Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-08 / 32. szám

2 HIRDETÉS KEDD, 2000. FEBR. 8. kommentár Halalmi sxordínó m jem Haider az első pártelnök, és nem az Osztrák 1 V Szabadságpárt az első politikai szervezet, aki és amely a választások utáni hatalmi pozícióban már visszafogja magát, és jóval csöndesebbé válik. A választásokig Haiderék voltak hangosak. Úgy tűnik, hogy most körülöttük nagy a zaj. Jobboldali, sőt, szélsőjobb veszélytől tartanak azok, akik nagyon ellenzik Haiderék kormányzati tényezővé emelkedését. Elég merész fantázia kell hozzá, hogy ma egy szélsőjobb európai fordulatot vetítsen maga elé az ember. A napi politikai elemzők azonban leginkább ennek az elképzelt jövőnek és a fasizmusnak, a második világháborús múltnak egymás mellé illesztett képéből igyekeznek érvényes jóslatokat mondani. Holott lehet, hogy inkább a mából kellene kiindulni Magyarországra sok minden kissé lefékeződve érkezik meg, ami olykor szerencse, olykor hátrány, de ennek a fékező hatásnak a következtében nem igazán érezzük, hogy a világban mennyire nincs ma hatalmi egyensúly, hogy az egyközpontúság - ha ez nem látszat csupán! - stabilitása valójában mennyire bizonytalan. Ebben a helyzetben minden, a centrumtól messzebbre eső politikai erő esélyei megnőnek amitől megnő az Európai Unió kiegyensúlyozó szerepe és felelőssége is. Haider pártja az osztrák kormányban? Semmi több, minthogy a tizennégy EU-tagállam egyik kormányába bekerült egy jobboldali párt. Majd kikerül. Hacsak, a stigmatizálás meg nem erősíti, és nem állít mellé olyan osztrákokat is, akik nem a Szabadságpártra szavaztak. A

történelmi léptéket tekintve pedig: ide-oda lendül az inga. Nyugat-Európa kormányaiban is voltak kommunista miniszterek, politikai vonzódásaikat azonban mégse azonosította senki a sok tízmilliós sztálini tömeggyilkosságokhoz való vonzódással.. Hillary Clinton szenátor lesz? Ki okoz kárt Ausztriának? Haider perli Klimát Bécs (MTI) Jörg Haider, a koalícióban résztvevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke pert indít Viktor Kiima volt kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ellen, amiért az cáfolta Haider állításait, és egyben szükségesnek mondta, hogy tisztázzák Thomas Klestil államfő szerepét az Ausztriát külföldről érő támadásokban. Haider az osztrák televízióban azt mondta, hogy Klíma. amikor még kisebbségi kormány alakítására törekedett, az FPÖ-nek a kért támogatás fejében felajánlotta, hogy minisztereket jelölhet a kormányba, továbbá értésre adta, hogy az SPÖ szalonképessé teheti az FPÖ-t Európában. Klima ezt haladéktalanul cáfoltatta szóvivőjével, Haider a perrel azt akarja elérni, hogy a bíróság kényszerítse Klimát a ténylegesen elhangzottak feltárására. Klagenfurtban egy sajtóértekezleten jelentette ki hétfőn: a per egyrészt az igazság feltárását célozza, másrészt megálljt akar parancsolni azoknak, akik „kárt okoztak Ausztriának csak azért, mert elvesztették a hatalmat". Klesiilre vonatkozóan Haider azt követelte, hogy tisztázzák az államfő szerepét. Felszólította a parlamentet: fontolja meg, hogy Írásban kérjen erről nyilatkozatot az elnöktől. A karintiai tartományi elöljáró azokra a külföldi lapjelentésekre hivatkozott, amelyek szerint osztrák politikusok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a FPÖ kormányba kerülése miatt heves támadások érjék az országot külföldről. Hangsúlyozta: nem kívánja Klestil elnök és Klima volt kancellár szerepét megítélni, mindazonáltal jó lenne, ha a szociáldemokraták a belföldi tiltakozások láttán „észhez térnének és leállítanák a felperzselt föld Ausztriával szemben folytatott politikáját". A külföldi reagálásokkal és a belföldi, részben heves tüntetésekkel kapcsolatban Haider „egy sikeres politikai párt elleni példátlan hecckampányról" beszélt és azzal vádolta az Európai Uniót, hogy megsértette az amszterdami szerződést. Általánosságban derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy a nemzetközi felháborodás majd lecsillapodik. „Hihetetlen, hogy az egész világ fél Haidertől" - mondta, s hozzátette, még Bili Clinton amerikai elnök is „fél egy kis ország kis pártjának elnökétől", pedig legfeljebb a New York-i maratoni futáson lenne félnivalója, mert „gyorsabban futok nála" - jelentette ki Jörg Haider. Közben hétfőn több különféle szakszervezet és csoportosulás újabb mindennapos tüntetésekre htvta fel a lakosságot az FPÖ ellen, és szombatra nagyszabású tiltakozó menetet és nagygyűlést hirdetett. Miközben a jobboldal szerint Fizetett, és részben külföldi zavarkeltők tüntetnek a kormány ellen, a fővárosban helyenként az utca eseményeitől függetlenül is látszik az ellenállás. így a Wien patak völgyében, a város legszebb szecessziós épületeinek egyikén a lakóház szinte egész szélességében transzparens feszül az erkély rácson: „Ezt nem akarom!" Másutt pedig piros biciklilámpa villog, amilyet a Haider-párt előretörése ellen rendezett őszi tüntetés résztvevői viseltek. Hillary Clinton mosolyogva jelentette be indulását a szenátori székért. A háttérben a visszavonuló Dániel Patrick Moynihan szenátor és Bili Clinton tapsol. (MTI Telefotó/AP/Kathy Willens) New York (MTI) Hillary Clinton, az amerikai elnök felesége vasárnap hivatalosan is bejelentette a régóta köztudott dolgot: a demokraták színeiben indulni kíván a New York állam megüresedő szenátori székére kiírt választáson, amelyet az elnökválasztással egy időben, november 7-én tartanak. Ez volt az első alkalom a történelemben, hogy amerikai „First Lady" megpályázott szenátori tisztséget. Az ünnepélyes bejelentés a külsőségeket tekintve egyetlen apró részlet kivételével pontosan olyan volt, mint amilyen Amerikában a politikusi választási indulási szándék bejelentése szokott lenni: a pályázó reflektorfényben, körülötte a család. Csakhogy itt a feleséget vették körül — a férj, Bili Clinton és lányuk, Chelsea. Hillary Clinton azt a szenátori helyet igyekszik megszerezni, amelyet jelenleg a visszavonulni szándékozó Dániel Patrick Moynihan demokrata szenátor tölt be. Nem lesz könnyű dolga: republikánus ellenfelének Rudolph Giuliani, New York város igen népszerű polgármestere ígérkezik. A közvélemény-kutatási adatok szerint Giuliani jelenleg nagyon kis mértékben, de vezet Clinton előtt. (A 45-42 arányú előny éppen a 3 százalékpontos statisztikai hibahatár szélét súrolja.) New York államot a választói mentalitás szempontjából kettősség jellemzi. New York, a hatalmas nagyváros, Amerika hagyományos „olvasztótégelye" inkább a demokratákhoz húz, bár hogy ez korántsem törvényszerű, arra éppen Giuliani polgármestersége az élő példa. A nagyvárostól északnyugatra szétterülő New York állam vidéki része ugyanakkor lényegesen konzervatívabb. Ahhoz, hogy Hillary asszony indulhasson a választáson, New York állam lakosává kellett válnia. Ez megtörtént, miután az elnöki pár házat vásárolt New York város Chappaqua nevű jómódú elővárosában, 1,7 millió dollárért. Varsó (MTI) Helmut Kohl a nyolcvanas években, a nyugatnémet titkosszolgálat közvetítésével, titkos csatornákon pénzügyi támogatást nyújtott a lengyel Szolidaritás szakszervezetnek. A tényt mintegy mellékesen maga a volt német kancellár fedte fel a német ARD televíziónak adott terjedelmes interjújában, melyben pártja, a CDU titkos számláinak ügyében fejtette ki álláspontját - írja a Zycie Warszawy című lengyel napilap hétfői számában. Lengyel-német kapcsolatok Kohl is pénzelte a Szolidaritást A német felderítés titkos számláit azonban még Kohl hivatalba lépését megelőzően létesítették. Elődje, Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár 40 millió márkát utaltatott át róluk a spanyol és portugál demokratikus pártoknak - állította Kohl. Valószínűleg a többi nyugati kormány is hasonlóképpen cselekedett. Azt akarták elkerülni, hogy a jobboldali rendszerek bukása után a hatalom a kommunisták kezébe kerüljön. Kohl az interjúban elmondta, hogy a nyugatnémet titkosszolgálat luxemburgi bankokon keresztül utalta át a pénzt. A márkamilliók további útját titok övezi. Pedig érdekes volna megismerni, mire is használták fel ezt a pénzt - írja a Zycie Warszawy. Ez éppen a rendkívüli állapot időszaka volt Lengyelországban, minthogy Kohl 1982-ben lett kancellár. Hogy elődje, Schmidt szintén utalt volna át pénzt a Szolidaritásnak, az a lap szerint legalábbis kétséges. Emlékirataiban nem tesz említést róla. A német szociáldemokraták rossz szemmel nézték a lengyel ellenállást. Nem hittek a kommunizmus bukásában, és egyúttal attól tartottak, hogy a Szolidaritás kárt okoz az enyhülési folyamatnak, főképpen a két német állam között megindult közeledésnek állítja a Zycie Warszawy. Egyiptomi vélemény Képmutató a Nyugat Kairó (MTI) A hivatalos egyiptomi sajtó szerint Ausztria a Nyugat képmutatásának áldozatává vált, és teljesen más elbánásban részesült, mint például Izrael. Az al-Akbar hétfői számában úgy vélekedett: az EU 14 tagállamának Ausztriára gyakorolt nyomása azt mutatja, hogy ezeknek az országoknak nem hiteles a demokráciáról és szabadságról kialakított álláspontja. „Hol marad buzgalmuk akkor, amikor Izrael kitartóan elutasítja a nemzetközi jog határozatait?" - kérdi a lap. Az al-Ahram című napilap azt hangoztatta, hogy Izrael és más országok saját céljaikra használják fel Ausztriát. „Az izraeliek folyamatosan ébren akarják tartani Európa bűntudatát a II. világháború miatt, hogy államuk pénzügyi és politikai hasznot húzhasson". A cikk szerint Európa kormányai és hatalmon lévő pártjai arra használják fel az esetet, hogy leszámoljanak jobboldali riválisaikkal. Amr Mahmud Musza egyiptomi külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján viszont nem fűzött kommentárt az ausztriai eseményekhez. Lapunk idén is segíteni szeretne az egyesületeknek, szervezeteknek, alapítványoknak, hogy közzétegyék adószámaikat, amelyekre az adózó állampolgárok, köztük olvasóink felajánlhatják személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Az Alapítványi melléklet február 10-én, csütörtökön jelenik meg. A hirdetés mérete 37 mm x 20 mm, kedvezményes ára 2300 Ft + áfa. Nagyobb felület esetén is 50% kedvezménnyel lehet feladni a hirdetést. A hirdetés leadási határideje február 8„ kedd, 14 óra. A hirdetés ajánlott tartalma: alapítvány neve, adószáma, és ha nevéből nem derül ki egyértelműen, akkor tevékenységi köre. A hirdetést személyesen a Sajtóházban (6720 Szeged, Stefánia 10.), a hirdetésfelvételen, illetve vidéki szerkesztőségeinkben lehet feladni. Telefonon Gábor Ildikó ad tájékoztatást (Tel.: 62/420-819). hírek Kálvineum és Wesselényikollégium Zilah (MTI) Az elkobzott romániai ingatlanok és vagyontárgyak visszaadását, a jogtalanul megsértett tulajdonviszonyok helyreállítását követeli nyilatkozatában a Zilahi Közéleti Fórum. A Fórum jeles egyházi személyiségek és az RMDSZ neves politikusainak részvételével Zilahon tartotta összejövetelét. A Zilahi Közéleti Fórum nyilatkozata arra kéri a jelenlegi román kormánykoalícióban részvevő RMDSZ-t: használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. S ebben a vonatkozásban kiemelt helyen kell szerepelnie a Kálvineumnak, valamint a mintegy 350 éves múltra visszatekintő Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete egy évtizede húzódó ügyének is. Fasang Árpád a nagykövet Párizs (MTI) Fasang Árpád rendkívüli és meghatalmazott nagykövet hétfőn Párizsban átadta megbízólevelét Macuura Koicsirónak, az UNESCO főigazgatójának. Magyarország új állandó UNESCOképviselője korábban betöltötte a Magyar UNESCO Bizottság főtitkárának tisztét, 1992-től létrehozója és elnöke a Magyar-Francia Ifjúsági Alapítványnak, tavalyig az Európai Demokrata Fórum Magyar Tagozatának elnöke volt. Orosz adatok Moszkva (MTI) Groznijból kivonták a katonai egységeket, rövid pihenőre - közölte Igor Szergejev orosz védelmi miniszter, megerősítve, hogy a hét végén a csecsen főváros teljesen szövetségi ellenőrzés alá került. Adatai szerint az orosz erők az elmúlt 24 órában csaknem 450 muszlim fegyverest öltek meg. Az orosz veszteségekre nem tért ki a marsall. Orosz sajtóforrások szerint még csaknem ezer szakadár bujkálhat Groznijban, de a fegyveres ellenállás teljesen megszűnt. A harcok vége ellenére azonban változatlanul menekültek indulnak a városból Ingusföld irányába. GehiCsu körzetében a szövetségi erők meghiúsították egy csecsen osztag kitörési kísérletét. Pedagágussztrájk Bukarest (MTI) A téli iskolai vakáció véget ért, de a romániai pedagógusok hétfőn azonmód folytatták januárban megkezdett általános sztrájkjukat. A sztrájkolók az általános iskolai pedagógusok alapfizetésének megkétszerezését, 1,5 millió lejre (80 dollár) emelését, a tavalyelőtti fizetésemelési különbözetek és a tavalyi 13. havi bér kifizetését, valamint az oktatásra fordított költségvetési ráfordításnak a GDP 4 százalékára való növelését követelik. Hírek szerint Románia néhány megyéjében csak részleges volt a sztrájk.