Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 2000. FEBR. 29. A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJA (Dózsa György u. 5.) hétfőtől-péntekig, 13-tól 18 óráig polgári szolgálattal kapcso­latos tanácsadást tan. A SZITI EGYESÜLET MAN­DALA KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 1 "tóráig „Újra dolgo­zom", munkaügyi tanácsadás, 14­tól 17 óráig álláskercsó-klub. 15 és 17 óra között jogi és honvédel­mi. 17-tól 19 óráig pályaválasztási és grafológiai tanácsadást tan. ENERGIATAKARÉKOSSÁ­GI TANÁCSADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házáhan (Kí­gyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 órá­'8 A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 16 órától gyerme­kek számára fogvédelmi tanács­adás. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR Csillag téri Fiókkönyvtárában (Kereszttöltés u. 29.) 16 órától a Baráti Kör rendezvénye. Vendég: Blazovich László, a Csongrád me­gyei Levéltár igazgatója, a törté­nelemtudomány doktora. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚR­HÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 16 órá­tól klasszikus, 19-tól jazz. balett oktatás, 20 órától zslrégetó nói torna. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától kismama-foglalkozás, 17 órától „Lelkünk tükre az frás" címmel beszélgetések a grafoló­giáról. Klubvezető: Kovácsné Raf­fai Éva. A BÁLINT SÁNDOR MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 17 órakor Szűcs Édua ka­rikaturista kiállítása nyílik, melyet Kass János Kossuth- és Mun­kácsy-díjas grafikusművész, nyit meg. Megtekinthető: március 26­ig. vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-tól 18 óráig. A LUTHER-HÁZBAN (Oszt­róvszky u. 5.) 18 órakor a Szegedi Finn Klub Kalevala-napi ünnepsé­get (art. Pasi Hannoncn. etnológus Jyvaskylaból tart előadást, mely­nek elme: A Kalevala szerepe a finn nemzeti identitás kialakításá­ban. •A SÍK SÁNDOR PIARISTA EGYETEMI SZAKKOLÉGIUM­BAN (Lcchncr tér 2/a.) 19 órakor: A Vatikán politikája az egykori vasfüggöny mögötti országokban címmel dr. Eördögh István egy­háztörténész. tart clőadfal SOMOGYI-KÖNYVTÁR: Száz éve született Fekete István, a XX. századi magyar irodalom leg­népszerűbb ifjúsági Írója. A kiállí­tás a Somogyi-könyvtár aulájában található. Megtekinthető: március 2-áig. Az 1. emeleten: Fcry Antal grafikusművész emlékkiállítása. A KÉPTÁRBAN (Horváth M. u. 5.) de. 10 órától „Szegedi foto­gráfusok" c(mű kiállítás. Megte­kinthető: március 12-éig, hétfő ki­vételével naponta 10-tól 17 óráig, kedden lO-lől 15 óráig. A MÓRA FERENC MÚZE­UMBAN (Roosevelt lér 1-3) „A természet megőrzött emlékei" „Raktáraink kincseihói I." A Móra Ferenc Múzeum Természettudo­mányi osztályának kiállítása 2000 júniusig. JAZIGOK ROXOLÁ­NOK, ALÁNOK. Szarmaták az Alföldön - régészeti kiállítás. Megtekinthető: március 15-ig. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától Etka-jóga. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. Ili 305., tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig az óvódás gyermekek szülei részé­re ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást tart. HANGFORRÁS ZENEI MŰ­HELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 9 órától két-há­rom éves gyermekek részére óvo­da-előkészítő foglalkozás, 16 órá­tól logopédia. 17 órától ingyenes jogi tanácsadás. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (SZÖG-ART Galéria, Szent­háromság u. 34.) 18 órakor: Uta­zásaim legszebb emlékei Brazília címmel, diavetltéses előadás. Ven­dég: Gimcsiné dr. Dudás Irén ide­genvezető. AZ IDEÁL ÉS EGÉSZSÉG­KLUBBAN (Szcnl Mihály u. 1.) 18 órakor a karaktemumcrológiá­ról (személyiség, sors és névelem­zés) Odry Károlyné tart előadást. A VÍZMŰ-KLUBBAN (Tisza Lajos krt. 88.) rock and roll okta­tás. Vezeli: Kalapos József. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Ár­boc u. 1-3.) ma: 16.30 órától faze­kas szakkör gyermekeknek. Hol­nap: 15 órától himzó, 15 30-tól fa­zekas szakkör felnőtteknek és 16.30-tól kosárfonó szakkör. Jó ideje: kedvence a sportrovat Előfizetőket is gyűjtött Mosonyi Gyuláné „végétől az elejéig'' átolvassa a Délmagyart. (Fotó: Miskolczi Róbert) Mosonyi Gyuláné több mint fél évszázada rendsze­res olvasója a Délmagyar­országnak. Postatisztként még elófizetók gyűjtésével is gyarapította rendszeres olvasóink táborát. A lapot az elsó betűtől az utolsóig átböngészi, különösen a sportrovatot szereti... Régi kedves olvasónk és elő­fizetőnk, a 85 esztendős Moso­nyi Gyuláné részt vett lapunk „Összeáll a kép" című játékán is (sajnos, a sorsolásnál nem ked­vezett neki a szerencse). Nem bánkódott emiatt, hiszen - mint mondta - dolgos életében semmi sem hullott ingyen az ölébe, mindent a munkájával ért el. Fölkerestük az idős hölgyet, s arra kértük, meséljen életéről. Mosonyi Gyuláné úgy fogal­mazott, hogy mindent az élettől tanult. Mindössze néhány napot élt csupán, amikor az első világ­háborúban harcoló édesapját el­tűntnek nyilvánították. Édesany­ját is korán elveszítette: csak ti­zennégy esztendős volt, amikor egészen árván maradt. „Édesanyám úgy mondta, kétféle ember van: jellemes, Keressük régi olvasóinkat! Megható levelet hozott szerkesztőségünkbe a posta. A szép fogalmazásból kiderült, hogy a sorok írója egy nyugdíjas hölgy, a Délmagyarország hűséges olvasója. Mosonyi Gyuláné több mini harminc éve előfizetője, s közel hatvan esztendeje rendszeres olvasója lapunknak. Leveléhez a Délmagyarország egy 1945-ös, megsárgult példányát is mellékelte. Kedves olvasónkat bemutató írásunk, szándékunk szerint, egy sorozat első darabja. Szeretnénk megtalálni azokat az előfizetőinket, olvasóinkat, akik sok-sok éve ragaszkodnak kedvenc lapjukhoz, a szinte már család­tagnak számító Délmagyarországhoz. Várjuk jelentke­zésüket! Címünk: Délmagyarország szerkesztősége, 6720 Szeged, Stefánia 10. Telefonszámunk: 62/ 481-320. vagy jellemtelen, becsületes, vagy becstelen. Az ő nevelése egész életemre szóló tanításként kísért el" - mondta a néni. A hajdani kislány árvaságra jutásá­tól kezdve mindig dolgozott. Először Jánoshalma leggazda­gabb gyümölcskereskedőjének pénztárosa volt: naponta hetven vagon áru ára fordult meg a keze alatt, de soha egyetlen fillér sem hiányzott. S így volt ez később is: 1939-ben került a postára, ahol „az állam millióival" kellett elszámolnia. A munka mellett azért másra is jutott idő: a szép külsejű, jó hangú leány dalárdákban énekelt. A postatiszti tanfolyamot 1942­ben, Szegeden végezte, s fóel­lenőrként, mint az ásotthalmi posta hivatalvezetője ment nyug­díjba (1375 forint havi jövede­lemmel). Három gyermekét - két lányt és egy fiút - 1960-tól egye­dül nevelte föl, becsülettel, isko­láztatva valamennyiüket. Mosonyi Gyuláné emlékezete szerint legalább 1942 óta olvassa rendszeresen a Délmagyarorszá­got. Ásotthalmi postatisztként még előfizetők gyűjtését is vál­lalta: harmincöt új előfizető to­borzásáértjutalmat is kapott. „Itt, a lányoméknál, aranyéie­tem van!" - mosolyog ránk az idős hölgy, ölében a legfrissebb Délmagyarországgal. A lap olva­sását a hátsó oldalakkal kezdi. Alaposan, az elsőtől az utolsó betűig áttanulmányozza a leírta­dat. A sportrovatot sem hagyja ki: különösen a futballt szereti, s fradistának vallja magát. Kide­rült, hogy még a rokoni szálak is a zöld-fehérekhez fűzik: egyik unokatestvére ugyanis nem más, mint a legendás, Albert-féle FTC balszélsője, Fenyvesi Máté dr. „Bár nehéz életem volt, de a jó kedélyem megmaradt" ­mondja búcsúzóul Mosonyi Gyuláné, jó munkát kívánva a Délmagyarország munkatársai­nak. Nyilas Pétor A gyerekek önkifejezése számít Kapós a művészeti oktatás Az álta­lános isko­lák tapasz­t a I a t a , hogy meg­éri művé­szeti okta­tással fog­lalkozni már az alsó tago­zaton is: a szülök ugyanis keresik ezt a fajta okta­tást. Iskoláinkban a tago­zatos formától a magánis­kolai képzésig minden for­mája megtalálható a mű­vészeti foglalkozásoknak. A szegedi általános iskolák zömében az elmúlt tlz év vala­miben nem hozott változást: a rajz-, tánc, zene-, stb. művészeti képzések ugyanúgy megmarad­tak, sőt a különböző szolgáltatá­sokat nyújtó magániskolák meg­jelenésével tovább is fejlődtek. A fejlődést - és a növekvő szü­lői igényt - még maguk az isko­lák is meglepőnek tartják, hi­szen az anyagelvű társadalom­ban szerzett tapasztalatok alap­ján még a művészeti elit sem a biztos megélhetést jelképezi. Hogy a mai szülőknek mégis szükségük van arra, hogy isko­lás gyermeküket a számítástech­nika és az idegen nyelvek mel­lett vizuális kultúrára, énekre, zenére, vagy mozgáskultúrára oktassák, mutatja, hogy 1998­ban, amikor az önkormányzat­nál a pedagógiai programokat engedélyeztetni kellett, a művé­szeti képzések száma rögtön az idegen nyelvek után követke­zett. Vagyis az iskolák szüksé­gesnek látták hozzátenni a peda­gógiai arculatukhoz ezt a kép­zésfajtát is: ehhez különben az akkor bevezetett NAT jó keretet adott, hiszen a művészeti képzés kiválóan lehetett integrálni a legkülönbözőbb tantárgyakhoz. Az egyik ilyen példa a Tarjá­ni III. számú iskola esete, ame­lyik mozgáskultúra programja több más tantárgyhoz is kapcso­lódik, lévén a gyerekek tánctör­ténetet is tanulnak a klasszikus balett, néptánc, történelmi tán­cok, dzsessztánc, stb. mellett. Az iskolában korábban jól mű­ködő sporttagozat volt, a peda­gógiai program megalkotásakor azonban inkább az általános mozgáskultúra mellett döntöt­tek, mondván, hogy az nemcsak a versenysportot űző gyereke­ket, hanem minden tanulót érint. A tarjám iskolában egyébként a negyedikes táncművészeti osz­tálynak a legjobb az átlaga: úgy tűnik, a koordinált mozgást gya­korló gyerekek jobban koncent­rálnak más tárgyak tanulására is... Egy másik jellemző szegedi példa a Gedói Általános Iskoláé. Itt 1983-ban az országban első­ként kezdődött a vizuális művé­szeti nevelés, majd amikor az idevágó pedagógiai program tí­pusát kidolgozták, azt a gedói tapasztalataira alapozták. Az is­kola angol tagozata mellen arra helyezte oktatása hangsúlyát, hogy három ismert képzőmű­vész - Popovics Lőrinc szob­rászművész, Lázárné Berkesz Éva festőművész és Sugár Ibo­lya iparművész - vezetésével a gyerekek már elsőtől igazi él­ményként találkozzanak a vizu­ális művészetekkel. A gedóiban is az a tapasztalat, hogy a szülők igénylik a művészeti oktatást, és fontos számukra a gyermek ké­pességfejlesztése és önkifejezé­se. Azokban a szegedi iskolák­ban is, ahol nincs emelt óraszá­mú művészeti oktatás, igyekez­nek ezt a lehetőséget biztosítani a gyerekek számára. Ebben az intézmények egy része az elmúlt évtizedben alakult művészeti magániskolák segítségével oldja meg, amelyek - például a Ham­mido vagy a Dolcse - már ko­moly szerepet vállalnak a városi oktatásban. Ugyanígy több in­tézményben kihelyezett tagozata van a Király-König Péter Zene­iskolának, amely tanórán kfvül lényegében azt a lehetőséget biztosítja a gyerekeknek, amit saját növendékeinek (ének-nép­tánc tagozat elsőtől a Rókusi 1. számú Általános Iskolában van). A zeneiskola partnere a Fel­sővárosi Általános Iskola is, ahol viszont az úgynevezett komplex művészeti nevelés fo­lyik. Ennek lényege, hogy a drá­majátékot, zenét, táncot és vizu­ális nevelést magába foglaló program elsőtől folyik. Az ala­pozó szakaszában kiderül, hogy a gyerekek melyik területen a legtehetségesebbek, és a későb­bi. harmadik osztálytól kezdődő szakaszban ott tanulhatnak to­vább. Panok József miről írt a DM? 75 éve A Szeged jegyirodája Március elsején leküzd­ve a reformjaink sima megvalósítása elé tornyo­sult valamennyi akadályt megnyitja a Szeged a Du­gonics tér 11. számú Mül­ler-házban jegyirodáját. Ugyanide költözteti át re­mélhetőleg csak ideigle­nesen kiadóhivatalát és itt fogja megnyitni március tizenötödikén vagy április elsején kölcsönkönyvtárát is. A jegyiroda, mint is­meretes árusítani fog szín­ház, hangverseny és sport­jegyeket. A jegyiroda igyekezni fog mindenki igényét előzékenyen ki­elégíteni s ennek érdeké­ben elfogad jegyrendelést telefonon is. (1925) 50 éve A textilkombinát A kombinátban végig­követhetjük a fehér gyap­jú útját a hatalmas bálák­tól az orsóra felcsavart fonalig. Parkettás, neon­fénnyel megvilágított mo­dern géptermekben halkan duruzsoló gépeken dol­goznak, a gépen cirill be­tűk. Szovjet gép, a hatal­mas Szovjetunió segítsé­gének egyik egyik jele. A munkások arca örömtől sugárzó, ezeken a gépe­ken boldogan dolgoznak. A messzi Szovjetunióból érkezett gépek a technika legmodernebb vívmányai, gondos szovjet kezek cso­magolták a hosszú útra, s itt Szegeden féltő kezek emelték ki a az alkatrésze­ket a ládákból. (1950) 25 éve A nyárra készülődnek Idegenforgalmi szerve­ink és a külföldi társasuta­zási irodák javarészben már megkötötték megál­lapodásaikat az idei balato­ni szezonra. A Siótúr nya­ralóházait máris hetven százalékban kibérelték. A déli parti kempingeknek mintegy felét táblázták be előre többségében külföl­di érdeklődők. A csehsz­lovák munkások közül so­kezren szervezett üdülte­tési formában, kéthetes váltással veszik igénybe a megjelölt balatoni kem­pingeket. Külföldről a legnagyobb számban az NDK-ból, Csehszlovákiá­ból az NSZK-ból, Leny­gelországból és Hollandi­ából érdeklődnek a balato­ni nyaralási lehetőségek iránt. (1975) napló MA • A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt szegedi irodájában (Teleki u. 3.) dr. Kopasz Rudolf ügyvéd 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. DOBÓ JÁNOS, a 21-es választókerület (Északi vá­rosrész) képviselője fogadó­órát tart 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Pető­fitelep) képviselője fogadóó­rát tart 17 órától a Balatoni utcai Általános Iskolában. HOLNAP DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az MSZOSZ tagjai részére (a tagságot hitelt ér­demlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvilágosí­tást munkaviszonyban lévők, pályakezdők, valamint nyug­díjasok részére. DR. BARTHA LÁSZLÓ polgármester fogadóórát tart 15 órától az ügyfélszolgála­ton (Széchenyi tér 11. föld­szint). SzabáI az szabál! Kocsmát nyitni manapság nem egyszerű feladat. Fő­leg akkor nem, ha valaki - ilyen élhetetlen emberek is vannak - kulturált kávézót akar nyitni, amely kiállítá­soknak, felolvasóesteknek, performance-oknak és kon­certeknek adna otthont. Tetszik, nem tetszik, a művésze­ti estek közben igenis jólesik meginni egy pohár sört, bort, egyebet. Azonban erre az új kávézóban nem lesz lehetőségünk. Ugyanis a kocsmárosnak a hivatal elma­gyarázta, hogy nem árulhat szeszes italt, mert a Toldi utcai óvoda túl közel van a kávézóhoz. Templom, óvoda és szociális intézmény közelébe márpedig nem kell ital­mérés - mondja nagy okosan a törvény. Azt persze az elvont szabály nem nézi, hogy esetünkben az óvodával átellenben egy egyetemi klub működik, s alig ötven mé­terre, az utca végi pincehelyiségben is szeszt mérnek. A törvény ugyanis csak az újonnan nyíló helyiségekre vo­natkozik, s a régebben kiadott engedélyt emiatt vissza­venni nem lehet. A hivatal döntése ellen pedig nincs apelláta. Hisz, szabál, az szabál - legyen az bármilyen ostoba is. Sarnyai Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom