Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-08 / 32. szám

KEDD, 2000. FEBR. 8. . BELFÖLD 3 Glattfelder államtitkár lett Budapest (MTI) A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára ­február 7-i hatállyal Glattfel­der Bélát a Gazdasági Minisz­térium politikai államtitkárává nevezte ki hétfőn. A kineve­zési okmányt Göncz Árpád a Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át, egyben az újonnan kinevezett állam­titkár letette a hivatali esküt. Az átadáson Matolcsy György gazdasági miniszter is jelen volt. Új közös hitel Budapest (MTI) A kis- és középvállalkozá­sok hitelezésének elősegítésé­re megállapodást írt alá hétfőn a Budapest Bank Rt. és a Hi­telgarancia Rt. A vállalkozá­sok 10 és 50 millió forint kö­zötti összegű hitelt vehetnek igénybe, akár átmeneti, éven belüli finanszírozási gondjaik megoldására. A kölcsön lejá­rata maximum 5 év. A kis- és középvállalkozások akkor jut­hatnak hozzá ehhez a köl­csönhöz, ha megfelelő értékű tehermentes ingatlant tudnak fedezetként felajánlani, ekkor rendkívül gyorsan, egyszerű­sített hitelbírálattal juthatnak pénzhez. A kölcsönhöz ebben az esetben a Hitelgarancia Rt. 80 százalékos készfizető ke­zességet vállal. Robotok és kandallók Salgótarján (MTI) Robottechnikát állított be a kandalló gyártási sorra az SVT-Wamsler Holding Rt­hez tartozó salgótaijáni Ipar­fém Kit. A társaságnál öt éve indított kandalló program minden eddiginél sikeresebb. A hazai értékesítésük tíz, az export pedig húsz százalékkal haladja meg az előző évit. Több tízmillió forintos fej­lesztési költséggel robotokat állítottak be a gyártósorba a hegesztési művelet elvégzésé­re. A robotok üzemszerű beál­lítására várhatóan még a kö­vetkező fűtési szezon előtt sor kerül. Transelektro­vásár Budapest (MTI) A Transelektro Rt. előszer­ződést kötött az olasz Finmec­canica/Ansaldoval a magyar­országi Ganz Ansaldo Villa­mossági Rt.-ben (GA) és a Tápiószelei Elektrotechnikai Művekben lévő többségi ré­szesedésének kivásárlásáról. A 2,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű Ganz Ansaldo Rt. je­lenleg 99,9 százalékig az olasz befektető tulajdona, egy aranyrészvény pedig még az APV Rt. kezében van. Az új privatizációs törvény szerint várhatóan nem marad tartós ál­lami részesedés a társaságban. Van, ami lassult Budapest (MTI) A monetáris bázis éves nö­vekedési üteme 14,6 százalék­ra lassult januárban, ami de­cemberhez képest 8,9 száza­lékpontos csökkenés - derül ki az MNB előzetes adataiból. A monetáris bázis (amely ma­gába foglalja a teljes forga­lomban lévő készpénzállo­mányt és a hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb forintszámláit) értéke január végén 1318,5 milliárd forint volt, míg december végén 1439 milliárd forintot tett ki. Nincs hatásos ellenszer A Tiszába jutott cián­szennyeződést nem tudják hatástalanítani a szakembe­rek, mert ahhoz olyan sok vegyszert kellene felhasz­nálni, amely ugyanúgy mér­gezné a folyó élővilágát. - Pohárban vagy kém­csőben könnyen semlege­síthető a cián, de olyan nagy tömegű vízben, mint a Tisza, ezt nem lehet meg­oldani - nyilatkozta la­punknak dr. Burger Kál­mán, a Szegedi Tudo­mányegyetem vegyészpro­fesszora. A semlegesítő vegyszernek - amely lehet például nátrium-hypoklorid vagy klórmész - ugyanis nagy koncentrátumban kell találkoznia a ciánnal ahhoz, hogy a kívánt hatást elér­jük. Ez azt jelenti, hogy a Tisza vizében felhígult mé­reg eltüntetéséhez olyan sok vegyszert kellene a fo­lyóba önteni, amelytől ugyanúgy kipusztulna a víz élővilága, mint a ciántól. A professzor hozzátette, hogy a cián vizes oldatban - s így a folyóban is - bizo­nyos idő után természetes úton, magától bomlásnak indul, szakkifejezéssel: „el­hidralizál". A bomlási idő sok mindentől, így például a víz kémhatásától is függ. - A természetes bomlás és a cián folyamatos hígulása miatt a méreg Szegedhez érve már nem lesz olyan veszélyes, mint a Tisza Szolnok fölötti szakaszán ­véli Burger Kálmán, aki szerint ennél többet előre nem lehet jósolni. Mint mondta: csak a folyó több pontján végzett folyamatos mérések ismeretében tud­ják majd pontosan megha­tározni a mérgező anyag hatását, és a szükséges óv­intézkedések mértékét. H. Sx. a Tiszán. A szakemberek leg­főbb feladata most e víztö­meg mederben tartása. Ezt nehezítheti az a körülmény, hogy a Hármas-Körösön ki­sebb árhullám vonul le, amely hétfőn este 620 cm kö­rüli vízállással tetőzött Szarvas­nál. Ez megnöveli a Tisza vízhozamát is. Becslések sze­rint azonban a folyó a Csong­rád megyei szakaszon nagy valószínűséggel ennek elle­nére a középvízimederben marad. Csongrádnál 360, Mindszentnél és Szegednél 400 centiméter körüli tetőzés­re számítanak. Aggodalomra adhat okot viszont, hogy az alacsonyabb partszakaszokon - amelyeket a talaj felázottsá­ga miatt nehéz járművekkel megközelíteni, így esetleg ho­mokzsákokkal megemelni -, valamint a csatornáknál bejut­hat a víz a hullámtérbe. Mint megtudtuk: különösen a ter­mészetvédelmi és üdülőterü­leteket próbálják nyúlgátak építésével, illetve a hullámtéri csatornák torkolatának lezárá­sával védeni. Tény azonban, hogy a veszélyeztett területek adottságai és a lehetséges mű­szaki beavatkozások csupán 450 centiméteres vízállásig nyújtanak védelmet! Ameny­nyiben pedig a szennyezett folyóvíz bejut a hullámtérbe ­a cianidon kívül - számolni kell nehézfémek lerakodására is, amelyek tartós és súlyos veszélyt jelenthetnek az élővi­lágra, a pangó vizek kialaku­lása miatt. A védekezést szervező szakértők éppen a katasztró­fahelyzet enyhítése érdeké­ben kérik: aki teheti ne men­jen az elkövetkezendő idő­szakban a Tiszára csónakáz­ni, a parthoz közel eső ásott kutak vizét ne fogyasszák, azt még állataikkal se ittassák. Az esetleg partra vetődő hal­tetemekhez, vagy egyéb el­hullott állatokhoz ne nyúlja­nak, azok összegyűjtését, il­letve megsemmisítését az ATEV szakemberei végzik. A megyei környezetvédelmi felügyelőség egyébként 6 óránként vizsgálja a Tisza ci­anidtartalmát, a vízügyi igaz­gatóság pedig mozgósította a figyelőszolgálat tagjait, az érintett települések helyi vé­delmi bizottságainak figyel­mét is felhívta a várható ten­nivalókra, a lakosság tájékoz­tatására. A szennyező hullám érkezését és útját repülőgép­ről is nyomon kísérik. A víz haladási sebességét figyelem­be véve várható, hogy a szennyező hullám február 12­én elhagyja az országot. De csak ezt követően lehet fel­mérni a tényleges károkat, a fertőzésveszély mértékét. N. Rácx Judit Van-e Csongrád megyében ciánveszély? Harmadfokú készültség a Tiszán A ciánszennyeződés miatt elpusztult halaktól megtisztítják a folyót. Tokajnál több mint két mázsa halat - busát, harcsát - emeltek ki a Tiszából. (MTI Telefotó: Végh László) Szerdán, 9-én már Csongrá­dot, 10-én pedig vár­it a t ó a n Szegedet is eléri a Ti­szán levonuló cianid­szennyeződés, tudtuk meg tegnap, a megyei védelmi bizottság sajtótájékoztató­ján. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügye­lőség vasárnap este má­sodfokú készültséget ren­delt el a folyó mentén, míg tegnap az Alsó-Tisza-vi­déki Vizügyi Igazgatóság - már az Atiköfe szakem­bereivel egyeztetve - III. fokúra növelte a vízmi­nőség-védelmi készültsé­get, és az eseményekről folyamatosan tájékoztat­ja a jugoszláv vízügyi szerveket is. A Romániából február 2­án a Tiszába érkező, eddig soha nem tapasztalt mértékű - a határérték két-háromszáz­szorosát elérő - mérgező cia­nid szennyeződés Csongrád megye határát ugyan lénye­gesen kisebb koncentráció­val, de még mindig nagyon veszélyes mértékben éri el. A megyei védelmi bizottság ép­pen ezért tartott rendkívüli ta­nácskozást az érintett szakér­tők, illetve a megfigyelésbe, a kármegelőzésbe bevonható szervek képviselővel együtt. Térségünkben a gondot ugyanis jelentősen fokozhat­ja, hogy a szennyeződés hígí­tása érdekében egy méterrel megemelték a kiskörei tározó vízszintjét, amelynek követ­keztében mintegy százmillió köbméterrel több víz halad le Nagybani piaci árak Termény Dorozsmai piac Szentesi Árpád piac Alma 80-100 Ft/kg 90 Ft/kg Banán 205 Ft/kg ­Burgonya 25 Ft/kg 35-45 Ft/kg Cékla 40 Ft/kg ­Citrom 180 Ft/kg 200 Ft/kg Dióbél 840 Ft/kg 800-1000 Ft/kg Fokhagyma 200 Ft/kg 210 Ft/kg Grapefruit 185 Ft/kg ­Gyökér 220 Ft/kg 200-280 Ft/kg Karalábé 70 Ft/db ­Káposzta 30-32 Ft/kg 25-30 Ft/kg Kelkáposzta 40 Ft/kg 35-45 Ft/kg Kiwi 160 Ft/kg 190-210 Ft/kg Mák 300 Ft/kg 400 Ft/kg Mandarin 190-270 Ft/kg 220-250 Ft/kg Narancs 120-130 Ft/kg 140-160 Ft/kg Paprika (t. v.) 70-90 Ft/db ­Paradicsom 380 Ft/kg ­Sárgarépa 60 Ft/kg 100 Ft/kg Tojás 14-16 Ft/db ­Uborka (kígyó) 500 Ft/kg ­Vöröshagyma 48 Ft/kg 45-50 Ft/kg jegyzet Játékszabályok A mikor ezt a néhány sort írom, még tart a vas­utassztrájk, és nagyon úgy tűnik, nincs megál­lapodás. Helyzet van, s ezt megszenvedi az ország la­kosságának az a nagyobbik hányada, amelyiket nem a vasút alkalmaz. Az indulatok „kordában vannak tart­va", itt egy kis szitkozódás, ott egy kis ellentüntetés és bombariadó jelzi: azért fogytán a (vas)utasok türelme. Soha annyiszor nem emlegetik az emberek a saját jö­vedelmüket és méricskélik össze a vasutasokéval, mint sztrájk idején. Ilyen körülmények között szinte illetlenség azzal előjönni, hogy az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), és annak munkaadói, valamint munkavállalói oldala megállapodott. Megállapodott arról, mekkora béremelést ajánlanak a versenyszférának 2000-ben. Szinte illetlenség - ha lenne a megállapodásnak bár­mi gyakorlati jelentősége. De igazából nincs. Az OMT ugyanis szigorúan csak ajánlhat - védve természete­sen a versenyszférában igen nagy gyakorisággal mini­málbéren bejelentett alkalmazottakat. Megállapodást azért köt a két fél - mint tudjuk, a munkaadói és a munkavállalói oldal -, mert ez hozzátartozik az érdek­védelemhez, hozzátartozik a demokrácia írott és írat­lan szabályaihoz. Ha még ráadásul azt is elolvassuk, mekkora távol­ságról indultak az ajánlatok (a munkaadók 8-10, a szakszervezetek ennél 4-5 százalékkal többet tartottak elfogadhatónak), akkor a végeredmény, a 8,5-11 szá­zalék bizony, eléggé soványka győzelem. Ha győzelem egyáltalán, hiszen nagyjából megfelel a beharangozott inflációnak. Lefordítva a százalékokat: 1999 novem­berében a versenyszféra bruttó átlagkeresete 88 ezer 728forint volt, vagyis a vita ezer-kétezer forintok felett zajlott. JTa átlapozom a KSH-nak az utóbbi évekről kiadott H jelentéseit, azokból az derül ki, a versenyszféra alkalmazottainak keresete általában az éves infláció­nak megfelelő mértékben emelkedett, talán csak egy kicsivel jobban, mint amekkora a pénzromlás volt. A munkáltatók ugyanis nem amerikai nagybácsik, fő jellemzőjük, hogy tudnak számolni és jól tudják a sa­ját zsebük érdekeit képviselni. Miközben - a demokrácia játékszabályainak megfe­lelően - megköszönik az OMT ajánlásait. Csak ezer-kétezer forint a tét? Bérek a versenyszférában Budapest (MTI) A versenyszféra idei keresetemelési mértékére 8,5-11 százalékos aján­lást fogadott el a kor- . mányzati oldal nélkül az Országos Munkaügyi Ta­nács (OMT) munkaadói és munkavállalói oldala ­közölték a megállapodást kötő partnerek. A szociál­is partnerek kérik a kor­mányzati oldalt, hogy csatlakozzon ehhez a megállapodáshoz. A munkaadói és munka­vállalói oldal azt követően kezdett kétoldalú tárgyalást, hogy múlt év decemberében­nem sikerült egyezségre jutni az Országos Munkaügyi Ta­nács ülésén a versenyszférára vonatkozó országos kereset­emelési ajánlásról. Az ülésen a kormányzat 7,5-8,5 százalé­kos mértéket javasolt, ám ezt még tárgyalási alapnak sem tartották elfogadhatónak a szakszervezetek. A munka­adói oldal a tanácskozáson 8­10 százalékot tartott reálisnak, a szakszervezetek pedig a 12,5-13,5 százalékra vonatko­zó ajánlatot tettek. A bérszabályozás meg­szüntetését követő években csak idén és 1995-ben nem si­került az országos érdek­egyeztetés szintjén kereset­emelési ajánlást elfogadni. Mivel 1995-ben igen kedve­zőtlenül alakult a reálbér, ez is bizonyította, hogy fontos sze­repet játszik az ágazati, szak­mai és helyi szinten történő bérmegállapodásoknál az or­szágos ajánlat. Ez is szerepet játszhatott abban, hogy az OMT munkaadói és munka­vállalói oldala többhetes ke­mény tárgyalás, alkudozás után végül megegyezett a 8,5­11 százalékos mértékről. A megállapodást aláíró partnerek felhívják tagszerve­zeteik figyelmét, hogy az idei béremeléseknél kiemelt fi­gyelmet fordítsanak az átlag alatti keresetek növelésére. Kérik, hogy a vállalkozások lehetőség szerint éljenek a ter­mészetbeni és egyéb juttatá­sok - így például az étkezési hozzájárulás, önsegélyező biztosítások, üdülési támoga­tás - kedvezményes adózási feltételeivel. Ajánlják, hogy lehetőség szerint mindenütt kössenek középszintű, szakmai, ágazati, területi kollektív szerződése­ket. Kezdeményezik, hogy a tagszervezetek segítsék, ösz­tönözzék a munkahelyi kol­lektív szerződések megkötését is. A középszintű és a munka­helyi kollektfv szerződések­ben, bérmegállapodásokban juttassák érvényre az adott te­rület speciális körülményeit, teljesítménnyel megalapozott feltételeit. A megállapodás rámutat, hogy a keresetek emelésére csak a teljesítménnyel meg­alapozott mértékben kerül­het sor. A keresetnövelés mértékének meghatározása­kor tekintettel kell lenni a te­vékenység jövedelmezősé­gének, piaci feltételeinek alakulására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom