Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. 25. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával Családi gazdaságok, hogyan tovább? Kezdetben volt a szo­cialista népgazdaság és azon belül a szocialista mezőgazdaság. A rend­szerváltoztatással kezde­tét vette a mezőgazdaság átrendeződése. Nem kí­vánok azon meditálni, ebből mi volt a helyes és kívánatos, azon sem, mi miért következett be, hi­szen az egy külön fejeze­tet jelentene. A leírtakat ki-ki politikai helye, a mezőgazdaságban jelen­leg elfoglalt státusa sze­rint értékelné. Tény, a mezőgazdaság az 1980-as évek nagyságának fe­le-kétharmada. Ez a kereszt­metszet szerkezetében nagyjá­ból fele-fele arányban oszlik meg a nagyüzemek és a csalá­di gazdaságok között. Kétségtelen, hogy a jelen­legi kormányzat a családi gaz­daságokat kívánja segíteni. A gazdaköröket a miniszterel­nök úr az utolsó kongresszu­sunkon szövetségesnek ne­vezte. Megtisztelő ez a nyilat­kozat, reményt keltó. A támogatási rendeletek, az egyéb le nem írt segítségek e cél alapján fogalmazódtak meg. Való igaz, valami bein­dult de a segítség nem elég, a pénzügyi korlátokat az ország költségvetése behatárolja. Na­gyon résen kell lennie annak, aki ki akaija magát ismerni és igénybe is kívánja venni az ígért segítséget. A fontosabb döntések valahogy eltűnnek, még a tájékozottak szeme elől is. Régiók, kistérségek, politi­. kai gazdasági lobbik kiveszik az általuk fontosnak vélt dol­gokhoz a szükséges forrást, és ami marad, arra pályázhatnak a kívülállók. (Létszámban ők vannak többen.) A Gazdakö­rök Szövetsége ennek a több­ségnek az érdekeit kívánja képviselni és érvényesíteni, ha lehet. A szövetség megpró­bálja a lehetetlent, megszer­vezni a megszervezhetetlent, összefogni és megszervezni ezt a népes kört, mely követ­kezetesen ellenáll minden szervezési kísérletnek. Működnek a régi reflexek. Mondják „úgyis úgy lesz, ahogy akaiják". Hogy kik és mit akarnak, az sokszor nem derül ki. A mai világ állandó figyelmet, készenlétet nagyon pontos szervezettséget kíván. Nem elég néhány megszál­lottnak hinni saját erejében ­több kell. Tudomásul kell végre venni azt, hogy senki sem fogja tálcán felkínálni a segítséget, senki nem hoz he­lyettünk áldozatot. Ezt ne­künk kell tenni, nekünk kell a helyes utat megtalálni. Magam a helyi sajtó útján és egyéb lehetőség felhaszná­lásával igyekszem felhívni a figyelmet az európai stílus kö­vetésére. Ha valaki nem akar olvasni vagy írni, nem pályá­zik a támogatásokra, nem re­gisztráltatja és nem fehéríti ki a gazdaságát, kimarad a le­hetőségekből. A megyében több szövet­kezetet alakítottunk. A szö­vetkezetek rövid 2-3 év alatt tulajdonképpen tanulják, mintsem élveznék az új stí­lust. Nagy részük egyáltalán nem működik, más részük sú­lyos adósságokat halmozott fel és egy kis részük, köztük a miénk is, küzd és bizakodik. Szövetkezeti vezetőként küzdök a konkurenciával, a kereskedelemmel, a tagsággal és a vezetőséggel. Ez utóbbi kettő különösen fájdalmas, hi­szen alapszabályunkban le­fektettük a helyes és a köve­tendő utat. Nonprofit szerve­zetként csak bizonyos árutö­meg esetén működhet egy szervezet. Ha az árutömeg ob­jektív vagy szubjektív okok miatt nem áll rendelkezésre, a szövetkezés halálra van ítélve. Az esetek többségében azon­ban az árualap nem objektív, hanem a szállítók hozzáállása miatt nincs meg. Joggal elvár­hatnánk, hogy a szövetkezeti tagság, és azon belül különö­sen a vezetőség, vagy a kép­zett gazda termékeivel ne a konkurenciát, legtöbbször a szürke vagy fekete konkuren­ciát támogassa. A szövetke­zésre nem a nagy és erős gaz­daságoknak van szüksége, a sokszor külföldi tőkére tá­maszkodó vállalkozások saját erőből megszervezik a ter­mékpályát. A ma sokat emlegetett ter­mékpályás szövetkezés az előbb említett morál esetén utópia. A termékpálya kiépí­tése rendkívül tőkeigényes feladat. Ha a szövetkezés nonprofit alapon működik, ott befektetésre alkalmas profit nem keletkezik. Marad a be­ruházásra forrásként az állami támogatás és a saját erő. Az állami támogatás az ismert okok miatt véges. A saját erőt saját profitból lehet biztosíta­ni, ezt pedig az alacsony jöve­delmezőség miatt nem tudjuk. Ördögi körnek látszik az egész, de éppen azért kell összefogni, hogy a jövede­lemtermelő képesség javul­jon. Nagyobb területek össze­fogásával, fegyelmezett visel­kedéssel részt tudnánk venni az áralkuban. Széthúzással, önzéssel erre esélyünk sincs. Dr. Tóth László, Gazdakörök Megyei Szövetsége elnök Minden második kenyér szegedi születésű Búzabemutató: nemesítök ünnepe Bemutató. „Büszkén felemelt búzafejek." (Fotó: Karnok Csaba) A magyar növényne­mesítö társadalom évről évre megünnepli és a vi­lág elé tárja eredményeit, a jó minőségű búzából készült jó kenyeret, ne­mes zöldséget, édes gyü­mölcsöt, nedús bort, ame­lyeket asztalunkra álmo­dott. Illatos virágot, szel­lemet nyugtató cserjét és pázsitot teremt a kertünk­be, éltető levegőt, árnyat adó fákat ajándékoz parkjainkba, erdeinkbe. E jeles év tavaszán is a legméltóbb helyen, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia székházában mu­tattuk meg az országnak nemes szándékunkat. Büszkén mondhatjuk, hogy nemesítő, alkotó munkánk nyomán a szépség és esztétika mellett milliárdos értékek ke­letkeznek, amelyek minden­napi életünkhöz, boldogulá­sunkhoz hozzájárulnak. A Gabonatermesztési Ku­tató Közhasznú Társaság első, kora nyári ünnepe a búzabe­mutató, ahol a nemesítök ün­neplőben váiják az ország ke­nyerét megteremtő társadal­mat, elsősorban a búzatermelő gazdákat, de szívesen látjuk az egyetemek, társintézmé­nyek, vetőmag-termesztő és ­forgalmazó cégek, valamint a fajtaminősítő intézet és szaba­dalmi hivatal képviselőit is. Ők mindannyian érdekeltek abban, hogy közhasznú mun­kánk valóban közhasznú le­gyen. A búzabemutató fontos esemény a nemesítök, a ter­mesztők és felhasználók szá­mára egyaránt. A hozzáértők itt döntik el, melyik új fajtá­ink a legmegfelelőbbek, leg­értékesebbek számukra. A ke­vésbé tapasztalt gazdák olyan impressziókat kapnak, ame­lyek segítenek a sikeres gaz­dálkodásban. Akik pedig azért jönnek el, hogy néhány órát a természetben töltsenek el, azok is gazdagabbak lesznek egy „búzashow" élményei­vel. Intézményünk új neve ­közhasznú társaság - ma még idegenül hangzik a tudomány világában, és az utca embere sem érti, pontosan mi lehet közhasznú a mi munkánkban. Magyarországon, Európában és szerte a világban jól ismert és patinás névnek számít a Gabonatermesztési Kutató In­tézet, a mi jelenlegi intézmé­nyünk, ahol 30 éve folyik ga­bonanemesítés, amelynek eredményeként csaknem fél­száz, pontosan 45 kenyérbú­za- és 9 durumbúzafajta szü­letett. Ma minden második kenyér a szegedi búzafajták lisztjéből készül Magyaror­szágon. Lehet-e ennél köz­hasznúbb valami? Ma ez az egyetlen, a me­zőgazdasági kormányzathoz tartozó intézmény, ahol az alapozó és alkalmazott tudo­mányok úgy ötvöződtek, hogy a teremtő gondolat né­hány éven belül piacképes ter­mékké válik, miközben el sem hagyta az alkotóműhely falait. Egyszerűen fogalmaz­va, miközben szó szerint ke­zünkbe tudjuk fogni a DNS-t, a gént, a számunkra fontos tu­lajdonságokért felelős infor­mációcsomagot, azt át tudjuk vinni más fajokba, fajtákba, különleges és jelentós gazda­sági értékű növényfajtákat ál­lítunk elő, gondoskodunk a fenntartásukról, megőrzé­sükről, vetőmag-szaporításuk­ról és piacot teremtünk szá­mukra. Filozófiánk eddig eredményeket hozott, és sike­resnek ígérkezik a jövőben is. Az ezen patinás műhely­ben rendezendő bemutató so­rán a legkompetensebb szak­emberek, vezető nemesítök, vetőmagtermesztő és -forgal­mazó szaktekintélyek mutat­ják be képekkel, adatokkal, élő növényanyaggal a szegedi nemesítés eredményeit és an­nak hatását a hazai és szom­szédos országok búzatermesz­tésére és gazdaságára. A nagyszabású rendez­vény, bemutatás, értékelés ke­retében 30 GK előnevű ke­nyérbúza-, 4 durumbúza-, 2 őszi-, 2 tavaszi-tritikále- és 1 rozsfajta, valamint 6 ószi árpa és nagyszámú, ígéretes fajta­jelölt kerül terítékre. A résztvevők nagy része gazdaember, végzettségét te­kintve főleg agrármérnökök lesz. Profi szakember mind­egyik, pontosan tudja, hogy a saját földjébe mi való, mi ké­ne, hogy a legjobb legyen a családnak, a vidéknek, az or­szágnak. A 70-es és 80-as években megszületett az a gazdász társadalom, amely megtanult magas színvonalon búzát termelni. Ma is elsősor­ban ők jönnek hozzánk vizit­re, és jó velük együtt dolgoz­ni, alkotni. A bemutatásra kerülő faj­ták rendkívüli gazdasági érté­ket képviselnek. A mintegy félmillió hektár gabona hoza­déka, termelési értéket tekint­ve mintegy ötvenmilliárd fo­rint, és fajtáink erényei (mi­nőség, betegség-ellenállóság, termőképesség, alkalmazko­dóképesség, eladhatóság) ré­vén keletkező, és a gazdálko­dók szintjén lecsapódó nettó haszon is milliárdos nagyság­rendű. A szaktudás és a forintban mérhető érték mellett nem lé­nyegtelen az esztétikai érték, a szépség, ami ezekből a bú­zafajtákból árad. Ezek a növé­nyek legalább olyan igénye­sen öltöztetettek, mint az An­na-bálok szépségkirálynői. A zöld, kék, hamvas, ezüstös, méltóságteljes, vagy játékos színek, gallérok, kecses nya­kak, előkelően, büszkén fel­emelt, majd bölcsen megaláz­kodó fejek, mind-mind jel­lemzői a búzanövénynek. „Design", mondaná a modem ember. Igen, a nemesítök szép álma valósul meg egy-egy új formában. Szépség és érték együtt is létezhet, és létezik is. Ezt szeretnénk most vendége­inknek és velünk együtt alko­tó gazdász kollégáinknak megmutatni. A nemesítő szeretné azt a csodát is érzékeltetni, ami szerint egy parányi búzaszem­be besűrített életterv megvaló­sul, a magból a búza kikel, kalászt hoz, és kenyeret, „éle­tet" ad millió ember számára. Az akadémia szellemét vissz­hangozva büszkén mondhat­juk, hogy nemesítő, alkotó munkánk nyomán a szépség és esztétika mellett milliárdos értékek keletkeznek, amelyek mindennapi életünkhöz, bol­dogulásunkhoz hozzájárul­nak. Dr. Kertész Zoltán búzanemesítő Számos, hazánkban és külföldön elhangzott elő­adás és publikáció alapján a tüzelhalás elleni komp­lex védekezés (a teljesség igénye nélkül) az alábbi­akban foglalható össze: 1. Az alma telepítésekor ja­vasolt az alábbiakat figyelem­be venni: fajta megválasztása, fertőzésmentes csemete bizto­sítása, a telepítés módja és he­lye, megfelelő agrotechnika (metszőolló fertőtlenítése,, le­vágott nyesedék elégetése, ön­tözésmód stb.) 2. Ügyelni kell a megfelelő tápanyag-utánpótlásra. Ameri­kai kísérletek igazolták, hogy Például a nitrogénnek a káli­umhoz viszonyított túladago­lása kedvez a betegség növé­nyen belüli teijedésének. 3. Miután a betegség sebe­A Summit-Agro készítményei A tüzelhalás ellen ken keresztül is fertőz, a sebe­ket okozó rovarok elleni véde­kezést célszerű időben végre­hajtani. 4. A sebeket okozó jégve­rés vagy vihar után célszerű preventíven baktériumölő ké­szítménnyel permetezni. 5. A központi előrejelzésen túlmenően célszerű az almás­kertben kihelyezett egyszerű eszközökkel a lombkoronán belüli hőmérsékletet és pára­tartalmat folyamatosan el­lenőrizni. 6. Javasolt az almáskertet rendszeresen bejárni, kutatva a fertőzés tüneteit. Primer (kez­deti) fertőzés észlelése esetén alapvető feladat a fertőzött ágak levágása 30-40 centivel a fertőzött rész alatt és a levá­gott ágak megsemmisítése (égetés, metszóolló fertőtlení­tése). A sebkezelést követően a fertőzött, valamint a kör­nyező fákat azonnal megfelelő vegyszerrel kell permetezni. (Kasumin: 4 liter/ha.) 7. Ha a meteorológiai viszo­nyok a fertőzésnek kedveznek (hőmérséklet 13-25 fok és a páratartalom 75 százalék felet­ti), célszerű különösen virág­záskor, de az intenzív hajtásnö­vekedés idején is preventíven védekezni Kasuminnal. Vegy­szeres védekezésre elsősorban preventív - megelőző - jelleg­gel az USA-ban antibiotiku­mokat alkalmaznak. Európá­ban és Magyarországon a hu­mán és állatgyógyászatban használt antibiotikumok nö­vényvédelmi célra történő fel­használása tilos, azonban az említett területeken nem alkal­mazott antibiotikum, mint pél­dául a Kasumin 2 L szisztemi­kus (felszívódó) baktériumölő szer hazánkban mintegy 10 éve engedélyezett a paradicsom, uborka, bab stb. növények bak­tériumos megbetegedése ellen. Az USA-ban alma tüzelhalás (Erwinia amylovora) ellen a Kasumin hatékonynak bizo­nyult feltételezhetően azért is, mert felszívódó (szisztemikus) vegyszer, így jól pusztítja a kórokozókat a növény belsejé­ben is, míg a kontakt vegysze­rek (például a réztartalmú sze­rek) csupán a felszínen hatnak. Az USA-ban végrehajtott kísérletekben a Kasumin és a Streptomycin tüzelhalás elleni hatékonysága az alma bármely fenofázisában azonosnak bizo­nyult. (Természetesen mindkét vegyszer a leghatékonyabban a virágzás idején használható.) Ugyanakkor figyelembe kell venni az alábbiakat: A Strep­tomycin használatának határt szab az (országonként eltérő) hosszú élelmezés-egészség­ügyi várakozási idő. Például Streptomycin esetén 60-90 nap, Kasumin esetében csupán 0-2 nap. A Kasumin almafa varasodás ellen más szisztemi­kus (felszívódó) vegyszerekkel (például Trifmin, Sumi-8) azo­nos hatékonyságot mutatott, ugyanakkor lisztharmat ellen is közepes mellékhatással ren­delkezik. A Summit-Agro al­ma növényvédelmi technoló­giájának szerves része a tüzel­halás elleni védekezés. A jövőben alapvető törekvés, hogy a tüzelhalás elleni pre­ventív védekezés az alma nö­vényvédelmi technológiák részévé váljon (a veszélyezte­tett területeken mértéke, illetve az, ha a meteorológiai té­nyezők indokolják). Dr. Horn András, Summit-Agro Hungária Kft. GAZDAOLDAL 7 A dán Funki - itthon DM/DV-információ A Funki A/S (Dánia) a sertéstartás technológiai berendezéseinek gyártá­sában, illetve forgalma­zásában a világ egyik legjelentősebb cége. Ahogy a világ más része­in már megtette, úgy Ma­gyarországon is meg kí­vánja erősíteni helyzetét, ezért létesített új Funki Centert a Pankotai Agrár Rt.-vei együttmúködve Szentesen, Funki Center Pankota néven. A dániai cég Pankotán nemrégiben oktatási és bemu­tatótermet hozott létre, amely­ben a Funki teljes termékská­lája - szárazetetó és folyé­kony-moslékos etető rendsze­rek, szellőző berendezések, daráló-keverő üzemek, kutri­carendszerek - látható, és ugyanitt a higtrágyaszeparáci­ós rendszerről is információk szerezhetők be. A bemutatóte­rem mellett hamarosan irodá­kat és alkatrészraktárt is kiala­kítanak. A Pankotai Agrár Rt. 1993 óta a Funki képviselője Magyarországon. A szélesedő együttműködés célja, hogy a Pankotai Agrár Rt. és a Funki még jobban megfeleljen a ma­gyar sertéstenyésztők igényei­nek. Annak érdekében, hogy a magyar sertéstenyésztők ké­pesek legyenek helytállni a nemzetközi versenyben, spe­cializálódniuk kell, de ennek megfelelő tudást és hatékony­ságot várnak el a szakmabeli szállítóiktól is. Az elmúlt évti­zedekben a Funki megoldásai és elképzelései optimális ke­retet teremtenek a modern sertéstenyésztők számára a biztonságos és hatékony ter­meléshez. A Funki magas szintű know-how-ra tett szert az állatok jólétét maximálisan szem elótt tartó tervezésben. A Funki már más exportpia­cokon is alapított Funki Cen­tereket. Munkatársait a Funki saját dániai oktatóközpontjá­ban (Funki University) képzi ki. Ez a garancia arra, hogy a tanácsadók mindig a lehető legjobb szakmai képzést kap­hassák meg. A Funki Univer­sity egy Funki-Farmhoz, a vállalat saját kísérleti telepé­hez kapcsolódik, ahol a leg­újabb ötleteket, fejlesztéseket a gyakorlatban próbálják ki. Fajtaszemle Munkatársunktól A Hód-Mezőgazda Rt. és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet június l-jén 9.30 órakor kalászos fajtabe­mutatót tart a Hód-Mezőgaz­da Rt. Kiállítási Centrumának ebédlőjében, ahol szakmái előadások hangzanak el a ga­bonatermesztésről, a gabona­piac helyzetéről, vetőmag­ajánlatokról. A kisparcellás és nagyüzemi kísérletek bemuta­tása a Hód-Mezőgazda Rt. Kutasi úti szántóföldi bemuta­tó területén tekinthető meg. • A Gabonatermesztési Ku­tató Kht. június 6-án és 7-én (kedden és szerdán) 10 órai kezdettel szakmai konzultáci­óval egybekötött országos ka­lászos fajtabemutatót tart, amelyre minden érdeklődő gazdálkodót szeretettel vár. Ennek keretében tájékoztatók hangzanak el a nemesítés, ter­mesztés és vetőmagellátás ak­tuális kérdéseiről, majd szán­tóföldi fajtabemutatón lehet megtekinteni a GK Kht. ke­nyérbúza-, durumbúza-, triti­kálé-, rozs- és árpafajtáit. Az oldalt szerkesztette: Fekete Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom