Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-19 / 15. szám

Agrártámogatások A tájékozott gazda Budapest (MTI) A kínálati piac, a csökkenő fogyasztás, a gazdákat sújtó értékesí­tési gondok egyike sem magyar jelenség csu­pán, a világban érvé­nyesülő tendenciák azonban közvetlen ha­tással vannak a magyar agráriumra. Ezek figye­lembevételével alakítja az agrártámogatások idei rendszerét a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­um - mondta Forgó Imre minisztériumi főtanácsos a múlt héten Szécsény­ben. Az FVM közgazdasági főosztályának főtanácsosa Nógrád megye a harmadik évezred küszöbén című előadássorozat harmadik programnapján tartott elő­adást az idei évre várható agrártámogatásokról. Sorra véve azokat a feszültsége­ket, melyeket a támogatások segítségével enyhíteni sze­retnének, leszögezte: minde­nekelőtt olyan megoldások­ra van szükség, melyek a kistermelők, a magángazdák számára is hozzáférhetőek. Ha ugyanis a termelők szé­les rétege még a nem túl számottevő támogatási le­hetőségekhez sem jut hozzá, akkor át kell gondolni a rendszert. Mint a főtanácsos mondta, az elgondolások egyike az, hogy a kisebb gépberuházást megvalósító gazdákat az átlagnál na­gyobb, harmincöt százalé­kos támogatással segítenék, így a kisebb üzemi méretek­ben gazdálkodók is fel tud­ják venni a tempót. A ma­gyar agrárágazat gépesített­sége ezer hektárra vetített gépsűrűségben mérve alig egyharmada az Európai Unió átlagának. A gépbe­szerzést segítő tizenhétmilli­árd forint támogatással vi­szont ötven milliárd forint értékű gépbeszerzés előtt nyílik út. A jó minőségű, fémzárolt vetőmag és a műtrágya mostaninál sokkal szélesebb körű használata is támogatásra érdemes ­mondta a szakember. Hoz­zátette: a tervek szerint a gyártók és forgalmazók kap­nának - állami garanciavál­lalás mellett - teljes körű kamattámogatással hitelt ar­ra, hogy áruhitel-konstruk­cióban ingyen adják a ter­melőnek az árut, melyet az­tán a gazda áruja értékesíté­se után természetesen meg­fizet. Általános tapasztalat ugyanis a magyar mezőgaz­daságban - indokolta a mondottakat Forgó Imre -, hogy a gazdák zöme a piaci feszültségekre a termelői rá­fordítások csökkentésével válaszol: gyenge minőségű vetőmagot vásárol, spórol a műtrágyával. így viszont még a kevesebb késztermék sem talál piacra, hiszen minőségi problémák is gá­tolják az eladást. Az FVM főtanácsosa a továbbiakban szólt arról is: állami kezes­ségvállalással több évre szó­ló hitelátütemezési, más szóval konszolidációs prog­ram indul idén az ágazatban felgyülemlett hitelállomány csökkentésére. Mára ket­tőszázhatvanmilliárd forint­ra dagadt a mezőgazdaság­ban lévő hitel - az összeg nagysága egyébként már el­éri az eszköz értéket ami részben a kedvezményes le­hetőségek megragadását, részben viszont a visszafize­tési képtelenséget mutatja. Ehhez a programhoz a későbbiekben kibontakozási program kapcsolódhatna. Forgó Imre hangsúlyozta: a támogatási rendszernek a kí­nálati piacot is figyelembe kell vennie. Évente ugyanis háromszázmilliárd forint ér­tékű import kerül az ország­ba, ami azt jelenti, hogy kettőszázhuszonötezer ma­gyar család ellátását külföldi tőkebefektetők oldják meg. Az agrárium fő problémáit kezelő támogatási rendszer kidolgozása még nem fe­jeződött be, most írják a tá­mogatási rendeleteket. Az azonban már most látszik ­jelezte a főtanácsos -, hogy óriási feszültségeket rejt a 2000. évi támogatási rend­szer. Az elosztható támoga­tás reálértékben kevesebb lesz a tavalyinál. Végül arra figyelmeztet­te a jelenlévőket, hogy pro­fitszerzési forrás az infor­máció is. A mai gazdának mindenre figyelnie, min­denről tudnia kell, ha nincs rálátása az ágazat ügyeire, nem képes boldogulni ­mondta. Bili Gates a Microsoft jövőjéről A cég egyben marad? Budapest (MTI) Bilí Gates, a Micro­soft elnöke, aki beje­lentette, hogy viszsza­vonul a szoftver-óriás­vállalat vezérigazgatói tisztségéből, a múlt héten sugárzott tévéin­terjújában elmondta: nem hiszi, hogy a Mic­rosoft feldarabolását eredményezi majd a washingtoni kormány­zat trösztellenes jogi fellépése. Gates szerint a kormány felelőtlenül viselkedik, amikor ilyen irányú törek­véseit hangoztatja. A válla­lat feldarabolásának - tette hozzá - nem lenne semmi értelme. Bili Gates nyoma­tékkal állította, hogy a ve­zérigazgatói szék átadása Steve Ballmernek semmi­lyen összefüggésben nincs a Microsoft ellen a kor­mány által indított perrel. E perben az eljáró bíró már tett olyan ténymegállapí­tást, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényé­vel. A ténymegállapító bí­rói végzés nyomán egy má­sik bíró közreműködése mellett alkudozás kezdő­dött fel- és alperes között, hogy egyezséggel zárhas­sák le az ügyet. A kor­mányzat ebben az alkuban igyekszik elérni, hogy a Microsoftot több - értesü­lések szerint három - rész­re osszák fel. Gates a tévé­interjúban azt mondta, nem látta előre az AOL és a Ti­me Warner egyesülését, amit a múlt hét elején je­lentettek be, de - tette hoz­zá - megérti a lépést, és a létrejövő gigantikus közös vállalkozás kemény ver­senytársa lesz a Microsoft­nak számos területen. A Microsoft ugyanakkor el­térő stratégiát akar követni az „újmédiával" kapcsolat­ban, mint az AOL - folytat­ta Gates. Az AOL és a Time Warner frigyének hí­rére nem azt kezdi lázasan keresni, hogy ő akkor most melyik szórakoztató komp­lexummal egyesülhet, ha­nem inkább arra törekszik, hogy együttműködést ala­kítson ki az alkotó szel­lemű szórakoztató műhe­lyekkel, és a Microsoft technológiáját kínálja fel nekik hasznosításra. Benúe Démász-szerelők Franciaországban Új szállodaigazgató Heti gazdaság Visszafejlesztések programja a MÁV-nál? Vasutas objektív és szubjektív Akiknek a vasút a megélhetés. (Fotó: Karnok Csaba) Két terü­leten röp­ködnek manapság meglehe­tősen fele­lőtlenül a nyilatko­zók szájából a milliárdok: az egyik a mezőgazdaság, a másik a vasút. A MÁV kapcsán nem kevesebb, mint 800 milliárd forintnyi hiányzó fejlesztési összeg­ről nyilatkozott a minap Takácsy Gyula, a MÁV Rt. elnöke. Az emberek többsége meg­lehetősen közönyösen, egy ki­sebbik hányada pedig ellensé­gesen állt hozzá az idei, szinte menetrendszerűen bekövetke­zett január eleji vasutassztrájk­hoz. A versenyszférában dol­gozók azért elégedetlenkedtek, mert azt mondták: ők hiába állnának le egy napra, a kutya sem törődne velük, sőt bármi­lyen egyet nem értés csak az állásukat veszélyeztetné. Rá­adásul kizárólag azok az ág­azatok képesek észrevétetni magukat, amelyek dolgozói megbéníthatják egy ország életét. Erre az összefogásra a versenyszféra nem képes. Ám alkalmatlan rá az ugyancsak nagy létszámú egészségügy is, ahol a munkabeszüntetés em­beri életeket veszélyeztet. Maradnak tehát a vasutasok - erős szakszervezeteik segít­ségével. Idén azonban a MÁV Rt. tulajdonosa, a magyar ál­lam, vagyis a kormány beke­ményített: egyrészt nem enge­dett a követeléseknek, más­részt még az eddigi jogosítvá­nyok megnyirbálását is kilá­tásba helyezte. A közvéle­mény sem támogatta a munka­beszüntetést, a szakma, a köz­lekedési dolgozók pedig az utolsó pillanatban még a szim­pátiasztrájkokat is lemondták (a 23 Volán-cégből négynél negyedórás, Ferihegyen pedig a karbantartóknál kétórás szo­lidaritást vállaltak a dolgozók). A vasutassztrájkot kívülről figyelő, autóval, vagy buszon utazó nagy többség az egyik nap azt látta, hogy az állami televízióban kiírják a vasutas­béreket: egy mozdonyvezető havi nettója eszerint 85-100 ezer forint között mozog. Egy másik nap egy másik tévében ugyanezek a mozdonyvezetők bemutatták a fizetési papírjai­kat, miszerint egyikük-mási­kuk alig visz haza többet 46 ezernél - műszakpótlékkal. minden egyébbel együtt. És innen lehetne folytatni tovább a számháborút. A vasutasszt­rájk 700 millió forintos árbe­vétel-kiesést okozott az állami tulajdonú társaságnak - állítot­ták a szakszervezetek, miköz­ben a vezetés „csak" 350 mil­liót számolt össze, bagatelli­zálva a sztrájk jelentőségét. Azt mondta Orbán Viktor a Magyar Rádió Krónika című műsorában, hogy az állami al­kalmazottak idén nem vihet­nek haza 8,5 százalékos bér­fejlesztésnél többet - vagyis a vasutasok sem. Azt is kifejtet­te, évente 70 milliárd forinttal támogatja az állam a vasutat, ebből pedig 70 kilométernyi autópálya-szakaszt lehetne megépíteni. Ehhez jött Ta­kácsy Gyula MÁV-elnök, hogy 800 milliárd forintnyi fejlesztés hiányzik a vasútnál. Az eltelt napok során több elemző próbálkozott azzal, hogy összeadjon és kivonjon, osszon és szorozzon, azzal a céllal, akkor mi mennyibe ke­rült és kerül majd a jövőben a MÁV-nál. Nem sok sikerrel. A vasutassztrájk talán egyetlen „eredménye", hogy a vasútra újfent ráirányította a figyelmet. Előbújt a fiókokból a MÁV-reformról szóló de­cemberi kormányhatározat háttéranyaga, amelyből kide­rülhet, milyen is a vasúttal kapcsolatos hosszú távú fej­lesztési - szakértők szerint in­kább visszafejlesztési - kon­cepció. Ebben is óriási szá­mokról olvasnri'fölbukkan a tíz év alalti 800 milliárd forin­tos fejlesztési összeg, vagyis a MÁV-elnök nem beszélt a le­vegőbe. Ennek 40 százaléka állami forrás, a többit nemzet­közi alapokból, privatizációból lehetne állítólag megszerezni. És emellett kellene az ál­lamnak a közutakat is építenie, hiszen jól látszik, hogy a fej­lett államok a sűrű autópálya­hálózatuk ellenére sem szedték föl a síneket. A miniszterelnök kijelentése tehát, miszerint a MÁV-nak idén juttatott 70 milliárdból hány kilométeres autópálya-szakaszt lehetett volna építeni, egy bizonyos helyzetben jól hangzik ugyan, de nem jelenti a megoldást. A vasúti síneknek továbbra is párhuzamosan kell futniuk a közutakkal, és sokkal inkább a helyes arányok megteremtését, a nagy pénzek összegyűjtöge­tését lehetne vidékfejlesztés­nek hívni, semmint a földmű­velésügyi tárca koncepcióját. Fekete Klára Kampány a márkás árukért? A hűségre hajtanak' ## Budapest (MTI) A Márkás Termékeket Gyártók Magyarországi Egyesülete kampányt indított a fogyasztók márkatudatosságának erősítése érdekében ­közölte Stephan Skopp, az egyesület elnöke a múlt heti sajtótájékozta­tón, Budapesten. Stephan Skopp elmondta: az akció ideje alatt 138 tele­víziós, 38 újság- és kétezer óriásplakát-hirdetésben nép­szerűsítik majd az egyesület tizennégy tagvállalatának egy-egy márkás termékét. Az 1995-ben alakult szerve­zetnek jelenleg 48 élelmi­szer- és vegyipari terméke­ket gyártó magyarországi cég a tagja, amelyek múlt évi árbevétele meghaladta az ötszázmilliárd forintot. Ezek a cégek, illetve anya­vállalataik eddig kétmilliárd dollárt fektettek be Magyar­országon, tizenkétezer mun­kahelyet létesítettek és a tel­jes magyarországi reklámki­adás fele tőlük származik. A reklámkampány költsége háromszázmillió forint len­ne, ám a médiavállalatok je­lentós kedvezményeket nyújtottak az egyesületnek. Klaus Gerasch elmondta: Kelet-Közép-Európában ez az első ilyen jellegű kam­pány, ám egy hasonló auszt­riai akció annyira sikeres volt, hogy az elmúlt évek során már az ötödik ilyen jellegű kampányt készítik elő. Áz MTI kérdésére Kla­us Gerasch közölte: az ak­ció eredményességét nehéz árbevétel-növekedésben ki­mutatni, mivel a tizennégy tagvállalat mindegyike ren­delkezik saját reklámstraté­giával is. A kampány sike­rességét azonban egy előze­tes és utólagos közvéle­mény-kutatással is megpró­bálják majd kimutatni. - Az akciótól a szer­vezők azt várják, hogy erősödik a magyar vásárlók márkás termékek iránti hűsége, és a fogyasztók be­látják, érdemes a minőséget választani, ami közép- és hosszú távon kifizetődő számukra - hangsúlyozta Klaus Gerasch. éve* át TOSHIBA 2000-re megszületett az egyterűek új generációja, melynek újszerű formájában egyesül az egyterűek tágassága, a limuzinok kényelme és példátlan úttartása. Az autó, mely tervezőink keze alatt igazi műalkotássá vált. Szeretettel várjuk Ont a remekmű bemutatójára, ahol személyesen is megcsodálhatja, felfedezheti, sőt ki is próbálhatja a Citroen Xsara Picasso-t. Jöjjön el és érezze, milyen a jövő autójának volánja mögött ülni! Citroen márkakereskedésünk 2000. január 22-23-án nyílt napokat tart, melyen minden érdeklődő meggyőződhet róla: az új Citroen Xsara Picasso... a testet öltött képzelet. Az On Citroen márkakereskedője: Zixem 2000 Kft., Szeged, Dorozsmai út 6., tel.: 62-492-888 Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval XSARA JL^ CITROEN FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT Dímftsz PA.BTXEB 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 420-576, Fax/üz.r.: 425-136

Next

/
Oldalképek
Tartalom