Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

SZERDA, 2000. JAN. 5. A TORONY ALATT 5 Szeged legyen fürdőváros! Nem kényeztette el ta­valy az időjárás a szege­di fürdőzöket. Meg a für­dőigazgatóságot sem. Csaknem két hónapig mintegy kétméteres víz borította a Tisza-partot, az újszeged! kempinget és a strandot is. Így az­után a május elsejei nyi­tás helyett csak június végén fogadhatták az el­ső vendégeket, ami nem kis veszteséget okozott ennek az önkormányzati tulajdonban lévő vállalat­nak. Mészáros Gábor, a szegedi Fürdők és Hőfor­rás Kft. igazgatóját a ta­valyi év történéseiről és az idei tervekről kérdez­tük. - A fürdővendégek távol­maradása mintegy 10 millió forintos bevételkiesést, a víz elvonulása után az iszap el­tisztítása, a megrongálódott építmények helyreállítása pe­dig nem tervezett, körülbelül 10 milliós kiadást jelentett számunkra - mondja Mészá­ros Gábor. - Minden rossz­ban azonban van valami jó is: a vízügyi szakemberektől tudtuk, az árhullám lassan vo­nul majd el a Tiszán, ezért Sziksós-fürdőn nagyobb be­fektetést eszközöltünk. Magát a strandot is, de elsősorban a kempinget fejlesztettük: 16 új hellyel bővítettük a szállás­lehetőséget. Ez jónak is bizo­nyult, hiszen már az első év­ben megtérült a befektetési összeg fele. A partfürdő hasz­nálhatatlansága miatt megnőtt a sziksósi vendégforgalmunk, a fürdőszezon is hosszabb volt az átlagosnál, így a tava­lyi évet - az említett nehézsé­gek ellenére - minimális veszteséggel zártuk. - Ebből természetszerűen adódik a kérdés: milyen lesz az idei év? - A korábbi években, idén is azt a jelszót tűztük a zász­lónkra, hogy: Szeged legyen fürdőváros! Miután a város fejlődésének is egyik alappil­lére az idegenforgalom, és ezen belül a gyógy-idegenfor­galom, ezért azt tűztük ki cé­lul, hogy a város e törekvésé­ből mi, lehetőségeinkhez mérten, kivesszük a ránk há­ruló részt. - Melyek azok az adottsá­gok, amelyekre építenek e célkitűzések megvalósítá­sában? - A partfürdőn 800, Szik­sósfürdőn pedig 600 helyes kempingünk van. Minkét hely alkalmas a bővítésre, fej­lesztésre. Ezzel azért kell fog­lalkoznunk, mert a városve­zetés is kitörési lehetőséget lát az idegenforgalom fejlesz­tésében, továbbá azért is, mert Szeged elhelyezkedése az európai régiókban jelentős lehetőséget kínál. A partfürdő egyébként olyan adottságok­kal rendelkezik, amilyen ke­vés van Európában: a kem­pingje a város szívében van, mellette a folyó, tehát vízi úton is megközelíthető, azon­kívül két ilyen létesítmény ­fürdő és kemping együtt ­ezen a tájékon bizony nem ta­lálható. E lehetőségekkel ne­künk élnünk kell. Minden­képpen fel kell hívni a város­ba érkezők figyelmét a szol­gáltatásaink, amelyek - a vendégek visszajelzései alap­ján mondhatom - európai színvonalúak. - Véget ért a balkáni há­borús válság. Idén már va­lószínűleg több jugoszláv turista keresi majd fel az újszegedi kempinget is. - Tavaly mindössze három jugoszláv csónak kötött ki az újszegedi parton. Bízunk ab­ban, hogy a háború befejezté­vel megélénkül majd a jugo­szláv turisták beutazása, s re­méljük, hogy a hagyományos Tisza-regatta is eljön hoz­zánk, hiszen két évvel ezelőtt „békeidőben" még 70 hajó horgonyzott a partfürdőben lévő kempingnél... Egyéb­iránt ennek a jugoszláv regat­tának nem is annyira a bevé­tele, hanem a híre, a referen­ciája jelent idegenforgalmi értéket számunkra. - Sziksós-fürdő fejleszté­séről is esett már szó... - Idén egy meleg vizes medencét szeretnénk építeni. A tervek már elkészültek, az engedélyek is a birtokunkban vannak, csak befektetőket, il­letve pályázatok útján szer­zett pénzt „keresünk", hiszen mintegy 60 millió forintot igényelne ez a vállalkozá­sunk. Meggyőződésem, hogy hasznos befektetés lenne, mert Sziksósfürdő közkedvelt hely a maga gyönyörű adott­ságaival, a 80 éves fenyves erdővel, a ligetes területtel. Nem beszélve arról, hogy 1-2 év és az autópálya ott húzó­dik tőle alig egy kilométerre! - A gyógyfürdő a város egyik közkedvelt létesítmé­nye. Lesz-e változás a gőz­fürdőnek ismert Tisza­parti épületben? - Tavaly ebben az intéz­ményben 127 ezer gyógyke­zelést végeztünk a betegek számára, egyetlen egy rekla­máció nélkül! Korábban megszüntettük itt az iszapke­zelést, több okból kifolyólag is, most helyette a Nyugaton régóta ismert és elfogadott barafangó-kezelést vezetnénk be. Ez tisztább, hozzáférhe­tőbb gyógymód és egyenérté­kű a korábbi gyógy-iszap ke­zeléssel. Ennek a megvalósí­tása azonban újabb 6 millió forintot igényel... Szponzoro­kat keresünk, annál is inkább, mert Szegeden és környékén sok reumás beteg van, első­sorban a hűtőházakban, az olajmezőkön, a télen szabad­ban dolgozó munkások kö­zött. - A Tisza Lajos körúti épület udvara immár nem csak eredeti rendeltetésé­ről, a gyermek-pancsoló­ról válik egyre ismertebbé, hanem a Fürdőházi esték elnevezésű nyári kulturá­lis programokról is. Idén kinyílik majd az udvar a közönség előtt? - Természetesen, ezt a na­gyon hasznos kezdeménye­zést tovább kell folytatnunk. Idén negyedik alkalommal kerül sor a színes kulturális programra, amelyet immár hagyományosnak is nevezhe­tünk. Nagy reményeket fű­zünk dr. Bartha László pol­gármester úrnak az újévi kö­szöntőben elhangzott kijelen­téséhez, miszerint a város középületeit az önkormányzat tataroztatja, felújítatja. Lát­ván, hogy a belső udvar mi­lyen sok élményt nyújt a kul­túrára vágyó szegedieknek, reméljük, hogy a külső hom­lokzat felújításával ez az épü­let a város egyik ékszerdobo­zává válik majd, mindannyi­unk gyönyörűségére és meg­elégedésére. Egyébiránt a Szegedi Für­dő és Hőforrás Kft. létesítmé­nyeiben tavaly 588 ezer láto­gató volt. A szolgáltatások színvonalának növelésével, a kapacitások bővítésével, a különféle vendégcsalogató kulturális programok szerve­zésével 2000-ben ezt a szá­mot mintegy 600 ezerre sze­retnék módosítani. Kisimre Ferenc Zónabövítés a Telparkban Parkolhatunk, de mennyiért? (Fotó: Schmidt Andrea) A decemberi 23-i sze­gedi közgyűlés elfogadta a városi Tejpark-rendszer bővítését. Ujabb területe­ket vontak be a kék és a sárga zónába. Szel­vénnyel vagy bérlettel le­het ezentúl parkolni pél­dául a Szent István téren és környékén, illetve a Mars téren és környékén is. A zónák kiterjesztése nem járt együtt a díjak emelésével, tavalyi áron válthatnak az autósok bérletet vagy szelvényt Szegeden. Néhány éve - több ma­gyarországi városhoz hason­lóan - Szegeden is bevezették a fizetőparkolási rendszert, vagyis a Telparkot. A Szege­di Közlekedési Társaság szakemberei folyamatosan bővítik, újítják a rendszert. A város különböző részein az autósok három zónában, a zöldben, a sárgában vagy a kékben hagyhatják a jármű­veiket. Az idén a sárga és a kék zónába több utcát is be­vontak - tudtuk meg Kerepes Ferenctől, az SZKT parkolási csoportvezetőjétől. A belvárosban és a közvet­len környékén, illetve a Mars téren lévő zöld zóna nagysá­ga voltaképpen változatlan maradt. Sárga keretes tábla fi­gyelmezteti a vezetőt a Só­hordó utcában és a Szent Ist­ván téren, illetve a Honvéd téren és környékén is. A fize­tő parkolók túlnyomó része kék zónás. Ez a zóna szin­tén bővült. Ide tartozik már a Petőfi sugárút-Bécsi kör­út-Semmelweis utca-Vitéz utca által közrefogott terület is. A Mars téren, pontosabban a Kossuth Lajos sugárút-Po­zsonyi Ignác utca-Bakay Nándor utca határolta részen mind a három zóna kibővült. A társaság munkatársai ké­rik a közlekedőket, hogy ne megszokásból vezessenek, hanem figyeljék az újonnan kihelyezett táblákat. Azt, hogy melyik zónához tartozik a parkoló, azt a tábla kereté­nek a színe jelzi. A zöld zó­nánál például zöld a tábla széle, és így tovább. A zónabővítés azonban nem járt áremeléssel. A tavalyi díja­kért parkolhatnak idén is a sze­gedi autósok. A 80 forintos szelvénnyel a zöld zónában egy, a sárgában kettő, a kékben pedig négy órát állhatnak a jár­művek. A különböző lakossági és céges bérletek ára maradt a régi. A tavaly decemberben megváltott bérletek január 15­éig érvényesek. A türelmi idő január 17-éig tart, attól kezdve pedig szigorúan büntetik a nem fizetőket. Ezentúl nem az elle­nőr, hanem egy kézi komputer dönti el, hogy kap-e „Mikulás­csomagot" az autós vagy sem. Az ügyes kis szerkentyű leol­vassa mind a bérletet, mind a szelvényt és meggyőződik az érvényességükről. A Telparkkal kapcsolatos mindenféle kérdésre a társa­ság ügyfélszolgálati irodáján (Szeged, Mérey utca 6/B, tel.: 62/487-421) kaphatnak vá­laszt az érdeklődők, illetve itt meg is vásárolhatják a havi és az éves parkolóbérleteket. K. T. Ma DR. BÁLINT JÁNOS, a szo­cialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tart Szegeden a Szilá­gyi u. 2., 11/210 alatt. Telefon: 62/420-259. JOGSEGÉLYSZOLGÁLA­TI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14 órától 16 óráig az napló MSZOSZ tagjai részére (a tag­ságot hitelt érdemlően igazolni kell). Dr. Hajdú István ad felvi­lágosítást munkaviszonyban lé­vők, pályakezdők, valamint nyugdíjasok részére. HOLNAP DR. SEBŐ JÁNOS ügyvéd a Nyugdíjasok Pártja és az MSZDP szervezésében 17 és 18 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tart Szegeden a Hü­velyk utcai barakképületben (volt óvoda). SZEGED M. J. V. KÖZ­GYŰLÉSÉNEK szocialista frakciója „Frakció-fogadóórát" tart közoktatással kapcsolatos kérdésékben 17 és 18 óra között a Bécsi krt. 7. alatti nyugdíjask­lubban. Vendégek: dr. Szalay István országgyűlési képviselő és Szemők Árpád önkormányza­ti képviselő. A szegedi önkormány­zatnál próba-dátumváltá­sokkal és nagymentések­kel igyekeztek elkerülni a számítógépes világvégét, az Y2K-t. Mint kiderült, a rendszer igényelt kisebb javításokat, de ezzel együtt zökkenőmentesen léptek a 2000. évbe. Nemcsak a világvége, de a számítógépes rendszerek összeomlása is elmaradt a dá­tumváltáskor. Ettől függetle­nül valamennyi rendszergaz­da készült az eseményre, s igyekeztek biztonsági intéz­kedéseket tenni. így történt a szegedi önkormányzatnál is, ahol T ráser Tamást, a rend­szerüzemeltetési csoport ve­zetőjét kérdeztük a részletek­ről. - Mióta foglalkoznak az Y2K-val? - Már 1998-ban elkez­dünk készülni erre az év­számváltásra. Viszonylag nagy a számítógépes rend­szere a szegedi önkormány­zatnak, hiszen mintegy há­romszáz géppel és sok szer­verrel rendelkezünk. Tehát 1998-ban néhány gépre No­vell-szervereket installáltunk, s megnéztük, hogyan visel­kednek a 2000-es dátumvál­táskor. Szökőnap következik Önkormányzati dátumváltás - Ezt teljes mértékben le­hetett szimulálni? - Természetesen, annyit kellett tennünk, hogy átírtuk a dátumot 1999 végére és megnéztük, mi történik a szá­zadfordulón. Kiderült, ahhoz, hogy a szerverek teljesen jól működjenek, javítóprogra­mokat kell feltennünk. Ez minden nagyobb operációs rendszer esetében létezett, s az interneten nagyon régóta el is lehetett ezeket érni. Eze­ket felhasználtuk, s így prob­lémamentesen átvészeltük a dátumváltást. - Ez azt is jelenti, hogy amikor a gépeket, vagy a programokat tervezték, nem kalkulálták bele, hogy előbb-utóbb 2000 lesz? - Az általunk használt operációs rendszerek hét­nyolc évesek, s feltehetően akkor nem tervezték teljes körűen beléjük, hogy 2000-re át kell állni. De a nagy szoft­vergyártónál ez nem jelent gondot, hiszen ők folyamato­san figyelnek arra, hogy a programjaik rendszeresen és rendesen karban legyenek tartva. Ezért időnként javí­tóprogramokat küldenek, ezeket a felhasználók lefut­tatják a gépükön és a prog­ram automatikusan kijavítja a hibákat. - Kellett költeniük a dá­tumváltásra? - Ezt a munkát a tavalyi költségvetésből megoldottuk, azzal párhuzamosan, hogy ebből a keretből jelentős fej­lesztést is végrehajtottunk. Nem csak a hálózati operáci­ós rendszeren kellett módosí­tani, hanem a gépparkot is fel kellett újítani, s mintegy száz darab gépet ki is cseréltünk. - Konkrétan a dátumvál­táskor milyen intézkedé­sekre volt szükség? - A rendszerüzemeltetési csoport 31-én, l-jén és 2-án is teljes létszámban dolgo­zott. Az év végén nagymen­téseket végeztünk, több pél­dányban, tehát túlbiztosítot­tuk magunkat, hiszen arra az esetre is felkészültünk, ha az általunk végzett mentés vala­milyen okból nem sikerült volna. Ez a nagymentés az egész adatállományra vonat­kozott. 31-én leállítottunk a rendszert, üzem nélkül lép­tünk át 2000-be, s l-jén be­kapcsoltuk a számítógépeket. Szerencsére minden teljesen normálisan működött. Tény­leges üzemzavarunk nem volt, olyan problémáink adódtak, amelyek minden év­váltásnál felmerültek. Sok programban át kell állítani a dátumot, s például az iktató­rendszerben ez egy igen nagy munka. - Kell még figyelniük a rendszerre? Előfordulhat­nak később hibák? - A következő feladatunk a szökőévhez kötődik. Az idei február 29-e azért külön­leges dátum, mert bár min­den négyévente szökőév van, de négyszáz évente ez a szö­kőnap elmarad. Ugyanakkor a négyszázzal osztható ezres években megmarad a szökő­nap. A gyártók már úgy ké­szítették a programokat, hogy ehhez a problémákhoz teljes mértékben alkalmazkodnak. Ettől függetlenül az év végi mentésekhez hasonló intéz­kedéseket fogunk tenni, csak jóval szerényebb mértékben. A. L. Fenyőfák és kedvezmény Munkatársunktál A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. kéri a lakossá­got, hogy a leszedett fenyőfá­kat a hulladékgyűjtő tartá­lyok mellé rakják. A fákat he­tente egy alkalommal, csütör­tök délutánonként szállítják el. A társaság ez évre is meg­hirdette kedvezményes előre­fizetési akcióját. Azok az ügyfelek, akik január 20-áig egy összegben fizetik be a szemétszállítási díjukat, sor­soláson vesznek részt, amin visszanyerhetik a pénzüket. A legszerencsésebbek pedig egy-egy színes televíziót is haza vihetnek. Otthon Szegeden Munkatársunktól Tavaly decemberben ke­rült a város polgáraihoz első alkalommal a szegedi önkor­mányzat vezetőinek a folyó év munkájáról és mérlegéről készült számvetés. Dr. Bar­tha László polgármester, dr. Ványai Éva humánpolitikai alpolgármester, Csonka Gá­bor stratégiai alpolgármester, dr. Tímár László gazdasági alpolgármester és dr. Mezey Róbert jegyző árról adott szá­mot, hogy mi is történt a vá­rosban az évszázad (évezred) utolsó évében. A Tisza-parti megyei jogú város vezetői beszámolnak a gazdaság helyzetéről, ennek keretében a pénzügy, az intézményhá­lózat, a cégek, az adópolitika jelenlegi állásáról. A straté­gia-fejezetben a város straté­giáról, a közlekedés fejlesz­tésről, a pályázatokról, a vá­rosmarketingről és sportról olvashatnak a polgárok. A Humánpolitikai fejezetben a kultúra, az intézményi szin­ten történt változások, a civil szféra támogatási rendszeré­nek átalakítása, az egyház­ügy, az oktatás, a szociális ágazat és az egészségügy ka­pott helyet. A hivatali refor­mok című részben pedig a polgármesteri hivatalban végzett változásokról, az ISO 900l-es szabványról, a vár­ható átépítésekről és informa­tikai fejlesztési tervekről esik szó. A város vezetőinek el­gondolása szerint ez a kiad­vány a jövőben minden év decemberében megjelenik majd és számvetést ad a vá­lasztópolgároknak a leköszö­nő év tevékenységéről, ered­ményeiről, valamint a követ­kező esztendő terveiről is. Millenniumi Kávéház DM-információ Csütörtökön, január 6-án este 18 órakor a Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12., Katolikus Ház) Kristó Gyula professzor előadásával nyitják meg az „Ezer évről az ezredvégen" című előadásso­rozatot. A szegedi történész A fejedelemség megszületése és a honfoglalás évszázada címmel tart előadást. A Kato­likus Ifjúsági és Felnőttkép­zési Szövetség szervezésében folyó sorozat január hónapi előadásai, filmvetítései a to­vábbiakban is a IX. század­hoz kapcsolódnak. Ezen oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom