPEL RUPESKY 6728 SZEGED, Fonógyári u. 2-4. Tel.: (62) 424-800, Fax: (62) 424-888 Ausztrália Titóra emlékeztek... A mikor az érdekek érvényesítésének civilizált útja járhatatlanná válik, következnek a jogtalan, a jogellenes eszközök, s következhet a terror, ahogyan Szardínia szigetén történt. Ott hegyeket rombol az ausztrál bányatársaság... Lehet, hogy Erdélyben is rombol hegyeket, csak mi erről nem tudunk, mert Er­dély nyugalmasabb vidék, ahol nem robhantgatnak a környezetvédők, s remélhetőleg nem is fognak. Amiről tudunk, az a Tisza és a Szamos „lerombolása", élővi­lágának megsemmisítése. Az a hír járja különben, hogy bátorságosan újra meg fogják nyitni az erdélyi Nagybánya környéki aranybányát. És elkezdődik az aranyászat a Bereg­szász melletti Nagymuzsalyon is. Úgy látszik, üzletpo­litikai szempontból az arany értékesebb a Földnél, amelyen élünk. És ha ez így megy, egyszer majd eljut­hatunk oda, hogy lesz sok aranyunk, de nem lesz Föl­dünk. Gazdagjaink tizennégy karátos szkafanderben ballagnak majd a világűrben, új élőhelyet keresve ma­guknak, szegényeink pedig kiröpülnek a semmibe. Ahogy már most is... Mindenesetre az biztos, hogy ez az első komoly szembeszegülés az ausztrál aranybányászokkal. Mert ugye, amíg a papírok jönnek-mennek, amíg a környe­zetvédők perekkel, tüntetésekkel fenyegetőznek, addig is békésen lehet bányászgatni. A primitív szabadságharcosok egyszerű útjára lé­pett ezzel a terrorakcióval az aranybányák elleni véde­kezés. Ugye, valamikor úgy volt, hogy semmisítsd meg a zsarnokot, s akkor megsemmisül a zsarnokság. Ez a szardíniai robbantás pedig azt üzeni: semmisítsd meg az aranybányászt, s akkor megszűnik az aranybánya. Csakhogy ez nem így van. Ha netán sikerül is majd egy merénylet, a következő aranybányász hatékonyab­ban fog védekezni Az aranyból erre is telik majd. 1 /fi P*dig játszódhatunk a gondolattal, hogy ha jo­1V1 gi úton nem védekezhetünk, a terror eszközeit pedig nem akarjuk a magunkénak vallani, akkor mi a megoldás? Robbantottak a környezetvédők A szárdok sem szeretik az aranybányászokat Marmilla (MTI) ban tartózkodó három sze­Robbantásos merényletet mély közül, hajtottak végre egy Szardíni- A merényletet később a án működő ausztrál aranybá- „Marmillai Környezetvédő nya-társaság vezérigazgatója Brigádok" nevű, eddig isme­ellen. Senki sem sérült meg retlen csoport vállalta magá­a merényletben, amelyet egy ra egy telefonhívásban az állítólagos környezetvédő ANSA hírügynökségnél. A csoport vállalt magára. telefonáló azt mondta, hogy A tettesek közepes erejű ez volt az első figyelmezte­pokolgépet helyeztek el tés az ausztrál aranybányá­Gary Johnston, a Gold szok ellen, „akik lerombol­Minding nevű ausztrál bá- ják hegyeinket", nyatársaság vezérigazgatója- Az ausztrál bányatársaság nak Sanluriban lévő lakóhá- a sziget székhelyéhez, Cagli­zánál csütörtökre virradó éj- • árihoz közeli Marmilla vidé­jel. A dinamit felrobbant, de kén egész dombokat hord el senki sem sérült meg a ház- arany után kutatva. Húsz éve hunyt el Joszip Broz Tito. Szülővárosában, a horvátországi Kumrovecben több ezer ember emlékezett meg az egykori Jugoszlávia elnökéről - többek között az a kisfiú, akinek partizánsapkáját vörös csillag disziti. (MTI Telefotó: Darko Bandic) Iliescu és Nastase is belekeveredett? Francia-román pénzmosási botrány Bukarest (MTI) Francia vizsgálóbírók érdeklődnek Bukarest­ben egy pénzmosással vádolt Franciaországban élő román üzletember ügyletei iránt. A bot­rányban alaposan érin­tett lehet több, ma is fontos szerepet játszó román politikus - írták a csütörtöki román lapok. A román sajtó a francia Le Párisién című lap szerdai számában megjelent Írás nyomán figyelt fel az ügyre. A francia újság megírta, hogy Henri Prons francia vizsgálóbíró tavaly ősszel indított nyomozást egy név­telen feljelentés alapján Ad­rián Costea román szárma­zású üzletember ellen, akit csalárd öncsőddel, pénzmo­sással és csalással vádolnak. A húsz éve Franciaország­ban élő és francia állampol­gársággal is rendelkező üz­letembert tavaly már őrizet­be vették, de egészségi ál­lapotára való tekintettel sza­badlábra helyezték, azzal a kikötéssel, hogy nem hagy­hatja el Párizst. A román-francia üzletem­ber fő partnere Romániában az az állami tulajdonban lévő Bancorex külkereskedelmi bank volt, amelyet tavaly a román kormány úgy mentett meg a csődtől, hogy beol­vasztotta a Román Kereske­delmi Bankba. A román lapok értesülé­sei szerint a francia vizsgáló­bírók most egy öt évvel ezelőtti üggyel kapcsolatban szeretnének tájékoztatást kapni a román Legfelső Ügyészségtől. 1995-ben az akkori román kormány meg­bízást adott egy Romániát népszerűsítő fotóalbum elké­szítésére. A megbízatást Costea kapta, aki az album kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére céget alapí­tott Franciaországban. A cég számlájára a Bancorex elnö­ke - a román kormány főtit­kárának utasítására - közel 6 millió dollárt utalt át. Az „Örök és elbűvölő Románia" cfmű albumból a tervezett közel százezer helyett csak néhány száz példány készült el, az átutalt 6 millió dollár harmada azonban eltűnt Cos­tea cégének számlájáról. A francia vizsgálóbírók arról is felvilágosítást szeret­nének kapni, hogy 1994 és 1996 között valóban megtör­téntek-e azok az üzemanyag­szállítások Romániába, ame­lyekért Costea cégei mintegy 70 millió francia frank (több mint 10 millió dollár) közve­títői jutalékot kaptak. A nevezetes album és a Bancorex 1992-1996 között lebonyolított más tisztázatlan ügyei kapcsán a román ügyészség is nyomozást foly­tat. Kulcsszerepet játszott Costea 1994 és 1996 között abban az ügyben is, amely­nek során a Bancorex ólom­mentes benzin és dízelolaj importálására 63,5 millió dollár fedezet nyújtott, amelyből végül 18 millió dollárt elveszített. A franciaországi vizsgála­tok azt tárták fel, hogy a Cos­tea által alapított cégek szám­lájáról eltűnt pénz egy része az 1996 novemberéig hatal­mon volt, jelenleg a le­gerősebb ellenzéki pártnak számító Szociális Demokrá­cia Romániai Pártja (PDSR) egyes politikusainak külföldi számlájára került, illetve ebből a pénzből „szponzorál­ta" ma is fontos szerepet ját­szó PDSR politikusok külföl­di kirándulásait. Az Eveni­metul Zilei című lap a bot­rányba keveredett PDSR-po­litikusok között említette Ad­rián Nastase volt külügymi­nisztert, aki ma a PDSR má­sodik számú emberének szá­mit. Adrián Costea 1996-ig Ion Iliescu akkori államfő szemé­lyes tanácsadójaként volt is­mert francia pénzügyi körök­ben. Az Azi című lap arra hívta fel a figyelmet, hogy Costea az 1996-os választá­sokat követően már Emil Constantinescu államfő fel­hatalmazott nagyköveteként és gazdasági-pénzügyi ta­nácsadójaként küldött egy­egy tiszteletpéldány minden francia parlamenti képvi­selőnek az „Örök és elbűvölő Románia" fotóalbumból. 3 sajnos mindig lemaradok a iá dolgokról 3 az agila bemutató hétvégén én is ott leszek! OPEL-e-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom