Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. ÁPR. 15. Téglák, rajzok, Számítógépek... Vedres: szép, új jövö Ünnepet ül napja­inkban a szegedi Vedres Ist­ván Építő­ipari Szak­középisko­la tanári kara és diáksere­ge. Még pedig születésna­pi ünnepet, ugyanis tanin­tézetükben ötven évvel ezelőtt kezdődött meg az építész szakma oktatása. E jubileum alkalmából ar­ra kértük Dobó Lászlót, az iskola igazgatóját, hogy elevenítse fel, miként for­málódott át a Vedres-tan­rend az elmúlt években, és szóljon arról is, milyen jövőt kínál az iskola azok­nak a tizenéveseknek, akik napjainkban dönte­nek úgy, hogy beiratkoz­nak a Vedres-diákok kö­zé. Amikor az első, 1949/50-es tanév diákjai beiratkoztak - ak­kor még a korábbi Dugonics András Piarista Gimnázium Aradi vértanúk terén lévő épü­letében - a 26. Ipari Gimnázi­um Építőipari Tagozatán kezd­hették meg tanulmányaikat. Aki mondjuk 1953-ban tett ké­pesítő vizsgát már a Horváth Mihály utcai épületben, az 1. sz. Vedres István Magas­építőipari Technikum bizonyít­ványával lett gazdagabb. Idővel a „Magasépítőipari" szót az .Építőipari" váltotta fel a tanin­tézet nevében, majd a '60-as évek végétől már szakközépis­kolaként jegyezték a Vedrest a magyar középiskolák sorában. Emelt szintű osztályok A elmúlt fél évszázad során természetesen nemcsak a név­táblákat kellett kicserélni. Dobó Lászlót, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola igazgatóját éppen ezért arról kérdeztük beszélgetésünk ele­jén, az 50. születésnap kapcsán, hogy az állandó változások ko­rában milyen újdonságok hatá­rozzák meg a Vedresben folyó képzést? - Napjainkban folyamatos reformok részese tanintézetünk. Ezek alapvetően megváltoztat­ták a Vedresben folyó oktatást is. A korábbi négyéves képzés helyébe öt-, sőt az emelt szintű osztályok esetében hatéves ta­nulási idő lépett. Ez azt jelenti, hogy negyedik után diákjaink érettségi vizsgát tesznek, s aki tovább kíván tanulni, ezt kö­vetően megkezdheti egyetemi illetve főiskola stúdiumait. Akik viszont technikusi minő­sítő vizsgára készülnek, azok Dobó László igazgató: a most következő években is sokirányú képzést kapnak a fél évszázados múltra visszatekintő Vedres diákjai. (Fotó: Miskolczi Róbert) továbbra is a Vedres padja­it koptatják egy, illetve két évig. - Az új képzési rendhez minden bizonnyal új tan­rend is párosul Mi maradt meg egyáltalán a hagyo­mányos építős tantárgyak­ból? - A szaktantárgyak jószeré­vel alig módosultak, vagyis di­ákjaink most is tanulnak stati­kát, épületszerkezettant, szi­lárdságtant, de azt meg kell je­gyeznem, hogy a tanulmányi idő első négy évében ezekből a tárgyakból nem folyik olyan alapos képzés, mint korábban. Ugyanis a szakmai képzés ideje kitolódott, a sokrétűbb szakmai tudást a technikusi vizsgára fel­készítő ötödik, illetve hatodik évben szerezhetik meg diákja­ink. Lényeges változás az is, hogy a műhélyoktatás az első két esztendőben teljesen hiány­zik a tanrendből, míg 3. és 4. osztályban is csak heti négy órában kapnak gyakorlati kép­zést diákjaink. Ezért kialakult az összevont órák rendszere, aminek eredményeként csak kéthetente kell építkezésre mennie egy-egy tanulónak. De mint már említettem, az oktatá­si reformok folyamatosan zajla­nak napjainkban is. Ennek egyik közvetlen hatása isko­lánkra, hogy a szakmai képzés ideje még tovább tolódik - a jövőben már csak az érettségi után ismerkednek majd a Ved­res diákjai a szaktantárgyakkal. Külön is szeretnék szólni az is­kolánkban folyó számítástech­nika oktatásról. Egyrészt azért, mert ez a tárgy évtizedekkel ezelőtt még nem is létezett, másrészt azért, mert mára vi­szont olyan kiválóan felszerelt számítógépes szaktantermek segítik tanulóinkat, amelyekben minden diák computer előtt ül­ve ismerkedhet a legkorszerűbb technikával. Több lány, kevesebb vidéki - Változhat a képzési idő, fejlődhet a technika, a lé­nyeg viszont, gondolom, változatlan: a Vedres tanári kara kemény munkát kíván meg a diákságtól. A kérdés csak az: van-e elegendő je­lentkező a Vedresben zajló új típusú képzésre? - Évente három osztályt tu­dunk indítani, akárcsak a hetve­nes, nyolcvanas években. Egy­egy osztályban pedig 30-34 di­ák tanul. Ám a tanulócsoportok összetétele rendkívül megválto­zott az elmúlt időszakban. Pél­dául sokkal több lány jár a Ved­resbe, mint tíz-húsz évvel ezelőtt. A régebben nálunk vég­zettek bizonyára még emlékez­nek arra, hogy a Vedrest valaha az jellemezte, hogy tanulóinak kétharmada vidékről érkezett, s mindössze egyharmadot tett ki a szegedi diákok aránya. A ki­lencvenes évek végén már csu­pán tanulóink egyharmada küldte be jelentkezési lapját vi­dékről, iskolánk diákjainak nagy többsége szegedi. Vi­dékről legtöbben Csongrád me­gye második legnagyobb váro­sából, Hódmezővásárhelyről ér­keznek hozzánk. S ha szó esett a diákságról, ne feledkezzünk meg tanári karunkról sem: az 1999/2000-es tanévben 32 fős pedagógus gárda oktatja a Ved­resben tanulókat, munkájukat pedig 10-12 fős óraadói tanári csapat segíti. - Az oktatás színvonalát pe­dig változatlanul az minősí­ti, hány gyereknek tud évente sikeres fölvételi vizs­gát tenni a felsőoktatási in­tézményekbe? - Ez valóban fontos szem­pont a napjainkban is, de nem az egyedüli értékmérő. Már csak azért sem lehet az, mert a Vedresbe jelentkezők nagy szá­zaléka egyáltalán nem is akar továbbtanulni a középiskolás évek után. Nagyon sokan meg­elégszenek azzal, hogy az érett­ségit követően sikerrel szere­peljenek a technikus minősítő vizsgákon. Ám a továbbtanu­lásra jelentkezők a felvételi vizsgákon bizonyítják, hogy magas szintű oktatás folyik ma is iskolánkban, ugyanis az egyetemre illetve főiskolákra jelentkezők 75-80 százalékát minden évben fel is veszik. A Vedresben folyó oktatás kap­csán hadd szóljak egy érdekes­ségről is. A jövőben annak sem lesz akadálya, hogy valaki az első négy osztályt egy másik középiskolában, mondjuk egy humán beállítottságú gimnázi­umban játja ki, majd az ötödik és hatodik osztályt végezze el nálunk, s így szerezzen építészi ismereteket és technikusi okle­velet. Új pedagógiai program - Beszélgetésünk során ed­dig a mai Vedres szakközép életét elemeztük. De utolsó mondataival már az itt folyó oktatás közeli jövőjébe adott betekintést. Lépjünk hát előre az időben, s hadd kér­dezzem az igazgató urat ar­ról, miként változik a tech­nikusképzés az elkövetkező esztendőkben? - Új pedagógiai program ké­szült, amely már minden szem­pontból figyelembe veszi, hogy a szakmai képzés időpontja ki­tolódik, csak a 18. életévüket betöltött tanulók vesznek ezen részt, az iskola 5., illetve 6. osz­tályában. De ez nem jelenti azt, hogy korábban semmilyen is­meretet nem szereznek az építé­szet alapjairól. Az első két ok­tatási évben úgynevezett szak­mai orientációjú oktatás zajlik. Ekkor általános művelődési is­mereteket, a szakképzést meg­könnyítő tananyagokat tanul­nak diákjaink. Majd ezt kö­vetően két éven keresztül szak­mai alapozó képzést kapnak ta­nulóink. Ebben az időszakban az általános műveltséget adó tárgyak oktatása tovább tart és a szakmai előkészítő elméleti tudásanyagon kívül gyakorlati ismereteket is elsajátítanak a ta­nulók. Ez a szakasz érettségivel zárul, ami a szakközépiskolai (technikusi) tanulmányok foly­tatásának előfeltétele, és fel­sőfokú tanulmányok megkez­désére is jogosít. Ha valaki nem kíván továbbtanulni, a Vedres­ben technikusminősítő vizsgát tehet. A felsoroltak mellett kü­lönböző tanfolyamokat is indít iskolánk. - A Vedres tehát bő kínála­tot nyújt elsajátítható isme­retekből, megszerezhető ké­pesítésekből. Ezek szerint Szeged patinás, immár öt­venesztendős iskolája biza­kodva tekinthet az elkövet­kező ötven év elé is? - Meggyőződésem, hogy szép jövő előtt áll szakközépis­kolánk, de ahhoz, hogy meg­őrizzük pozícióinkat a szegedi, mi több a dél-alföldi középfokú oktatási intézmények sorában, nagyon kemény munka vár az iskola vezetésére, tanári karára. Ugyanis azt látni kell, hogy az elmúlt évek során sorra nyíltak az új középiskolák, s mivel az Alföldön is két új, építészettel foglalkozó középiskolába lehet jelentkezni, mégpedig Kecske­méten és Békéscsabán, alapo­san lecsökkent a Vedres úgyne­vezett beiskolázási területe. Emellett napjainkban kisebb az építész szakma tekintélye és vonzereje, mint korábban volt, s kevesebb a gyerek is, tehát meg kell küzdenünk azért, hogy minden esztendőben fel­tölthessük - lehetőség szerint tehetséges, szorgalmas, tanulni vágyó - fiatalokkal a tanulói létszámunkat. De én nagyon bízom abban, hogy iparágunk a hosszabb ideje tartó visszaesés után ismét fellendülésnek in­dul, s Szeged is mindinkább beruházási tőkét vonzó régió­központ lesz. így a gyerekek joggal érezhetik majd: jövőjü­ket jól megalapozó döntésnek számít, ha a Vedres építőipari szakközépiskolába jelentkez­nek. Mi, tanárok, pedig azt ígérhetjük nekik, s szüleiknek, hogy akárcsak az elmúlt ötven esztendőben, a most következő években is magas szintű, sok­irányú képzést adó oktatásban részesítjük diákjainkat folya­matosan megújuló, s hamaro­san külsőségeiben is megszé­pülő iskolánkban. Bátyi Zoltán Búcsú Kakuszi Lászlótól Fekete zászló leng a Ságvári Endre Gimnázi­um épületének homlok­zatán: szeretett kollé­gánkat, iskolánk egykori kiváló fizikatanárát és igazgatóhelyettesét, Ka­kuszi Lászlót gyászoljuk. 1955-től nyugdíjba vonu­lásáig csaknem negyven esz­tendőn át igyekezett koránt­sem könnyen elsajátítható tantárgyát a rá bízott fiatalok­kal megszerettetni. Végtelen türelemmel, kimeríthetetlen emberszeretettel foglalkozott tanítványaival, fanyar humo­rával és egyszerű, nyelven megfogalmazott briliáns ma­gyarázataival még a fizikától kezdetben idegenkedő diák­jait is mágával ragadta. Az általa írt tankönyvet, munkafüzetet diákok ezrei forgatták tudásuk gyarapítása érdekében, módszertani ta­nulmányai országosan is­mertté tették nevét. Magas szintű szakmai tudása didak­tikai érdeklődésével és érzé­kével párosulva kiemelkedő hatásfokú nevelővé emelte. Szakvezető pedagóguskánt számos, ma már a katedrán álló fizikatanárnak adott élet­re szóló útravalót, mutatott követendő példát. Közel harminc éven ke­resztül gimnáziumunk igaz­gatóhelyetteseként végzett emberfeletti munkát. Az egy­séges iskolaépület megterem­tésében és a kabinetrendszerű oktatás feltételeinek kialakí­tásában elévülhetetlen érde­meket szerzett. Hihetetlen munkabírással, reggeltől es­tig fáradhatatlanul dolgozott, a szaktantermek berendezé­sétől kezdve a szertárak köl­töztetésének irányításáig mindenütt megtalálható volt. „Szürke eminenciásként", a rá jellemző szerénységgel, természetességgel végezte dolgát, sohasem törekedett arra, hagy reflektorfénybe kerülhessen. Bár tevékenysé­gét állami kitüntetésekkel is honorálták, számára a legna­gyobb elismerést mégis az je­lentette, hogy tanítványai és kollégái egyaránt bizalommal fordultak hozzá ügyes-bajos dolgaikban tanácsért, segítsé­gért. A sok-sok munkával kiér­demelt pihenésből, a nyugdí­jas évekből fájdalmasan ke­vés adatott meg neki. Mind­annyiunknak, akik vele együtt dolgozhattunk, egyko­ri tanítványainak, akik annyi szép emléket őriznek róla ­most már örökké hiányozni fog. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Kakuszi László temetése április 19-én, 11 órakor a Belvárosi temetőben lesz. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tantestülete Elhunyt Gruber Anna Gruber Anna, isko­lánk nyugalmazott igaz­gatóhelyettese 2000. április 7-én elhunyt. A hír futótűzként terjedt és mindenkiből mély döb­benetet váltott ki. Bár tudtuk, hogy beteg, de a fizikai fájdalmakat és a vele együtt járó lelki megterhelést éppoly bátran és emelt fővel vi­selte, mint élete többi megpróbáltatását. Pannika - hiszen így is­merte őt Szegeden mindenki - 1943-ban végezte el a Miskolci Tanítóképzőt, ahol általános iskolai tanttói ok­levelet szerzett. Még ugya­nebben az évben munkába állt a Felsőszeli Általános Iskolában. Két év múlva, 1945-ben Rákóczifalván vállalt tanítói állást. Közben elvégezte az ELTE matema­tika szakát, és 1955-ben a Tömörkény István Általános Gimnázium matematika sza­kos tanárq, később igazgató­helyettese lett. Munkáját mindig a pon­tosság és a fáradhatatlanság jellemezte. Az iskolának élt. Szigorú, de jó szándékú el­lenőrző, irányító munkáját, figyelmét semmi nem kerül­te el. Mint egy igazi mate­matikus, fejből tudta a leg­fontosabb rendelkezéseket, határozatokat, otthonosan mozgott az oktatási törvé­nyek útvesztőiben. Hivatali elfoglaltsága mellett jutott ideje a köz­ügyek intézésére is - a Pe­dagógusok Szakszervezet Csongrád Megyei Bizottsá­gának társadalombiztosítási felelőse volt. Tetteit, érdemeit ez alábbi állami kitüntetések fémjel­zik: Oktatásügy Kiváló Dol­gozója, Szakszervezeti Munkáért arany fokozata, Munka Érdemrend bronz fo­kozata. Pannika! Sohasem fele­dünk! Emléked szívünkben örökre megőrizzük. Nyu­godjál békében! Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium tanárai és dolgozói Széchenyi: a jövendő urai vagyunk (5.) Sikerágazat lehet a turizmus DM-információ Mára Magyarország integrált piacgazdaság­gá vált, s fejlődését nem az állam, hanem az üz­leti szektor és a régiók alakítják. Ennek ellenére az állam nem vonulhat ki teljesen a gazdaság fejlesztéséből, s felada­ta, hogy felvállalja azo­kat a prioritásokat, amelyek meghatározó jelentőségűek. A Nemze­ti Fejlesztési Terv ezeket a súlypontokat fogal­mazza meg. Soroza­tunkban ebből csak részleteket villanthatunk fel, a teljes szöveg a www.gm.hu internetcí­men