Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

smu-L íssá 032 •:'*; • KEDD, 2000. APR. 25. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM a

Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Szabó C. Szilárd újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Abortusz. Szombati lapunkban adtuk közre egy olvasónk észrevételét, aki felháborodott amiatt, hogy a római katolikus egyház is rész vesz az abortuszról szóló egyeztetésben. Olvasónk úgy vélte, az egyháznak nem szabadna beleszólnia ebbe. Többen is telefonáltak ezzel a kérdéssel kapcsolatban, olvasóink véleménye megoszlik. Az egyik tábor szerint a magzat élő ember, elpusztítása felér egy gyilkossággal, ezért fontos, hogy az egyház is hallassa a szavát. Mások úgy vélik, a lehető legnagyobb szabadságot kell adni a döntéskor a legilletékesebbnek, az anyának. Építkezés. A Bérkert utca 62-ból telefonáló olvasónk panaszolja, hogy otthonával szemben építkezés folyik, és a törmeléket elszállító BPZ982-es konténeres tehergépkocsi tönkretette a háza előtti parkosított területet. Amikor szólt a sofőrnek, az minősíthetetlen hangnemben válaszolt. Olvasónk nem érti, hogy engedhet meg magának egy szolgáltató cég alkalmazottja ilyen magatartást. Vízminőség. Katasztrofális Sándorfalván a vezetékes víz minősége - mondja N. J.. Tönkremennek a gázbojlerek és a csövek, mert barnás szenynyeződés rakódik le a vezetékek falán. Gyakran kicsi a nyomás és olykor büdös is a víz. Szociálpolitika. A beteg, nyugdíjas K. I.-né panaszolja, hogy az önkormányzat 36 ezer forint visszafizetését követeli három kamasz gyermekét egyedül nevelő rokkantnyugdíjas lányától, mert az egyik unoka rendszeresen náluk volt, hogy segédkezzen a haldokló - azóta már elhunyt - nagyapa ápolásában. Az önkormányzat azért döntött a segély visszafizettetésétől, mert az unoka „nem családban nevelkedett", azaz nem az édesanyjánál lakott. Olvasónk elképesztőnek és elkeserítőnek tartja az önkormányzat érzéketlenségét, nem tudják miből visszafizetni a pénzt. IZSMi^ »»«» és A sebészek tudnának többet operálni napló Ma A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) dr. Kopasz Rudolf ügyvéd 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Holnap DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. HORN GYULA dedikálja könyvét 16 órától a mórahalmi Közösségi Házban, majd ezt követően lakossági fórum lesz a Művelődési Házban. Szervező: az MSZP Mórahalom és környéke helyi szervezete. DR. MÉCS LÁSZLÓ, a 12-es választókerület (Béketelep, Móraváros) képviselője lakossági fórumot tart !7 órai kezdettel a Napos úti Altalános Iskolában. Téma: a Hosszú utcai Westel adó telepítése. KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület (Rókus) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Rókus I. Általános Iskolában (Kossuth L. sgt. 37.). GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órai kezdettel a Lidicei téri Altalános Iskolában. MM Elcsatolt" altatóorvosok Nincs elég aneszteziológus az altatáshoz. (Fotó: Miskolczi Róbert) A szegedi orvoskar sebészeti klinikáján és az új klinikán dolgozó altató és intenzív terápiás orvosok, valamint a teljes asszisztencia felett a munkáltatói jogokat és a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat ezentúl nem az aneszteziológiai intézet vezetője, hanem a sebészeti klinika, illetve az új klinikai tömb igazgatója gyakorolja. A döntés ellen az aneszteziológiai intézet munkatársai levélben tiltakoztak az orvoskar és az egyetem vezetésénél, s továbbra is egységes és az eddigi vezető által irányított intézetet követelnek. Enélkül ugyanis veszélyeztetettnek látják a folyamatos és magas szintű betegellátást. A szegedi orvosegyetem eddig egységes és külön intézetként funkcionáló Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetéről leválasztották az új klinikai tömbben és a sebészeti klinikán működő altatóorvosi és intenzív terápiás részleget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sebészeti klinikán és az új klinikán dolgozó altató és intenzív terápiás orvosok, valamint a teljes asszisztencia felett a munkáltatói jogokat és a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat nem az aneszteziológiai intézet vezetője, dr. Méray Judit professzor, hanem a sebészeti klinika, illetve az új klinikai tömb igazgatója gyakorolja. A döntés ellen az aneszteziológiai intézet munkatársai levélben tiltakoztak, s továbbra is egységes és az eddigi vezető által irányított intézetet követelnek. Enélkül ugyanis, mint írják tiltakozó levelükben, veszélyeztetettnek látják a folyamatos és magas szintű betegellátást. Aggályok és hiányok Az intézet megcsonkításával kapcsolatos aggodalmainak adott hangot a Magyar Aneszteziológia és Intenzív Terápiás Társaság fótitkára, dr. Félegyházi Árpád, aki az orvoskar dékánjának küldött levelében a többi között azt írja: „a műtéti érzéstelenítésre kerülő betegek ellátása hogyan történhet a szakma szabályai szerint a lehető legkisebb kockázattal, ha az aneszteziológiai-intenzív terápiában nem teljesen kompetens vezető szabja meg a bekerülési költségeket, következésképpen az alkalmazható módszereket? " Elhibázottnak ítéli a döntést a Szegedi Tudományegyetem Ideiglenes Közalkalmazotti Tanácsa is, amely a munkaügyi bírósághoz fordult. A közalkalmazotti törvény szerint ugyanis a változtatás tervezetét, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés meghozatala előtt, a közalkalmazotti tanáccsal véleményeztetni kell. Ez nem történt meg. A közalkalmazotti tanács elnökhelyettese, dr. Praefort László azt is elmondta: az egyetem megsértette az intézmény belső jogszabályait, mert az egyetemi integrációval kapcsolatos átalakítási törvény értelmében, az integrált egyetemeknek a 2000. évben különös szabályok szerint kell működni, s az egyik különös szabály, hogy a szervezeti egységek létesítése, megszüntetése és átalakítása egyetemi tanácsi döntést, illetve kari tanácsi egyetértést igényel. Az aneszteziológia intézet átalakítása kapcsán pedig nem volt egyetemi tanácsi döntés. Praefort László az aneszteziológiai intézet munkatársaként és a közalkalmazotti tanács elnökhelyetteseként nyilatkozva mondta el az intézet munkatársainak véleményét a két részleg leválasztásáról: Mi a drága? - A döntés indokai között szerepel az, hogy az intenzív osztályok nagyon sokba kerülnek. Ám azzal, hogy az aneszteziológiai intézet két részlegét a sebészeti klinika, illetve az új klinika igazgatójának irányítása alá rendelik, az intenzív ellátás nem lesz olcsóbb. A szakmai színvonal csökkentése nélkül ezt nem lehet megoldani. Az intézkedés másik okaként azt hozták fel - folytatta Praefort doktor -, hogy nincs elég altatóorvosi kapacitás, magyarán a sebészek tudnának többet operálni, ám nincs elég aneszteziológus áz altatáshoz. A kis teljesítmény miatt pedig e klinikák bevétele a kívánatosnál kevesebb. A létszám eddig sem volt elég, az intézkedést követően még inkább nem lesz az. Az eddig is alárendelt helyzetben és a sebészek kiszolgálójaként dolgozó altatóorvosok most, hogy hivatalosan is sebészi irányítás alá kerülnek, félnek megalázó helyzetük további romlásától, s elmennek az érintett klinikákról. Ha pedig az anyaintézettói elcsatolt klinikákon tovább csökken az anaszteziológusok létszáma, veszélybe kerülhet a betegellátás. A sebészi szorongatástól és irányítástól való félelem mellett persze az anyagiak is jócskán szerepet játszanak az orvosegyetemről történő aneszteziológus-elvándorlásban. Az arányok összehasonlítása kedvéért: az altatóorvosok országosan átlagos bruttó keresete pótlékokkal - ügyeleti díjak nélkül - 114 ezer 500 forint. A szegedi orvosegyetem egyik, most távozott altatóorvosa - több mint 10 éves munkaviszonnyal ügyeleti díj nélkül, bruttó 78 ezer 600 forintos fizetésért dolgozott. A szegedi kórházban éppen az aneszteziológus orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében emelik az aneszteziológusok bérét május elsejétől. Egy 9 éve ott dolgozó altatóorvos bruttó bére - a pótlékokkal 131 ezer 800 forintra emelkedik. Több műtét> több bér - A most meghozott intézkedés egyik célja éppen a béremelés, illetve a valóságos teljesítmény után járó igazságos bérezés - mondta az orvoskari dékán, dr. Mészáros Tamás professzor, aki válaszolt az egyetem vezetését ért vádakra, s arra, miért vált szükségessé a két aneszteziológiai részleg leválasztása? A dékán elöljáróban hangsúlyozta, sem budapesti, sem a debreceni orvosegyetemen nincs egységes aneszteziológia intézet, mindenütt a különböző klinikák vezetőinek irányítása mellett dolgoznak az aneszteziológus részlegek. A dékán megdöbbenésének adott hangot a tiltakozó akció miatt: - Az átszervezés szándékáról tájékoztattuk dr. Méray Judit intézetvezetőt, aki tudomásul vette a változást, s erről nyilván informálta beosztottjait. A döntés - folytatta a dékán - a pénzügyi gondok enyhítése, s egy olyan szervezésjobbitás érdekében született, amely lehetővé teszi a kedvezőtlen gazdasági mutatók megfordítását, nevezetesen az érintett klinikák műtétszámának, s ebből következően bevételeinek növelését. Az intézet eddigi irányítása e tekintetben kifogásolható volt, hiszen a különböző klinikákon dolgozó altatóorvosok terhei nem egyenlően oszlottak meg. Mlg az új klinikán altatók hihetetlenül sokat dolgoztak, addig máshol lényegesen kevesebbet, s ennek elkerülése érdekében az intézetvezető nem intézkedett. - A leválasztással az átláthatóságot kívánjuk biztosítani, s külön-külön mérni, melyik aneszteziológia csoport, mennyit dolgozik. Ahol magas a műtétek száma, ott nagyobb a bevétel, s ott ez a bérekben is mérhető lesz - tolmácsolta az orvoskar vezetésének álláspontját Mészáros professzor. Kalocsai Katalin Összesítették a felvételi kérelmeket Rekordjelentkezés pszichológiából Elkészült az összesítés az Országos Felső-oktatási Felvételi Irodában az egyetemekre és főiskolákra beadott jelentkezési lapokról. Ebből megállapítható, hogy továbbra is óriási az érdeklődés a felsőfokú továbbtanulás iránt, bár az országos tendenciával ellentétben a Szegedi Tudományegyetemen a jelentkezések kis mértékű visszaesését tapasztalják. Ebben az évben közel 142 ezren adtak be jelentkezési lapot, ami - az enyhe demográfiai csökkenés ellenére - egyszázalékos növekedést jelent az. előző évhez viszonyítva. A jelentkezők közül 125 ezren vannak azok, akik még nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, ez is egy százalékkal magasabb a tavalyi aránynál. A 142 ezer jelentkező - kihasználva a több felsőoktatási intézmény és kar megjelölésének lehetőségét - összesen 300 ezer jelentkezési lapot adott be, vagyis átlagosan több mint két helyet jelöltek meg fejenként. A bejutási lehetőségek javultak az elmúlt évhez képest, mivel a kormány döntése értelmében nappali alapképzésben 43 ezer 500, esti és levelező képzésben 9000, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 2500 államilag finanszírozott helyre jelentkezhettek a fiatalok. Ez összesen 3000 finanszírozott hellyel több, mint az előző évben. Nappali tagozatos alapképzésre 80 ezren jelentkeztek, 52 százalékuk első helyen egyetemi szintű, 48 százalékuk pedig főiskolai szintű képzésre nyújtotta be felvételi kérelmét. A jelentkezési lapokon feltüntetett intézmények megoszlása azonban fordított: a 80 ezer jelentkező több mint 192 ezer jelentkezését vizsgálva az látszik, hogy húsz százalékkal több főiskolai szintű képzést jelöltek meg, mint egyetemi szintűt. Nappali tagozaton a szakterületi arányok nem változtak az elmúlt évekhez viszonyítva. A túljelentkezés továbbra is a művészeti területen a legmagasabb, mintegy ötszörös. Ezt követi a jogi és igazgatási jellegű képzés, ahol háromszoros a túljelentkezés. Az egyetemi egészségügyi oktatásban továbbra is a felvehető létszámnál közel háromszor többen adtak be jelentkezési lapot. Mintegy két és félszeres a túljelentkezés a közgazdasági és menedzser jellegű képzésben, valamint a humán és természettudományi nem tanári szakok esetében. Az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen, 38 százalékkal nőtt a jelentkezők száma a környezetvédelemmel kapcsolatos szakokon, a mérnök képzésben hétszázalékos, a humán és természettudományi nem tanári, illetve az informatikával kapcsolatos szakokon három százalékos növekedés tapasztalható. A felvételi kérelmet benyújtók számának országosan érvényesülő egyszázalékos növekedésével szemben a Szegedi Tudományegyetemen a jelentkezések kis mértékű visszaesését tapasztalják, amit Homoki Nagy Mária oktatási rektorhelyettes a demográfiai csökkenéssel magyaráz. A bölcsészettudományi, valamint az állam- és jogtudományi, illetve a különböző főiskolai karokon nem változott lényegesen a jelentkezők száma. Levelező tagozatos jogi képzés iránt viszont kevesebben érdeklődtek, mint tavaly. Még inkább megfigyelhető az érdeklődés csökkenése a természettudományi szakokon, ami folytatása az utóbbi évek tendenciáinak. Ez utóbbi szakokon belül is vannak azonban különbségek: a biológusképzésre idén is háromszoros, a geográfus szakon két és félszeres a túljelentkezési arány, míg más képzések esetében az első helyen történt jelentkezések száma épphogy eléri a felvehető hallgatókét. Az oktatási rektorhelyettes szerint nincs ok aggodalomra, mert a szegedi természettudományi szakokat második és harmadik helyen megjelölő diákokkal be tudják tölteni a keretszámot, ha másképp nem, akkor pótfelvételi vizsgát hirdetnek meg. A bölcsészkaron a kommunikáció alapképzés, valamint a pszichológia szak vonzotta a legtöbb fiatalt, az utóbbira a betölthető keretszámnál kilencszer többen nyújtottak be felvételi kérelmet, ami Szegeden ez évben a legnagyobb arányú túljelentkezésnek számít (30 helyre 268-an adtak be kérelmet). Az orvostudományi karon közel kétszeres túljelentkezés tapasztalható, az egészségügyi főiskolai kar szakjai a felvehető hallgatók számánál négyszer-ötször több fiatalt vonzanak, és sokakat érdekel a gazdaságtudományi kar képzése is. Hegedős Szabolcs