Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

8 HELYI TÜKÖR KEDD, 2000. MÁJ. 16. Hívatlan vándorok a Vándor utcában Siralmas helyzet a nagybanin Műemlékek nélkül is szép lehet a falu Sándorfalva arculata A dorozsmai Vándor utca lakói szenvednek az átmenő forgalomtól. (Fotó: Miskolczi Róbert) Április elseje óta nonstop üzemel a dorozsmai zöldséggyümölcs nagybani piac. Az ország második legnagyobb nagybani piaca környékén az erösebb napokon, szerdán, csütörtökön és szombaton kaotikus helyzet uralkodik. Idánként bedugul a Negyvennyolcas utca forgalma, késnek a menetrendszerű autóbuszok, a munkába igyekvők vagy onnan jövők, látva az úttorlaszt, az amúgy csendes Vándor utcát használják kerülő útnak, amitói az ott lakók kapnak idegbajt. - Tíz évvel ezelőtt azzal költöztem ki Szegedről, hogy itt csend és nyugalom lesz, erre mi van. ott óbégatnak, pakolásznak, seftelnek közvetlenül az otthonom előtt a kereskedők és termelők - fakadt ki keserűen Liliom István, aki a Negyvennyolcas utca és Vándor utca sarkán lakik a családjával. De már nem sokáig, mert a fentebb felsorolt okok miatt eladja házát, s ha minden jól megy, akkor a Vándor utca közepén vásárol új lakást. Nem mintha ott annyira rózsás lenne a helyzet, de azért mégsem kell nap nap után végighallgatnia a rikácsoló alkuszokat és a göngyölegek lármás ki- és bepakolását. Bár Zobor Sándorék a Vándor utca 21. szám alatt laknak, ók is szenvednek a zajtól, portól és bűztől. A házigazda nem érti, miért nem tudnak egyszer s mindenkorra rendet rakni az illetékesek - a piac vezetői, a közlekedés-felügyelet, a rendőrség és a közterület-felügyelők az ország második legnagyobb nagybani piacának környékén. Zobor Sándor felesége, Éva asszony hangsúlyozta: nem a nagybani ellen vannak, mert jól tudják, a termelőknek tűi kell adniuk portékáikon, csak azt kérik, hogy a hivatalos szervek és a városrész önkormányzati képviselői szüntessék meg a piac környékén tapasztalható totális zűrzavart. Az erősebb piaci napokon, szerdán, csütörtökön és szombaton időnként bedugul a Negyvennyolcas utca forgalma, mert az árusok teherautói szinte az egész úttestet elfoglalják. - Nem egy alkalommal a templomig ér a sor. de a zsombói úton is egymást érik az autók mondta Zobor Sándor. Képzelheti, milyen cifrán káromkodik az, aki munkába igyekszik vagy onnan jön, s beragad a dugóba! Hogy mindezt elkerüljék, az amúgy csendes Vándor utcán hajtanak végig hetvennel-nyolcvannal. Néha úgy érzem, mintha rodeópályán lennék. Az elmúlt héten szerdán este 6 órakor kezdődött a Vándor utcában a nagy autós vándorlás és tartott egészen éjfélig, amelynek során egy óra alatt több mint száz gépkocsit számoltam össze. Emlékszem, tízezer forintot kértek házanként, amikor megcsinálták az utat, s most nézze meg. hogy milyen... A lakásunkban ujjnyi vastagon áll a por, a feleségem nem győz takarítani. A dorozsmai zöldséggyümölcs nagybani piac április elseje óta nonstop üzemel, csak egy rövid időre zár be pénteken délután. Szilasi László, a nagybani piac vezetője jól ismeri a panaszosaink által felvetett problémát, amelyet szerinte csak úgy lehetne megoldani, ha minden erő összefogna. Szilasi tudja, hogy sokszor már az utcán létrejön az üzlet a kereskedő és a termelő között, minek után ott cserél gazdát az áru, így marad a közterületen a szemét, a romlott gyümölcs. - Siralmas a helyzet, s még inkább azzá válhat, ha emelik a benzin árát és nem szabályozzák az autópálya álját, hiszen egyre több és több kereskedő és termelő választja már most is a budapesti helyett a dorozsmai nagybani piacot. Az elmúlt héten hatezer kocsit engedtek be a dorozsmai nagybani piac területére, s ez a szám június első hetében várhatóan a duplájára nő. Az alig több mint három hektáros terület kicsi, azt növelni, korszerűsíteni kellene, ám a fejlesztés már évek óta késik, így továbbra is balkáni állapotok uralkodnak a piacon és környékén. Tavaly decemberben elvi döntést hozott a közgyűlés a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. átalakításáról. A tervek szerint a vásár három gazdasági társaságra válna szét, amelyből az egyik a dorozsmai nagybani piac üzemeltetését végezné. A legújabb információk szerint a város vezetői már csak két részre választanák a kft.-t. Szilasi László úgy véli: a szakhatósági engedély birtokában, a konkrét közgyűlési döntés meghozatala után, együttes erővel létre lehetne hozni Dorozsmán egy európai piacvárost, amelyben mindenki jól érezné magát a termelő, a kereskedő és a lakosság is. Szabó C. Szilárd Sándorfalva, Csongrád megye legnagyobb nagyközsége fiatal település, az 1879-es nagy tiszai árvizet kővetően alapították. Éppen ezért a község nem rendelkezik műemlékekkel. Ám jó néhány olyan épület áll a faluban, amelyek hűen tükrözik az egykori, vidéki életformát. A sándorfalviak azon vannak, hogy ezeket a házakat az utókornak is megőrizzék. S bár a település költségvetése rendkívül szűkös, mégis találnak forrást az épületek állagának megóvására. Eleddig három sándorfalvi épületre teijesztették ki a „helyi védettséget" - tudtuk meg Muhiné dr. Boruzs Ilonától, Sándorfalva önkormányzatának jegyzőjétől. Ezek egyike a ,.kastélyiskola", mely idősebb a falunál, hiszen a XIX. század közepén, a község alapítása előtt már uradalmi épületként működött, az intéző lakott benne. De védett a református Arcok DM-információ A Rádió 88 Arcok című magazinműsora minden héten kedden este 8 órától jelentkezik a 95,4 MHz-en. A stúdió vendégei hétről hétre Szeged város társadalmának és gazdasági életének illusztris képviselői. Vass Imre mai vendége Palánkai Tibor Ybl-díjas építész. imaház, és a katolikus templom is. Bár a falu nem büszkélkedhet „igazi" műemlékekkel, azért jó néhány olyan épületet számlálnak a sándorfalviak, amelyek érdemesek arra, hogy az új évezredben is fennmaradjanak. A sándorfalvi képviselőtestület mai ülésén arról is tárgyal, miként lehetne megvédeni a falu építészeti értékeit. A jegyzőasszony szerint erre a feladatra nehéz lesz költségvetési keretet találni, pedig a védelemre, megújításra szoruló - nem csak önkormányzati tulajdonú - épületek sora hosszú. (Védetté szeretnék nyilvánítani a falu határait jelző két keresztet, s azt a Kolozsvári utcai épületet is, amelyből korábban tájházat szerettek volna kialakítani, ám pénz hiányában értékesítették. A már magántulajdonú parasztház ma lakatlanul áll.) Ugyanakkor szükség van egy egységes építészeti koncepció kialakítására is, amellyel hoSszú távon lehetne meghatározni Sándorfalva arcát. Kéri Barnabás Diaképek DM-információ „Ausztrália" címmel tart diaképekkel színesített előadást Gimesiné dr. Dudás Irén május 17-én (szerdán) délután 6 órától a szegedi TIT-székházban (Kárász u. 11.). A belépés díjtalan, a rendezők szívesen látnak minden érdeklődőt. Elvették a Munkatársunktól Szegeden, a Kodály Téri Általános Iskola közelében május 11 -én két fiatalkorú, a 16 éves B. A. és az ugyancsak 16 éves P. L. megállított egy fiút. A két nagy arra kényszeríttette a kisebbet, hogy adja át nekik a nadrágját, különben nadrágját jól megverik. A megfélemlített fiú átadta a kért ruhadarabot. Az esetet látta az iskolából néhány tanár és a bajba jutott segítségére siettek. A nadrágot sikerült visszaszerezniük, de a támadók elmenekültek. Később a két fiatalt elfogták a rendőrök. O Orvos kamarai levél a polgármesternek Törvények előtt átalakítás? A szegedi járó- és fekvőbeteg-ellátást az eddigiektől eltérő, vállalkozási formában kívánja működtetni a városi önkormányzat. Az erről szóló közgyűlési határozat április 7-én született meg. Még a döntést megelőzően a Magyar Orvosi Kamara Csongrád Megyei Szervezete Járóbeteg Szakellátási Szekciója levélben kérte a polgármestert, hogy az ajánlati kiírás készítésben vehessenek részt, de levelükre választ nem kaptak. Ezúttal levélben fogalmazzák meg véleményüket a tervezett átalakításról, s hangsúlyozzák, számukra nem elképzelhető a szegedi járóbetegszakellátás átalakítása a vonatkozó törvények megszületése előtt. Igen tisztelt Bartha Polgármester Úr, igen tisztelt Közgyűlés! Köszönetünket fejezzük ki Önöknek mi, Szeged város és a környező 28 település lakossága járóbetegszakorvosi ellátásának döntő részét végző 143 orvos, mert a 2000. április 7-én született közgyűlési szavazás tanúsága szerint mélyen elkötelezettek Szeged város és környéke lakosságának egészségügyi ellátásáért és annak javításáért. Ezt bizonyttja, hogy készek a javítás érdekében a jelenlegi működési rendszer és a tulajdonviszonyok alapvető megváltoztatásának elősegítésére. Az Önök által megszavazott ajánlattételi kiírás Szeged M. J. Város Önkormányzata tulajdonában levő egészségügyi intézmények privatizációjára születik. Mi, orvosok az ambuláns betegellátás mindennapos teherviselőiként, hivatásunkból adódóan szintén mély elkötelezettséget érzünk betegeink ellátásáért és az ellátás javításáért. Örömmel értesültük róla, hogy Ön Polgármester Úr és az egészségügyi reformbizottság másfél éve dolgozik egy szegedi egészségügyi privatizációs modell kialakításán. 1990-óta, a politikai rendszerváltás után mi, a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok - most mint az Önök választói - idén már tizedik éve foglalkozunk ugyanezzel a kérdéssel. Miközben az MDF, az MSZP, majd a Fidesz váltották egymást az ország élén, a járóbeteg-szakellátás orvosai túlnyomó többségükben ugyanazok maradtak, dolgukat végezték, gyógyítottak. Bfztak a pártállamiság megszűnése után a demokrácia erejében, és ha tíz évnek kellett is eltelnie, a várakozás meghozta gyümölcsét: az alapellátás funkcionális és folyó vagyoni privatizációja után a járóbeteg-szakellátási praxistörvény elfogadása is küszöbön áll. Az alapellátás funkcionális privatizációja fontos előrelépés volt, de további döntő fejlődést az alapellátás orvosi teljesítményeiben az hoz majd, hogy ezek az orvosok abban a praxisban gyakorolják hivatásukat, amely saját tulajdonukká válik, vagyis lezajlik a vagyoni privatizáció is. Várakozással tekintünk a közeljövő felé, amikor a parlament elfogadja a járóbeteg-szakellátásban dolgozók praxisjogát lefektető törvényt, azaz praxisjogokhoz jutunk, majd elkezdődhet számunkra a vagyoni privatizáció is, hasonlóan az alapellátásban dolgozó kollegáinkhoz. A vagyoni privatizáció során figyelembe kell venni az ingatlanok és az eszközök amortizációval csökkentett piaci értékét és azt a béradósságot, amely az állam részéről a praktizáló orvosok felé felhalmozódott. Ez Gógl Árpád miniszter úrtól származó adatok szerint 600-1000 milliárd forint, azaz orvosonként 14-23 millió forint (2000. január 21. Szegedi Fórum). Az európai színvonalú praxisok kialakításának további feltétele a kedvezményes, évi 10-12 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú (10 éves) hitel lehetősége, így a jelenlegi, rosszul felszerelt „ingyen-rendelők"ből Ütőképes praxisok alakulhatnak ki, amelyek magas színvonalú ellátással tudják megtartani betegeiket a kialakuló versenyben. Többpólusú ellátási rendszer alakul ki, a szabad orvosválasztás tényleges megvalósulása mellett, amelyben a hálapénz úgy szűnik majd meg, hogy közben semmit sem kell ellene tennünk közvetlenül. A csak járóbeteg-ellátásban dolgozó szakorvosok személyes vagyonát így létrehozó privatizáció, az orvosok polgárosodása jól beilleszthető az európai eszmerendszerbe, melyhez a közeljövőben csatlakozni kívánunk. Meggyőződésünk, hogy az orvosokban felhalmozott szellemi tőke az egészségügyi rendszer hibái miatt évtizedek óta rosszul, a paraszolvencia által durván torzítva hasznosul. Hamarosan a parlament elé kerül a szabad foglalkozású orvosok jogállásáról és tevékenységéről szóló törvényjavaslat. A törvény megteremtheti az önálló, megfelelő ellenszolgáltatásért felelősen dolgozó, lelkiismeretes orvostársadalmat Magyarországon. Örülünk, hogy a privatizációban, ebben a történelmi lépésben Szeged városában Önökkel van lehetőségünk olyan új szakellátási rendszert kialakítani, amely stabil, és mind a betegek, mind a finanszírozók, mind az orvosok és az egészségügyi személyzet megelégedését szolgálja. A fekvőbeteg-intézettől független járóbeteg-szakellátás reformjának első lépése csak az lehet, hogy a dolgozó orvosok élnek a születendő törvény adta jogukkal és döntenek saját sorsukról: vállalkozóként üzemeltetik a praxist, amelyben eddig is dolgoztak - önálló praxis, csoportpraxis vagy komplex csoportpraxis (szakrendelő) formájában -, vagy nem kívánva a vállalkozói státuszt szerződéses orvosok lesznek, vagy közalkalmazottak maradnak. A fekvőbeteg-intézettől független járóbeteg-szakellátás első számú felelősei mi vagyunk, benne dolgozó szakorvosok. Számunkra elképzelhetetlen, hogy a szerkezetátalakítás az új törvényi keretek megszületése előtt és akaratunk ellenére történjen. A járóbeteg-szakellátás privatizációjának - az orvosok számára leginkább elfogadható módon való - megvalósítása az egészségügyi reform elengedhetetlen lépése, amellyel közelfthetünk Gógl Árpád egészségügyi miniszter úr célja felé: nevezhessük ismét az orvoslást Magyarországon a hét szabad művészet egyikének. Tisztelettel és üdvözlettel: a Szeged M. J. város szakellátás orvosai