olvasható. A turizmus a magyar gaz­daság egyik sikerágazata, amely egyúttal jelentős fej­lődési tartalékokkal is rendel­kezik. Jól mutatja ezt, hogy a turizmusból származó deviza­bevételek 1989 és 1999 között megháromszorozódtak. Sza­kértői becslések szerint ma már a bruttó nemzeti termék egytizede a turizmusból szár­mazik, és az ágazat közel 300 ezer ember számára nyújt munkát és megélhetést. A külföldi vendégek száma a rendszerváltást követően drasztikusan visszaesett, olyannyira, hogy még 1999­ben sem érte el a 1989-es ér­téket, ugyanakkor kevesebb turista érkezik, mint koráb­ban, de magasabb költéshá­nyaddal. Pozitív, hogy az ágazatra jellemző „fekete gaz­daság" fokozatosan kiszür­kült, azaz egyre nagyobb há­nyada vált a hivatalos statisz­tika és az adóbevételek szá­mára is megragadhatóvá. A kedvező tendenciák, az ágazat egyre növekvő gazda­sági súlya ellenére azonban a magyar idegenforgalmat a nemzetközi viszonylatban ala­csony jövedelemtermelő ké­pesség, az infrastrukturális háttér elmaradottsága, az adottságok, a turisztikai von­zerők kihasználatlansága, va­lamint a külföldi turizmus túl­súlyának kényszerpályája jel­lemzi. Magyarország a látogatók számát tekintve a világ turiz­musának egyik kiemelt cél­pontja. Évente mintegy 18 mil­lióan keresik fel Magyarorszá­got és ezzel hazánk a Föld leg­kedveltebb célállomásai között a 11. helyen áll. Ugyanakkor Magyarország a turisztikai be­vételek nagysága szerint - a 38. helyen - már csak a világ turizmusának középmezőnyé­ben foglal helyet. Jellemző adat, hogy amíg a szomszédos Ausztriában - ahova közel azonos számú látogató érkezik, mint hozzánk -, egy látogatóra 750 dollár, nálunk csak 150 dollár bevétel jut. Közismert, hogy az ide­genforgalom fenntartható fejlődésének az alapja az erős belföldi turizmus. Ugyanak­kor Magyarország - részben a többszörös jövedelmi különb­ségek, részben pedig az ide­genforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miatt ­döntően a jóval magasabb át­lagos költésű külföldi vendé­gekre specializálódik. Ez sajá­tos csapdahelyzetet rejt magá­ban. Külföldi, és ráadásul fi­zetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartó­san és tömegméretekben von­zani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. A turizmus olyan speciális gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését - a fizetési mérleg javítását, a munkahelyteremtést és a terü­letfejlesztést - is elősegíti. E tényezők mellett a turizmus fejlesztésének közvetlen cél­jai: a külföldi turizmus haté­konyságának növelése, a bel­földi erősítése, a szolgáltatási színvonal javítása. Belföldön fontos a kedvez­ményes szállás- és programkí­nálat, az üdülési csekkrend­szer szélesebb körben való el­terjesztése, valamint az ifjúsá­gi turizmus kiemelt kezelése, amely lehetővé teszi a fősze­zonra csúcsosodó kínálat „széthúzását". A magasabb fajlagos köl­tésű látogatók arányának nö­velése érdekében speciálisan Magyarországra jellemző tu­risztikai kínálatot kell kialakí­tani. Jelenleg a kultúra, a gyó­gyászat, a konferenciaturiz­mus, a falusi vendéglátás, az aktív - vfzi és sport - turiz­mus kínálatának a fejlesztésé­ben mutatkoznak komoly le­hetőségek. Közülük is priori­tást élvez a kongresszusi köz­pontok létesítése, valamint a gyógy- és termálvizek turisz­tikai hasznosítása. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom