Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-29 / 302. szám
8 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1999. DEC. 29. Heller Ágnes a szeretetről és a barátságról Jót kívánni másoknak Heller Ágnes: „Aki nem vállalja a szeretet, a szerelem és a barátság korlátait, az képtelen ezekre az érzésekre". (Fotó: Schmidt Andrea) Egy hang száll December 16-án ültem a Szegedről Pestre húzó vonaton, kint hó, bent túlmeleg, és minden olyan volt, mint szokott. Egy dolgot, mondom, dolgot kivéve. Egy magnókazetta volt a táskámban, amelyre barátom mondta föl félkész regényének azt a részét, amennyi ráfért. Történelmi paródia, azt hiszem, ez lenne a műfaj. Otthon még belehallgattam, gondoltam, jó lesz a könyvkiadó szerkesztőjének is egy kis változatosság, a szerzőt saját hangján hallhatja, azon az érces, rekedtes és senki hangjával össze nem téveszthető hangon. A barátomat Mézes Tibornak hívják, és aznap, amikor a hangjával utaztam a vonaton, negyvenhét évesen meghalt. Szó, azt hiszem, nincs tovább. • Mézes Tibor írásaiból a Magyar Rádió Körzeti Stúdiója készített emlékműsort, amit 2000 január 2-án hallhatnak délután 3-tól 4 óráig. Podmaniczky Szilárd Az EU figyeli Civilek a törvényhozásban? Az APEH zöld száma Munkatársunktól Az APEH az adófizetéssel, az adóbevallások elkészítésével kapcsolatos kérdésekre ingyenesen hívható zöld számot rendszeresít. A 06-80-66-00-33-as telefonszámon 2000. január 21-étől minden érdeklődő' szakszerű tájékoztatást kaphat kérdéseire. Reggel 8-16 óráig szakemberek, 16 óra után üzenetrögzítő áll az érdeklődők rendelkezésére. Negyvennégymilliós rablás „Kockázatos" biztonsági ör Budapest (MTI) Nem gyanúsítják a biztonsági őrt a december 23-án Budapesten kifosztott pénzszállító autó kirablásával, a férfit egy korábbi bűncselekmény miatt vették őrizetbe. Emlékezetes, hogy a múlt hét csütörtökén a VI. kerületi Andrássy úton elloptak egy várakozó pénzszállító autót, s abból 44 millió forintot zsákmányoltak. Az autót — kifosztva - állampolgári bejelentés nyomán, még aznap megtalálták. A BRFK sajtóügyeletese közölte: a fegyvertartási engedéllyel is rendelkező biztonsági őrt már két éve körözte a rendőrség, orgazdaság gyanúja miatt. A férfi azért kaphatott erkölcsi bizonyítványt, mert nem volt büntetett előéletű, és csak a bírósági ítéletet követően tagadható meg a hatósági okmány kiállítása — közölte. Négyen megfagytak Budapest (MTI) Az ORFK és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatása szerint az utóbbi napokban négy helyen is kihűlés miatt meghalt személyekre bukkantak járókelők. Budapesten a X. kerület Akna utcai szeméttelepén december 25-én reggel találtak rá egy 44 éves budapesti férfi tetemére. A főváros XVIII. kerületében hétfőn késő este bukkantak rá a Wlassics G. utca egyik házában egy 65 éves asszony holttestére. Gödön hétfőn reggel fedezték fel a 48 éves V. József hajléktalan holttestét. A budakalászi Tavirózsa vendéglő mögött pedig hétfőn este leltek rá egy ismeretlen férfi tetemére. Budapest (MTI) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezése értelmében december 31-ével megszűnik a nagy súlyú sertések intervenciós felvásárlása, valamint a 193 forintos kilogrammonkénti legalacsonyabb felvásárlási ár is. Az intézkedést kommentálva Tamás Károly, a tárca közigazgatási államtitkára kedden elmondta, hogy az akció, amely június l-jén kezdődött a sertéstartók védelmében és a spekuláció visszaszorítására, A szeretet nem racionális érzés, tehát nincs válasz arra a kérdésre, hogy miért szeretünk meg vajakit - mondotta Heller Ágnes filozófus, akit az alábbi interjúban a szeretet érzésének keletkezéséről, formáiról és megnyilvánulásairól kérdeztünk. - A szeretetnek rengeteg különböző értelmezése van. Ön szerint erénynek lehet tartani vagy valamilyen öntörvényű érzelemnek? - A régi keresztény hagyományban a szeretet karitászt jelentett: odafordulást a másik emberhez, a felebaráti szeretetet, segítséget a bajban, a boldogság megosztását. Ez mind erény, a szeretet tehát ilyen értelemben erény. A modern világban leginkább puszta érzésként értelmezik a szeretetet, amely így értékmentessé válik. Ilyen minőségben irracionális és nem jár felelősséggel. Szerethetünk például egy rablógyilkost is, vagy egy olyan írót, akit nem ismerünk Az tehát, hogy szeretünk valakit, önmagában nagyon keveset mond egy kapcsolat természetéről. Ehhez tudnunk kell, hogy miféle szeretetről van szó, kire irányul, mi a tartalma. Nem azért fűzünk pozitív értéket a szeretethez, mert erkölcsi értéknek tartjuk, hanem mert az embereknek szükségük van rá. Értékeljük, ha szeretnek bennünket, és nekünk is szükségünk van rá, hogy más embereket szeressünk. A pozitívnak értékelhető erkölcsi mozzanat abban áll, hogy aki tud jól és sokat szeretni, az a szeretet erkölcsi értelmében is képes arra, hogy szeressen. Vagyis ha e képesség megvan valakiben, akkor az képes azokra a cselekedetekre is, amit karitásznak neveztek. - Mit jelent az, hogy valaki jól szeret? - Úgy tud odafordulni a másikhoz, hogy a másik szükségleteit is kielégítse, hogy a másikat ne csak szeresse, hanem barátsággal szeresse, szerelemmel szeresse, segítőkészséggel szeresse. Vagyis a szeretetnek olyan értelmezést is tudjon adni, ami magában az érzésben nincs benne. A szeretet esetében a másik szükségleteire összpontosítunk. G. B. Shaw mondta egyszer, hogy ne kívánd a másiknak, amit kívánsz magadnak, mert hátha más az ízlése. Vannak olyan javak, amikben akarhatom a másiknak ugyanazt: például ha magamnak megbecsülést kívánok, akkor megbecsülést adok a barátomnak is. Konkrét dolgokban azonban általában nem működik a csere: ha ajándékot veszünk, akkor azt vesszük amisikeres volt. Az eddigi adatok szerint 193 forintos kilogrammonkénti áron eddig mintegy 80 ezer sertést vettek át. Jelezte ugyanakkor, hogy egyes sertéstartók, élve - esetenként visszaélve - az állam által nyújtott segítséggel, nem csak az átvételi nehézségek miatt túltartott, és ezért túlsúlyos sertéseket adták el minimáláron a felvásárlóknak, hanem a jelentősen felhizlalt, selejtezett állatokat is. re a másiknak van szüksége, nem amit mi szeretnénk kapni. A másik szeretetébe beletartozik, hogy tekintettel legyek az igényeire. Ha nagyon szeretek a másikkal együtt lenni, de ő sokkal inkább szereti a magányt, és én ráerőszakolom a társaságomat, akkor nem biztos, hogy szeretem a másikat. - Ha nem veszem tekintetbe a másik ember igényét, akkor önző vagyok, vagy csak jobban szeretem önmagam a másiknál? - Nagyon nehéz megfogalmazni mit jelent pontosan, hogy szeretjük önmagunkat. Az önszeretethez tartozik az is, hogy az ember élvezi önmagát, a saját személyiségét. Másrészt jót kívánunk magunknak, szeretnénk ha jól menne nekünk, szeretnénk a képességeinket kiteljesíteni, szeretnénk sokat örülni, hamar kigyógyulni a fájdalmakból, saját javunkra kihasználni a véletleneket. Olyasmiket kívánunk magunknak, amiket másoknak kívánunk, ha szeretjük őket. Ennek ellenére az önszeretet nem egyenlő az önzéssel, nem azt jelenti, hogy hegyen-völgyön át, másokkal szemben akarjuk magunkat érvényesíteni. A Biblia azért mondja, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, mert feltételezi, hogy másoknak ugyanúgy tudunk jót kívánni, mint önmagunknak. Nem várja el viszont, hogy Az államtitkár rámutatott arra is, hogy évente a kocaállomány 30-35 százaléka kerül különböző okok miatt selejtezésre, ez átlagosan 400 ezres tenyészkoca-állománnyal számolva évente mintegy 120-140 ezer nagy súlyú, ám alacsony vágóértékű sertés értékesítését jelenti. Ezeket az állatokat a vágóhidak továbbra is feldolgozzák, az állam viszont már nem ad támogatást átvételükmagunknál is jobban szeressük felebarátainkat: nem kell feláldoznom az önszeretetemet a másikért. - A gyermeki szeretetbe beleszületünk, nem választjuk a szüleinket. Lehet-e különbséget tenni a kapott kapcsolatok és a választott szeretet között? - A különbség manapság viszonylagos. Nem is beszélve arról, hogy nem minden szülő szereti a gyermekét és nem minden gyerek szereti a szüleit. A tízparancsolat nagyon pontosan fogalmaz. Megköveteli, hogy tiszteld apádat és anyádat. A tiszteletet ugyanis meg lehet parancsolni, a szeretetet nem. Nem lehet megkövetelni azt sem az embertől, hogy mindenkit egyformán szeressen. Még a családon belül is választunk a szeretteink között. Már gyermekként meg tudjuk mondani, hogy anyukát vagy apukát szeretjük jobban, még ha szégyelljük is a választást. A szeretetben a családon belül is vannak különbségek, Jákob sem szerette egyformán mind a tizenkét fiát. Felnőtt korban már az értékei, érdemei, vagy a hozzánk való viszonyáért szeretjük meg az embereket. Ezek a szeretetek teljes mértékben választottak, bár itt is kérdéses a választás, hiszen a felénk irányuló szeretetet nem utasítjuk el. Hajlamosak vagyunk megszeretni azt, aki érzelmileg kiszolgáltatja nekünk höz, mivel a jó minőségű sertésből nincs elég és annak tenyésztését kívánja ösztönözni. Tamás Károly felhívta a gazdák figyelmét, hogy az értékesítés biztonsága érdekében regisztráltassák magukat a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál. A terméktanács ugyanis szavatolja tagjainak, hogy a vágóhidakkal kötött szerződésben rögzített minőségi vágósertések felvámagát, szeretettel, barátsággal fordul felénk. - Meg lehet mondani, hogy miért szeretünk meg valakit? - A miért kérdésre a szeretetnél éppúgy nincs válasz, mint a szerelem esetében. A szeretet, csakúgy, mint az érzések jelentős része, nem racionális dolog. Adhatok válaszokat arra, hogy miért szeretek valakit: szerethetem mert szép, mert okos, mert szeret engem, mert tisztességes. Nagyon sok embert viszont nem szeretek, akiknek megvan ez a tulajdonsága. A szeretetnél a véletlenek játszanak közre. Meghatározó lehet, hogy mikor találkozok vele, hogyan sikerül az első beszélgetés, milyen hangja van a másik embernek, milyen a tekintete. A szeretet nem szükségképpen viszony olyan értelemben, mint a szerelem vagy a barátság. Szerethetek valakit anélkül is, hogy a másik szeretne engem. Akár egy egész életen át adományozhatok szeretetet valakinek, akit én nem érdeklek, talán nem is ismer. A barátság esetében azonban mindkét félnek kölcsönösen meg kell ajándékozni egymást a baráti érzéssel, mert barátságról, mint emberi viszonyról csak a kölcsönösség esetén lehet beszélni. - Mennyiben befolyásolják az ember cselekvési szabadságát ezek az érzések? - Minden viszony korlátokat szab az embernek. Ha nem találkozunk mindennap azzal, aki nem akar velünk mindennap találkozni, máris korlátokat szabunk magunknak. Aki nem vállalja a szeretet, a szerelem és a barátság korlátait, az képtelen ezekre az érzésekre. Az egoista ember például képtelen mást szeretni, hacsak nem azonosítja önmagával, az egocentrikus ember pedig vállalná a korlátokat, csak nem veszi észre a másik ember szükségleteit. Vannak olyan korlátok is, amelyeket nem jó vállalni. Ha a tisztességet vagy a becsületet ásnák alá a másik igényei, akkor ezek a korlátok nem jók. - Ha nem is lehet megparancsolni a szeretetet, tudatosan alakítani lehet? - A szeretet nagyon kevéssé befolyásolható. Amíg létezik a szeretet, a szerelem vagy a barátság, addig nem is tudom befolyásolni. Ha az érzelem csökken, akkor lehet szerepe a tudatnak, racionalizálhatja, megmagyarázhatja a folyamatot; de amíg az érzés erős, addig legfeljebb a kimutatását szabályozhatja. A barátságnál még ezt sem, mert ha a barátságot nem mutatom ki, akkor az nem is létezik. A szeretetet lehet nem kimutatni, de ha az ember egy érzést nagyon sokáig nem fejez ki, akkor az érzés elhalhat. Jenei Rita sárlásáról folyamatosan gondoskodik. Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke elmondta: jelenleg a jó minőségű sertések felvásárlási ára élősúlyban számolva 215 forint körül mozog kilogrammonként. Az ágazat ebben az évben összesen mintegy 12 milliárd forintos állami támogatást kapott. A nagy súlyú, selejtezett sertéseket továbbra is azok a vágóhidak veszik majd meg a tenyésztőktől, amelyek elsősorban szárazárut, például szalámit, kolbászt állítanak elő. MTI Press A politikai pártok éppúgy egyetértenek abban, hogy a civilszervezetek szerepét erősíteni kell, mint maga a társadalom. A „civilek" azonban nem várnak külső segítségre, ók is számos kezdeményezéssel hívják fel a figyelmet magukra. Egyik fontos törekvésük, hogy legyen érdemleges szavuk a törvényelőkészítő munkában is. Az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának legutóbbi ülésére meghívást kaptak az ország legjelentősebb civilszervezeteinek képviselői. E „civil kerekasztal" mellett a Civil Fórum, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége, a Civil Parlament, a Vidék Parlamentje, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, a Társadalmi Szervezetek Konföderációjának elnökei találkoztak, elfogadva dr. Bognár László bizottsági elnök meghívását. A találkozó célja az volt, hogy megvitassák: miként vonhatók be a törvényhozói munkába a magyarországi civilszervezetek. E kezdeményezés az országgyűlés elnökétől, Áder Jánostól származik, aki levélben kérte fel a bizottságot, hogy vizsgálja meg a hazai civilszervezetek bekapcsolódásának módozatait az országgyűlés bizottsági munkájába és készítse el erre nézve a javaslatukat. A kiindulópontról és a szervezett formákról mondták el véleményüket az említett hét civilszervezet képviselői és fogadtak el egy minimális programot. A Társadalmi szervezetek bizottsága - Áder János kérésére - 2000. február közepén teijeszti a Házbizottság elé a törvényhozói munka e sajátos gazdagítására szolgáló javaslatukat. A civilszervezetek bevonásának kezdeményezése egyértelműen a demokrácia további szélesedésének a jele! Bognár László elmondta, hogy mind az előzetes megbeszélések, mind a mostani tárgyalás a civilszervezetek képviselői részéről kedvező fogadtatásra talált. Egyetértés volt abban, hogy biztos alapokon szabad csak útjára indítani ezt a sokat ígérő kezdeményezést. Megfogalmazódott, hogy az első pillanattól kezdve maximálisan törekedniük kell az „ernyőjük alatti" többi civilszervezettel a szoros együttműködésre, a bevonásukra. Azt is vállalták a hét civilszervezet vezetői, hogy készek a sokoldalú egyeztetésre, aminek összegzéseként a „civil kerékasztal" - ahogy önmagukat meghatározták - január közepére leteszi a dokumentumban összegezett elképzeléseket a bizottság asztalára. Megfogalmazódott az igény arra, hogy a civilszervezetek a különféle parlamenti bizottságok munkájában részt vállalhassanak. Ehhez első lépésként szükséges megismerniük, hogy milyen bizottságok működnek a T. Házban. Bognár László vállalta, hogy a bizottsági listát megküldi a hét civilszervezet vezetőjének, de közösen döntsék el, hogy melyik bizottságban célszerű közreműködniük. Amikor pedig eldőlt, hogy milyen bizottság munkájában kívánatos és hasznos a civilek közreműködése, akkor igényelhetik az érintett civilszervezet képviselőjétől, szakértőjétől az adott bizottsági témához írásban a véleményt. Azt is helyénvalónak tartják a civilek, ha személyesen is részt vehetnek és kifejthetik álláspontjukat egy-egy bizottsági ülésen. Sőt, a módosító indítványok vitájában szavazatukkal is kifejezésre juttathatnák véleményüket. Mindehhez természetesen szükséges a civilszervezetek folyamatos tájékoztatása, informálása. Bognár László elmondta azt is, hogy a „civil kerekasztal" javaslatairól tájékoztatja a parlamenti pártok frakcióvezetőit és az Ügyrendi bizottságot is azért, hogy Áder János elé kerülő javaslatuk minél több véleményt tükrözzön. A bizottsági elnök szerint a civilszervezetek bevonása a parlamenti bizottsági munkába nem jár jelentős kiadással, a jelenlegi költségvetésben erre megfelelő, fedezet áll rendelkezésre. Éppen ennek a napirendnek a vitája alkalmával a társadalmi szervezetek bizottságának vendége volt Kristine Forrestál, aki az Európai Unió megbízásából járt Magyarországon és arra keresett választ, hogy nálunk mennyire érvényesül a civilszervezetek bevonása a törvénykezésbe. Az Európai Unió illetékes szakemberei éberen figyelnek arra, hogy a demokratikus fejlődésként demonstráló civilszervezetek mennyire jutnak szóhoz a törvényhozásban a fiatal demokráciákban. Az Unió kész pénzügyi támogatást is nyújtani az arra érdemes civilszerveződéseknek. Maris János Megszűnik az intervenciós támogatás Nagy súlyú sertések