Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-18 / 91. szám
2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. ÁPR. 18. kommentár A hiányzó gesztus A szociológiaprofesszorból lett cseh államelnök, Eduárd Benes már a II. világháború vége előtt, úgy 1943 táján a Londonban székelő emigráns csehszlovák kormány képviselőjeként elfogadtatta Churchill-lel, hogy a háború után „nemzeti államot" hoznak létre Csehszlovákiában. Noha a felvetés már eleve abszurd volt, hiszen a „csehszlovák nemzet" is minimum csehekből, morvákból, szlovákokból és ruszinokból állt, Benes elképzelése egy magyarok és németek nélküli nemzeti államról a szövetséges hatalmak körében meghallgatásra talált. Az emigrációban működő csehszlovák kormány ugyanis mindvégig azt hangoztatta, hogy az ott élő németek és magyarok kollektíven felelősek azért, hogy a Csehszlovák Köztársaság a háború alatt felbomlott. A háború vége felé meginduló kitelepítésnek az lett a következménye, hogy 3,5 millió szudétanémetnek kellett teljes vagyonelkobzás után elhagynia szülőföldjét. (A magyarok kálváriája is ismert történet.) A hidegháború éveiben a szudétanémetek ügye is jegelve volt, különösen az NDK-ban nem vették jó néven, ha valaki ezt a kérdést próbálta feszegetni. A kelet-német történelemkönyvek is mélyen hallgattak a baráti Csehszlovákia nem épp emberséges eljárásáról. Pedig a hitleri Németország bűntettei nem jogosíthattak fel a szudétanémetek kiűzésére. A szocialista tábor felbomlása után a kilencvenes években fordulatot vett a szudétanémetek ügye. Nem olyan rég az Elűzöttek Szövetsége nevű szervezet nagygyűlésén Theo Waigel, a bajor uniópárt követelte Milos Zemantól, hogy kérjen bocsánatot a szudétanémetekre nézve becsmérlő kijelentése miatt. Mármint azért, hogy egy kalap alá vette őket a cseh kommunistákkal és a szélsőjobboldaliakkal nöhm, a bajor parlament elnöke minapi nyilatkoza1J tóval újra a figyelem középpontjába állította a szudétanémetek ügyét. Úgy tűnik, aligha lesz addig valódi és őszinte cseh-német kibékülés, amíg a benesi dekrétumokat a cseh politikai elit hivatalosan is el nem ítéli, és nem kezdi meg az érintett német állampolgárokkal legalább valamiféle jelképes jóvátételről a gesztusértékű tárgyalásokat. Putyin találkozott Blairrel Nyomában az atombőrönd Tony Blair és Vlagyimir Putyin az arigol kormányfő rezidenciáján, a Downing Street 10. szám alatt tárgyalt. (MTI Telefotó/AP/Martyn Hayhow) London (MTI) Munkaebéd keretében folytatott megbeszélést hétfőn Londonban Vlagyimir Putyin megválasztott orosz elnök és vendéglátója, Tony Blair brit miniszterelnök. A brit kormányfő rezidenciája, a Downing Street 10. vörös szőnyeggel borított küszöbén - a hírügynökségek szerint „a megszokottnál hosszabb" kézszorítással - fogadta Vlagyimir Putyint. Szudétanémet kérdés A hazához való jog Prága (MTI) A bajor parlament elnöke szerint a szudétanémet kérdés továbbra is fájdalmas pontja a különben jónak minősíthető cseh-német kapcsolatoknak. Johann Böhm szerint Prágának ismét meg kellene vizsgálnia a szudétanémetek kitelepítésének kérdését, s jóvá kellene tennie a jogtalanságokat. „Miután az Európai Unió rendkívül szigorú volt Ausztriával szemben, tán Csehországgal szemben is hasonló szigorral kellene eljárnia" - válaszolta Böhm arra a kérdésre, követelik-e a szudétanémetek, hogy Csehország csak a benesi dekrétumok érvénytelenítése után válhasson az Európai Unió tagjává. Böhm, aki nemrégiben átvette a volt Csehszlovákiából kitelepített szudétanémetek németországi szervezetének elnöki tisztségét, a SloVisszatérhetnek Groznij lakói Groznij (MTI) Az orosz hatóságok hétfőtől engedélyezték Groznij elmenekült lakóinak a hazatérést a lerombolt csecsen fővárosba. Az orosz hadvezetés hétfői bejelentése szerint nem lesz szükség külön engedélyre a csecsen fővárosba való bejutáshoz azoknak a polgároknak, akik igazolni tudják grozniji illetőségüket, s különösebb ellenőrzéseknek sem vetik alá a visszatérő menekülteket. Becslések szerint jelenleg 20-30 ezer lakója van Groznij nak, akik átvészelték a város ostromát, ugyanakkor néhány száz muszlim fegyveres is bujkál itt még. Várhatóan több tízezren jönnek majd Groznijba az ingusföldi és csecsenföldi menekülttáborokból, hogy szemrevételezzék, mi történt otthonaikban. A csecsenföldi orosz parancsnokság hétfői közlése szerint változatlanul feszült a helyzet a vegyenói és a nozsaj-jürti járásokban, ahol Sámil Bászájev és Hattab hadurak fegyveresei tevékenykednek. Az orosz rendőrposztokat változatlanul támadások érik, s nem csak az éjszakai órákban. Gennagyij Trosev vezérezredes, a csecsenföldi orosz erők parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy a muszlimok újabb orvtámadásaitól és terrorakcióitól kell tartani. A szakadárok bandái Csecsenföld keleti határainál gyülekeznek, de az orosz egységek mindent megtesznek megsemmisítésük érdekében - szögezte le Trosev. Az épület előtt eközben mintegy ötvenen tüntettek, a csecsenföldi háború befejezését követelő transzparensekkel és a csecsen szakadárok zöld-vörös-fehér zászlajával. A hidegháború idején lezajlott csúcstalálkozókra emlékeztető jelenet volt, amikor a megválasztott orosz elnök kiszállt hatalmas fekete ZIL-limuzinjából, s elindult a rezidencia kapuja felé, nyomában az atombőröndöt vivő két tengerésztiszttel. „Hibás következtetésnek" nevezte a Csecsenfölddel kapcsolatos európai kritikákat Vlagyimir Putyin megválasztott orosz államfő. Úgy vélte, helytelen, hogy az európai államok azt hiszik: ha támogatják Oroszországot, azzal magukra haragítják az országaikban élő muzulmán közösségeket. „Oroszország nem a muzulmánok, nem a csecsenek, hanem a nemzetközi terrorizmus ellen harcol. Oroszország egyedül van e szélsőségek elleni küzdelemben, és ez nagyon rossz. pedig az ellenség közös" szögezte le az orosz államfő Tony Blair brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve: az orosz hadsereget azért hívták Csecsenföldre, hogy a területnek „visszaadja a civilizációt". A két politikus tárgyalásain szó volt a nukleáris leszerelés kérdéseiről is. Tony Blair az újságírók előtt közölte, hogy kész elősegíteni az amerikai és az orosz álláspont közelítését a ballisztikusrakéta-elhárító rendszerekkel kapcsolatos vitában. vo ctmű liberális lapnak adott interjújában leszögezi: a szudétanémeteket nem elégíti ki a cseh kormányfő kijelentése, hogy a dekrétumok már „kihunytak". A politikus úgy véli, hogy a problémát nem a cseh és a német kormány közötti tárgyalásokon kell megoldani. „A hazához való jog és vagyoni jogok az individuális jogok közé tartoznak. Ezért úgy gondolom, hogy a cseh kormánynak velünk kellene tárgyalnia" - állítja Böhm. A német ellenzék kívánsága Berlin (MTI) A német ellenzék pártjai azt kívánják a berlini kormánytól, hogy tegyen lépéseket az Ausztria elleni EUszankciók feloldása érdekében. A korábban a CDU/CSU-val együtt kormányzó Szabad Demokrata Párt (FDP) frakciója ilyen értelmű indítványt terjeszt a Bundestag elé, amely - mint a liberális párt országos irodája közölte - május közepén tárgyalja majd a dokumentumot. Az indítvány rámutat: az FDP semmiképpen sem tartja elfogadhatónak azokat az idegengyűlölő és rasszista kijelentéseket, amelyeket az FPÓ elnöke, Jörg Haider korábban tett. A 14 EU-tagállam által elhatározott retorziók azonban aránytalanok, és sem szellemüket, sem betűjüket tekintve nem felelnek meg az amszterdami szerződésnek. ÁPRILIS 19-20. (szerda-csütörtök) Debrecen, Keszthely, Sopron és Balatonfüred után... SZEGED HOTEL FORRÁS Szentgyörgyi Albert u.16-24. Nyitvatartási idő: 9-17 óráig A belépés díjtalan! TÉMAKÖRÖK: konyhai sütő-főző gépek, berendezések * pizzakemence * étel-, ital szállító rendszerek * étel melegentartás eszközei * cukrászati eszközök kávé # kávéfőzőgépek * automaták # fagylaltkészítés technikája * italadagoló-, csapoló berendezések # mosogatógépek * hűtéstechnika örlő-szeletelőgépek * vendéglátóhelyek bútorai # számítógépes szállodai és éttermi rendszerek * konyhai edények, segédeszközök tálalóeszközök # üveg, porcelán # fűszerek * gyorsfagyasztott hasábburgonya * vendéglátóipari textíliák # papírszalvéták * éttermi kiegészítők szállodai bekészítések # higiéniai eszközök és anyagok * szaklapok A kiállításon különleges élményt nyújtó karamell-bemutatóval várjuk Önöket! Szervező: HOVENTA Kft Tel./Fax: 351-1309, 351-1310 Gátszakadás az Al-Dunán Fetesti (MTI) A romániai Fetesti térségében átszakadt a megáradt Al-Duna Borcea nevű ágának gátja. A helyszíni tudósítás szerint az éjszakai órákban húszméteres rés keletkezett a Borcea-ág gátján és több mint 300 hektár víz alá került. Az árvíz elöntéssel fenyeget egy kis települést. Nagy erőket vetettek be a gáton keletkezett rés betömésére, a további károk megelőzésére. Az Al-Duna Fetestitől északra eső brailai szakaszán az utóbbi tíz év legmagasabb vízállását (623 cm) mérték, ami 13 centiméterrel meghaladta az árvízveszély szintet és csak 37 százalékkal marad el „a kilakoltatási szinttől" - jelentette a román rádió. Libanon és Izrael Kuvaitváros (MTI) Emilé Lahud libanoni államfő szerint Libanon nem fogja garantálni Izrael biztonságát még akkor sem, ha megvalósul a csapatkivonás. A kuvaiti látogatáson tartózkodó libanoni elnök beszédét a helyi sajtó ismertette hétfőn. „Izrael azt akatja elhitetni, hogy mi csapatainak kivonása ellen vagyunk, miközben csak a kérdésre vonatkozó összes nemzetközi határozat feltétel nélküli végrehajtását követeljük" mondta Lahud. Ehud Barak izraeli miniszterelnök korábban többször hangoztatta, hogy a zsidó állam a júliusra tervezett dél-libanoni csapatkivonás után keményen fellép minden esetleges támadással szemben. „Komoly párbeszéd" Újdelhi (MTI) Robin Cook brit külügyminiszter hétfőn Újdelhiben „komoly párbeszédet" sürgetett India és Pakisztán között Kasmír ügyében. Cook a két ország közötti területi viszály alapját képező himalájai térség kapcsán mérsékletre intett az indiai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően. A brit diplomácia vezetője szerint a megoldás csak párbeszéd útján érhető el, ahhoz viszont önmérsékletre van szükség. A két ázsiai állam két háborút vívott egymással azután, hogy 1947-ben függetlenedtek a brit gyarmati uralom befejeztével, és kis híján egy harmadik fegyveres viszályba sodródtak tavaly nyáron. Orosz lemondott Pozsony (MTI) Hétfőn hivatalosan is benyújtotta bemondását a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó baloldali SDL parlamenti frakciójának vezetője, Ladislav Orosz. Orosz előre jelezte: azért mond le, mert pártjának elnöke, Josef Migas parlamenti házelnök a Mikulás Dzurinda miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány vitája után a bizalmatlanságot kezdeményező ellenzékkel együtt, a kormányfő ellen szavazott és a kormány átalakítását követelte. Ha Dzurinda nem kapott volna bizalmat, akkor az egész kormány lemondásra kényszerült volna.
