Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

SZERDA, 1999. DEC. 29. HIRDETÉS 7 Az MTI híranyaga alapján az oldalpárt Kéri Barnabás állította össze Mi történt tett rendkívüli állapot hatályát. 29-30. - Szarajevóban a 39 állam- és kormányfő és 17 nemzetközi szervezet felső szintű vezetőinek részvételével rendezett Balkán-konferencián elfogadták a Délkeleteurópai Stabilitási Megállapodást. Augusztus 4. - Brüsszelben George Robertson brit védelmi minisztert választották Javier Solana NATO-főtitkár utódjává. 7-27. - 1200 vahabita fegyveres lépte át a csecsendagesztáni határt, és hatalmába kerített négy dagesztáni falut Samil Bászájev volt csecsen kormányfő irányításával. Az orosz szövetségi erők 27ére kiszorították a muzulmán fegyvereseket. 9. - Abdullah Öcalan augusztus 3-i felhívása nyomán a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bejelentette: szeptembertől beszünteti a közte és az Észak-Irakban működő Kurd Demokrata Párt (KDP) közötti fegyveres harcot, s befejezi délkelet-törökországi hadműveleteit. 9. - Borisz Jelcin orosz államfő felmentette Szergej Sztyepasin kormányát. 16-án Vlagyimir Putyint, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat főnökét nevezte ki kormányfővé. 11. - A 20. század utolsó teljes napfogyatkozása volt látható Európa és a Közel-Kelet több országában. 25. - Az orosz maffia ügyében vizsgálódó svájci és orosz ügyészek több mint egymillió dolláros, Borisz Jelcin orosz elnöknek és lányainak szóló átutalások nyomára bukkantak. 30. - Kelet-Timoron a lakosság népszavazáson foglalt állást a függetlenség, Indonéziától való elszakadás mellett, ami két hónapig tartó véres belharcokba torkollott az indonézbarát miliciákkal. Több mint 200 ezer ember menekült el lakóhelyéről. Szeptember 4. - Az egyiptomi Sarm-esSejkben Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafát, a Palesztin Nemzeti- Hatóság elnöke aláírta az 1998. októberi Wye Plantation-i ideiglenes békeegyezmény végrehajtásáról létrejött megállapodást. 5. - Az orosz légierő bombázni kezdte a függetlenségre törő Csecsenföldet. Október 1jén orosz csapatok léptek a kaukázusi köztársaság területére, hogy „felszámolják az iszlám terroristákat", akiket felelősnek tartanak az augusztusban és szeptemberben Oroszországban végrehajtott, közel 300 halálos áldozatot követelő merényletekért, és a szomszédos Dagesztánban szervezett fegyveres lázadásokért. 9-1Ö. - Az afrikai állam- és kormányfők a líbiai Szirtben tartott értekezletükön szorgalmazták a térség egységesítésének gyorsítását, és elhatározták: 2001-ig létrehozzák az Afrikai Uniót. 12-13. - Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezlete az új-zélandi Aucklandban zajlott. 15. - Strasbourgban az Európai Parlament nagy többséggel bizalmat szavazott a Romano Prodi elnökségével létrejött új Európai Bizottságnak, amely 17-én tette le a hivatali esküt. 16-17. - Berlinben tanácskozott az Európai Demokrata 1. - Az ENSZ Közgyűlése határozatban szólította fel Izraelt: újítsa fel a béketárgyalásokat Szíriával és Libanonnal, és teljes egészében vonuljon ki a Golán-fennsíkról, amelyet az 1967-es közel-keleti háborúban hasított le Szíriától. 2. - Londonban a brit és az ír kormány képviselői egyezményt írtak alá, melynek értelmében Dublin lemond az ír Köztársaság alkotmányos területi követeléséről az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot illetően, London pedig bevonja Írországot az északír tartomány ügyeinek kezelésébe. A Dávid Trimble vezetésével november 29-én Belfastban megalakult északír kabinet átvette a hivatalt a brit északír minisztériumtól. 3. - A visegrádi országok államfői csúcstalálkozóját a Magas-Tátra lábánál lévő Gerlaclifalván tartották. 8. - Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő a Kremlben aláírta az új orosz-fehérorosz uniós szerződést, illetve a szövetség kiépítését célzó akcióprogramot. 8. - Strasbourgban az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács szokatlan módon közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat Csecsenföldön. 