Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-21 / 43. szám

6 A HELYZET HÉTFŐ, 2000. FÉBR. 21. A pubok kultúrája Kopott hajópadló, fol­tos, antikolt fal, avítt, ba­rátságos bútorok. Külsó szemlélő számára a pub legfőbb ismertetőjegyei. De kár lenne azt hinni, hogy mindössze ennyi kell egy igazi pubhoz. Cseh János és Petrovics Rudolf a Tisza Lajos körúti Sörpatikát szabta át, és egy jellegtelen kocsmából csinált hangulatos pubot. A két is­mert vendéglátós az ír ha­gyományok nagy tisztelője: mint mondják, nem elsősor­ban szórakozóhelyet, inkább a lassanként elfeledett közös­ségi élet színhelyét szerették volna létrehozni. Ehhez per­sze nem elég a jellegtelen bútorokat kicserélni, s a pad­lásról lehozni az évtizede el­felejtett bőrfoteleket. Kevés, ha csak a falak élei gömbö­lyödnek: olyan hangulatot kell teremteni, amelyben el­tűnnek a határok a korábban oly' divatos boxok között, s a vendégek egymásra is fi­gyelhetnek. „A pub nem egyszerű ivó" - véli Cseh János. „Inkább a második otthonhoz hasonlí­tanám. Olyan hely, ahová nemcsak ünnepnapokon tér­nek be az emberek, Európa egyre több országában. Mert a pubok kultúrája átkelt a csatomán, és hődlt világszer­te. Nem a hangos mulatozás helye az ír hagyományokban gyökerező pub, sokkal in­kább a társadalmi élet szín­helye, ahová akár családostól is lehet járni egy kis esti be­szélgetésre, szemben a ha­gyományos kocsmákkal. Rá­adásul a pub elmossa a társa­dalmi különbségeket. Az egyetemi tanár és a diák, a főnök és a beosztott itt vala­hogy mindig egy asztal mellé ül. Talán éppen a családias hangulatnak köszönhetően" - véli Cseh János. K. B. Metszenek a „tavaszban" SMS-huneutság Az SMS, a rövidüzenet szolgáltatás korát éljük. Aki nem tud ilyen huncut­ságot küldeni és fogadni, azt - legalábbis ha a rek­lámokat figyeljük - már nem is veszik emberszám­ba. Én, hál' istennek, kompatibilis vagyok ezzel. Kaptam is a múltkor egyet. így szólt: „Kérlek, válaszolj!" S volt mellette egy általam nem ismert te­lefonszám. Engedelmesen hívom is, kellemes tenor férfihang jelentkezik. Mondom, hogy kaptam egy rövid üzenetet a tele­fonjáról. Szinte látom az elkerekedő szemeket, hogy ő ugyan nem. Nem is tud­ja, hogyan kell. A szám azonban stimmel, ő küld­te, csak most letagadja. Vagy a lánya. Csak mellé­tárcsázott. De küldhette a felesége is. A szeretőjének, biztosan. Nem akarja, hogy szakítsanak. Sze­gény, már könyörög. Mi­csoda dráma! Ügyeljünk, nagyon ügyeljünk, mert a rövid üzenetek - max. 256 ka­rakter - itt röpködnek az éterben, s ki tudja, hol áll­nak meg... Sarnyai Tibor Magazinműsor a vtv-ben A rúzsai Tanács Dezső is igyekszik kihasználni a kellemes időt a kerti munkára. (Fotó: Gyenes Kálmán) A februári tavasz kicsa­logatta a földre, a kertekbe az embereket. A rúzsai ta­nyán élő Tanács Dezső is igyekezett kihasználni az alkalmat, hogy melengető napsütésben almafáit meg­metssze. A közel negyven éve telepített jonatán ma is meghálálja a gondozást. A legnagyobb bánata a gazdá­nak az, hogy a permetsze­rek árát ugyancsak megké­rik. így aztán alig lehet „ki­venni" a gyümölcsből, zöldségből azt, amit bele fektetnek. Mindjárt köny­nyebben megy a munka, ha van segítség, mutatott szor­goskodó lányára. Bezzeg ilyenkor nem jönnek az al­matolvajok, pedig segíthet­nének - mondta tréfásan Tanács Dezső. Munkatársunktál Hétfőn este negyed nyolc­kor harmadik adásával jelent­kezik a Szegedi Városi Tele­vízión a Jó estét, Szeged! A magazinműsorban Hódi La­jos, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója elmondja, hogy miért jó egy temetkezési vállalatnak, ha megkapja az ISO 9002-es minősítést, szó lesz egy gyermekeknek szer­vezett vetélkedőről és a stúdió vendége lesz Szalma Tamás színművész. A vtv operatőré­nek, Szögi Lackónak játék­filmje ezúttal egy flipper éle­téről szól, elme ,Játék film". Az adás része lesz 19.40-től az Aréna cfmű sportmagazin, nyolc órakor pedig ezúttal élő­ben folyik majd az oknyomo­zás. Balogh Zoltán, Szeged rendőrkapitánya a legfrissebb leleplezésekről ad számot és elmondja, miért javul a kapi­tányság felderítési mutatója. A műsorban lesz játék is, az adás alatt hívható telefonszámok: 493-693 és 424-647. Milliók - turizmusra Budapest (MTI) A belföldi idegenforgal­mon belül az ifjúsági turizmus támogatására az idén a Gaz­dasági Minisztérium az Ifjúsá­gi és Sportminisztériummal közösen mintegy 410 millió forint pályázati keretösszeget fordít - közölte Kraft Péter, a GM turisztikai helyettes ál­lamtitkára a VIII. Nemzetközi Ifjúsági Szálloda Börzén tar­tott szombati előadásában, Budapesten. Kraft Péter a ta­valyi év eredményeiről szólva kiemelte: amíg Magyarország nemzetközi turisztikai árbevé­tele az 1998-as évhez hason­lóan ismét 3,4 milliárd dollár körül alakult, addig a belföldi idegenforgalomból származó szállásdíjak árbevételei 29 százalékkal, 15,1 milliárd fo­rintra nőttek. A belföldi turiz­mus további élénkítését a kor­mányzat az ifjúsági idegenfor­galom fellendítésével párhu­zamosan kívánja végrehajtani. A helyettes államtitkár me­gemlítette, hogy a turisztikai árbevételek mostantól jobban mutatják a turizmus gazdaság­ban betöltött szerepét. A beruházók elkerülik Szegedet Ipari park: bőven van benne hely SiOT w (ím PrFv" IlKHBPq Ön ismeri már ezt a megoldást? A mostantól 2000. július 30-ig hitelt felvevő magánszemélyeknek a BA/CA a kezelési költség felét elengedi. További információkért érdeklőd|ön fiókjainkban, vagy hívja aQ06 - •40-50-60-70 es telefonszámot helyi tarifával 6721 Szeged, Kossuth L sgt. 18-20. • www.baca.hu BA/CA Folyószámla Hitel Vásárláskor felmerülő váratlan kiadásaira azonnali megoldást kínál Önnek. BA/CA Komfort Hitelek Rövid ésA/agy középtávú elképzeléseit, kisebb beruházásait könnyebben megvalósíthatja ezekkel a hitelekkel, melyeket tetszőleges célra felhasználhat. BA/CA Extra Hitelek Lakásproblémái megoldására nyújtanak segítséget, amelyekkel ön lakóingatlant vásárolhat, építhet vagy felújíthat. Banl^Yustria Creditanstalt Szege­den egy ipari park működik, neve Első Szegedi Ipari Park Kft. Az ön­kormányzat, a KÉSZ Kft. és a Duna-Tisza Rt. tulajdoná­ban lévő, beruházókat vá­ró 1 2 hektáron jelenleg mindössze három vállalko­zás élvezi az előnyöket. A park ügyvezetője arrál számolt be, folyamatosan tárgyalnak, keresik a part­nereket, am imwkJIikjIxj. Az ipari park cím (és annak kiírása) 1996 óta létezik. Azóta Csongrád megyében hat címet adtak ki, Kisteleket leszámítva az összes város kiérdemelte a le­hetőséget. Szeged egyetlen ipari parkját Első Szegedi Ipari Park Kft. néven 1998-ban érte a meg­tiszteltetés. Még abban az évben három, a bútoriparban és a fes­tékgyártásban érdekelt vállalko­zás települt a parkba és foglalta el az alapterület egynegyedét, számuk azonban sajnos azóta sem bővült. - Elsősorban külföldön ke­ressük az érdeklődőket - mond­ja Mészáros Attila a kft. ügyve­zető igazgatója. - Ám hiába ta­pasztalunk időről időre élénk ér­deklődést, a helyzet nem javul, konkrét vevő, beköltöző nem je­lentkezik. Nagyon sok energiát szántuk rá eddig a marketingre. - Ön szerint mi az oka an­nak, hogy nem települnek be cégek az ipari parkba? - Sajnos, a vállalkozók szá­mára ma már szinte semmit sem jelent, hogy meglévő ipari park­ra hivatkozunk, mivel másutt is van ilyen. Vagyis: bárhol talál­nak megfelelő infrastruktúrát. Ráadásul változatlanul nem vonzó a térség, a befektetők még mindig nem dolgozták föl a délszláv háborút, valamint hiá­nyolják az autósztrádát. - Az adókedvezmények sem teszik vonzóvá a beköltö­zést? - Adókedvezmények más városokban is léteznek. Az inf­rastruktúra pedig inkább a kör­nyékbeli befektetők esetében számít. Gyakran azt tapaszta­lom, hogy a jelentkezők sokall­ják az árat - ez 3 ezer forint négyzetméterenként - és in­kább öt kilométerrel kijjebb vesznek telket. A szegedi ipari park 12 hek­táron fekszik a Baumax áruház mögött (tovább bővíthető, mi­vel 70 hektár önkormányzati te­riilet fekszik körülötte). Aki be szeretne költözni a parkba, az megveheti a területet, de bérel­heti is. A finanszírozási háttér adott az egyik tulajdonos, a Du­na-Tisza Befektetési Rt. szemé­lyében. Szegeden a befektetőt kétfé­le kedvezmény várja. Az a vál­lalkozás, amelyik már rendel­kezett egy szegedi telephellyel, mégis az ipari parkba szeretne költözni, öt éven keresztül 20 százalékos adókedvezménnyel élhet. Az új, „kívülről" jött be­ruházó pedig öt évig nem fizet helyi iparűzési adót. (Akik már kerítésen belül vannak, egy ko­rábbi helyiadó rendelet értelmé­ben három évig 80, további két évig 50 százalékos kedvez­ményben részesülnek.) A parkban eddig két hektá­ron építették ki az alapvető inf­rastruktúrát, a megmaradt terü­leten az év folyamán szeretnék befejezni a munkát. Mint halla­ni, ez az infrastruktúra-fejlesz­tés is kétélű dolog. Erre a célra különböző pályázatokon (GM, FVM, helyi területfejlesztési ta­nácsok) lehet pénzt szerezni, ám a források csak az alapok megteremtésére elegendőek. Egy japán cég például, amelyik érdeklődést tanúsított Szeged iránt, elment, amikor megtudta, milyen szintű az infrastruktúra. Hallani olyan székesfehérvári példáról is, amikor egy külföldi cég beköltözött ugyan az ipari parkba, ám utána benyújtotta a számlát és a városon követelte a közműveket. Szegeden 1999-ben is adtak be pályázatokat ipari park cim elnyerésére - sikertelenül. Mel­lesleg egész Csongrád megyé­ből nem nyert senki. A város­ban a Délépítő Kft. a volt ház­gyári területtel, a Vertikál Kft. pedig Kálvária Ipari Park cí­men a volt textilművek ingatla­negyüttessel pályázott. Mint ahogy azt Volford Lászlótól, a Kálvária Ipari Park anyagát elkészítő Step-96 Mar­keting Iroda vezetőjétől meg­tudtuk, a beérkezett 70 munka fele kiesett a rostán. - Ennek az volt az oka ­magyarázza Volford -, hogy ál­landó vita van akörül: kevés vagy sok ipari park legyen-e az országban. Pozitívum, hogy ez­zel a címmel párhuzamosan a Kálvária terveivel inkubátorház pályázaton is indulhattunk, azt viszont megnyertük. - Mi a különbség az ipari park és az inkubátorház kö­zött? - Nagyon leegyszerűsítve az, hogy az ipari parkba ipari üzemek, nagyobb vállalkozá­sok, multinacionális cégek tele­pülnek és termelő beruházáso­kat hoznak létre. Az inkubátor­ház a kicsiké, a három évnél fi­atalabb vállalkozásoké, ame­lyek számára kerítésen belül komplex szolgáltatást nyújta­nak. Az országban jelenleg 112 ipari parkot tartanak számon, amelyek 6-700 vállalkozást en­gedtek be a kapun. Idén márci­usban írnak ki újabb pályázat. Egy másik kitörési irány lehet­ne - hangzott el a múlt hét vé­gén Tiszaújvároson megrende­zett ipari park konferencián -, ha egy térség ipari parkjai összefognának és közös aján­lattal jelennének meg a piacon. Fokot* Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom