Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

8 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 3Q, Pártporták Ki bánija a PSZE-t? Testületi ülés Mörahalmon A SceneHouse Albee a JATE-klubban Állatkerti történet A SceneHouse társulata: Szakmáry Sándor, Varga Edina, Pápai Sarolta, Vékony Attila és Kocsik András. (Fotó: DM-archívvm) Munkatársunktól Az építészeti és termé­szeti értékek helyi védel­mének általános szabályai­ról szóló rendelet elfogadá­sáról is tárgyal ma 14 órá­tól a mórahalmi képviselő­testület. A Nógrádi Zoltán polgármester által előter­jesztett rendelet-tervezet többek között a város tár­gyi emlékeit képező épüle­tek védelem alá vonását is szabályozza. Amennyiben a képvi­selők elfogadják a Belügy­minisztériummal kötendő megállapodás tervezetét, úgy az ország 26 települése között Mórahalmon is ok­mányirodát nyitnak. A kör­zeti okmányiroda felállítása természetesen nemcsak jo­gokkal, kötelességekkel is jár. A mórahalmi polgárok így könnyebben, juthatnak új személyi igazolványhoz, útlevélhez, s egyszerűbben regisztrálhatják vállalkozói igazolványaikat. Az ülésen szó lesz a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma pályáza­táról is, amelyen 1 millió forintot nyerhet a város a millenniumhoz kötődő képzőművészeti alkotás köztéren való elhelyezésé­hez. Mórahalmon, a Törté­neti Parkban Tóbiás Klára ivókútját szeretnék felállí­tani az idén, s a város en­nek megvalósításához pá­lyázik támogatásra. Előadás Munkatársunktól Dr. Lóczy Dénes egyete­mi docens (JPTE Termé­szetföldrajzi Tanszék) tart (előadást ma 17 órakor a Szegedi Tudományegyetem Ady-téri épületének TTK-s előadótermében. A Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztályának felolvasóülé­sén a „Szamoa-szigetek: kétarcú világ" címmel a hely földrajzáról, élővilágá­ról és lakosságáról tart be­mutatót. Ma este fél 8-kor a JATE-klubban Edward Albee: The Zoo Story (Ál­latkerti történet) című egyfelvonásosát mutatja be az angol nyelven ját­szó szegedi színtársulat, a SceneHouse. A dara­bot Magyarországon elöször lehet eredeti nyelven hallani. A XX. századi modern amerikai dráma egyik leg­jelesebb képviselője, Ed­ward Albee 1958-ban írta első darabját, az Állatkerti történetet. Már ebben a művében is keveredik az abszurd dráma elvontsága és pesszimizmusa a hagyo­mányos naturalista lélekta­ni-társadalmi ábrázolással. Egy szép, napos vasárnap délután Peter, a családfő kedvenc parkjában leül a megszokott padjára. Jerry,. a javított nadrágos oda­megy hozzá, és elmondja az állatkertben történteket. Miközben a papagájok a va­csorát készítik és a macskák az asztalt terítik, Peter lec­két kap. A tananyag a Nagy Szellem, aki egy kimonót viselő, szemöldökét tépkedő színes bőrű transzvesztita, egy nő, aki rendületlenül sír a zárt ajtó mögött, s aki már egy ideje hátat fordított mindennek... Néha nagy ki­térőt kell tennünk, hogy az­tán rövid úton visszatéijünk a helyeshez. A darabot Simon Péter közreműködésével a Jerry szerepét játszó Kocsik And­rás és a Petert alakító Vé­kony Attila állította színpad­ra. A The Zoo Story Sam Shepard: Savage/Love és Berkoff: Kvetch című darab­ja után már a harmadik Sce­neHouse-bemutató az idén. Aki a ma esti premierről le­marad, május 2-án nézheti meg legközelebb a produkci­ót a JATE-klubban. H. Zs. A pártingatlanok ügye időnként Szegeden is föl­fölborzolja a közügyek iránt érdeklődők kedélye­it. Lapunkban legutóbb március 9-én adtunk párt­ingatlanos pillanatfölvé­telt, melynek további pon­tosítása indokolt. A szegedi közgyűlés 1997. november 6-án döntött a pár­tok szervezetei által használt önkormányzati helyiségekről. A határozat rögzíti: a város nyolc pontján található párthe­lyiség. Ezek közül a Fidesz­MPP 204 négyzetméteres, az FKGP 102, a KDNP 141, az MDF (három helyen összesen) 450, az SZDSZ 132, a PSZE 79 négyzetméteres irodát hasz­nálhat ingyen. A közgyűlési határozat arra is kitér, hogy a pártok helyiségre vonatkozó használati jogviszonya meg­szűnik, ha a párt képviselője nem jut be az önkormányzatba. Azóta - mivel a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség és az MSZDP egy-egy képvi­selője is bejutott a közgyűlésbe - a két szervezet körülbelül 80 négyzetméteres irodát használ­hat a Gyertyámos utcában. A MIÉP Széchenyi téri elhelye­zése: ideiglenes. A Polgári Szegedért Egyesület színeiben közgyűlési képviselővé lett po­litikusok azonban átléptek a Fidesz-MPP-be. Részben ez le­Munkatársunktól A Bárka irodalmi, művé­szeti és társadalomtudomá­nyi folyóirat januári és feb­ruári számát mutatják be áp­rilis 4-én 20 órakor a Mojo klubban. A felolvasással het az oka, hogy az egyesület által használt Kelemen utca ] | számú „párthelyiség" szálka az önkormányzati képviselők többségének szemében, ezén a közgyűlés 1999. július 9-én úgy határozott, hogy az egye. sülettel a bérleti szerződést azonnali hatállyal felbontja. Az indok: névtelen bejelentés ér­kezett arról, hogy a PSZE Ifjú­sági tagozatának cso-cso klub­ja „zavarja" az épületben lakó­kat. E döntésbe nem nyugodott bele az egyesület elnöke, dr. Csapó Balázs. Meggyőződése szerint ugyanis „politikai cél­zatú ügyről van szó". Bizonyí­tékai alapján a városi bíróság, első fokon, az egyesületnek adott igazat. Tiszta vizet kell önteni a po­hárba! Ez Szöllősi Béla, az ÉKF Kft. beruházási igazgató­jának álláspontja. A közgyűlés lakásügyi bizottsága a preferált szervezetek által használt he­lyiségek felülvizsgálatát kez­deményezte. A bizottság és az ÉKF Kft. a PSZE (illetve a közgyűlésbe be nem jutott Munkáspárt) helyiség ügyétől nem döntött. Á pártporták problémakörét Szegeden csak közgyűlési határozat, s nem „magasabb szintű" rendelet (íja le. Ezért indokolt, hogy a va­gyonrendelet módosításával együtt a párthelyiségek ügyét is rendezzék. Ú. I. egybekötött est vendégei: Elek Tibor főszerkesztő, Kántor Zsolt főmunkatárs. Grecsó Krisztián szerkesztő, valamint a lap állandó szer­zői: Podmaniczky Szilárd és Zalán Tibor. Segédmotoros verseny Munkatársunktól A Csongrád Megyei Bal­esetmegelőzési Bizottság idén is meghirdeti a segéd­motorkerékpáros kupa me­gyei döntőjét. A versenyt május 6-án rendezik meg a Makói Galamb József Szak­közép- és Szakmunkásképző Iskolában (Szép utca 2/4). A segédmotoros jogosít­vánnyal rendelkező 14 és 18 év között fiatalok vehetnek részt, középiskolánként 2-2 fő. Jelentkezni május 1-jéig lehet a következő címeken: Makór Rendőrkapitányság (Teleki László utca 4.) vagy megyei balesetmegelőzési bizottság (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 22-24., tel.: 426-312). A verseny első két helyezettje továbbjut az or­szágos döntőbe, melyet júni­us elején rendeznek meg Egerben. Kölcsönös bizalmatlanság A nehéz anyagi helyzetű fi­ataloknak kíván to­vábbtanu­lási esélyt teremteni a diákhitel, amelyet a tervek szerint az egyetemi tanul­mányok ideje alatt lehet felvenni. A megkérdezett hallgatók azonban fenntar­tásaikat hangoztatják, és úgy vélik, senki sem tud­hatja előre, keres-e később annyit, amiből visszafizet­heti a kölcsönt. Várhatóan 2001 januárjától vagy szeptemberétől a felsőok­tatásban tanuló diákok tanulmá­nyaik költségeinek fedezésére hitelt vehetnek fel. A Felsőokta­tási Integrációs Programirodán készülő hitelkoncepció szerint havonta huszonegyezer forint kölcsönt kaphatnának egy erre a célra felállítandó Diákhitel Inté­zettől, amely kapcsolatban áll a bankokkal. A felvehető kölcsön összege az évek során az inflá­ció mértékével növekedne. A hitel törlesztését akkor kellene elkezdeni, amikor a végzett hallgató munkába áll. A munka­vállaló havi fizetésének öt-hat százalékát vonná le törlesztés címén az adóhatóság. A köl­csönt a mindenkori piaci kamat­tal terhelnék meg a jelenlegi koncepció szerint. Diákhitel fel­vételére nemcsak a költségtérí­téses képzésben részt vevő hall­gatók lennének jogosultak, ha­nem azok is, akik állami finan­szírozással tanulnak. Vagyis a hitel kiegészítheti a tanulmányi ösztöndíjat. A Szegedi Tudományegyete­men megkérdezett hallgatók szűkszavúságából arra lehet kö­vetkeztetni, hogy sokan közülük még nem hallottak a tervezett diákhitel lehetőségéről, ezért meg sem fordult a fejükben, va­jon vennének-e fel kölcsönt az államtól, s ha igen, milyen eset­ben. - Még soha nem gondol­koztam el rajta, és azt sem tu­dom, mennyire lenne kereslet a hitelre - mondja Gerebenics Róbert, a bölcsészettudományi kar másodéves magyar szakos hallgatója. - Azt hiszem, csak abban az esetben élnék a köl­csön lehetőségével, ha tudnám, hogy képes leszek visszafizetni. Mivel azonban most még fogal­mam sincs, hogy mit akarok csinálni a későbbi életemben, nem tudok dönteni arról, felve­gyek-e hitelt vagy sem. Az jo­gász és közgazdász hallgató, akikkel egy albérletben lakom, inkább elgondolkodnának azon, hogy kéijenek-e hitelt, mert biz­tosabb a jövőjük - véli Róbert, aki szerint a 21 ezer forintos hi­tel még akkor sem mondható soknak, ha mellette ösztöndíjat is kap a hallgató. Ez a vélemé­nye Tóth Zsuzsannának, a ta­nárképző főiskolai kar könyv­tár-magyar szakos hallgatójának is, aki azt mondja, hogy az átla­gosan tizenötezer forintos albér­leti díjak mellett a hitel összege nem nagy. - Az ezen kívül ka­pott ösztöndíj sem túl sok, hi­szen 4,44-es tanulmányi ered­ményre 4900 forintot kapok ­mondja Zsuzsanna, aki biztos abban, hogy nem venne fel hi­telt, mert tanárként vagy könyv­tárosként kapott fizetéséből nem tudná törleszteni. Ő is úgy véli, hogy elsősorban a jog- vagy az orvostudományi karon tanulók élnének a diákhitel lehetőségé­vel. Jogi karon tanuló diákokat kérdezve azonban kiderül, hogy ők sem biztosak abban, hogy a diploma megszerzése után talál­nak munkát, ezért jól meggon­dolnák, kihasználják-e az egye­temi évek alatt a kölcsön nyúj­totta anyagi segítséget. - Mi a biztosíték arra, hogy el tudok helyezkedni, hiszen a jogászok között is vannak, akik nem ta­lálnak állást. Ha pedig valaki ki­bukik az egyetemről, és nem tudja elvégezni, miből fizeti vissza a hitelt? - teszi fel a kér­dést Kardos Krisztina, másod­évesjoghallgató, aki anyagi gon­dok esetén előbb inkább alkalmi munkát vállalna a tanulmányok mellett, s csak utolsó lehetőség­ként jutna eszébe a diákhitel. Az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Gilly Gyula szerint a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bevezetéstől számított hét év alatt a hallgatók nyolcvan szá­zaléka vesz fel tanulmányi hi­telt. - A tehetősebbek azért, hogy függetlenedjenek a szüle­iktől, másoknak pedig ez az egyetlen jó lehetőség a felsőok­tatásban való tanulásra - mond­ja a minisztérium főosztályve­zető-helyettese. A Szegedi Tu­dományegyetem Hallgatói Ön­kormányzatának elnöke, Jan­csák Csaba szerint viszont két­séges, hogy a hitel eljut-e azok­hoz, akik rászorulnak. - Kérdés, hogy akik szociálisan hátrányos helyzetűek, felvesznek-e olyan hitelt, amelyet fizetésük öt szá­zalékáig kell havi rendszeres­séggel visszafizetniük - véli a HÖK elnöke. Hegedús Szabolcs Irodalmi est Készül a hallgatóihitel-tervezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom