Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 16. HISTÓRIA 7 Tisztessége kilógott az egyetem politikai színvonalából Bálint Sándor pöre Szelíd ember volt. Tudós, kutató. 1965-ben izgatásért perelték be. (Szathmári Gyöngyi domborműve) Tele kuHerraI Izgatás. A nyelvészet nagyon jól ismeri azt a jelenséget, hogy a szavak értehhe néha megváltozik. Bálint Sándort, a néprajz szegedi óriását 1965-ben izgatás vádjával citálták a törvény elé, és későbbi sorsára keményen kiható ítéletet hoztak ellene. Ha végigolvassuk pőrének jegyzőkönyvét, magát a pört találjuk izgatónak. Olyan könyvek és folyóiratok miatt mondták ki az írott szóból élő tudósra az ítéletet, amelyek azóta szinte közkézen forognak. Máig nem értjük azonban, kinek lehetett érdeke letaglózni a mindenféle ártalmakra lelkileg képtelen embert. Jellemző a harmincöt évvel ezelőtt lezajlott pör azért is, mert az ártatlan embernek magának kellett kérnie egyetemétől azonnali fölmentését, később pedig a nyugdíjazását. A töröknél volt szokás, hogy selyemzsinórt küldött a szultán annak, aki kegyvesztett lett. Az ő nyugdíjazása ehhez hasonlító farizeus lépés. Nem mi ártottunk neki, elvtársak, itt a saját kezű írás, egészségi gondjai voltak! Hogy mégse sikerüli elveszejteni, abban hite és akarata egyaránt szerepet játszott. Azt a hatalmas munkát mindenképpen be akarta fejezni, amibe fiatalon belekezdett már, és holtáig dolgozott rajta. így is sajnálhatjuk, hogy - Bartókot idézve - tele kufferral kellett távoznia. Ennek is húsz éve már. Aki ismerte, tudja róla, a légynek se ártott volna. Nem szokásunk ugyan a nevek betűvel való helyettesítése, most mégis ehhez a megoldáshoz folyamodunk. Nem akarunk ártani azoknak, akik neki ártottak. És azoknak se, akik szintén véletlenül keveredtek bele a pörbe. Ha van túlvilág, biztosan egyetértően biccent rá. Annak idején írtuk, nem lehet majd kiejteni Szeged nevét anélkül, hogy munkásságára ne gondoljunk. Azt hisszük, ez az idő még mindig tart. Horváth Dezsó Visszavették ugyan Bálint Sándort 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemre, de el nem felejtették, hogy előtte lapáton volt már. Külföldre se járhatott. Meghívták egyszer tudományos konferenciára, de azzal hárított a hatalom, hogy költségeit nem tudja fizetni. Jött a válasz: akkor minden kiadást a meghívó vállal. Igen? Tehát nekik érdekük, hogy ott legyen? Ugyan milyen szolgálatokat várnak el töle? Gondoljuk csak, rajta tarthatták a szemüket kinti tartózkodása alatt is. Jól kiépített besúgó hálózatuk révén azt is tudták, mikor csaphatnak le rá. Tudjuk róla, vacsorabeszélgetés közben megkérdezték kinti kollégái, miként mennek idehaza a politika dolgai. Otthon se politizálok, itt se kérdezzetek ilyeneket. Megalázó ajándékot hozott: egy orkánkabátot, meg egy kicsike magnetofont. Nem ez lett a gyanús, hanem a könyvek. Tudós embernek a könyv a kenyere, a stupid politikának pedig az ellensége. Erre indult el az úthenger. A Szegedi Járásbfróságtól B. VII. 1934./1965/2. szám A Népköztársaság nevében! A Szegedi Járásbíróság Szegeden, 1965. évi október hó 21 napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ÍTÉLETET Dr. Bálint Sándor vádlott, (aki 1904 évi, augusztus hó 1. napján Szegeden született, Szeged, Tömörkény u. 2/B szám alatti lakos, egyetemi végzettségű, foglalkozása egyetemi tanár, magyar állampolgár, katonai szolgálatot nem teljesttett, elvált családi állapotú, vagyontalan, apja: Bálint Sándor, anyja: Kónya Anna, büntetlen előéletű) bűnös: egy rendbeli folytatólagosan elkövetett izgatásban. A járásbíróság ezért dr. Bálint Sándor vádlottat 6, azaz (hat) hónapi szabadságvesztésre ítéli. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság 3, azaz (három) évi próbaidőre felfüggeszti. Kötelezi a vádlottat a jövőben esetlegesen felmerülő bűnÜgyi költségek viselésére. A lefoglalt bűnjelek közül a Bjk. 183/1965. szám alatt bevételezett könyvek és sajtótermékek közül a bűnjeljegyzék 7. tétele alá bevételezett Péter János: Első Jezsuiták Magyarországon, a bűnjeljegyzék 10. tétele alá felvett Parancs János: Félálom című könyvét, a bűnjeljegyzék 13. tétele alá felvett Mater et Magistra, a bűnjeljegyzék 16. tétele alá felvett Pacem in terris kezdetű pápai körleveleket, a bűnjeljegyzék 15. tétele alá felvett Benne élünk című sokszorosított iratot a bíróság a vádlott részére kiadni rendeli. A bűnjeljegyzék 18. tétele alá bevételezett kézírásos napHemmert János szegedi festőművész régóta szívügyének tekinti az 1879-es árvíz történetének föltárását. A makkosházi körtöltésen ma is megtalálható árvízi emlékkő márványtáblájának históriája külön fejezet a kutatás történetében. Régi szegedi újságokbál előkerült az emléktábla első, eredeti szövege is. Lapunkban folyamatosan figyelemmel kísértük Hemlójegyzetet a különválasztott, 30 oldal terjedelmű rész kivételével - ugyancsak a vádlottnak rendeli a bíróság kiadni. Viszont elkobozni rendeli a bíróság a következő bűnjeleket: A bűnjeljegyzék 1. tétele alá felvett Molnár-Nagy: Két Világ közt, a bűnjeljegyzék 2. tétele alá felvett Milovan Gyilasz: Beszélgetés Sztálinnal, a bűnjeljegyzék 3. tétele alá felvett Vincent Savarius: Minden kényszer nélkül, a bűnjeljegyzék 4. tétele alá felvett Münt: Jezsuiták, nyárspolgárok, bolsevikok, az 5. tétele alá felvett Szabó Ferenc: Világnézetek Harca, a 6. tétel alá felvett Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő, a 8. tétel alá felvett Leopold Antal: Csernoh János című könyveket. Továbbá elkobozni rendeli a bűnjeljegyzék 9. tétele alatt feltüntetett Magyarország, Európa, kereszténység, a bűnjeljegyzék 11. tétele alá felvett Új Látóhatár, a bűnjeljegyzék 12. tétele alá felvett Katolikus Szemle, a 14. tétele alá felvett Ahogy Lehet, a 17. tétel alá felvett Új Európa ctmű folyóirat feliratú sajtótermékek lefoglalt példányait. Elkobozni rendeli továbbá a bíróság a bűnjeljegyzék 18. tétele alá felvett kézírásos naplójegyzékek közül a különválasztott 30 oldal terjedelmű részt, a 19. sz. és 20. tételszám alá felvett kettő darab levelet, a 20/A tételszám alá felvett Magyar Híradó ctmű folyóiratot, a 21. tételszám alatt felvett Milovan Gyilasz: Új Osztály című könyvet, és a 23. tételszám alá felvett, összesen 7 darab nyomdai úton, gépírással vagy sokszorosítással előállított röplapokat, illetve napilapot. Indoklás Dr. Bálint Sándor 1927-ben tanári oklevelet szerzett, majd a Szegedi Tudományegyetemen dolgozott különböző beosztásokban. 1947-től kezdve jelenleg is egyetemi tanár, közben azonban 1951 és 1956 között adott elő az egyetemen (helyesen talán: nem adott elől). 1945 és 1948 között a Demokrata Néppárt tagja, majd országgyűlési képviselője volt. 1962 óta kandidátusi tudományos fokozattal rendelkezik, jelenleg a tudományok doktora cfm elérésében folytat alkotómunkát. Nagyszámú nyomtatásban megjelent alkotása közül legjelentősebbek a Szegedi Szótár, Szeged városa, a Szegedi paprika ctmű könyvek. Terhelt 1964. év májusában tudományos kongresszuson jelent meg a Német Szövetségi Köztársaság területén. Ez alkalommal részben külföldön élő ismerősétől, ajándékozás útján, részben pedig vásárlás útján különböző olyan könyveket és sajtótermékeket szerzett meg, amelyek tartalma részben, vagy egészen alkalmas a Magyar Népköztársaság, illetőleg annak államrendje elleni gyűlölet keltésére. mert János szegedi festőművész „árvízi kutatásait". A művész fáradságot nem ismerve kutatta föl a Szegedet 1879-ben romba döntő nagy árvíz betörésének körülményeit leíró, korabeli forrásokat. Bejárta a Szeged felé közelítő áradat útját, helyszíni rajzokat készített, s az összegyűjtött adatok alapján kiszámította a víz betörésének pontos helyét is (erről a Délmagyarország 1999. október 15-i számában írtunk). Hemmert János - a vfz beEzek közül a megszerzett könyvek közül 1964 június és 1965 június között közelebbről már nem megállapítható időpontban közeli ismeretségbe, illetve a személyes barátságában lévő személyek közül az alább felsorolandó könyveket elolvasásra átadta. Dr. P-B. E-nek átadta Molnár-Nagy: Két világ közt, valamint Milovan Gyilasz: Beszélgetések Sztálinnal ctmű könyvét. Dr. B. V. részére Molnár-Nagy: Két világ közt, és Milovan Gyilasz: Beszélgetések Sztálinnal ctmű könyvet adta át. G. Gy-nak Milovan Gyilasz: Beszélgetések Sztálinnal ctmű könyvet adta át. Dr. P-B. £-nek, dr. B. V.nek és G. Gy.-nek azzal a meghagyással adta át a könyveket, hogy személy szerint az ő részükre adja át, tehát azt más törésének 121. évfordulója alkalmából - lapunk 2000. április 5-i számában a körtöltés makkosházi szakaszán ma is megtalálható árvízi emlékkő állításának és hányatott sorsának tényeit is közzé tette. A megjelent leírásból (sajnálatos módon) kimaradt talán a legfontosabb: az emléktábla eredeti szövege. Pedig amint azt Hemmert János többször is hangsúlyozta személy részére ne adják tovább, illetve a könyv átadását és egyáltalán annak elolvasását „kezeljék" diszkréten, vagyis fordítsanak gondot arra, hogy más személyek kezébe ezek a könyvek ne kerüljenek. Dr. D. I. részére átadta Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő, valamint Leopold Antal: Csernoh János című könyvét. Dr. D. I. figyelmét felhívta arra, hogy az ügy „diszkréten kezelendő", mégis azzal a kiegészítéssel, hogy H. A. nevű személynek, dr. D. I. a könyvet továbbadhatja, de kizárólag az említett H. A.-nak. Dr. F. /.-vei való beszélgetés közben a terhelt elmondotta, hogy rendelkezik az Új Látóhatár című folyóirat egy példányával, dr. F. I. amikor terheltet egy alkalommal lakásán felkereste, megtalálta ezt a folyóiratot és átlapozta. A bíróság a fenti tényállást a követkutatásainak egyik kiemelt célja éppen az első emléktábla szövegének földerítése volt. A festőművész átböngészte az emlékkőről szóló irodalmat, s azt találta, hogy a tábla eredeti szövegét csupán a szegedi lapok, s mindössze két alkalommal közölték. A művész kutatásai szerint az emlékkő eredeti, 80x70 centiméteres, fekete márkező bizonyítékok alapján állapította meg: A terhelt személyi körülményeire vonatkozóan a megállapítottakkal egyezően adta elő vallomását, azzal mindenben megegyezik a József Attila Tudományegyetem rektora által adott jellemzés, mely a nyomozati iratok 122. lapszáma alatt fekszik el. A cselekményre vonatkozólag dr. Bálint Sándor a nyomozás kezdetétől teljes beismerő vallomást tett. Beismerő vallomásával dr. P-B. E., dr. D. I. tanúk vallomása mindenben megegyezik. Dr. B. V. tanú azt vallotta, a felhívott könyvek közül egyet sem olvasott, illetve dr. Bálint Sándor az ő részére az ügyben szereplő könyvek közül semmit nem adott át. Dr. B. V. tanú vallomásával a bíróság a terhelt önmagát is terhelő vallomását fogadta el, ványtáblájába arany betűkkel vésett szöveget először 1907. november 6-án (kedden) tette közzé a Szegedi Napló, valamint a Szegedi Friss Újság. Az első tábláról tehát a következőket olvashatták a körtöltésen sétálók: 1879 március 12-én, éjjel egy órakor e ponton törte át a gátat a Tiszának a petresi védvonalon kiöntött álja, romba döntve a várost, amelyet I. Ferenc Jómivel a vádlott vallomását egyéb vonatkozásokban egyező adatok támasztják alá. Dr. B. V. vallomása pedig elsősorban azzal magyarázható, hogy dr. B. V., aki középiskolai tanár, esetlegesen attól tartott, hogy jelen ügyben szereplő könyvek elolvasásának ténye valamilyen eljárást von maga után. A Btk. 127. § (1) bekezdés b./ pontja szerint bűncselekményt valósít meg, aki a Magyar Népköztársaság, ennek államrendje vagy valamely intézménye ... ellen gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követ el. A más személyeknek kölcsönadott könyvek tartalma, amit a bűnjelként lefoglalt könyvek alapján a bíróság által közvetlen észlelvén megállapítható volt olyan cselekedet, mely alkalmas más személyben ilyen érzelem felkeltésére, tehát a vádlott, amikor más személyeknek ezeket a könyveket átadta, illetve arra figyelmüket felhívta, cselekményével megvalósította a Btk. 127. § (1) bekezdés b./ pontja szerinti bűncselekményt. Külön a vádlott terhére figyelembe veendő súlyosabb körülményt a bíróság nem észlelt. Enyhítőként értékelte viszont a bíróság a vádlott bűntelen előéletét, melynek annál is inkább jelentősége van, mivel a vádlott 60. életévét betöltötte már, enyhítőként értékelte a megbánó magatartást, és a beismerő vallomását. A beismerő vallomást annyival is inkább enyhítőként kellett értékelni, mert ez több vonatkozásban, különösen dr. B. V.-vel kapcsolatosan cselekményfeltáró jellegű volt. Enyhítőként értékelte a bíróság a terhelt munkájával kapcsolatos tevékenységét, mivel az - a József Attila Tudományegyetem által zsef apostoli király teremtő szava, a világnak és az országnak részvéte, s polgárainak erélye romjaiból újra kiemelt. Isten áldása legyen e városon és újjáalkotóin." Az emléktábla eredeti szövegét másodszor (s a művész úr kutatásai szerint utoljára!) a Szegedi Napló 1911. november 21-i számának 2. oldalán közölték. A festőművész személyes véleménye az, hogy az „apostoli királyos, istenáldásos" szövegű táblának az !919-es adott jellemzés szerint is szakterületét tekintve, kiemelkedő jelentőségű. Az enyhítő körülmények jelentős száma és súlya miatt a bíróság a Btk. 70. § (1) és (3) bekezdését alkalmazta a vádlottal szemben. A büntetés mértékének, valamint a felfüggesztés kedvezményének alkalmazásánál a bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a cselekmény társadalmi súlya azt lehetővé teszi, ugyanis a vádlott az egyébként jelentős súlyú cselekményt úgy követte el, hogy konkrét esetben arra törekedett, a kölcsönadott könyveket széles körben ne ismerjék meg, tehát mindenben törekedett a cselekmény körét néhány vele közeli ismeretségben, vagy személyes barátságban lévő egyénre korlátozni. Az esetleges felmerülő bűnügyi költségek a Be. 316. § (1) bekezdése alapján a vádlottat terhelik. A jelen cselekménysorozatot terhelt a tényállási részben megnevezett könyvek, illetve sajtótermékek vonatkozásában követte el, mintegy egy éven át, ezért a bíróság a cselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette. Ugyanakkor, mivel a cselekményben eszközként használta fel a tárgyakat, a Btk. 63. § (1) bekezdés a./ pontja szerint azokat elkobozni rendelte a bíróság. Ugyancsak a Btk. 63. § (1) bekezdés a./ pontja szerint a bíróság azokat a lefoglalt bűnjeleket is elkobozni rendelte, amelyeket ugyan terhelt nem használt fel a cselekmény elkövetésére, azonban tartalmán nál fogva olyanok, hogy a közrendet veszélyeztethetik. így az ilyen tartalmú bűnjeleket a bíróság elkobozni rendelte, tekintet nélkül arra, hogy a vádlottnál vagy más személynél foglaltak le. Terhelt által vezetett kézírásos naplójegyzék közül csak a rendelkező részben említett, különválasztható lapok esnek ez alá a rendelkezés alá, a naplójegyzék többi része, illetve az egyes lefoglalt bűnjelek elkobzására nincs indok, ezért azokat a Be. 150. § (1) bekezdés I. mondta szerint a vádlottnak rendelte visszaadni a bíróság. Szeged, 1965. évi október hó 21. napján. Dr. Sz. L. sk., a tanács elnöke. B. J.-né sk., ülnök M. F. sk., ülnök. Ph. A kiadmány hiteléül olvashatatlan aláírás adm. Végzés Az ítélet 1965. évi október hó 23. napján jogerős, és fel nem függesztett részében végrehajtható, mert a fellebbezésre jogosultak (ügyész, védő, vádlott) az (téletben valamennyien megnyugodtak. Szeged, 1965. évi október hó 23. napján. Dr. Sz. L. sk., a tanács elnöke. A kiadmány hiteléül olvashatatlan aláírás adm. történelmi események forgatagában veszhetett nyoma. Később Móra Ferenc politikamentes verse föltehetőleg politikai ellenfeleinek nem tetszett: 1940-41 körül ezért törhették össze a táblát. A következő, hibásan vésett, „sánta hexameteres" márványlapot már a legújabb kori vandálok zúzták szét (Délmagyarország, 1995. március 11.). Hemmert János elismeréssel szólt az emlékkő tavalyi fölújltásáról. Nyilas Péter Árvízi „kötörök"