Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

8 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1999. DEC. 29. Heller Ágnes a szeretetről és a barátságról Jót kívánni másoknak Heller Ágnes: „Aki nem vállalja a szeretet, a szere­lem és a barátság korlátait, az képtelen ezekre az érzésekre". (Fotó: Schmidt Andrea) Egy hang száll December 16-án ültem a Szegedről Pestre húzó vonaton, kint hó, bent túlmeleg, és minden olyan volt, mint szokott. Egy dolgot, mondom, dol­got kivéve. Egy magnóka­zetta volt a táskámban, amelyre barátom mondta föl félkész regényének azt a részét, amennyi ráfért. Történelmi paródia, azt hiszem, ez lenne a műfaj. Otthon még belehallgat­tam, gondoltam, jó lesz a könyvkiadó szerkesztőjé­nek is egy kis változatos­ság, a szerzőt saját hang­ján hallhatja, azon az ér­ces, rekedtes és senki hangjával össze nem té­veszthető hangon. A barátomat Mézes Ti­bornak hívják, és aznap, amikor a hangjával utaz­tam a vonaton, negyven­hét évesen meghalt. Szó, azt hiszem, nincs tovább. • Mézes Tibor írásaiból a Magyar Rádió Körzeti Stúdiója készített emlék­műsort, amit 2000 janu­ár 2-án hallhatnak dél­után 3-tól 4 óráig. Podmaniczky Szilárd Az EU figyeli Civilek a törvényhozásban? Az APEH zöld száma Munkatársunktól Az APEH az adófizetés­sel, az adóbevallások elké­szítésével kapcsolatos kér­désekre ingyenesen hívha­tó zöld számot rendszere­sít. A 06-80-66-00-33-as te­lefonszámon 2000. január 21-étől minden érdeklődő' szakszerű tájékoztatást kaphat kérdéseire. Reggel 8-16 óráig szakemberek, 16 óra után üzenetrögzítő áll az érdeklődők rendelke­zésére. Negyvennégymilliós rablás „Kockázatos" biztonsági ör Budapest (MTI) Nem gyanúsítják a biztonsági őrt a decem­ber 23-án Budapesten ki­fosztott pénzszállító autó kirablásával, a férfit egy korábbi bűncselekmény miatt vették őrizetbe. Emlékezetes, hogy a múlt hét csütörtökén a VI. kerületi Andrássy úton elloptak egy vára­kozó pénzszállító autót, s abból 44 millió forintot zsákmányoltak. Az autót — kifosztva - állampol­gári bejelentés nyomán, még aznap megtalálták. A BRFK sajtóügyele­tese közölte: a fegyver­tartási engedéllyel is ren­delkező biztonsági őrt már két éve körözte a rendőrség, orgazdaság gyanúja miatt. A férfi azért kaphatott erkölcsi bizonyítványt, mert nem volt büntetett előéletű, és csak a bíró­sági ítéletet követően ta­gadható meg a hatósági okmány kiállítása — kö­zölte. Négyen megfagytak Budapest (MTI) Az ORFK és a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatása szerint az utóbbi napokban négy helyen is kihűlés miatt meg­halt személyekre bukkantak járókelők. Budapesten a X. kerület Akna utcai szeméttelepén december 25-én reggel ta­láltak rá egy 44 éves buda­pesti férfi tetemére. A fővá­ros XVIII. kerületében hét­főn késő este bukkantak rá a Wlassics G. utca egyik há­zában egy 65 éves asszony holttestére. Gödön hétfőn reggel fedezték fel a 48 éves V. József hajléktalan holt­testét. A budakalászi Tavi­rózsa vendéglő mögött pe­dig hétfőn este leltek rá egy ismeretlen férfi tetemére. Budapest (MTI) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium rendelkezése értel­mében december 31-ével megszűnik a nagy súlyú sertések intervenciós fel­vásárlása, valamint a 193 forintos kilogram­monkénti legalacsonyabb felvásárlási ár is. Az intézkedést kommentál­va Tamás Károly, a tárca köz­igazgatási államtitkára kedden elmondta, hogy az akció, amely június l-jén kezdődött a sertéstartók védelmében és a spekuláció visszaszorítására, A szeretet nem racio­nális érzés, tehát nincs válasz arra a kérdésre, hogy miért szeretünk meg vajakit - mondotta Heller Ágnes filozófus, akit az alábbi interjúban a szeretet érzésének ke­letkezéséről, formáiról és megnyilvánulásairól kér­deztünk. - A szeretetnek rengeteg különböző értelmezése van. Ön szerint erénynek lehet tartani vagy valami­lyen öntörvényű érzelem­nek? - A régi keresztény hagyo­mányban a szeretet karitászt jelentett: odafordulást a másik emberhez, a felebaráti szere­tetet, segítséget a bajban, a boldogság megosztását. Ez mind erény, a szeretet tehát ilyen értelemben erény. A modern világban leginkább puszta érzésként értelmezik a szeretetet, amely így érték­mentessé válik. Ilyen minő­ségben irracionális és nem jár felelősséggel. Szerethetünk például egy rablógyilkost is, vagy egy olyan írót, akit nem ismerünk Az tehát, hogy sze­retünk valakit, önmagában nagyon keveset mond egy kapcsolat természetéről. Eh­hez tudnunk kell, hogy miféle szeretetről van szó, kire irá­nyul, mi a tartalma. Nem azért fűzünk pozitív értéket a szeretethez, mert erkölcsi ér­téknek tartjuk, hanem mert az embereknek szükségük van rá. Értékeljük, ha szeretnek bennünket, és nekünk is szük­ségünk van rá, hogy más em­bereket szeressünk. A pozitív­nak értékelhető erkölcsi moz­zanat abban áll, hogy aki tud jól és sokat szeretni, az a sze­retet erkölcsi értelmében is képes arra, hogy szeressen. Vagyis ha e képesség megvan valakiben, akkor az képes azokra a cselekedetekre is, amit karitásznak neveztek. - Mit jelent az, hogy valaki jól szeret? - Úgy tud odafordulni a másikhoz, hogy a másik szük­ségleteit is kielégítse, hogy a másikat ne csak szeresse, ha­nem barátsággal szeresse, sze­relemmel szeresse, segítő­készséggel szeresse. Vagyis a szeretetnek olyan értelmezést is tudjon adni, ami magában az érzésben nincs benne. A szeretet esetében a másik szükségleteire összpontosí­tunk. G. B. Shaw mondta egy­szer, hogy ne kívánd a másik­nak, amit kívánsz magadnak, mert hátha más az ízlése. Vannak olyan javak, amikben akarhatom a másiknak ugyan­azt: például ha magamnak megbecsülést kívánok, akkor megbecsülést adok a barátom­nak is. Konkrét dolgokban azonban általában nem műkö­dik a csere: ha ajándékot ve­szünk, akkor azt vesszük ami­sikeres volt. Az eddigi adatok szerint 193 forintos kilogram­monkénti áron eddig mintegy 80 ezer sertést vettek át. Jelezte ugyanakkor, hogy egyes sertéstartók, élve - ese­tenként visszaélve - az állam által nyújtott segítséggel, nem csak az átvételi nehézségek miatt túltartott, és ezért túlsú­lyos sertéseket adták el mini­máláron a felvásárlóknak, ha­nem a jelentősen felhizlalt, se­lejtezett állatokat is. re a másiknak van szüksége, nem amit mi szeretnénk kap­ni. A másik szeretetébe bele­tartozik, hogy tekintettel le­gyek az igényeire. Ha nagyon szeretek a másikkal együtt lenni, de ő sokkal inkább sze­reti a magányt, és én ráerősza­kolom a társaságomat, akkor nem biztos, hogy szeretem a másikat. - Ha nem veszem tekintet­be a másik ember igényét, akkor önző vagyok, vagy csak jobban szeretem ön­magam a másiknál? - Nagyon nehéz megfogal­mazni mit jelent pontosan, hogy szeretjük önmagunkat. Az önszeretethez tartozik az is, hogy az ember élvezi ön­magát, a saját személyiségét. Másrészt jót kívánunk ma­gunknak, szeretnénk ha jól menne nekünk, szeretnénk a képességeinket kiteljesíteni, szeretnénk sokat örülni, ha­mar kigyógyulni a fájdalmak­ból, saját javunkra kihasznál­ni a véletleneket. Olyasmiket kívánunk magunknak, amiket másoknak kívánunk, ha sze­retjük őket. Ennek ellenére az önszeretet nem egyenlő az önzéssel, nem azt jelenti, hogy hegyen-völgyön át, má­sokkal szemben akarjuk ma­gunkat érvényesíteni. A Bib­lia azért mondja, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmaga­dat, mert feltételezi, hogy má­soknak ugyanúgy tudunk jót kívánni, mint önmagunknak. Nem várja el viszont, hogy Az államtitkár rámutatott arra is, hogy évente a kocaál­lomány 30-35 százaléka ke­rül különböző okok miatt se­lejtezésre, ez átlagosan 400 ezres tenyészkoca-állo­mánnyal számolva évente mintegy 120-140 ezer nagy súlyú, ám alacsony vágóérté­kű sertés értékesítését jelenti. Ezeket az állatokat a vágóhi­dak továbbra is feldolgoz­zák, az állam viszont már nem ad támogatást átvételük­magunknál is jobban szeres­sük felebarátainkat: nem kell feláldoznom az önszeretete­met a másikért. - A gyermeki szeretetbe be­leszületünk, nem választ­juk a szüleinket. Lehet-e különbséget tenni a kapott kapcsolatok és a választott szeretet között? - A különbség manapság viszonylagos. Nem is beszél­ve arról, hogy nem minden szülő szereti a gyermekét és nem minden gyerek szereti a szüleit. A tízparancsolat na­gyon pontosan fogalmaz. Megköveteli, hogy tiszteld apádat és anyádat. A tisztele­tet ugyanis meg lehet paran­csolni, a szeretetet nem. Nem lehet megkövetelni azt sem az embertől, hogy mindenkit egyformán szeressen. Még a családon belül is választunk a szeretteink között. Már gyer­mekként meg tudjuk mondani, hogy anyukát vagy apukát szeretjük jobban, még ha szé­gyelljük is a választást. A sze­retetben a családon belül is vannak különbségek, Jákob sem szerette egyformán mind a tizenkét fiát. Felnőtt korban már az értékei, érdemei, vagy a hozzánk való viszonyáért szeretjük meg az embereket. Ezek a szeretetek teljes mér­tékben választottak, bár itt is kérdéses a választás, hiszen a felénk irányuló szeretetet nem utasítjuk el. Hajlamosak va­gyunk megszeretni azt, aki ér­zelmileg kiszolgáltatja nekünk höz, mivel a jó minőségű sertésből nincs elég és annak tenyésztését kívánja ösztö­nözni. Tamás Károly felhívta a gazdák figyelmét, hogy az értékesítés biztonsága érde­kében regisztráltassák magu­kat a Vágóállat és Hús Ter­méktanácsnál. A termékta­nács ugyanis szavatolja tag­jainak, hogy a vágóhidakkal kötött szerződésben rögzített minőségi vágósertések felvá­magát, szeretettel, barátsággal fordul felénk. - Meg lehet mondani, hogy miért szeretünk meg valakit? - A miért kérdésre a szere­tetnél éppúgy nincs válasz, mint a szerelem esetében. A szeretet, csakúgy, mint az ér­zések jelentős része, nem ra­cionális dolog. Adhatok vála­szokat arra, hogy miért szere­tek valakit: szerethetem mert szép, mert okos, mert szeret engem, mert tisztességes. Na­gyon sok embert viszont nem szeretek, akiknek megvan ez a tulajdonsága. A szeretetnél a véletlenek játszanak közre. Meghatározó lehet, hogy mikor találkozok vele, hogyan sikerül az első beszélgetés, milyen hangja van a másik embernek, milyen a tekintete. A szeretet nem szükségképpen viszony olyan értelemben, mint a szere­lem vagy a barátság. Szerethe­tek valakit anélkül is, hogy a másik szeretne engem. Akár egy egész életen át adomá­nyozhatok szeretetet valakinek, akit én nem érdeklek, talán nem is ismer. A barátság eseté­ben azonban mindkét félnek kölcsönösen meg kell ajándé­kozni egymást a baráti érzés­sel, mert barátságról, mint em­beri viszonyról csak a kölcsö­nösség esetén lehet beszélni. - Mennyiben befolyásolják az ember cselekvési sza­badságát ezek az érzések? - Minden viszony korláto­kat szab az embernek. Ha nem találkozunk mindennap azzal, aki nem akar velünk minden­nap találkozni, máris korláto­kat szabunk magunknak. Aki nem vállalja a szeretet, a sze­relem és a barátság korlátait, az képtelen ezekre az érzések­re. Az egoista ember például képtelen mást szeretni, hacsak nem azonosítja önmagával, az egocentrikus ember pedig vál­lalná a korlátokat, csak nem veszi észre a másik ember szükségleteit. Vannak olyan korlátok is, amelyeket nem jó vállalni. Ha a tisztességet vagy a becsületet ásnák alá a másik igényei, akkor ezek a korlátok nem jók. - Ha nem is lehet megpa­rancsolni a szeretetet, tu­datosan alakítani lehet? - A szeretet nagyon kevés­sé befolyásolható. Amíg léte­zik a szeretet, a szerelem vagy a barátság, addig nem is tu­dom befolyásolni. Ha az érze­lem csökken, akkor lehet sze­repe a tudatnak, racionalizál­hatja, megmagyarázhatja a fo­lyamatot; de amíg az érzés erős, addig legfeljebb a kimu­tatását szabályozhatja. A ba­rátságnál még ezt sem, mert ha a barátságot nem mutatom ki, akkor az nem is létezik. A sze­retetet lehet nem kimutatni, de ha az ember egy érzést nagyon sokáig nem fejez ki, akkor az érzés elhalhat. Jenei Rita sárlásáról folyamatosan gon­doskodik. Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövet­ségének (Hússzövetség) el­nöke elmondta: jelenleg a jó minőségű sertések felvásár­lási ára élősúlyban számolva 215 forint körül mozog kilo­grammonként. Az ágazat eb­ben az évben összesen mint­egy 12 milliárd forintos álla­mi támogatást kapott. A nagy súlyú, selejtezett sertéseket továbbra is azok a vágóhidak veszik majd meg a tenyésztőktől, amelyek el­sősorban szárazárut, például szalámit, kolbászt állítanak elő. MTI Press A politikai pártok ép­púgy egyetértenek ab­ban, hogy a civilszerve­zetek szerepét erősíteni kell, mint maga a társa­dalom. A „civilek" azon­ban nem várnak külső segítségre, ók is számos kezdeményezéssel hív­ják fel a figyelmet ma­gukra. Egyik fontos tö­rekvésük, hogy legyen érdemleges szavuk a törvényelőkészítő mun­kában is. Az Országgyűlés Társa­dalmi Szervezetek Bizottsá­gának legutóbbi ülésére meghívást kaptak az ország legjelentősebb civilszerveze­teinek képviselői. E „civil kerekasztal" mellett a Civil Fórum, a Társadalmi Egye­sülések Szövetsége, a Civil Parlament, a Vidék Parla­mentje, a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács, a Társa­dalmi Szervezetek Konföde­rációjának elnökei találkoz­tak, elfogadva dr. Bognár László bizottsági elnök meg­hívását. A találkozó célja az volt, hogy megvitassák: mi­ként vonhatók be a törvény­hozói munkába a magyaror­szági civilszervezetek. E kezdeményezés az ország­gyűlés elnökétől, Áder Já­nostól származik, aki levél­ben kérte fel a bizottságot, hogy vizsgálja meg a hazai civilszervezetek bekapcsoló­dásának módozatait az or­szággyűlés bizottsági mun­kájába és készítse el erre nézve a javaslatukat. A kiin­dulópontról és a szervezett formákról mondták el véle­ményüket az említett hét ci­vilszervezet képviselői és fo­gadtak el egy minimális prog­ramot. A Társadalmi szerve­zetek bizottsága - Áder János kérésére - 2000. február kö­zepén teijeszti a Házbizottság elé a törvényhozói munka e sajátos gazdagítására szolgáló javaslatukat. A civilszerveze­tek bevonásának kezdemé­nyezése egyértelműen a de­mokrácia további szélesedé­sének a jele! Bognár László elmondta, hogy mind az előzetes meg­beszélések, mind a mostani tárgyalás a civilszervezetek képviselői részéről kedvező fogadtatásra talált. Egyetér­tés volt abban, hogy biztos alapokon szabad csak útjára indítani ezt a sokat ígérő kezdeményezést. Megfogal­mazódott, hogy az első pilla­nattól kezdve maximálisan törekedniük kell az „ernyő­jük alatti" többi civilszerve­zettel a szoros együttműkö­désre, a bevonásukra. Azt is vállalták a hét civilszervezet vezetői, hogy készek a sok­oldalú egyeztetésre, aminek összegzéseként a „civil ke­rékasztal" - ahogy önmagu­kat meghatározták - január közepére leteszi a dokumen­tumban összegezett elképze­léseket a bizottság asztalára. Megfogalmazódott az igény arra, hogy a civilszer­vezetek a különféle parla­menti bizottságok munkájá­ban részt vállalhassanak. Eh­hez első lépésként szükséges megismerniük, hogy milyen bizottságok működnek a T. Házban. Bognár László vál­lalta, hogy a bizottsági listát megküldi a hét civilszervezet vezetőjének, de közösen döntsék el, hogy melyik bi­zottságban célszerű közre­működniük. Amikor pedig eldőlt, hogy milyen bizottság munkájában kívánatos és hasznos a civilek közremű­ködése, akkor igényelhetik az érintett civilszervezet kép­viselőjétől, szakértőjétől az adott bizottsági témához írásban a véleményt. Azt is helyénvalónak tartják a civi­lek, ha személyesen is részt vehetnek és kifejthetik állás­pontjukat egy-egy bizottsági ülésen. Sőt, a módosító indít­ványok vitájában szavaza­tukkal is kifejezésre juttat­hatnák véleményüket. Min­dehhez természetesen szük­séges a civilszervezetek fo­lyamatos tájékoztatása, in­formálása. Bognár László elmondta azt is, hogy a „civil kerek­asztal" javaslatairól tájékoz­tatja a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az Ügy­rendi bizottságot is azért, hogy Áder János elé kerülő javaslatuk minél több véle­ményt tükrözzön. A bizottsá­gi elnök szerint a civilszer­vezetek bevonása a parla­menti bizottsági munkába nem jár jelentős kiadással, a jelenlegi költségvetésben er­re megfelelő, fedezet áll ren­delkezésre. Éppen ennek a napirend­nek a vitája alkalmával a tár­sadalmi szervezetek bizottsá­gának vendége volt Kristine Forrestál, aki az Európai Unió megbízásából járt Ma­gyarországon és arra keresett választ, hogy nálunk mennyire érvényesül a civil­szervezetek bevonása a tör­vénykezésbe. Az Európai Unió illetékes szakemberei éberen figyelnek arra, hogy a demokratikus fejlődésként demonstráló civilszervezetek mennyire jutnak szóhoz a törvényhozásban a fiatal de­mokráciákban. Az Unió kész pénzügyi támogatást is nyúj­tani az arra érdemes civil­szerveződéseknek. Maris János Megszűnik az intervenciós támogatás Nagy súlyú sertések

Next

/
Oldalképek
Tartalom