9. - Terrorizmus-ellenes nemzetközi konvenciót fogadott el az ENSZ Közgyűlése. A dokumentum a terrorizmus gyökereit, az ilyen cselekmények finanszírozását támadja. 9. - Stockholmban átadták az Alternatív Nobel-díjnak számító Helyes Életmód Díjakat megosztva Jüan Garces spanyol ügyvédnek, Hermann Scheemek, az Eurosolar egyesület alapítójának, a kubai Szerves Mezőgazdaság Csoportnak (GAO), a kolumbiai COAMA szervezetnek. 10. - A svéd fővárosban ünnepélyesen átadták az egyes tudományterületek Nobel-díjait. Az idei kitüntetettek: Günter Grass német író (irodalmi), Günter Blobel német származású amerikai biológus (orvosi), a holland Gerardus Hooft és Martinus J.G. Veltman (fizikai), Ahmed Zewail egyiptomi származású amerikai kémikus (kémiai), kanadai Róbert Mundell (közgazdasági). Oslóban a Nobel-békedíjat az Orvosok határok nélkül nevű, francia eredetű nemzetközi segélyszervezet vette át. 10. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat hónappal meghosszabbította az Iraknak adott olajeladási engedélyt. 10-11. - Helsinkiben az Európai Unió állam- és kormányfői évzáró értekezletükön úgy döntöttek, hogy 2003-ra önálló működésre képes békefenntartó erőt hoznak létre olyan küldetésekre, ahol a NATO „nem kötelezte el magát". A záródokumentum szerint az EU minden erőfeszítést megtesz azért, hogy 2002 végén készen álljon új tagok felvételére, egyben hat újabb országnak nyitotta meg az utat a csatlakozáshoz vezető tárgyalásokhoz, s tagjelöltnek ismerte el Törökországot is. Az EU 500 millió eurós segélyt ígért Koszovó újjáépítéséhez. Unió és a Nemzetközi Demokrata Unió. Október 8. - Jaltában üléseztek a Független Államok Közösségének külügyminiszterei és kormányfői a létrehozandó szabadkereskedelmi övezetről és a terrorizmus elleni közös harcról. 11. - Az Interparlamentáris Unió 102., berlini ülésszakán felvették Ukrajnát a tagországok közé. 12. - Pakisztánban államcsínyt hajtott végre Pervez Musarraf tábornok, hadseregfőparancsnok, miután Navaz Sarif miniszterelnök le akarta váltani hivatalából. 15-én Musarraf rendkívüli állapotot vezetett be az országban. 12-18. - A Majna-parti Frankfurtban rendezték az 51. nemzetközi könyvvásárt, amelynek díszvendége Magyarország volt. 13. - Az Európai Bizottság országértékelése szerint Magyarország és Lengyelország közel jár az EU-csatlakozás gazdasági feltételeinek teljesítéséhez, s e tekintetben Szlovénia és Észtország, majd Csehország következik utánuk. A jelentés javasolta, hogy az EU 2000-ben nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat újabb hat országgal: Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával. 14. - Az ENSZ Közgyűlése új ideiglenes tagokat választott a Biztonsági Tanácsba. 2000. január l-jétől Banglades, Jamaica, Mali, Tunézia és Ukrajna lesz két évre a BT új tagja. 15-16. - A finnországi Tamperében az EU állam- és kormányfői a szervezett bűnözés elleni közös küzdelemmel, a bel- és az igazságügyi jogszabályok összehangolásával foglalkoztak. Közös európai menekültügyi politika kialakításában állapodtak meg, továbbá, hogy ügyészekbőlrendőrtisztekből létrehozzák az Eurojust nevű testületet a nemzeti hatóságok közötti koordináció fokozására. 15-16. - A Magas-Tátrában Javorinán kötetlen eszmecserére jöttek össze a visegrádi országok miniszterelnökei. 20. - Budapesten miniszterelnöki találkozót tartottak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) országai. 22-29. - A versailles-i királyi kastélyban rendezték meg az első gyerek világparEurópa dél! peremén 1999-ben a nagyvilágban? A jugoszláv katonai kapitulációt követően a Nyolcak vezetői Kölnben találkoztak június 18-20-án, ahol kifejtették: ragaszkodnak a szerbiai demokratikus változásokhoz, az újjáépítéshez segítséget csak a Milosevics-féle vezetés távozása után nyújtanak. Képünkön (az óramutató járásával megegyezően) Borisz Jelcin orosz elnök, Jean Chrétien kanadai kormányfő, Jacques Chirac francia és Bili Clinton amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő, Gerhard Schröder német kancellár, Obucsi Keidzo japán és Massimo D'Alema olasz miniszterelnök, valamint Jacques Santer, az Európa Bizottság távozó elnöke a tárgyalóasztalnál. (MTI Telefotó) szenegáli Jacques Dioufot választották az ÉNSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatójává. 14. - Életbe léptek az ENSZ Afganisztán elleni légiközlekedési és pénzügyi büntetőintézkedései, amelyeket október 15-én azért rendeltek el, mert a tálibok nem hajlandók kiadni a terrorizmussal vádolt Oszama bin Laden szaúdi milliárdost. 18-19. - Az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján az 54 tagország képviselői aláírták az Európai Biztonsági Chartát és az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) módosításáról szóló megállapodást. 19. - A Nyugat-európai Unió tanácsa Brüsszelben kinevezte Javier Solanát a szervezet főtitkárává. Solana ezzel egy kézben fogja össze az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió első számú végrehajtó tisztségét, ő lett az önálló külpolitikai és védelmi szerepét kereső Nyugat-Európa politikai szóvivője. 20. - Irak nem fogadta el, hogy az ENSZ hat hónap helyett csak 15 nappal hosszabbítsa meg az „olajat élelemért" elnevezésű programját. 23-án Irak felfüggesztette olajexportját, ami a kőolajárak ugrásszerű emelkedését vonta maga után a világpiacon. 28. - A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján a tíz tagállam államés kormányfői a térség gazdasági és biztonsági helyzetéről tárgyaltak. 28. - Az ETA baszk terrorszervezet bejelentette, hogy felmondja az általa több mint egy éve meghirdetett fegyverszünetet. November 30.-december 3. - 135 tagállam képviselőinek részvételével a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Seattle-ben tartotta 3. miniszteri értekezletét, melyet szakszervezeti és környezetvédelmi aktivisták tízezreinek tiltakozó akciói hátráltattak. A tanácskozás kudarccal zárult, miután nem tudtak megállapodni a világkereskedelem további liberalizációját célzó újabb tárgyalási fordulóban. többször is megmozdult a föld. Az augusztus 17-i földrengés romba döntötte a törökországi Jalova városát. (MTI Telefotó) lamentet, amelyen öt kontinens 180 országából öt és félszáz diák, valamint oktató vett részt. 26. - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán államfői az integrációs folyamatok erősítéséről, az egységes gazdasági tér kiépítéséhez szükséges jogharmonizáció folytatásában állapodtak meg Moszkvában. 27. - Az örmény parlament üléstermében terroristák agyonlőtték Vazgen Szárkiszján miniszterelnököt, Karén Demircsján parlamenti elnököt és más politikusokat. 30. - Az utolsó indonéz katona is elhagyta Kelet-Timort, s ezzel véget ért a volt portugál gyarmat közel negyedszázados indonéz megszállása. 31. - A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség a reformáció napján Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatot, amely elsimítja a lutheránusok és katolikusok egyik központi hitvitáját. November 5-6. - A Közép-európai Kezdeményezés nevű országcsoport megalakulásának tizedik évfordulóján a prágai csúcsértekezlete elfogadta a Monica Lewinsky, akinek Clinton elnökkel folytatott viszonya az év egyik nagy botránya volt. (MTI Telefotó) következő két évre szóló akcióprogramot. 8-10. - Párizsban a Szocialista Internacionálé 21. kongresszusán 170 ország szocialista és szociáldemokrata pártja kiadta a felgyorsult globalizáció kihívásaira válaszoló „Párizsi Nyilatkozatot". 9-én Pierre Mauroy utódául Antonio Guterres portugál miniszterelnököt választották a Szocintern új elnökévé. 12. - Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése Párizsban Macuura Koicsiro japán diplomatát választotta meg hat évre főigazgatóvá. 12-15. - A dél-afrikai Durbanban a brit Nemzetközösség csúcsértekezletén az új főtitkár Don McKinnon újzélandi külügyminiszter lett. Kizárták a tagállamok közül Pakisztánt. 13. - Rómában ismét a