Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 30. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közlegényei - az FVM támogatásával Az őszibarack lemosó permetezése A lemosópermetezé­sek valamennyi gyü­mölcsfélénél fontosak, kiemelkedő jelentősé­gűek a csonthéjasok növényvédelmében is. Az öszibarackfák ese­tében a permetezések fontosságát elsősorban a növénykórtani gon­dok, de emellett az ál­lati kártevők is indo­kolják. A növénykórtani helyze­tet meghatározó betegségek (illetve kórokozók): ágel­halás és korai pusztulás (Phomopsis, sp., Pseudo­monas syringae), tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans), levéllikasztó betegség (Stigmina car­pophyla). A fenti kórokozók visz­szaszorttása komplex kér­dés, alapját a lemosóperme­tezések hármas rendszere képezi. 1. Őszi rezes permetezés Javasolt időpontja a 60­80 százalékos lombhullás ideje. A készítmények ki­választásánál a baktériumos fertőzések ellen is haté­kony szereket részesítsük előnyben (pl. rézhidroxid). Ha az időjárás miatt a keze­lést nem tudjuk (ebben az időszakban) elvégezni, a megcsúszott permetezés is hatékony lehet. 2. Nyugalmi időszak végi kéntartalmú lemosóperme­tezés Javasolt időpontja: riigy­pattanás előtt, a gázhatás érdekében lehetőleg maga­sabb hőmérsékleten (10 fok felett ideális). A javasolt készítmények a kórokozók mellett a kártevők ellen is hatásosak, ezért ezt a keze­lést sem célszerű elhagyni. 3. Tavaszi rezes perme­tezés Javasolt időpontja: piros bimbós fenológiai stádium előtt. Igaz, hogy erre a ke­zelésre csak rövid idő áll rendelkezésre, de a rendkí­vül jó preventív hatás (pél­dául tafrina ellen) miatt ér­demes végrehajtani. Meg­oldást jelenthet a kombinált kén és réz hatóanyagú ké­szítmények kijuttatása a nyugalmi időszak végén, de ugyanarra a hatékonyságra nem számíthatunk. A tavaszi rezes permete­zés egyben a metszés utáni apró sebeket is lefedi. Ha a metszés kitolódik, az első virágok megjelenésétől az ebben az időszakban fer­tőző valamennyi gombás betegség ellen hatékony gombaölő szert válasszunk (például Tiuram Granuf­low, Bravó 500, Klortosip L, Orthocid 50), melyek szintén alkalmasak az apró sebek érdemi védelmére. Az engedélyezett készít­ményeket táblázatban fog­laltuk össze. Még egyszer szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a hármas lemosóper­metezés rendszere az őszi­barack növényvédelmének gerince, elmaradása esetén kritikus növény-egészség­ügyi helyzet alakulhat is. Lemosópermetezésre felhasználható készítmények őszibarackban Készítmény Agrilkén Hatóanyag Dózis Forgalmi liter, kg/ha kategória Kéntartalmú készítmények 7% poliszulftdkén + 58% vazelinolaj 25-501 ni. Báriumpoliszulfid 45 40% báriumpoliszulfid 5,0% III. Kén 800 FW 800 g/l kén 6,0-7,01 UI. Kénkol 800 FW 800 g/l kén 6,0-7,01 III. Nevikén 7% poliszulfldkén + 58% vazelinolaj 25-50 kg III. Nerikén Extra 7% poliszulfldkén + 58% vazelinolaj 25-50 kg III. Szulfur 900 FW 900 g/l kén 6,0-7,01 III. Tiosol 16% kalcium poliszulfid 10,0-15,0 % Vektafid S 7% poliszulfid kén + 58% vazelinolaj 25-501 III. Réztartalmú készítmények Astra rézoxikloríd 88% rézhidroxid 2,0-3,0 kg III. Bordói por 70% réz 1,0% m. Bordóilé-alapanyag rézszulfát+mész 1,0% III. Champion 50 WP 77% rézhidroxid 2,0-3,0 kg III. Funguran-OH 77% rézhidroxid 2,0-3,0 kg III. Cuproxat FW 350 g/l tribázikus rézszulfát 10,01 III, Rézgálic (Blue Stone) 98% rczszulfát 10,0 kg III. Rézoxikloríd 450 FW 450 g/l rézoxikloríd 0,2-03% III. Rézoxikloríd 50 WP 50% rézoxikloríd 2,0-3,0 kg III. Kocide 101 77% rézhidroxid 2,0-3,0 kg III. Vitra rézhidroxid 77% rézhidroxid 2,0-3,0 kg III. Réz+kén tartalmú készítmények Bordóilé+Kén FW 18% rézszulfát+21,6 kén 10,0-12,01 III. Rézkén 200 g/l rézoxikloríd + 450 g/l kén 5,01 III. Egyéb készítmény ágról Plusz * 90% vazelinolaj 30,0-60,01 Megjegy zés: * csak rovarok és atkák telelő alakjai ellen III. A nemesítés eredménye: napraforgófajta-ajánlat A betegségeket meg lehet előzni A napraforgó az ország vetésterületének harma­dik legnagyobb kultúrája, 1991-től napjainkig 400­500 ezer hektár nagysá­gú területen vetik el. Tér­ségünkben is jelentős he­lyet foglal el a vetésszer­kezetben, ezért fontosnak véljük egy-két gondolat­ban feleleveníteni a sike­res napraforgó-termesztés feltételeit. A termesztéstechnológia je­lentősége a napraforgó-ter­mesztésben az utóbbi években fokozottan érvényesül. A na­gyobb vetésterület, a technoló­giai fegyelem romlása, vala­mint a csapadékos időjárás hatványozottan kedvezett a napraforgó-kórokozók felsza­porodásának, terjedésének. A kórokozók kártételének csök­kentésében a vegyszeres véde­kezésen kívül nagy jelentősége van a fajtaválasztásnak, hiszen a genetikai rezisztencia nem­csak a kórokozók felszaporo­dásának, hanem terjedésének is gátat szabhat. Veszélyes gyomok irtása A technológiai elemek kö­zül kiemelkedő a jelentősége a 4-5 éves vetésforgó betartásá­nak, a napraforgó-szármarad­ványok 20-30 centi mélyre történő leszántásának. Az opti­mális vetésidő szintén fontos, hiszen a tűi korán hideg talaj­ba vetett vetőmag sokáig el­fekszik, csírarothadás, korai peronoszpóra, phoma (gyökér­fekély) fertőzés léphet fel. Kórtani szempontból na­gyon fontos a nem túl sűrű, a fajta igényeinek megfelelő (40-50 ezer tő/hektár) tőállo­mány, valamint a harmonikus tápanyagellátás. Igaz, a napra­forgó jó tápanyagfeltáró ké­pességgel rendelkezik, de tala­jaink tápanyagtartalma az utóbbi években jelentős mér­tékben lecsökkent, ezért a megfelelő növényi kondíció eléréséhez szükséges lehet a nitrogén, foszfor és a kálium megfelelő arányú pótlására. Nagy a jelentősége a vesz­élyes gyomok irtásának. Töb­Napraforgó, a harmadik legnagyobb. (Fotó: Gyenes Kálmán) bek között a napraforgó-pero­noszpóra gazdanövényei: a bojtorján szerbtövis (Xanthi­um strumarium), a parlagfű (Ambrosia artemisifolia) és nem utolsó sorban az árvake­lésű napraforgó. A Szegedi Gabonatermesz­tési Kht. nemesítési program­jának egyik fő nemesítési cél­kitűzése a betegségeknek el­lenálló hibridek előállítása, melynek érdekében hatékony szelekciós eljárásokat alkalma­zunk a hazánkban fellépő kó­rokozók ellen (peronoszpóra, diaporthe, sclerotinia, alterna­ria). A hibridek genetikai el­lenállósága, valamint a vető­mag-előállítás különböző lép­csőiben elvégzett következetes kórtani szelekció egyik bizto­sítéka lehet az egészséges vetőmag, végső soron az egészséges növényállomány eléréséhez, főleg ha ehhez az előbb említett agrotechnikai szempontok is társulnak. Magóg és társai Fajtaajánlatunkban éréscso­portonként a következő hibri­dekkel állunk rendelkezésük­re: az igen korai éréscsoport­ban az Ex-399, mely régóta köztermesztésben van, s ez bi­zonyítja kiváló alkalmazkodó­képességét, nagy tányérjai mi­att jól kompenzálja a ritkább állományt is. Új, 1999-ben minősített hibrid a Magóg, mely koraisága mellett kiváló általános szántóföldi reziszten­ciájával rendelkezik (zöldszá­ron érő). Jól tűri az egyenetlen vetést, ritkább és sűrűbb nö­vényállományban is kiemel­kedő termést ad. Ezen tulaj­donságok miatt az USA-ban, ahol 1994 óta termesztik, az úgynevezett „szórvavetéses" technológiában a legkedvel­tebb hibrid. Kiváló termőké­pességét bizonyítja a tavalyi siófoki kísérletben elért 4,34 t/hektáros terméseredménye, mellyel megelőzte a kísérlet valamennyi hazai és külföldi fajtáját. Mindkét hibrid rövid tenyészideje miatt júniusban is vethető. A korai éréscsoport legré­gebbi képviselői a Viki és U 55E - termesztésük több éves múltra tekint vissza, jó alkal­mazkodóképességük, száraz­ságtűrő képességük emelhető ki. Ebben az éréscsoportban kiemelkedő jelentőségű az újabb nemesttésű Sonrisa. Ter­mesztése az USA-ban, majd Spanyolországban és Francia­országban teijedt el először. A tavalyi hivatalos OMMI-kísér­letekben éréscsoportjában az első helyen végzett. A hibrid kiváló szárszilárdságú és ki­egyenlített, jó szántóföldi be­tegség ellenállósággal rendel­kező, nagy termőképességű és olajtartalmú hibrid. Háromvo­nalas változata a Rondo, amely kevésbé kiegyenlített, de jó alkalmazkodó képessé­gének köszönhetően gyengébb talajon, homokon is termeszt­hető. Neves hibridek A középérésű csoportban az 1994-ben minősített Mas­tert említhetjük, mely robosz­tus termetű, jó alkalmazkodó képességű, nagy termőképes­ségű, jó szántóföldi reziszten­ciával rendelkező hibrid. Új, 1999-ben elismert hibrid a Masa, mely a jelenleg ismert és hazánkban is fertőző vala­mennyi peronoszpóra rasszra rezisztens, emellett kiváló termőképességű, nagy olajho­zamú és egyéb betegségekkel szemben is megfelelő ellenál­lóságot mutató hibrid. Ter­mesztését a körzetünkben egy­re nagyobb jelentőséggel bíró peronoszpóra fertőzöttség mi­att is javasoljuk. Az étkezési napraforgók csoportjában a Marica-2 emelhető ki, mely kiváló agronómiai, kórtani és piaci lehetőségei miatt is az egyik legjelentősebb naprafor­góhibrid Magyarországon. Nagyné Kutni Rozália, Gabonatermesztési Kutató Kht. A Gazdakörök Csong­rád megyei Szövetsége március 20-án a Hód Rt. csávázási bemutatójához kapcsolódóan tartotta megyegyúlését. A gyűlé­sen megjelent Jakab Ist­ván, a Magosz elnöke és Kovács Lajos, a Magosz országos választmányá­nak elnöke. A megyegyűlésen a tag­szervezetek elnökei és titkárai jelenlétében a Csongrád me­gyei szövetség munkájáról, aktuális agrárpolitikai kérdé­sekről beszámolót tartott dr. Tóth László megyei elnök. Ja­kab István és Kovács Lajos országos elnökök az országos elnökség, illetve választmány munkájáról adtak tájékoztatót. A megyegyűlés kiemelten foglalkozott az érdekképvise­let működéséhez elengedhe­tetlenül szükséges érdekkép­viseleti törvény megalkotásá­ról. A folyamat során tisztázni lehetne azokat a vitákat is, amelyek az agrár-érdekképvi­seletek között fennállnak - a szervezetek legális voltát, mé­retét, tagsági körét, vagyoni helyzetét, s a vagyon eredetét illetően. A szövetség elutasít1 ja a jelenlegi hangos stílust, nem fogadja el azt, hogy Kiszolgáltatott családi vállalkozások olyan szervezetek, melyek taglétszáma nem éri el a Ma­gosz tagszervezeteinek szá­mát sem, magukat kizáróla­gosnak hirdetik. Ráadásul ezt teszik abban a tudatban, hogy az állampárti időben ado­mányként kapott érdekképvi­seleti vagyon teljes egészét megtarthatták maguknak. A 2000. évi agrártámogatá­sok értékelése kapcsán azt a véleményt alakították ki, hogy annak vizsgálata nem választ­ható külön az ország pénzügyi helyzetétől. A rendelet hosz­szas érdekegyeztetés után ké­szült el a költségvetési tör­vény engedte keretek között. A Gazdakörök Csongrád Me­gyei Szövetsége a rendelet megalkotását írásos anyaggal segítette. Megismerve a ren­delet egészét, alkalom nyílt az elvárások és a teljesítések összevetésére. A gazdák nem azt állítják, hogy ez a rendelet minden igényt kielégít, de azt mondják, a rendelkezésre álló pénzügyi keretből számukra remélt segítség egy részét megkapják. Ennek megfe­lelően, ellentétben a „hangos szervezetekkel", nem az FVM-et tekintik a bajok oko­zójának. Azok nem új ke­letűek és nem kapcsolhatók egyetlen kormányzati ciklus­hoz. Az elhibázott privatizá­ció kapcsán elvesztettük a nemzeti feldolgozó élelmisze­ripart és kereskedelmet. Ezzel a multinacionális cégek szá­mára kiszolgáltatottakká vál­tunk. A mezőgazdaság és a vidék eddig nem kapta meg méltó helyét a nemzetgazda­ságban. Viseli az infláció ter­hét, az alacsony mezőgazda­sági termékek árában szociál­is védőhálót képez, miközben szélesre nyílik az agrárolló. Ezt a bonyolult helyzetet nem lehet csak tárgyalások út­ján, ésszerű keretek között ke­zelni. Ezért elutasítják az ag­rárdemonstráció lehetőségét. Az eddigiekből az is kiderül, a Magosz szerint nem mind­egy, kivel, miért és ki ellen megyünk az utcára. Nem lehet tárgyalási alap a vélt vagy valós sérelem. A családi gazdaságokon leg­alább annyi sérelem esett, mint a korábbi szektorokon. Helyzetünk sem könnyebb, ennek ellenére állítjuk, hogy megfelelő érdekképviseleti törvény mellett érvényesíthet­jük érdekeinket. A támogatási rendelet konkrét kritikájában a megy­egyűlés megfogalmazta azt is, hogy a támogatások igényel­hetősége valamivel könnyebb, mint korábban, felhasználha­tósága és konkrét elnyerése azonban továbbra is bonyo­lult. Kifogásolják, hogy a tá­mogatások megpályázásának egyik feltételeként előírták a korábbi víz- és csatornatársu­lásoknak fizetendő hozzájáru­lások utólagos megfizetését. Ezek a társulások ugyanis a szövetség szerint nem megfe­lelő működésükkel részesei a jelenlegi katasztrofális belvíz­helyzet kialakulásának. Olyan szolgáltatásokért kérnek térí­téseket, melyeket el sem vé­geztek. A tartozások nagysága és nyilvántartása nem el­lenőrizhető, a gazdák számára elfogadhatatlan. Kezdemé­GAZDAOLDAL 7 Áprilisi pályázatok DM/DV-információ Április 28-ig lehet beadni a következő pályázatokat: Mezőgazdasági célú bel­vízhálózat létesítésének támo­gatása 210. §. Egyes élelmiszeripari beru­házások támogatása 216. §. Erdő, hal, vadgazdálko­dás és kertészet beruházásai 218. §. Ültetvényalapítás és felújí­tás 220. §. Mezőgazdasági célú víz­gazdálkodási létesítmények támogatásai 266. §. Április 30-ig lehet beadni a következő pályázatokat: Vadgazdálkodási tevé­kenység támogatása 370. §. Halgazdálkodási tevékeny­ség támogatása 361. §. Cukorrend Budapest (MTI) Az év végére várhatóan elkészül a cukor termékpá­lya szabályozása, azaz meg­születik a szakmaközi egyezmény és kidolgozzák a magyar cukorrendtartást is ­mondta Domonkosi Imre, a Cukor Terméktanács elnöke múlt héten Budapesten egy szakmai háttérbeszélgetésen. A szakember közölte: a szakmaközi egyezmény és a cukorrendtartás szövegében lényegében már megállapod­tak a cukorgyártók és a cu­korrépa-termesztők képvi­selői, ám eddig azért nem le­hetett tető alá hozni, mivel az iparág lényegében nem termel nyereséget, sőt egyes szakértők szerint évek óta csak veszteségeket halmoz fel. A Cukor Terméktanács elnöke elmondta: a termék­pálya-szabályozás szűkítve ugyan, de hasonló az Euró­pai Unió cukorszabályozásá­hoz. Domonkosi Imre úgy fogalmazott, hogy amennyi­ben egyetértés lenne abban, hogy két évig a cukor árát húsz százalékkal az infláció fölé emelik, úgy a termékpá­lya-szabályozásra vonatkozó megállapodás már egy hét múlva megköthető lenne. A Gazdaoldalt szerkesztette: Fekete Klára nyezik a társulások átvilágítá­sát, a valós tulajdonosi alapo­kon való önkormányzat létre­hozását. Nem fogadják el, hogy a települések legtöbbjén a gazdák tudta és megkérde­zése nélkül hozták létre a je­lenleg hatalomban levő ve­zetőségeket. Meg kell vizsgál­ni, a jelenlegi struktúra való­ban a gazdák és a vízügy ér­dekében működik-e. Ha szük­séges, a probléma rendezésé­hez akár törvény módosítását is kezdeményezik. A támogatási rendeleten túl foglalkoztak a reorganizációs és a gazdahitel elnyerésének lehetőségével. Ezt az új támo­gatási formát jónak ítélték meg. Fontosnak tartották az igénybevétel konkrét megis­merését. Az érdekképviselet feladatának tekinti, hogy hoz­zásegítse a támogatás és a hi­tel elnyeréséhez a családi gaz­daságokat. Az ilyen jellegű információk és a mindig aktu­ális kérdések jobb ismerteté­sére országos gazdaújság megalapítását határozták el. A megyei szövetség csatlakozott az országos vezetés elhatáro­zásához egy 10-15 ezer pél­dányszámú kiadvány elindítá­sában. Dr. Tóth László megyei elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom