Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

HÉTFŐ, 2000. FEBR. 21. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Gazdátlanul? Az egykori vasúti híd szegedi hídfőjénél álló épületet széthordják, igen gyanús alakok - figyelmezteti az „illetékest" Balogh Zoltán. Áram. A József Attila sugárút 7. szám előtt álló, utcai lámpát tartó oszlop kapcsolószekrénye tárvanyitva - figyelmezteti az áramütés veszélyre a járókelőket és a szerelőket Pné. Másik olvasónk, Sz. I.né gondja az, hogy a havi 22-23 ezer forintos nyugdíjból élőkre is kiteijesztette az áram és a gázszolgáltató cég a becsült számla rendszerét, aminek következtében a szokásosnál sokkal nagyobb összegeket kell a fogyasztónak megelőlegeznie. Ez egyrészt nem ösztönöz takarékosságra, másrészt a cégek az elbocsátott óraleolvasók helyett a lakosságot dolgoztatják, harmadrészt a túlszámlázás miatt olcsó hitelhez jutnak - így Sz.-né. A Démász Rt. új számlázási rendje az ügyfelek többségének kényelmét szolgálja - állítja Plavecz Ildikó PR csoportvezető. Azoknak, akiknek elszámoló számlája jelentós mértékben eltér részszámláitól, az ügyfélszolgálati irodán segítenek, hogy adatait a megváltozott villamos energia fogyasztásához igazítsák. Távhő. Öt hónapon belül miért emelik ismét a távfűtés díját? - kérdezte, a 312605-ös számú telefonvonal tulajdonosa, továbbá Putics Miklósné (461-714) és Gazdag László (30/93-82-272). Az új szolgáltató, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. is kénytelen az infláció egy részének ellensúlyozására korrigálni díjait, de ez a 6,45%os emelés egyrészt (2,55%kal) alacsonyabb, mint amit szerződése szerint megléphetne, másrész még így is a Szetáv 1998 elején alkalmazott díjai alatt marad - válaszolt a kérdésre Bénák László ügyvezető. Csekk. Az önkormányzati lakásokat megvásárló egykori bérlők már második hónapja, hogy nem kapják meg a havi törlesztő részlet befizetésre alkalmas csekkeket, s attól tartanak, hogy a polgármesteri hivatal késlekedése miatt a vétlen lakókat büntetik - „csörgött" Dobóné. Cián. A Tisza kollektív gyászolása nem „színtiszta politika", mint ahogy a hét kérdésre válaszoló véli, hanem őszinte együttérzés mondott véleményt D. I., aki szerint sokan a saját „átpolitizált" gondolkodásmódjukat vetítik ki, mintha az lenne a „közvélemény". Helytelen a románok provokálása, tárgyalni kell - ez Veszelka János álláspontja. A környezetvédelmi minisztert bíráló ellenzéknek a szószaporítás helyett segítenie kellene - véli Takács János (460-560) -: döglött halat pakolni, vagy a képviselői tiszteteldíja egy részét felajánlani - a Tisza megmentése érdekében. Autópálya. Az országgyűlési képviselőknek azért is lobbizniuk kellene, hogy ne az M5-ÖS legyen az egyetlen olyan autópálya, amelynek használatáért horribilis összeget kell fizetniük az autósoknak - mondta Békési Zoltán. Belvíz. A Cserőke dűlőben élőket is elöntötte a belvíz - panaszkodott M. L-né (485-138). Traviata-felújítás a nagyszínházban Garantált élvezet Hogy izg a I m a s, formabontó, eredeti előadás lenne Bor József Traviata-rendezése, már a bemutató idején sem gondolta róla senki. Most, amikor majd' egy évtized múltán kissé átigazítva felújították, nem vártak tőle csodát, legfeljebb azt, hogy megbízható keretet ad az operának. A péntek esti premieren kiderült, a közönség már ennyivel is beéri. Nem tudom, mikor volt legutóbb operaelőadáson ilyen zsúfolt ház a Szegedi Nemzeti Színházban, úgy tűnik, a felfedezésre váró új produkciók sem képesek annyira felcsigázni a zenebarátok érdeklődését, mint egy régen látott, jól ismert darab újbóli műsorra tűzése. Persze a Traviata az egyik legnépszerűbb opera, teli ragyogó slágerrel, nem lenne szabad ilyen hosszú ideig hiányoznia a repertoárról. Ha sikerül megfelelő címszereplőt találni, elfogadható a két Germont, jó a zenekar, szépek a ruhák, akkor garantált az élvezet. Varga Mátyás klasszikus, festményszerű, realisztikus színpadképe jól felidézi a történet helyszíneit, nem tartogat meglepetéseket, nem akar főszereplővé válni, egyszerűen keretet ad a játékhoz. Hasonlóképp Vágvölgyi Ilona ma is elegánsnak ható jelmezei. Színházi csőd idején több milliós, nehezen összerakható fémmonstrumok helyett vállalható kompromisszum lenne elővenni az ilyen bevált, régi díszleteket, jelmezeket. Oberfrank Péter zeneigazgató érdeme, hogy a Violettát alakító Bazsinlca Zsuzsannát immár a harmadik szerepben láthatja a szegedi publikum. A jeles szoprán énektechnikája szinte makulátlan, a nagy német operaházak produkcióiban csiszolódott színészi játéka pszichorealisztikusan pontos. Violetta szerepét imponáló profizmussal építette fel, Bazsinka Zsuzsanna Violetta szerepében, az I. felvonásban. (Fotó: Karnok Csaba) a szólamot ezernyi színnel, finom árnyalatokkal, csodálatos pianissimókkal, kivételes muzikalitással énekelte, azt is feledtetni tudta, hogy nem ideális Traviata-alkat. A II. felvonásban az öreg Germonttal közös duettet sikerült drámai izzásává tennie, és a végén szívszorító volt az „Addio, del passato". Az Alfredo szerepében bemutatkozó operaházi vendégművész, Daróczi Tamás a mai magyar tenorista gárda élvonalába tartozik, nála sokkal jobbat nem nagyon találtak volna a rendelkezésre álló választékból. Fess megjelenésével, színészi játékával illúziót tud kelteni, könnyed olaszos tenoija is illik a szólamhoz, ám éneklése valamiért mégis gyakran bizonytalankodó, nem elég átütő, nem képes kellóképp felforrósodni, nincs benne őszinte hevület. Az aktív szegedi énekes társadalom doyenjére, Gyimesi Kálmánra bízták az öreg Germont szerepét. A kiváló baritonista egy olyan korszak reprezentánsa, amikor még hangnagybirtokosok voltak az operisták, s a vezető énekesek személyisége nagyobb súllyal esett latba, mint a rendező elképzelése. Gyimesi Kálmán „operás" játékmódja, színpadias gesztusai lehet, hogy nem a legkorszerűbb zenés színjátszást idézik, de így is rögtön sikerült megteremtenie a jellegzetes figurát. Bár hallható volt, hogy a légzésre már erősebben kell koncentrálnia, mint fénykorában, szépen frazírozva, klasszikus értelmezésben, hatalmas sikert aratva adta eló a slágeráriát („Di Provenza il mar, il suol...") A további szereplók közül Tóth Judit dekoratív Flórája, Gábor Géza megfontolt Grenvil doktora, Suvada Aranka odaadó Anninája tűnt ki. A felkészült kórus látható élvezettel énekelt, követte a dirigáló Molnár László diktálta lendületes tempót. A színház zenekara néhány parányi gikszertől eltekintve oldottan, stílusosan muzsikált. Jól érvényesült Molnár László talán legnagyobb karmesteri erénye: hogy igazi csapatmunkának tartja az operajátszást, azaz legmesszebbmenőkig követi, segíti, kfséri az énekeseket, ám mindezt úgy teszi, hogy közben határozott saját elképzelése van a zenei szövet megformálásáról, amit (gy is képes érvényre juttatni. A produkció leporolására vállalkozó Toronykőy Attila láthatóan igyekezett friss színeket keverni az előadásba. Lehet, hogy csal az emlékezetem, de annak idején mintha az utolsó felvonás, Violetta agóniája nem lett volna ennyire naturalisztikus. Hollós! Zsolt Brekeke! Fejem félrebillen, szájam eltátom, nyálam csurgatom. így alszom a vonaton. Álmomban divatbemutatón Ülök az első sorban, jegyzetelem, milyen lesz a tavaszi párizsi divat. Skicceket is készítek a kollekcióról, mintha értenék hozzá. A kifutón megjelenik egy ismerős arc, Naomi Campbellé. Hozzám lép, nyálam csak csorog, csorog, megrázza a vállam: - Hóvirágot tessék! Fiatalember, hóvirágot tessék! Hangja egyre rekedtebb, öregesebb, a parfümje sem a legújabb Givenchy, viszont veres hagymát reggelizett. Kinyitom a szemem. Anyóka áll előttem, kezében kis kosár virág. Félek, hatalmában áll varangyos békává, kőszoborrá vagy vasúti kalauzzá változtatni, ha nem szólítom öreganyámnak, és nem veszek tőle hóvirágot. Kockáztatok. - Nem kérek - törlöm meg nyálas államat, majd mérgesen ráförmedek. - Brekk! Tóth-Sxenesi Attila Részbeni kárpótlás Budapest (MTI) A MÁV Rt. átvállalja a februári vasutassztrájk idején havi jeggyel rendelkező utazók többletköltségeinek egy részét, annak ellenére, hogy semmilyen ilyen jellegű kötelezettsége nincsen - közölte a Mávinform. Ennek feltétele, hogy az utasnak bizonyítania kell: más tömegközlekedési vállalat helyközi szolgáltatását vette igénybe a sztrájk idején. A vasúttársaság arra kéri az érintetteket, hogy a pénztárosoknak mutassák be a sztrájk időszakában érvényes vasúti havi jegyüket, és adják le a más tömegközlekedési vállalatnál február 1-14. között utazásra felhasznált menetjegyeiket. ^^^ Kedves olvasóink! Közérdekű problé^H^^L máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat I | Újszászi Ilonával oszthatták meg. Ezen a 7 héten Lévay Gizella, ügyeletes újságíró J1 ^ ^ munkatársunk várja hívásaikat munka.WÉ0r ÍM nap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 ^^•Y / M ÍS 15 Óra között 8 06-20-9432-663-as rá|EK9H\ ' §SL diótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat ^^ kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Dr. Benedek Györgyöt, az Élettani Intézet vezetőjét választotta tudományos rektorhelyettesnek Mészáros Rezső rektor és az egyetemi tanács. A szegedi felsőoktatási integráció kezdeteinél „összeesküvőként" közreműködő professzor úgy gondolja, nem lesz nehéz dolga, hiszen a tudományt nem kell felülről irányítani. - Professzor úr az egyetlen a Szegedi Tudományegyetem nemrég megválasztott rektorhelyettesei között, aki nem felsővezetői „székből" került ebbe a tisztségbe. Hogyan történt? - A rektor úr nagyon ésszerűen úgy döntött, hogy az oktatási ügyek rektorhelyettesét a JATE adja. Hallgatói rektorhelyettesi tisztség a SZOTE-n nem volt, így természetesen adódott, hogy erre a posztra a JGYTF-ről; a tudományos rektorhelyettesi Benedek György, az „összeesküvő" rektorhelyettes „A tudományt maguktál csinálják az emberek" tisztségre pedig az orvosegyetemről válasszon munkatársat az egyetem vezetője. A SZOTE volt rektora az orvosi centrum vezetője, így automatikusan általános rektorhelyettes lett. Az orvosegyetem nagydoktorai közül nekem van vezetői gyakorlatom, és talán az sem volt mellékes, hogy kezdettói fogva benne voltam a két egyetemet egymáshoz közelíteni szándékozó, akkor még összeesküvőknek számító baráti körben. Bizonyára az is mellettem szólt, hogy szegedi születésű vagyok, 55 éve itt élek, itt jártam iskolába, fociztam, turuloztam, vívtam, és mindenkit ismerek. - Néhányan, amikor hasonló pozícióba kerülnek, azt mondják, nem gratulálni kell nekik, hanem részvétet nyilvánítani. Ön is így érzi? - Nem hiszem, hogy ez feladat annyira szörnyű lenne. A tudományt ugyanis nem kell felülről irányítani, Dr. Benedek György: A garázsboltoktól nem számíthatunk kutatási megrendelésekre. (Fotó: Karnok Csaba) sőt, még ösztönözni sem. Úgy is mondhatnám: a tudományt maguktól csinálják az emberek. Nem feltétlenül csak a tudásvágy miatt, ahogy mondani szokták, inkább a dicsvágy, a féltékenység, a szerelem, a hiúság hajt egyeseket. A tudományos rektorhelyettesnek inkább a tudományos képzésben és az egyetem tudományos kapcsolatainak építésében lesz szerepe. - Beszéljünk az elsőről. Milyen teendők vannak a doktori képzésben? - A két egyetem doktori iskolái jól működnek, de teljesen eltérő adminisztrációval és nagyon különböző kritériumok alapján. Van, ahol könnyű doktori fokozatot szerezni, máshol sokkal nehezebb. Ezeknek az összefésülése, nivellálása az egyik legfontosabb feladat. Jó lenne, ha minél több közös doktori program indulna - ilyenekre már most is van példa -, és ebbe bekapcsolódnának a főiskolai karok is oly módon, hogy az ott egyetemi végzettséggel dolgozók PhD-t szerezhetnek. - Mindkét főiskola főigazgatójának vezetői elképzeléseiben szerepelt, hogy növelni kell az intézményük tudományos teljesítményét. Az egyetemek és főiskolák között e téren meglévő különbség egyébként is a feszültségek, félelmek egyik forrása. Mit gondol erről? - Megértem a főigazgatókat, hogy javítani szeretnék az intézményük tudományos teljesítményét, de nem hiszem, hogy az integráció akár e téren is hátrányos lenne a főiskolákra nézve. Az egyetemen dolgozók tudományos teljesítménye biztosan jobb, a főiskolákon viszont jóval több az ipari, alkalmazott kutatás, ami komoly előny. Abból a lehetőségből, hogy közösen lehet használni a kutatóhelyek szellemi és anyagi kapacitását, mindenki nyerhet. - Az integráció egyik motorja az volt, hogy együttes erővel jobban lehet pályázni és többet lehet nyerni Hogyan szerveződik meg a közös pályázati tevékenység? - Létrehozunk egy közös pályázati irodát, ahol professzionális személyzet napi nyolc órában pályázatokkal foglalkozik majd - figyelik a lehetőségeket és végzik az adminisztrációt. Emellett létrehozunk egy egyetemi bizottságot, amely a pályázati tevékenységben leggyakorlottabb kutatókból áll. Ők mondják majd meg, milyen pályázati lehetőséggel kiknek, milyen kooperációban érdemes a leginkább foglalkozniuk. Ez a testület lesz a felelős az egyetemi szintű, nagy pályázatokért is. - Az egyetemektől azt várják, hogy a kutatásaik jobban kapcsolódjanak a gazdasági szféra, a vállalatok igényeihez. Jogosnak tartja ezt az elvárást? Hogyan lehet segíteni a közeledést? - Nem kibúvóként mondom, de azt hiszem, először a magyar gazdaságnak kellene magára találnia. Jelenleg a multinacionális vállalatok urallják a terepet, az ide telepített leányvállalatokat pedig egyáltalán nem érdekli a hazai kutatás-fejlesztés. Ugyancsak nem számíthatunk megrendelésekre a garázsboltoktól és műhelyektől sem. Abban a pillanatban, hogy kialakul egy reális gazdasági szerkezet, kialakul majd a kapcsolat is a kutatóhelyekkel a kereslet oldaláról. A magunk részéről mi mindent megteszünk, de nem hiszem, hogy az elkövetkező három évben jelentős előrelépésre számíthatunk ezen a téren. Kaczar Gabriella