Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-21 / 43. szám
6 A HELYZET HÉTFŐ, 2000. FÉBR. 21. A pubok kultúrája Kopott hajópadló, foltos, antikolt fal, avítt, barátságos bútorok. Külsó szemlélő számára a pub legfőbb ismertetőjegyei. De kár lenne azt hinni, hogy mindössze ennyi kell egy igazi pubhoz. Cseh János és Petrovics Rudolf a Tisza Lajos körúti Sörpatikát szabta át, és egy jellegtelen kocsmából csinált hangulatos pubot. A két ismert vendéglátós az ír hagyományok nagy tisztelője: mint mondják, nem elsősorban szórakozóhelyet, inkább a lassanként elfeledett közösségi élet színhelyét szerették volna létrehozni. Ehhez persze nem elég a jellegtelen bútorokat kicserélni, s a padlásról lehozni az évtizede elfelejtett bőrfoteleket. Kevés, ha csak a falak élei gömbölyödnek: olyan hangulatot kell teremteni, amelyben eltűnnek a határok a korábban oly' divatos boxok között, s a vendégek egymásra is figyelhetnek. „A pub nem egyszerű ivó" - véli Cseh János. „Inkább a második otthonhoz hasonlítanám. Olyan hely, ahová nemcsak ünnepnapokon térnek be az emberek, Európa egyre több országában. Mert a pubok kultúrája átkelt a csatomán, és hődlt világszerte. Nem a hangos mulatozás helye az ír hagyományokban gyökerező pub, sokkal inkább a társadalmi élet színhelye, ahová akár családostól is lehet járni egy kis esti beszélgetésre, szemben a hagyományos kocsmákkal. Ráadásul a pub elmossa a társadalmi különbségeket. Az egyetemi tanár és a diák, a főnök és a beosztott itt valahogy mindig egy asztal mellé ül. Talán éppen a családias hangulatnak köszönhetően" - véli Cseh János. K. B. Metszenek a „tavaszban" SMS-huneutság Az SMS, a rövidüzenet szolgáltatás korát éljük. Aki nem tud ilyen huncutságot küldeni és fogadni, azt - legalábbis ha a reklámokat figyeljük - már nem is veszik emberszámba. Én, hál' istennek, kompatibilis vagyok ezzel. Kaptam is a múltkor egyet. így szólt: „Kérlek, válaszolj!" S volt mellette egy általam nem ismert telefonszám. Engedelmesen hívom is, kellemes tenor férfihang jelentkezik. Mondom, hogy kaptam egy rövid üzenetet a telefonjáról. Szinte látom az elkerekedő szemeket, hogy ő ugyan nem. Nem is tudja, hogyan kell. A szám azonban stimmel, ő küldte, csak most letagadja. Vagy a lánya. Csak mellétárcsázott. De küldhette a felesége is. A szeretőjének, biztosan. Nem akarja, hogy szakítsanak. Szegény, már könyörög. Micsoda dráma! Ügyeljünk, nagyon ügyeljünk, mert a rövid üzenetek - max. 256 karakter - itt röpködnek az éterben, s ki tudja, hol állnak meg... Sarnyai Tibor Magazinműsor a vtv-ben A rúzsai Tanács Dezső is igyekszik kihasználni a kellemes időt a kerti munkára. (Fotó: Gyenes Kálmán) A februári tavasz kicsalogatta a földre, a kertekbe az embereket. A rúzsai tanyán élő Tanács Dezső is igyekezett kihasználni az alkalmat, hogy melengető napsütésben almafáit megmetssze. A közel negyven éve telepített jonatán ma is meghálálja a gondozást. A legnagyobb bánata a gazdának az, hogy a permetszerek árát ugyancsak megkérik. így aztán alig lehet „kivenni" a gyümölcsből, zöldségből azt, amit bele fektetnek. Mindjárt könynyebben megy a munka, ha van segítség, mutatott szorgoskodó lányára. Bezzeg ilyenkor nem jönnek az almatolvajok, pedig segíthetnének - mondta tréfásan Tanács Dezső. Munkatársunktál Hétfőn este negyed nyolckor harmadik adásával jelentkezik a Szegedi Városi Televízión a Jó estét, Szeged! A magazinműsorban Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója elmondja, hogy miért jó egy temetkezési vállalatnak, ha megkapja az ISO 9002-es minősítést, szó lesz egy gyermekeknek szervezett vetélkedőről és a stúdió vendége lesz Szalma Tamás színművész. A vtv operatőrének, Szögi Lackónak játékfilmje ezúttal egy flipper életéről szól, elme ,Játék film". Az adás része lesz 19.40-től az Aréna cfmű sportmagazin, nyolc órakor pedig ezúttal élőben folyik majd az oknyomozás. Balogh Zoltán, Szeged rendőrkapitánya a legfrissebb leleplezésekről ad számot és elmondja, miért javul a kapitányság felderítési mutatója. A műsorban lesz játék is, az adás alatt hívható telefonszámok: 493-693 és 424-647. Milliók - turizmusra Budapest (MTI) A belföldi idegenforgalmon belül az ifjúsági turizmus támogatására az idén a Gazdasági Minisztérium az Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen mintegy 410 millió forint pályázati keretösszeget fordít - közölte Kraft Péter, a GM turisztikai helyettes államtitkára a VIII. Nemzetközi Ifjúsági Szálloda Börzén tartott szombati előadásában, Budapesten. Kraft Péter a tavalyi év eredményeiről szólva kiemelte: amíg Magyarország nemzetközi turisztikai árbevétele az 1998-as évhez hasonlóan ismét 3,4 milliárd dollár körül alakult, addig a belföldi idegenforgalomból származó szállásdíjak árbevételei 29 százalékkal, 15,1 milliárd forintra nőttek. A belföldi turizmus további élénkítését a kormányzat az ifjúsági idegenforgalom fellendítésével párhuzamosan kívánja végrehajtani. A helyettes államtitkár megemlítette, hogy a turisztikai árbevételek mostantól jobban mutatják a turizmus gazdaságban betöltött szerepét. A beruházók elkerülik Szegedet Ipari park: bőven van benne hely SiOT w (ím PrFv" IlKHBPq Ön ismeri már ezt a megoldást? A mostantól 2000. július 30-ig hitelt felvevő magánszemélyeknek a BA/CA a kezelési költség felét elengedi. További információkért érdeklőd|ön fiókjainkban, vagy hívja aQ06 - •40-50-60-70 es telefonszámot helyi tarifával 6721 Szeged, Kossuth L sgt. 18-20. • www.baca.hu BA/CA Folyószámla Hitel Vásárláskor felmerülő váratlan kiadásaira azonnali megoldást kínál Önnek. BA/CA Komfort Hitelek Rövid ésA/agy középtávú elképzeléseit, kisebb beruházásait könnyebben megvalósíthatja ezekkel a hitelekkel, melyeket tetszőleges célra felhasználhat. BA/CA Extra Hitelek Lakásproblémái megoldására nyújtanak segítséget, amelyekkel ön lakóingatlant vásárolhat, építhet vagy felújíthat. Banl^Yustria Creditanstalt Szegeden egy ipari park működik, neve Első Szegedi Ipari Park Kft. Az önkormányzat, a KÉSZ Kft. és a Duna-Tisza Rt. tulajdonában lévő, beruházókat váró 1 2 hektáron jelenleg mindössze három vállalkozás élvezi az előnyöket. A park ügyvezetője arrál számolt be, folyamatosan tárgyalnak, keresik a partnereket, am imwkJIikjIxj. Az ipari park cím (és annak kiírása) 1996 óta létezik. Azóta Csongrád megyében hat címet adtak ki, Kisteleket leszámítva az összes város kiérdemelte a lehetőséget. Szeged egyetlen ipari parkját Első Szegedi Ipari Park Kft. néven 1998-ban érte a megtiszteltetés. Még abban az évben három, a bútoriparban és a festékgyártásban érdekelt vállalkozás települt a parkba és foglalta el az alapterület egynegyedét, számuk azonban sajnos azóta sem bővült. - Elsősorban külföldön keressük az érdeklődőket - mondja Mészáros Attila a kft. ügyvezető igazgatója. - Ám hiába tapasztalunk időről időre élénk érdeklődést, a helyzet nem javul, konkrét vevő, beköltöző nem jelentkezik. Nagyon sok energiát szántuk rá eddig a marketingre. - Ön szerint mi az oka annak, hogy nem települnek be cégek az ipari parkba? - Sajnos, a vállalkozók számára ma már szinte semmit sem jelent, hogy meglévő ipari parkra hivatkozunk, mivel másutt is van ilyen. Vagyis: bárhol találnak megfelelő infrastruktúrát. Ráadásul változatlanul nem vonzó a térség, a befektetők még mindig nem dolgozták föl a délszláv háborút, valamint hiányolják az autósztrádát. - Az adókedvezmények sem teszik vonzóvá a beköltözést? - Adókedvezmények más városokban is léteznek. Az infrastruktúra pedig inkább a környékbeli befektetők esetében számít. Gyakran azt tapasztalom, hogy a jelentkezők sokallják az árat - ez 3 ezer forint négyzetméterenként - és inkább öt kilométerrel kijjebb vesznek telket. A szegedi ipari park 12 hektáron fekszik a Baumax áruház mögött (tovább bővíthető, mivel 70 hektár önkormányzati teriilet fekszik körülötte). Aki be szeretne költözni a parkba, az megveheti a területet, de bérelheti is. A finanszírozási háttér adott az egyik tulajdonos, a Duna-Tisza Befektetési Rt. személyében. Szegeden a befektetőt kétféle kedvezmény várja. Az a vállalkozás, amelyik már rendelkezett egy szegedi telephellyel, mégis az ipari parkba szeretne költözni, öt éven keresztül 20 százalékos adókedvezménnyel élhet. Az új, „kívülről" jött beruházó pedig öt évig nem fizet helyi iparűzési adót. (Akik már kerítésen belül vannak, egy korábbi helyiadó rendelet értelmében három évig 80, további két évig 50 százalékos kedvezményben részesülnek.) A parkban eddig két hektáron építették ki az alapvető infrastruktúrát, a megmaradt területen az év folyamán szeretnék befejezni a munkát. Mint hallani, ez az infrastruktúra-fejlesztés is kétélű dolog. Erre a célra különböző pályázatokon (GM, FVM, helyi területfejlesztési tanácsok) lehet pénzt szerezni, ám a források csak az alapok megteremtésére elegendőek. Egy japán cég például, amelyik érdeklődést tanúsított Szeged iránt, elment, amikor megtudta, milyen szintű az infrastruktúra. Hallani olyan székesfehérvári példáról is, amikor egy külföldi cég beköltözött ugyan az ipari parkba, ám utána benyújtotta a számlát és a városon követelte a közműveket. Szegeden 1999-ben is adtak be pályázatokat ipari park cim elnyerésére - sikertelenül. Mellesleg egész Csongrád megyéből nem nyert senki. A városban a Délépítő Kft. a volt házgyári területtel, a Vertikál Kft. pedig Kálvária Ipari Park címen a volt textilművek ingatlanegyüttessel pályázott. Mint ahogy azt Volford Lászlótól, a Kálvária Ipari Park anyagát elkészítő Step-96 Marketing Iroda vezetőjétől megtudtuk, a beérkezett 70 munka fele kiesett a rostán. - Ennek az volt az oka magyarázza Volford -, hogy állandó vita van akörül: kevés vagy sok ipari park legyen-e az országban. Pozitívum, hogy ezzel a címmel párhuzamosan a Kálvária terveivel inkubátorház pályázaton is indulhattunk, azt viszont megnyertük. - Mi a különbség az ipari park és az inkubátorház között? - Nagyon leegyszerűsítve az, hogy az ipari parkba ipari üzemek, nagyobb vállalkozások, multinacionális cégek települnek és termelő beruházásokat hoznak létre. Az inkubátorház a kicsiké, a három évnél fiatalabb vállalkozásoké, amelyek számára kerítésen belül komplex szolgáltatást nyújtanak. Az országban jelenleg 112 ipari parkot tartanak számon, amelyek 6-700 vállalkozást engedtek be a kapun. Idén márciusban írnak ki újabb pályázat. Egy másik kitörési irány lehetne - hangzott el a múlt hét végén Tiszaújvároson megrendezett ipari park konferencián -, ha egy térség ipari parkjai összefognának és közös ajánlattal jelennének meg a piacon. Fokot* Klára