Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

KEDD, 2000. FEBR. 29. BELFÖLD 3 | röviden Belvíz Budapest (MTI) A hét végén 262 ezer hek­tárról 247 ezer hektárra csök­kent a belvízzel borított és át­nedvesedett terület, ebből a vetés 78, a szántó 79 és a le­gelő 90 ezer hektár - közölte a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium. A belvízzel elöntött legnagyobb területek Jász-Nagykun-Szol­nok. Bács-Kiskun és Csong­rád megyében vannak. Belvíz­védelmi készültséget már csak 10 vízügyi igazgatóság terüle­tén tartanak. Nincsenek közös jelöltek Budapest (MTI) Az ellenzéki pártok sajná­latos módon ezúttal sem tud­tak megállapodni arról, hogy közös jelölteket állítsanak a médiakuratóriumok elnöksé­gébe - mondta a Házbizottság hétfői rendkívüli ülése után újságírók előtt Ader János, az Országgyűlés elnöke. Szavai­ból kiderült: a médiatörvény­ben rögzített lehetőségek kö­zül egyik sem teljesült, ezért az Alkotmánybíróság döntésé­nek megfelelően kénytelen ar­ra javaslatot tenni a Háznak, hogy a kormányoldal jelöltjei­ről szavazzanak. GE-ffejlesztés Kisvárda (MTI) Új, halogén fényár-lámpá­kat készítő gépsort helyeztek üzembe a General Electric Hungary Rt. kisvárdai fényfor­rásgyárában, illetve a helyi kórházban átadták a világhírű cég 25 ezer dolláros adomá­nyát, melyet fejlesztésre for­díthat a gyógyintézet. A fela­vatott termelési berendezések részben Japánban, részben Magyarországon készültek. Új műszer Szekszárd (MTI) A Dél-Dunántúli Aram­szolgáltató Rt. korszerű, mul­tifunkcionális műszerrel látta el a régió négy nagy kirendelt­ségét: Kaposvárt, Keszthelyt, Pécset és Szekszárdot, hogy hatékonyabban deríthessék fel az áramtolvajlást. A műszert egy nyugat-európai cég fej­lesztette ki. A kelet-európai országokban előszeretettel al­kalmazzák az áramlopások felderítésére is. A kis méretű, könnyű készüléket az automa­tánál csatlakoztatják a háló­zatra. A műszer reflexiós jel­lel dolgozik, a kiküldött im­pulzus beleütközik a csapolás­ba, onnan visszaverődik, ezál­tal hajszálpontosan jelzi a le­ágazásnak a villanyórától való távolságát. Diagrammok tanú­sítják az alkalmazó ellenőrnek az illetéktelen áramvételezést. Bövülö kapacitás Rétság (MTI) Újabb gépsorok beállításá­val bővíti rétsági gyárának ka­pacitását az amerikai Trede­gar. az egyik gépsor a világon is egyedülálló lesz. Az ameri­kai multinacionális vállalat rétsági gyárával hosszútávra rendezkedett be Magyarorszá­gon, ezért kapacitását folya­matosan bővíti. A speciális nedvszívó anyagot gyártó rét­sági vállalkozás első gépsorát az elmúlt év szeptemberében helyezte üzembe és év végéig 500 tonnát készítettek el rajta. A második gépsor költsége meghaladta az egymilliárd fo­rintot, és a napokban kezdő­dött el a próbaüzeme. ENSZ-szakértők a Tiszán Hétfőn megérkezett a február eleji, romániai eredetű ciánszennyeződés körülményeit és hatásait vizs­gáló ENSZ-szakértői csoport Magyarországra. A 25 tagú csoport hétfőn a Szamos és a Tisza Szabolcs­Szatmár-Bereg megyei szakasza mentén gyűjtött információkat. Felvételünk előterében: Jussi Kukkonen finn és dr. Heidelore Fiedler svájci kutató a laboratóriumban. (MTI Telefotó) Optimista vállalatok Budapest (MTI) A vállalkozások két­harmada szerint a követ­kező fél évben javulnak az ország gazdasági ki­látásai, s a cégek túlnyo­mó többsége saját lehe­tőségeit is optimistán ítéli meg - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és In­formatikai Intézet. Az Ecostat, a bruttó hazai termékhez (GDP) való hoz­zájárulásuk alapján a legna­gyobb 100 magyar vállalat várakozásait felmérve meg­állapította, hogy a korábbi hónapokhoz képest erősödött az optimizmus. A vállalatok 35 százaléka a nemzetgazda­ság stabilizálódását és válto­zatlanságát látja reálisnak, 13 százalékuk pedig a saját helyzetének rosszabbodását feltételezi 2000. első félévé­ben. Az Ecostat TOP-100 konjunktúra-indexe február­ban 0,69 százalékot mutatott, szemben a decemberi 0,66 százalékkal, illetve a januári 0,60 százalékkal. Az emelke­dés mögött a pozitív makro­gazdasági várakozások, illet­ve az áll, hogy a vállalatok a nyugat-európai és a világgaz­dasági konjunktúra folytató­dását feltételezik - áll az elemzésben. A havi rendszerességgel végzett konjunktúra felmérés kimutatta, hogy a vállalatok optimizmusa a belföldi fo­gyasztás és a kereskedelmi forgalom erőteljes növekedé­sére is visszavezethető. A vál­lalatok több mint 83 százalé­ka tevékenységének bővülését várja a következő hónapok­ban. A vállalatok 11 százalé­ka 10 százalék feletti növeke­dést feltételez, míg 21 száza­lékuk 6-10 százalék fölötti bővülésben reménykedik. Az elemzés szerint egyér­telmű az összefüggés a vál­lalkozások stabil, kiegyensú­lyozott pénzügyi helyzete és növekvő beruházási, fejlesz­tési hajlandóságuk között is. Az Ecostat szerint a cégek a fogyasztói árak várható ala­kulását némi óvatossággal ítélik meg, aminek hátterében alapvetően a világpiaci olajá­rak változásának a bizonyta­lansága húzódik meg. Az idei értékesítési árakat illetően a vállalatok 17 száza­léka csökkentést, míg 4 szá­zalékuk 11 százalék fölötti áremelési szándékot jelez. A megkérdezettek majdnem fe­le 5-§ százalék közötti, 22 százalékuk pedig 9-11 száza­lék közötti áremelést jelzett előre. Az Ecostat elemzése sze­rint februárban a vállalatok 83 százaléka tervez a követ­kező félévben technológiai jellegű beruházást vagy fej­lesztést. A cégek likviditási helyzetükről derűlátóan nyi­latkoztak, pénzügyi helyzeté­nek rosszabbodását csak egyetlen cég jelezte. Nyílt levél Az '56-os Deportálások Tény­feltáró Bizottsága (DEPORT-'56) képviseletében kérem, hogy határo­lódjon el Horn Gyulának a Blikk 2000. február 25-i számában közölt nyilatkozatától, miszerint: „A fel­adatok, amelyeket karhatalmista­ként végrehajtottam, nemcsak az akkori, hanem a mai jogszabályok szerint is törvényesek voltak". Horn Gyula ugyanis ezáltal a karhatalmat legitim, törvényes szervezetként tünteti fel, ami történelemhamisítás. Hiszen ma már tudományos kutatá­sokkal is igazolt, hogy a karhatalom terrorszervezet, a megszálló szovjet hadsereg segédcsapata volt. Elnök úr elhatárolódására már csak azért is szükség lenne, hogy az MSZP valóban igazi szociálde­mokrata párttá válhasson. Jelenleg ugyanis olyan gyűjtőpárt, amely­ben együtt vannak a „szent" balol­dali eszmék hívei, és az egykori karhatalmisták, akik vérbe fojtot­ták a magyar forradalmat és sza­badságharcol. Tisztelettel: dr. Szerdahelyi Szabolcs, a Deport-'56 elnöke Nagybani piaci árak (február 28.) Termény Dorozsmai piac Szentesi Árpád piac Alma 80-100 Ft/kg 110-120 Ft/kg Banán 185 Ft/kg 180 Ft/kg Burgonya 23-25 Ft/kg 35-40 Ft/kg Cékla 40 Ft/kg ­Citrom 165 Ft/kg 175 Ft/kg Dióbél 750 Ft/kg ­Fokhagyma 200 Ft/kg 210 Ft/kg Grapefruit 180 Ft/kg 155-170 Ft/kg Gyökér 170-220 Ft/kg 200-280 Ft/kg Karalábé 40-50 Ft/db ­Karfiol ­­Káposzta 48-50 Ft/kg 48-55 Ft/kg Kelkáposzta 80-90 Ft/kg ­Kiwi 150 Ft/kg 195 Ft/kg Mák 300 Ft/kg 400 Ft/kg Mandarin 180-200 Ft/kg 190-240 Ft/kg Narancs 112 Ft/kg 120-160 Ft/kg Paprika (TV) 70-90 Ft/db ­Paradicsom 320 Ft/kg ­Sárgarépa 40-45 Ft/kg 100 Ft/kg Spenót 300 Ft/kg ­Tojás 13-14 Ft/db 16 Ft/db Uborka (kígyó) 280 Ft/kg ­Vöröshagyma 48 Ft/kg 38-50 Ft/kg Területfejlesztési fórum Felzárkózási feltételek Budapest (MTI) A Gazdasági Miniszté­rium célja, hogy a terület­fejlesztésben is megte­remtődjenek az Európai Unióhoz történő mihama­rabbi felzárkózás feltéte­lei - jelentette ki Glattfel­der Béla, a Gazdasági Mi­nisztérium politikai állam­titkára hétfőn Budapesten a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövet­ségének fórumán. Az államtitkár szerint a fel­tételek megteremtésében a fő hangsúlyt a területi különbsé­gek csökkentésére kell helyez­ni. - A konkrét feladatokat meghatározó átfogó fejlesztési terv kidolgozása már folyik és az a csatlakozás előtti év kez­detére elkészül - mondta Glattfelder Béla. A célok megvalósítása ér­dekében a GM a gazdaságfej­lesztési célelőirányzat pályá­zatait is ennek kívánja aláren­delni. A pályázatokat március 10-ig teszik közzé. Ezekben előtérbe helyezik a tőkebevo­nást és a beszállítói programo­kat. Ugyanakkor szeretnének segíteni ipari parkok fejleszté­sét, a kereskedelem és az akt­ív foglalkoztatás feltételeinek jobbítását. A támogatandó cé­lok között van még a minő­ségbiztosítás és a turizmus. - A vidék- és területfej­lesztés céljainak megvalósítá­sára szorgalmazza a kormány a Phare, az ISPA és a SA­PARD EU-s programok adta lehetőségek kihasználását is ­hangoztatta az államtitkár. A fórumot követő sajtótájé­koztatón Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezetője elmondta: jelen­leg a vidékfejlesztésre évente mintegy 400-500 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Ebben az évben - tette hozzá - 38 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forint további fel­használható forrás áll rendel­kezésre. jegyzet Unokáink lakása A zt mondják a szakértők, hogy a lakásárak mostan­ra eljutottak arra szintre, hogy piaci alapon is megérné - kislakásokat építeni. Mondjuk kifejezetten fiataloknak való, a kor színvonalán tervezett és kivite­lezett apartmanházakat, sorozatban. Micsoda perspek­tíva! A pályakezdők, akiknek valami különös véletlen folytán még nem haltak ki a felmenőik, tehát nem örökölhetnek, viszont ugyanezek a felmenők úgy bele­rokkantak az életbe, hogy képtelenek segíteni utódaik­nak, szóval a hétköznapi pályakezdők ilyen, piaci ala­pon épített apartmanházban vehetnének pont nekik való lakást. Piaci áron, természetesen, vagyis nem ba­góért, de mégis! Végezzük el a gondolatkísérletet: mi lenne akkor? Tekintsünk el most a jótékony életminőségi és mentál­higiénés hatástól és ne mérlegeljük, mennyivel növel­né a fiatal élet- és alkotó kedvét, de még a szaporodási hajlandóságát is a tény: saját lakásban regenerálhatja munkaerejét és reprodukálhatja önmagát! Tekintsünk előre és gondoljuk el, alig néhány év alatt mennyire megnövelné a lakásmobolitást ez a dolog. Mert ugye­bár a munkakedvvel arányosan nő a jövedelem, a sza­porodási kedvvel arányosan pedig a család létszáma (tudják, három a magyar igazság!), s mindkét tényező egy irányba sarkallja a boldog apartmantulajdonost. Irány a nagyobb lakás! A felmenők, mivel ki tudtak röpülni a gyerekek, egyedül maradva kedvet kapná­nak az apartmanhoz és megindulna a helycsere. A na­gyobb kereslet miatt újabb és újabb apartmanházak nőnének ki az édes anyaföldbőL A mostanában fölfelé rohanó lakásárakra tekintve nem utalhatjuk a fönti víziót teljes lelki nyugalommal a vágyálmok birodalmába. Ha így megy, elképzelhető, hogy akadnak építőipari cégek, amelyek nem kizáró­lag bevásárlóközpontok mesés haszonnal kecsegtető építésére pályáznak, hanem belevágnak a sokkal sze­rényebb hasznot hozó lakásüzletbe. Nem mellesleg, ha én önkormányzat lennék, bizony mondom, nemcsak eladnék, feszi, hanem igenis bérlakások építésébe kez­denék, üzleti alapon akár. A településem vagyonát gyarapltanám, plusz a la­kosságom emberi elhelyezésével lebontanám a fejlődés egyik gátját. Tavaly 0,97 milliárt euró érték­ben épültek lakások Magyarországon, az idei évre 1,07 milliárdot saccolnak. Nő. Ihasson. Talán az uno­káink látni fogják... Lakásviszonyok Magyarországon Budapest (MTI) Jelenleg 3,83 millió la­kott lakás van Magyaror­szágon, ami 253 ezres nö­vekedést jelent az utóbbi évtizedben - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérésében. A lakásállomány lassuló gyarapodásával párhuzamosan jelentős korszerűsítés tapasztal­ható a meglevő lakásoknál: az utóbbi kilenc és fél évben 3,65 millió lakásban történt valami­lyen korszerűsítés, ami a lakott lakások 80 százalékát teszUci. A KSH elemzése szerint a jelenlegi lakásállomány 90 szá­zaléka a tulajdonos által lakott és 9 százaléka bérelt lakás. A bérelt lakások között kéthar­mad-egyharmad az arány az ön­kormányzattól és a magánsze­mélyektől bérelt lakások között. A háztartások 28 százaléka épí­tette, 41 százaléka vásárolta, 13 százalék örökölte, 10 százaléka pedig az önkormányzattól vásá­rolta lakását. A minőségét te­kintve a lakásállomány leg­rosszabb 20 százalékát kitevő 780 ezer lakásban csaknem 1,9 millióan laknak. A fővárosban a lakások egyharmada, a nagyvá­rosokban egyötöde, a községek­ben és kisvárosokban pedig mindössze 14 százaléka tartozik a legrosszabb kategóriába. A fővárosi lakáshelyzet to­vábbi hátrányait mutatja a KSH megállapítása szerint a lakókör­nyezet és a lakóépületek minő­sége is. Budapesten, valamint a nagyvárosok jelentős részében minden második lakás zaj- vagy porártalomnak van kitéve. A fő­városban a lakások kétötödé­nek, a nagyvárosokban egyhar­madának környékén szennye­zett a levegő. A laksűrűség tekintetében a fővárosi lakásokban élők azon­ban lényegesen jobb helyzetben vannak, mint a vidéken. Ennek oka a háztartások alacsony átla­gos létszáma, illetve az egy­személyes háztartások aránya: az országos 25 százalékkal szemben ez az arány Budapes­ten 30 százalék. A háztartások összetétele és a lakásminőség összevetése azt mutatja, hogy a gyermeküket egyedül nevelók, a sokgyermekes családok és az egyszemélyes háztartások van­nak relatíve a legrosszabb hely­zetben. E családok lényegesen nagyobb arányban élnek a leg­rosszabb minőségű lakásokban, mint a gyermek nélküli vagy az egy-két gyermekes háztartások. A KSH-felmérés az elemzé­sek során vizsgálta a lakók elé­gedettségét is. A háztartások 25 százaléka elégedetlen lakás­helyzetével, amelynek oka fő­ként nem a korábban megszo­kott lakáshiány, hanem a magas fenntartási költségek, a környe­zettel való elégedetlenség és a lakásnagysággal kapcsolatos ki­fogások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom