Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

üzletrészek Vezetőváltás Heti gazdaság P Több mint egymilliárd forintot kaphat Szeged Titkosított kábelvevök Lakótelepi pillanatkép. Égi csatornák és kábelhálózatok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Aki nem védekezik, nem kap támogatást Túlcsordultak a gödrök is Létszámhiány Decemberre már nem szabad komoly dolgokat hagyni. Egy szavazaton, s persze a távollétükkel tüntető kisgazdákon bukott meg a Parlamentben minap a praxistörvény. Egy szavazaton múlt Szegeden is az 1,25 milliárd forintos matávos-kábeltévés üzletkötés. Egy huszonötmilliárdos költségvetésű városnál ennyi pénz számit, de ha mégsem, legalább a partnert kellene megtisztelni azzal, hogy egy-két „kormánypárti" városatya a szavazás sikere érdekében késik néhány percet a vacsoráról. Rába-holding Budapest (MTI) A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) 9,73 százaléknyi részesedést szerzett a Rába Rt.-ben jelentette be a győri társaság a Magyar Tőkepiacban a múlt héten. Az MKB a Rába Menedzsment Befektetési Kft.től vásárolta meg az 1 millió 452 ezer 210 darab, 1,452 milliárd forint névértékű részvénycsomagot december 28-án megkötött adásvételi szerződéssel, tőzsdén kívüli ügylet keretében. (A Rába-részvények december 28-i tőzsdei átlagárán számolva a csomag piaci értéke 3,457 milliárd forint.) A közlemény szerint az eladó a közte és a vevő között fennálló finanszírozási megállapodás teljesítése érdekében vált meg tulajdoni részesedésétől. A Rába alaptőkéjének 9,73 százalékát kitevő részvénycsomag feletti tulajdonosváltozás nem befolyásolja a társaság irányítását, illetve a vezető testületek összetételét — írja a közlemény. Támogatás a kombinált fuvarozásért Budapest (MTI) A kombinált fuvarozás előmozdítását célzó, 2,5 milliárd forint értékű hitelmegállapodást írt alá a múlt héten Budapesten Spakievics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) gazdasági helyettes államtitkára és Hubert Warsmann, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) budapesti képviselője - tájékoztatta a KHVM az MTI-t. A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) kialakításával kapcsolatos program a magyar állam és magánbefektetők forrásainak együttes igénybevételével valósul meg - áll a közleményben. Tájékoztatásuk szerint a BILK mintegy száz hektárnyi területen épül majd fel Budapesten, a központ infrastruktúrájának kiépítése, a közműhálózat és a szükséges vasúti létesítmények kialakítása 10 milliárd forintba kerül. Ehhez adódik még a logisztikai és kombiterminállal kapcsolatos beruházás költsége, amely több mint tízmilliárd forintos költséget jelent. A BILK megépítésére az Európai Unió 3,9 millió euró értékű támogatást hagyott jóvá, a központi költségvetés pedig a projekthez szükséges források részbeni fedezésére tízmillió euró kölcsönt vesz fel az EBRD-től. U BERNER A teljesítmény összeköt A nemzetközi szereléstechnikai piac élenjáró vállalatcsoportjának dinamikusan fejlődő magyarországi tagja faiparos termékek értékesítésére főállású TERÜLETI KÉPVISELŐ(NŐ)KET keres Csongrád megye területére. Elvárásaink: • értékesítési tapasztalat, • szakmai gyakorlat a szakipar/faipar területén, • kreativitás, • dinamizmus, • szakmai ambíciók, • vezetékes telefon, • személygépkocsi az induláshoz. Ideális életkor: 22^10 év között. Amit nyújtunk: • teljesítményarányos jövedelem, • folyamatos továbbképzés, • biztos háttér, • a későbbiekben szolgálati személygépkocsi. Fényképes jelentkezését „HD-Csongrád" jeligére az alábbi címen várjuk: Bemer Kft., 1476 Budapest, Pf. 156. A kábeltelevíziós hálózatok egy része alkalmas alternatív távközlési szolgáltatásokra, telefonra, internetezésre is, így szerepük a távközlési liberalizáció közeledtével felértékelődik. Csongrád megyében a legértékesebb „falat" a Szegedi Kábeltelevízió Rt., a maga modern hálózatával, 800 milliós forintos árbevételével és közel 40 ezer előfizetőjével. A város kisebbségi tulajdonrészéért most közel 1,3 milliárd forintot kínál a Matáv, s decemberi, zárt közgyűlésen mindössze egy szavazat hiányzott az üzletkötéshez. Kábeltelevíziós szolgáltatást jelenleg közel ezer vállalkozás nyújt Magyarországon, s ebből mintegy másfél tucat működik a megye öt városában - Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Makón és Szentesen -, illetve négy községében. Egy szolgáltató általában egy települést fed le, de Szegeden több cég is osztozik - írja Kovács Andrea, a megyei KSH munkatársa a hivatal decemberben megjelent elemzésében. Bár a médiatörvény folyamatos korszerűsítésre kötelezi a hálózatok tulajdonosait, a magyarországi rendszerek nem mondhatók korszerűnek. Az infrastruktúra térbeli fejlettsége meghaladja a nyugat-európai átlagot, vagyis a bővítés folyamatos, a műszaki színvonal azonban jóval alatta marad az uniós elvárásoknak. A sok kis szolgáltató alacsony tőkeerejénél fogva jellemzően nem tudja elvégezni a szükséges fejlesztéseket. A technika ma már lehetővé tenné az oda-vissza irányú jeltovábbítást, azaz a hálózatok a műsortovábbításon kívül internetezésre és telefonszolgáltatás nyújtására is alkalmasak, illetve azok lennének. A megyeszékhelyen a Szegedi Kábeltelevízió Rt. jár az élen, kiépítette a kétirányú jeltovábbításra alkalmas hálózatát, s olyan internet-szolgáltatást kínál, ahol átalánydíjért éjjel-nappal kutathatja a világhálót az előfizető. Ami pedig a legfontosabb, nincs időarányos telefonszámla. A kábeltársaságok tulajdonában lévő hálózatok hossza a megyében közelíti a másfél ezer kilométer, s akárcsak országosan, a nagyobb hálózatok nálunk is elsősorban a megyei jogú városok lakótelepeire koncentrálódnak. A hálózatok összértéke - 1998as árakon számolva - 495 millió forint volt. A bekapcsolt lakások száma ma már közelíti a 65 ezret, a „kábeltévésűrűség" valamivel kedvezőbb, mint az országos átlag. A szolgáltatók 1998-ban együttesen 763 millió forint bevételt értek el, ebből előfizetési díjak címén 729 millió forint folyt be a vállalkozásokhoz, az egy évvel korábbinak több mint másfélszerese - íija a KSH elemzése. A szolgáltatók bevételeik jelentős részét beruházásokra fordítják, ez a piacon maradás egyik elengedhetetlen feltétele. Ide tartozik a műszaki színvonal emelése, a csillagpontosítás, valamint a digitalizálás. A fejlesztések azért is különösen fontosak, mert megkezdődött a szakágban a kis tőkeerejű cégek felvásárlása, a harcból a legfejlettebb vállalkozások kerülnek ki győztesen. A törvény már korábban őrizte a tájékoztatás szabadságát, amikor országosan az összes háztartás egyhatodára korlátozta az egy-egy társaság által műsorral ellátható előfizetők számát. Hasonló célt szolgált a Távközlési Törvény 1999. évi módosítása is. Ez eltiltotta a Matáv Rt.-t új kábelhálózatok megszerzésétől a 30 ezernél népesebb városokban, ahol helyi koncessziós távközlési szolgáltató, de terjeszkedhet a 30 ezernél kisebb településeken és ott, ahol nem helyi telefonszolgáltató, így például Szegeden is. Nem véletlen, hogy a Matávnak csábító a korszerű hálózattal és számos előfizetővel rendelkező, részben városi tulajdonú Szegedi Kábeltelevízió Rt. Információnk szerint 1,25 milliárd forintot kínál a város 47-48 százalékos tulajdonrészéért. (Körülbelül 25-25 százaléknyi részvénye van a társaságban a Matávnak és a DSPnek, a maradékon a körzeti televízió és egy magánszemély osztozik.) Mint dr. Márkusné dr. Nász Julianna megbízott vezérigazgatótól megtudtuk, a Kábeltelevízió Rt. jelenleg 38 ezer előfizetővel rendelkezik, s 40 ezer lakásban van jelen. Az elmúlt évi árbevétel 800 millió forint körül alakult. A városi tulajdonrész értékesítéséről decemberben zárt ülésen tárgyalt a szegedi közgyűlés, ahol 22 szavazat kellett volna a minősített többséghez, ám csupán 21 igen gyűlt össze. Mint dr. Mezey Róbert jegyzőtől megtudtuk, a következő közgyűlésen újra napirendre tűzik a kábeltévé részvényeinek eladását. Részletekbe nem bocsátkozott - ezért is tárgyaltak erről zárt körben -, még a vevő kiléte is üzleti titok. Hasonlóképpen nyilatkozott a Matáv illetékese is a még lezáratlan ügyről. Az ellenzék nehezményezte a versenytárgyalás, pályáztatás nélküli értékesítést. Még akkor is, ha - információink szerint - a Matáv egyéb kedvezményeket ígért, s ha létezik egy különmegállapodás a város és a Matáv között arról, hogy amennyiben a város eladja csomagját, akkor a Matávnak elővásárlási joga van. Igaz ugyanebben talán az is szerepel, hogy a városi részesedés nem csökken 25 százalék alá. Az ellenzék szerint e megállapodás felmondása után versenyeztetni lehetett volna a részvénypakettet. Nagy Sándor képviselő úgy véli, érdemi ajánlatokat kellett volna bekérni a hazai kábeltévés piac jelentősebb szereplőitől, egyebek között például az UPCtől is. (A Déltáv Rt.-t is magába foglaló Vivendi Telecom Hungary, mint a Matáv után második legnagyobb, mára kilenc primer körzetet birtokló vezetékes távközlési szolgáltató, mint helyi koncessziós társaság nem szerezhet részesedést, így nem jöhet számításban potenciális vevőként.) Az ügyet árnyalja, hogy távközlési törvény 1999. évi módosítása kimondta, a távközlési cégek tulajdonában levő vállalkozások és leányvállalataik nem terjeszkedhetnek a kábeltelevíziós piacon, vagyis azon cégek sem vásárolhatnak új hálózatokat, melyekben a távközlési társaságok 25 százalékos tulajdoni, vagy szavazati jogot szereztek. Az elsősorban Matávot érintő terjeszkedés korlátozásával a versenyhivatal azt próbálja megakadályozni, hogy a távközlési piac liberalizálásáig hátralévő időben a kétségkívül tőkeerős és versenyelőnyben levő társaság megszerezze a lehetséges alternatív hálózatok feletti tulajdonjogot. Kovács András Csong^^ rád me?yébra A I legsulyoA At sabb a Uk helyzet • belvízf ronton: az 59 település közül 46-ban belvízvédelmi készültséget rendeltek el. Az elöntött földterületek nagysága 76 ezer 200 hektár (a szomszédos Békésben „csak" 16 ezer 900, Bács-Kiskunban pedig mindössze 3450 hektár áll víz alatt). A megyében az FVM-hivatal november 22., a belvizes időszak kezdete óta agytrösztként, szervezőként is működik, gyűjti az információkat és továbbítja a minisztériumoknak. Az Egy százalék kérdéseire válaszolva Antal József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád megyei hivatalának vezetője, valamint Szabó László, a hivatal vízgazdálkodási felügyelője elmondták: három helyről gyűjtik folyamatosan az adatokat. A falugazdászok mérései szerint jelenleg 70 ezer hektár, a vízgazdálkodási társulatok jelzései alapján 57 ezer, az Ativizig légi megfigyelései szerint 82 ezer hektár a katasztrófa sújtotta teriilet - áll rajtuk a belvíz. (Ezen adatokból középarányost számolva jelentenek Csongrád megyében 70 ezer hektár körüli elöntött területet.) A gond az, hogy a víz nagyon lassan vonul le, s ha csapadékos tavasz köszönt ránk, akkor még nagyobb problémákkal is szembesülnünk kell. Három a gazda A szakemberek jól tudják az okokat, miért alakult ki ez a helyzet. Először is az átlagos Csongrád megyei 560 milliméternyi csapadék helyett 1999-ben 850-900 is esett. Hiányoznak a vízelvezető árkok, azokat vagy meg sem építették, vagy elhanyagolták a karbantartásukat. Telített az altalajszint, a szennyvízgödrökben csordultig áll a víz - vagyis most már minden csepp számít, ami a háztartásokból a derítőkbe folyik. Rossz, hogy a csatornarendszerek három gazdához tartoznak, a belterületiek a belügyi tárcához, a főgyűjtők a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumhoz, az öntözőcsatornák pedig az FVM-hez. Mivel nincs egységes rendszer, s ezt a tárcák is felismerték, idén döntések sorozata várható az ügyben. A földművelésügyi hivatal elsősorban a falugazdászokon keresztül irányítja a gazdákat, kéri arra őket, hogy a vizet a legközelebbi csatornába vezessék. A szakemberek jelzik, a földtörvény előíija a „vízmentesítést" (a terület termőképességének megőrzését). Amennyiben valaki ennek nem tesz eleget, úgy 2000ben nem részesülhet belvizes támogatásban. Az FVM-hivatal felhívást is közzé tett: a termelőket - a falugazdászokon keresztül - figyelmeztette az 1994-es földtörvényből adódó kötelezettségükre, majd a nagyüzemeket, kft.-ket névre szólóan emlékeztette ugyanerre. Milliárdos összegek belvízre A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedési tervet hagyott jóvá, amelynek részeként körülírta a megyei hivatalok feladatait, s összeállíttatta az elmaradt fenntartási munkák listáját. (Ugyanezt a jelentést a vízügyi igazgatóságoknak is el kell készíteniük a KHVM számára.) A tárcák kérik, hogy a megyék a költségeket is nevezzék meg, valamint mérjék fel a januárban induló beruházás jellegű munkákat. A minisztériumok ígérik, hogy a vízgazdálkodási társulatok védekezési költségeit megtérítik. Ezek ugyanis nem két fillérbe kerülnek. Az Ativizig 41 szivattyútelepet működtet, naponta 3,5 millió köbméter vizet emelnek át a főgyűjtőkbe. A vízgazdálkodási társulatoknál 35 szivattyú dolgozik, napi félmillió köbméter vizet mozgatnak meg. A vízügyi igazgatóságnál a napi védekezés 10-11 millió forintba kerül. A társulatok november 22. óta 28 millió forintot költöttek el védekezésre. A belvíz elleni védekezés az elkövetkező időszakban nagyon sok pénzt emészt majd fel, hiszen be kell hozni az elmúlt évek lemaradásait is. Az úgynevezett minimálprogram, a ,jó karba hozás" vízgazdálkodási társulatonként 3-400 milliót emészthet föl. (Hogy miből, az rejtély, hiszen a földtulajdonosok kötelező érdekeltségi hozzájárulása jelképes összeg - sokan ezt sem fizetik hektáronként és évente 300 forint.) Az összes, megyét érintő költség, a vízgazdálkodási társulatok kötelezettségeivel együtt, akár 2 milliárdba is bekerülhet. Pályázatok 2000-ben Azok a termelők, akik a belvíz ellen önmaguk szeretnének beruházásokba kezdeni, a területfejlesztési tanácsoknál pályázhatnak forrásokért. Az FVM idei támogatási rendszerén még dolgoznak, de bizonyosan lesznek vissza nem térítendő támogatások belvízvédelmi célokra is. Fekete Klára Áll a víz a földeken. Idén egy évtized elmaradását kell behozni. (Fotó: Gyenes Kálmán)