Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 2000. ÁPR. 25. ajánló MA Kölni, szóda, öntözőcső Szabad volt locsolni..*! „Összvíz", szódásszifonból. Csontos Zoltán, Preszner Richárd, Varga Gábor, Tánczos László és Halmi Zoltán, húsvéti lendületben. (Fotó: Nagy László) miről írt a DM? 75 éve Az egyetem elhelyezéséről Nekünk szegedieknek nin­csennek magas pártfogóink, nincsen se grófunk, se bá­rónk, nem volt eddig püspö­künk sem, ha ilyen lett volna annak a palotája emelkednék a belvárosban. De van Sze­gednek erős akarata, jó ma­gyar népe, amely nem foghat­ja hagyni, hogy legragyogóbb alkotása csonkán maradjon. Maga a szegedi nép és ebből a népből való vezetői erős 50 éve Új textilipari gimnázium A szakemberutánpótlást a könnyűiparban biztosítja majd az a korszerű szegedi textilipari gimnázium, amelynek építéséhez hama­rosan hozzákezdenek. Az iskola tanulói a növényter­mesztéstói kezdve sajátíta­nák el a szükséges ismere­25 éve kézzel és erős elhatározással még nagy áldozatok árán is meg fogja tenni, hogy a kul­túrpalotájával szemben a má­sik oldalon, városunk régi •évezredes alapjain építsék fel a tudomány templomát. A magyar hitnek, a magyar erő­nek és a magyar tudásnak szentháromsága vezesse Sze­ged népét a második évezred­ben történelmének országút­ján. (1925) teket. A terv az, hogy az is­kolát a Szegedi Falemez­gyárral szemben a pesti és dorozsmai út által határolt területen helyeznék el. Ha­marosan elkezdődhet az építkezés, melyet 1954-ben fejeznének be. (1950) A jövő biztonsága Éveken át féltünk attól, hogy elöregszik az ország. Sötét színekkel festettük a jö­vőt, amelyben üresen konga­nak majd az iskolák, amely­ben itt-ott hallani majd gyer­mekzsivajt. Ezzel szemben gyermekek és gyermekek mindenütt. De hát minek kö­szönhetjük ezt? Társadalmi átalakulás? Igen, az, amely­nek gyökerei felszabadulá­sunkig nyúlnak vissza. Az örömmel várt fordulat évtize­des változások eredménye, hiszen a gyermekes csalá­doknak járó juttattásokhoz, kedvezményekhez az ország gazdagodása teremtett ala­pot. (1975) Árpád-kori kolostor feltárása A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 10 órától kis­mama-baba klub. 16 órától fog­védelmi tanácsadás gyermekek­nek. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT nyug­dljasklubjában (Kossuth L. sgt. 53.) 14 órától kézimunka szak­kör. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órától „Lelkünk tükre az írás" ­beszélgetés a grafológiáról. Ve­zeti: Kovácsné Raffai Éva. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 16 órától kerámia szakkör fel­nőtteknek, 17 órától testtartást javító jógatanfolyam, és megte­kinthető a fotóművészeti kiállí­tás: „A helyzet foglyai - a fog­lyok helyzete" címmel. A SZITI EGYESÜLET IF­JÚSÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. 13-tól 15 óráig Fe­hér Gyűrű Közhasznú Egyesü­let ingyenes jogi tanácsadást ad a bűncselekmény sértettjeinek. A SZITI EGYESÜLET MANDALA KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.), 14.30-tól 16.30 óráig pszichológiai, ló­tól 17 óráig életmód-védőnői tanácsadás. ENERGIATAKARÉKOS­SÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Há­" zában (Kígyó u. 4.). A CSILLAG TÉRI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Kereszttöl­tés u. 29.) 16 órakor, Baráti Kör rendezvénye: Vendég: Olasz Sándor, a Tiszatáj folyóirat fő­szerkesztője. Beszélgetőtárs: Pacsika Emilia újságíró. A PETŐFI SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Negy­vennyolcas u. 12.) 16 órától „Székvirág" népdalkör és cite­raklub. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (ECO Park nagyterem. Fürj u. 29.) 18 órakor: break táncbemutató a hip-hop stílus­irányzatról. Közreműködnek: a Suicidal Life Style együttes tagjai. Házigazda: Sörös Ta­más. A KATOLIKUS KÖZÖS­SÉGI HÁZBAN (Kálvária tér 20.) Bezdán Katalin meseil­lusztrációk kiállítása. Megte­kinthető: május 5-éig szombat, vasárnap kivételével 10-től 18 óráig. A FŐNIX-IMBISZBEN (Takaréktár u. 8.) Nagy Károly kamara-tárlata megnyílt. Meg­tekinthető: április 28-ig, napon­ta 8-tól 20 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR I. emeletén kamara-kiálfltás nyílt a 125 éve született Mauri­ce Ravel francia zeneszerző életéről. Az aulában Márai Sán­dor születésének 100 évfordu­lója alkalmából az életútját be­mutató kiállítás, valamint Emilé Zola francia író, kritikus, publi­cista munkáságát bemutató ki­állítás május 3-áig tekinthető meg. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától Etka-jóga. A SZEGEDI NŐK KLUBJA egyesület szervezésében, a nyugdíjas klubban (Bécsi krt. 7.) 16.30 órakor: Nők a demok­ráciáért címmel dr. Géczi Jó­zsef országgyűlési képviselő előadása. Házigazda: Básthyné Tatár Julianna. A SZENTMIHÁLYI MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Kap­isztrán u. 50.) 15.30-tól „Olva­sóra" gyermekek és felnőttek részére. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 18 órakor: Mit jelent a család életében a Wal­dorf-iskola? Kocziha Miklós ta­nácsadó tanár előadása. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma: 15 órától csipkekészítő, 16 órától fafaragó és gyé­kényszövő szakkör; hol­nap 16.30 órától fazekas szakkör gyerekeknek. Kora nyári idő­ben, jó hangulat­ban telt az idei hús­véthétfő. A férfiak, kisfiúktól az idősekig, szagos-, csap- és szikvíz­zel öntözték a lányokat­asszonyokat, néhány pi­ros tojás, csokinyuszi, esetleg egy pohárka bor reményében. „Húsvét másodnapján mi jutott eszembe? Kölnivizes üveget veszek a kezembe" ­vehették ajkukra a rigmust teg­nap reggel fiúk és férfiak, hi­szen eljött a legnagyobb ke­resztény ünnepként számon tartott húsvét második napja, amelyen hagyományosan in­kább egy pogány rítusnak hó-« dóinak sokan. „Vízbevető", vagy ahogyan még említik: „vízbehányó" hét­főn megannyi férfiember öltöz­ködik ki, különös gonddal vá­logatva össze az ünnepre tarto­Munkatársunktól Ma 18 órakor a városháza dísztermében a Dugonics Tár­saság, Szeged önkormányzata és a Szegedi Nemzeti Színház ünnepi ülést rendez a szegedi színjátszás kétszázadik évfor­dulója alkalmából. Az ünnepi program két előadással indul: Sándor János Érdemes mű­DM/DV-információ Mára Magyarország integrált piacgazdaság­gá vált, s fejlődését nem az állam, hanem az üz­leti szektor és a régiók alakítják. Ennek ellenére az állam nem vonulhat ki teljesen a gazdaság fejlesztéséből, s felada­ta, hogy felvállalja azo­kat a prioritásokat, amelyek meghatározó jelentőségűek. A Nemze­ti Fejlesztési Terv ezeket a súlypontokat fogal­mazza meg. Sorozatunk­ban ebből csak részlete­ket villanthatunk fel, a teljes szöveg a www. gm.hu internetcímen ol­vasható. „A régió a központi kor­mányzat és a települések kö­zötti adminisztratív-politikai szerveződési szint, amely belső gazdasági kohézióval gatott, fűzöld (vagy: acélkék, esetleg lila) zakót és fekete nadrágot, netán a téglavörös öl­tönyhöz legjobban illő, mintás nyakkendőt. Aztán egyik ke­zükbe szagosvizes üveget, má­sikba nejlonzacskót ragadnak (utóbbi a locsolkodásért cseré­be kapott ajándékok tárolására szolgál), s a család hölgytagjai­nak meghintése után nekivág­nak az öntözőkörútnak, hogy végrehajtsák a termékenység­varázslás ósi szertartását. Szegeden ragyogó napsütés köszöntötte a lányokat-asszo­nyokat öntözni indulókat. A taijáni Olajos utca 12. lépcső­háza előtt Hódi István és csa­ládja várt bebocsátásra: a csön­getésre a nagymama, Barna Já­nosné nyitott kaput, s még kö­szönni is alig maradt ideje, már hullott is hajára az illatos per­met. Csonkáékkal egy utcával odébb találkoztunk. Csonka László édesapja és három kis­fia, László, Dávid és Endre tár­saságában épp kocsijába ké­szült beszállni, hogy folytassák a szűk rokonság körbejárását. és a regionális identitással rendelkezik". Ez így elég fé­lelmetes, de meg kell szokni, mert az Európai Unió struk­turális alapjaiból nyerhető fejlesztési források címzettjei a régiók. Az elmúlt évben megteremtődött a törvényi szabályozás, kialakulóban van az intézményrendszer. Magyarországon a piac­gazdasági átalakulás során ­hasonlóan a többi kelet-kö­zép-európai országhoz - új­raéledtek a régi, hagyomá­nyos, többnyire nagytérségi területi egyenlőtlenségek. Ez Budapest erős „primate-city" szerepében követhető nyo­mon, valamint a nyugat-ke­leti egyenlőtlenségen. Ez a gazdasági teljesítményben, a Méhes György ugyancsak fiaival, Viktorral és Gáborral érkezett a Víztorony térre. A gyerekek csomagja már csoki­nyusziktól és tojásoktól duz­zadt. Ők reggel nyolckor kezd­ték az öntözködést, és négy-öt rokon fölkeresését tervezték. A Csillag téren jó kiállású fiatalemberek gyülekeztek - a lábukhoz helyezett szódásszi­fon mindent elárult a társaság terveiről. Asbóth Norbert, Preszner Richárd, Csontos Zol­tán és Tánczos László elmond­ták, hogy valamennyien a Sze­ged Táncegyüttes tagjai, s jó tíz esztendeje minden húsvétkor együtt járnak locsolkodni. Pár perc múlva csatlakozott hozzá­juk Halmi Zoltán és Varga Gá­bor (alias: „Fóka") is. így in­dultak Petőfitelepre, hogy az­tán meg se álljanak késó dél­utánig. Mint mondták, egy-egy lányra rá is fröcskölnek egy egész szódásszifonnyi vizet (tartalékpatron a hátizsákban). „Úgy kezdjük, hogy a lányt szelíden betuszkoljuk a fürd­őszobába, aztán kezdődhet az munkanélküliségben és a külföldi tőkebeáramlásban is megfigyelhető. A centrum-periféria egyenlőtlenséget jelzi, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke Budapesten 1,7-szerese a legfejlettebb Győr-Moson-Sopron megyé­ben mért értéknek, illetve a fővárosban ezer főre 2,3-szor több külföldi működő tőke­befektetés jutott, mint az em­lített megyébeü. Ennél is éle­sebb azonban a nyugat-keleti „fejlődési lejtő", Gyór-Mo­son-Sopronban az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,8­szer magasabb, mint a legke­letibb magyar megyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben. A külföldi tőkebefektetés te­öntözés" - mondták, hozzáté­ve, hogy számukra a locsolko­dás „igen nagy jelentőségű ak­tus..." Kölnit nem használnak, úgy tapasztalják, a lányok jobb' szeretik a vizet. De nem csak a szifonhoz értenek: ahol alkalom kínálkozik, szívesen nyúlnak a vödörhöz, öntöző­csőhöz (közismert nevén: slag­hoz) is. „Ha több turnusban megyünk, egy lánynak kétszer­háromszor is át kell öltöznie" ­összegezték tapasztalataikat a fiúk. S bár ebédidőre már élén­kebben csillogott némely, lo­csolásban kissé elázott férfiú szeme, ha kis kilengésekkel is, de egyensúlyát megőrizve igyekezett rátalálni a hazafelé vezető útra a többség. De talál­koztunk kitartó locsolkodóval is: egy serdülésnek indult le­gényke a 9-es jelzésű trolibu­szon elmélyülten böngészte „Kisokos" föliratú térképét, s miután rátalált a keresett utcá­ra, az Etelka soron le is szállt, s elindult a megöntözésre váró kislány irányába... Nyilas Péter tart előadást. A továbbiakban a Szegedi Nemzeti Színház művészei adnak műsort, fel­lép Gyimesi Kálmán, Király Levente, Oberfrank Péter, Pa­taki Ferenc, Réti Attila, Réti Csaba, Szonda Éva és Vá­mossy Éva. A programra min­den érdeklődót várnak a ren­dezők. rén pedig ennél is nagyobb, tízszeres a különbség. A magyar gazdaság duális szerkezetének az oldását - a beszállítói programon, vala­mint a kis- és középvállalko­zás-fejlesztési programon kí­vül -jelentős mértékben elő­segítheti a regionális gazda­ságépítési program. A nagy­vállalat versenytársa és alter­natívája ugyanis nem önma­gában a kis- és középvállal­kozói szektor, hanem a kis­és közepes vállalatok terme­lési, innovációs és informá­ciós hálózatára épülő régió. Sőt, a régió, mint „kvázi nagyvállalat" bizonyos szempontokból versenyképe­sebb, mint a nagyvállalat. A régió komplex termelő Veszprém (MTI) Megkezdődött az Árpád­kori kolostor régészeti feltárá­sa, valamint a ráépült barokk kápolna helyreállítása a vesz­prémi Betekincs völgyben ­közölte Asztalos István alpol­gármester. Az országos mű­emlékvédelmi és rehabilitáci­ós program keretében két veszprémi történelmi érték megóvásához és helyreállítá­sához kezdtek a szakemberek. A viadukt alatt, a Betekincs völgyben az Árpád-korban épült az a kolostor, amelyben a mondák szerint István király felesége, Gizella is részt vett a koronázási palást készítésé­ben. A hajdani kolostor helyé­re a jezsuiták építettek temp­lomot a XVn. század végén, a XVm. század elején. A jelen­legi romos állapotban is látha­tó, hogy a templom építészi szempontból kivételes jelentő­és gazdasági egységként való megszervezésének köszönheti dinamikus fejlődését Európa több sikerrégiója is, így példá­ul a Velence, Ancona, Bolog­na és Verona négyszögében elhelyezkedő úgynevezett „harmadik Olaszország'', vagy Dánia gazdaságilag gyorsan növekvő régiója, a Jüttland­félsziget, más néven a „máso­dik Dánia". Az ipari parkok, valamint az innovációs és technológiai transzferközpontok nagy elő­nye, hogy egyszerre több cél ­iparfejlesztés, innováció, munkahelyteremtés, terület­fejlesztés és régióépítés - el­érését is elősegítik. Az ipari parkok alkalmasak más gaz­daságfejlesztési programok ségű. A jezsuita templomot most a régészek vették birto­kukba, feltárják az Árpád-kori romokat, az értékeseket kon­zerválják és bemutatják majd a helyreállított épületben. Veszprém város önkor­mányzata azt szeretné, ha az Árpád-kori kolostor völgye művészeti, tudományos köz­pontja lenne a városnak. A templomot ezért úgy ál­lítják helyre, hogy abban hangversenyt, képzőművésze­ti tárlatokat és tudományos szimpóziumokat tarthassanak. A szakemberek szerint a régészeti feltárás két évig is eltarthat, csak azt követheti majd az épület teljes rekonst­rukciója. A veszprémiek másik büsz­kesége, a XH. században épült Gizella kápolna, amelynek ol­dalfalát apostolokat ábrázoló freskók díszítik. integrálására, befogadására, s egyúttal a nemzetközi tőke számára is kedvező befekteté­si terepet jelentenek. A beszállítói rendszer csak akkor vált ki regionális gazda­ságfejlesztési hatást, ha a be­szállítók között kialakulnak a hálózati kapcsolatok. Ez mo­dell figyelhető meg az európai sikerrégiók közül Baden­Württenberg tartományban és az úgynevezett „harmadik Olaszországban". A folyamat fordított is lehet: egy nagyvál­lalatból válnak ki kisebb-na­gyobb egységek, vállalkozá­sok, és ezek kapcsolati hálói teremtik meg a regionális gaz­daságfejlesztés motorjait. Erre a modellre épül például a kali­forniai Szilikon-völgy sikere. Noha ez az utóbbi modell is rendkívül vonzó, Magyaror­szágon azonban ennek még hiányoznak gazdasági és vál­lalkozási feltételei. (Vége.) Kétszáz éves a szegedi színjátszás vész rendező, szlnháztörté- Gyémánt Csilla főiskolai do­nész A Budai Karmelita cens, színháztörténész A sze­Klastromtól a szegedi Szent gedi operajátszás két évszáza­György templomig címmel, dának nagy korszakai címmel Széchenyi: a jövendő urai vagyunk (8,) Regionális gazdaságépités

Next

/
Oldalképek
Tartalom