Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 16. HELYI TÜKÖR 7 Jótékonysági koncertsorozat a zsinagógáért Franki-zongoraest Nemzeti dal - a mi múzeumunk előtt Március 15., a polgári ünnep A szegedi ünnepség két szónoka: Bartha László és Várhegyi Attila. (Fotó: Miskolczi Róbert) Sokan mondják, hogy Közép-Európa legszebb zsinagógája az 1903-ban felépült szegedi. A virágzó helyi zsidó közösség elpusztítása után a második világháborút követö évtizedekben nem költöttek pénzt az állagmegóvásra, ezért a gyönyörű épület meglehetősen rossz állapotba került. Szerencsére még időben létrejött a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány, amely sokat tesz a folyamatos felújításért, idén is megszervezte az immár hagyományosnak számító jótékonysági koncertsorozatot, amely pénteken Franki Péter zongoraestjével indul. Szeged egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncerthelyszíne a zsinagóga, ahol az elmúlt években az épület rekonstrukciója javára világsztárok sora adott jótékonysági koncertet. Sokaknak emlékezetes élményt jelentett példánl Rost Andrea és Gregor József, vagy Polgár László áriaestje, Giora Feidman és együttese fellépése, Rév Lívia és a Salieri Zenekar koncertje. Dr. Pollák László, az alapítvány kuratóriumának elnöke az évekkel ezelőtt megkezdett, s azóta lépésről lépésre haladó felújítási folyamatról elmondta: már korábban megtörtént a tetőszerMunkatársunktól Az internet népszerűsítése, használatának és előnyeinek megismertetése a célja annak az országos rendezvénynek, amelyet Internet Fiesta néven szervez a Neumann János Számltógéptudományi Társaság március 17-én, pénteken. A társaság Csongrád megyei szervezete három szegedi rendezvénnyel kapcsolódik be a programba. Az MTA Szegedi Akadémiai BiZ e I e i miklós írót, publicistát a szegedi olva s ó n a k nem kell bemutatni: Szegeden született, itt járt főiskolára, első írásai a Tiszatájnál jelentek meg, öt kötet és több riportkönyv szerzője, és napi rendszerességgel publikál a Délmagyarországban. Az „Itt állunk egy szál magmaradásban" cimü új kö^iyv egy publicista egyéniség írásainak összefoglalása a rendszerváltozás óta eltelt évtizedből. A kötet a Délmagyarország Kft. gondozásában jelent meg. - Milyen ingerek foglalkoztatják leginkább az íróban élő újságírót? - Sokan vannak, akik kényelemből írnak publicisztikát, pedig ez is olyan műfaj, amelyhez nagyon alapos tájékozottság kellene a terepen. Ma viszont óriási mennyiségben gyártják a másodkézből származó publicisztikát: Írnak XY kolléga, a rádió, vagy mindenféle egyéb információ nyomán, puszta kényelemből. Én úgy gondolom, a jó publicisztika határeset az irodalom és az újságírás között. A könyvbe is azok az Írások kerültek be, amelyeknek aktuakezet kijavítása, a betört ablakok cseréje és az épület víztelenítése Az alapítvány segítségével sikerült a 110 voltos villamos hálózatot 220 voltosra cserélni, rendbehozatták a bejárati csarnokot és öltözőt alakítottak ki a hangversenyek közreműködői számára. Az épület rekonstrukciója keretében megkezdték az orgona felújítását is, az első ütem zárásaként július 31-ig befejezik a beszerelést, syezzel a régi regisztereknek megfelelő nagyságban megszólalhat az új, elektronikus, modernizált hangszer. A második ütemben, ha összegyűlik rá a pénz, bővítik a regisztereket. Az orgona teljes felújítási munkálatainak befejezéséhez és a tervezett bővítéséhez ötmillió forintra lenne szükség, amit a jótékonysági koncertekből szeretnének előteremteni. (Valamennyi fellépő művész honorárium nélkül vállalja a szereplést.) Lapunk tavaly is hírt adott az alapítvány tevékenységéről, cikkünk eljutott az Egyesült Államokba, ahonnét egy jelentősebb összegű felajánlás is érkezett. Az idei jótékonysági koncertsorozat pénteken este a Londonban élő világhírű zongoraművész, Franki Péter fellépésével indul. Mivel a zsinagóga nem fűthető, a konzervatórium nagytermében tartják a nyitó koncertet, amit Franki zottságának székházában délelőtt fél tízkor Bartha László polgármester nyitja meg azt az országos videókonferenciát, amelyen egyebek mellett a hazai internetezésről, a liberalizáció távközlésre gyakorolt hatásáról, az internet jövőjéről, az oktatásban betöltött szerepéről, valamint a kábeltelevíziózás és a világháló kölcsönhatásairól lesz szó. Délután két órától pedig helyi szakemberek tartanak litás szempontjából a legkevesebb közük van a sajtóhoz, viszont valamilyen módon mindegyik helyszíni tapasztalat terméke. - Az írások között van az a levél is, melyben - bár alapító tag volt 1990 márciusában Antall Józseffel közli kilépési szándékát az MDF-bői, Csurka István közéleti szereplései miatt. Nem bánta meg, hogy író maradt, s nem lett politikus? - Nem. Kétszer is lett volna lehetőségem rá, hogy politikussá váljak, de mindkétszer nagyon határozottan visszajöttem. Én ugyanis értelmiséginek - vagyis függetlennek - szeretek maradni, és sajnálom, hogy ennek nincs meg a kordivatja. Ajánlom az olvasó figyelmébe A kétes elem című Írást: ma, aki minden pártot kritikusan néz, az kétes elem, tőrvényen kívüli, akit senki nem véd meg, holott szerintem ez az egyetlen lehetséges értelmiségi magatartás. - Mekkora olvasói táborhoz lehet ezzel a független habitussal szólni? Ma még nincs meg az emberekben a lelki és anyagi függetlenség komfortja. - Ezért szoktam viccesen azt mondani, hogy magamnak Péter a nemrégiben az Egyesült Államokban elhunyt szegedi születésű kollégája, Sebők György emlékére ajánlott fel. A műsoron Schubert-, Schumann-, Debussy-, Kodály- és Bartók-művek szerepelnek. Franki Péter a Zeneakadémián végezte tanulmányait, nagy nemzetközi zongoraversenyeken aratott győzelmei után indult kahieije. Évtizedek óta a világ legnevesebb zenekaraival koncertezik, olyan neves karmesterek voltak partnerei, mint Abbado, Boulez, Chailly, Davis, Haitnik, Maazel, és persze a legendás magyarok: Doráti, Ferencsik, Kertész és Solti. Számtalan lemezfelvétele kapható, és 1987 óta a Yale Egyetem zongora tanszakának vendégprofesszora. Az idei jótékonysági koncertsorozatban fellép majd a Szeged Saxofon Quartett, az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusa, Zsigmondy Dénes hegedűművész és Váljon Dénes zongoraművész, a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Kiéli Városi Vegyeskarral és a Vaszy Viktor Kórussal, a Partiscum Kamarazenekar, a Victoria Kamarakórus, Gregor József és barátai, valamint a Weiner Kamarazenekar és Isabelle Oehmichen zongoraművésznő. A koncertek pontos idejét lapunk folyamatosan közli. H. Zs. • •• II a jovo előadásokat. Ezzel egy időben a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának orvosi informatikai intézete látja vendégül a matematikai és vizualizációs programcsomagok szemináriumának résztvevőit a Korányi fasor 9. szám alatt. A MTESZ-székházban pedig 10-16 óráig a város internet szolgáltatői nyílt napot tartanak, és kiállításon mutatkoznak be az érdeklődőknek. Írok. De a tréfát félretéve, egyszer megkérdeztem az egyik barátomat, aki egy népszerű bulvárlapot szerkeszt, hogy mi a titka a magas példányszámuknak. Azt válaszolta, hogy minden héten egy kicsit lejjebb kell vinni a színvonalat. Hát én valahogy az ellenkezőjével próbálkozom. Kokárdák, nemzeti zászlók, Szeged lobogói öltöztették ünnepi díszbe a szegedi Móra Ferenc Múzeumot és az épület előtti teret, az idei március 15-i központi városi ünnepség színhelyét. A térzene, az ünnepi szónoklatok, a szavalatokból és tánc be tétekből álló műsor végén az ünneplő tömeg a Klauzál térre vonult, hogy koszorúkat és Virágokat helyezzen el Kossuth Lajos szegedi szobránál. Az 1848-as, semmi máshoz nem hasonlítható hangulat fölidézésében a szegedi március 15-i ünnepségen segítettek a térzenét adó Király-König Péter Zeneiskola fúvószenekarénak tagjai, a Nemzeti dalt elszavaló és a 12 pontot fölolvasó színészek, valamint a - A költő visszatér című rockopera részleteire - táncbetéteket be- Mi a véleménye, merre halad a magyar közgondolkodás? A ma sikeresnek mondott ricsajos, aggresszív stílus, vagy a független, elgondolkodó Magyarország-kitalálás felé? - Úgy érzem, a fiatalok között sokan vannak, akik igyekeznek függetlenül bemutató Akropolisz színpadi táncstúdió fiataljai. A tegnapihoz lehetett a 152 évvel ezelőtti március 15-i időjárás: hűvös, szeles, esős, de tavaszi reményt hordozó. így gondolhatta sok száz szegedi, mikor elindult otthonról, hogy polgártársaival együtt ünnepelje a magyarok számára fordulatot hozó március idusát. Polgári forradalom zajlott 1848-49-ben, erre emlékezik azóta is minden magyar polgár. 1848 márciusa: a magyarság felnőtté válásának dátuma hangsúlyozta ünnepi beszédében Bartha László polgármester, majd fölidézte az akkori szegedi eseményeket. A szónok a márciusi 12 pont közül a cenzúra eltörlését követelőt emelte ki, mondván: az iíjú radikálisok, az Írók szemében a sajtószabadság jelentette a forradalom kiindulópontját. Az új, polgári Magyarország felépítéséért küzdő márciusi ifjak még rendezni az életüket, és végül is ez számit. Az én negyvenes-ötvenes nemzedékemet nagyon lekötik a sérelmek és az egzisztenciális gondok. Ha visszagondolunk, a Kádárkorszakban negyven alatt mindenki kiskorúnak, vagy ahogy akkor csúfolták, KISZkorúnak számított. Ha most csak álmodtak arról, ami ma valóság: demokrácia, szabad választások, sajtószabadság. Ezért is tekinthető álságosnak a polgármester szerint -, hogy a hlr szentségéért és a vélemény szabadságáért azok „aggodalmaskodnak" ma, akik évtizedekkel ezelőtt a sajtót gúzsba kötötték. A márciusi ifjak örökségét akkor folytatjuk mondta Bartha László ha a mindennapok része lesz a közügyek iránti érdeklődés és a közös tett a jövőért. Kossuthnak a szegediekhez intézett beszédéből idézve kezdte szónoklatát Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára. A március 15i ünnep polgári tartalma vitathatatlan, hiába próbálta azt a kommunista ideológia osztályharcossá gyúrni - hangsúlyozta. A nemzet érdekében például a nemesség évszázados kiváltságairól mondott le, ami takörülnézünk, a Fidesz-kormány nyomán az ideális életkor a 37 év lett, mert a miniszterelnök éppen 37 éves. Jövőre ez természetesen felmegy majd 38-ra, de most, aki negyven fölött van, az lett kiskorú... Ezek a fajta szociológiai változások fogják leginkább befolyásolni a közgondolkodás irányát. - A könyvből a Kádárkorszak sem maradt ki, sőt, még egykori tagkönyve számát is közzéteszi. Miért? - Azért, mert ma már én vagyok az egyetlen volt MSZMP-tag... De tréfán kívül: azért, mert fontosabbak a tanulságok annál, hogy az ember letagadja őket. Az élet olyan rövid, hogy nem érdemes letagadni belőle semmit. - Az írásaiban van egy olthatatlan igazságkeresési vágy, főként a múlt iránt. Miért ragaszkodik például ahhoz, hogy minden egykori feletteséről megtudja, ávós volt-e vagy sem? - Azért, mert elkeserító, hogy kiknek a kezére bízták a mi korosztályunkat, amikor frissen, tettrekészen, és viszonylag naivan kikerült az iskolából. Rettenetesen megalázó volt akkor is, utólag is. nulság lehet az önös érdekű maiaknak. De az is 1848 üzenete, hogy egyetlen közös akaratban egyesültek a Kölcsey, a Széchenyi és a Petőfi által megtestesített magyarok; közös célért küdöttek a honvédek, a költők, a tisztviselők. Hazánk minden településének egyedi, külön '48-as ünnepe van. Ezt illusztrálandó a szónok Szegednek, a polgári városnak múltjából emelt ki eseményeket. Az önálló államiság 1000. évfordulójának esztendejében március 15. arra int, hogy felelősségünk nem csupán a javak megőrzése, de az új értékek megteremtése is. A március 15-i szegedi ünnepség résztvevői a múzeumtól a Klauzál téri Kossuth Lajos szoborhoz vonultak, ahol az önkormányzat, az állami szervezetek, a pártok, a civil szervezetek és a polgárok elhelyezték koszorúikat, virágaikat. Ú. I. ami kiderült azokról az emberekről, akiknek tehetséges új generációkat kellett volna kinevelniük. Azt hiszem, a mai eredménytelenségekben és morális válságban pontosan látható, hogy ezek a nemzedékek milyen silány emberekre voltak bízva. - Itt állunk egy szál megmaradásban. A cím is sugallja, hogy sok a határon túli magyarokkal foglalkozó írás, a magyar kisebbségi sors minden égtájáról. - Nincsenek közvetlen rokonaim a szomszédos országokban, egyszerűen csak kezdettől fogva légiesnek éreztem a határokat. Nekem senki sem tudja bebizonyítani, hogy ha átlépek Erdélybe, akkor nem vagyok otthon. A magyarságnak egyetemesnek kell lennie, és ez azt jelenti, hogy ahol magyarok élnek, az nem idegen föld. Ezért is tartom szellemi értelemben rémes kifejezéseknek azokat a jelzőket, amelyek határokkal választanak szét bennünket, holott csak egy szellemi mérce van. Én úgy fogom fel, hogy valamennyien ugyanolyan magyarok vagyunk, de egyik területen egyféle, a másikon pedig másféle specifikus tulajdonságokkal vagyunk felcifrázva. A lényeg azonban egy és ugyanaz. PaiMk József Az internet és Egy szál megmaradásban Zelei Miklós író, publicista új könyvében az 1989 és 2000 között született írások jelentek meg. (Fotó: Nagy László)