Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

SZERDA, 1999. DEC. 29. Mi történt 1999-ben a nagyvilágban? Mozgalmas év volt a XX. század utolsó előtti esztendeje. Jutott a Föld nevű bolygónak és'lakói­nak természeti csapás, éhínség, háború, emberi szenvedés - bőségesen. És botrány is akadt szép számmal, elegendő Mo­nica Lewinskyre vagy a Kohl exkancellár elleni pénzügyi vádakra utalni. Mostani összeállításunk­ban az elmúlóban lévő esztendő történéseiből nyújtunk át olvasóinknak egy csokorra valót. Amúgy emlékeztetőkép­pen. Január 1. - Az Európai Unió tag­államaiban (Dánia, Görögor­szág, Nagy-Britannia és Svédország kivételével) hiva­talos valutává vált a közös nyugat-európai pénz, az euró. - Ausztriától Németország vette át fél évre az EU soros elnökségét. 4-22. - Tizenötezer szén­bányász lépett sztrájkba a ro­mániai Zsil-völgyben a terve­zett bányabezárások ellen til­takozva. 18-án Bukarest felé indultak, s menet közben többször összecsaptak a milí­ciával. 22-én a bányászok ve­zetői és Radu Vasile kor­mányfő megegyezett, és a bá­nyászok hazatértek. Január 7.-február 12. ­A washingtoni szenátusban megkezdődött a Bili Clinton elnök elleni alkotmányos fe­lelősségre vonási eljárás (im­peachment) a Monica Le­winsky volt fehér házi gya­kornokkal folytatott szexuális viszonya ügyében. Az eljárás anélkül zárult le, hogy Clin­tont elmozdították volna hi­vatalából. 25-29. - Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a brit Sir Rus­sell-Johnstont választották a testület elnökévé. A tagálla­mok közül 21 aláírta a kor­rupció elleni fellépés büntető­jogi konvencióját. Február 6-23. - A Párizs melletti Rambouillet-ben a hathatalmi összekötő csoport és az EU közvetítésével zajlott a ko­szovói békekonferencia első fordulója, mely nem hozott megállapodást. 14. - A caltanissettai es­küdtszék életfogytiglani sza­badságvesztésre ítélte a szicí­liai maffia, a Cosa Nostra hét vezetőjét - köztük Toto Rii­nát, a szervezet első számú emberét - Paolo Borsellino maffiaellenes vizsgálóbíró és öt kísérője 1992. július 19-i palermói lemészárlása ügyé­ben. 15. - A török hatóságok emberei Kenyában elfogták, s hazahurcolták Abdullah Öca­lant, a törökországi kurdok függetlenségéért küzdő Kur­di sztáni Munkáspárt vezető­jét. 25-26. - A kameruni fővá­rosban, Yaoundéban a közép­afrikai állam- és kormányfők elhatározták a Közép-afrikai Béke- és Biztonsági Tanács felállítását. Március 1. - Hatályba lépett a gya­logsági aknák alkalmazásá­nak, gyártásának, raktározá­sának és továbbadásának ti­lalmáról kötött 1997. decem­ber 3-i ottawai szerződés. 1-20. - A Breitling Orbiter III. hőléghajó fedélzetén a svájci Bertrand Picard és a brit Brian Jones a világon el­Már az év elejétől folyamatosan nótt a feszültség Koszovóban. A szerb atrocitások miatt elindult az exodus: síró albán nemzetiségű lányok, menekültek a jugoszláv-macedón határon. Elhagyták az otthonukat... (MTI Telefotó) sóként leszállás nélkül kerülte meg a földet egy hőlégballo­non. 3-5. - Brüsszelben rendez­ték a világ 50 országának 73 szabadelvű pártját tömörítő Liberális Internacionálé kongresszusát A globaiizáció és a nemzetállam jövője cím­mel. 10. - A grazi büntetőbíró­ság életfogytiglani börtönre ítélte Franz Fuchsot, az 1993 és 1996 között Ausztriában és Németországban elkövetett cső- és levélbomba-merény­letek vádlottját. 12. - Az egyesült államok­beli Independence városában ünnepélyes keretek között, a ratifikációs okmányok át­nyújtásával a NATO teljes jo­gú tagja lett Csehország, Len­gyelország és Magyarország. 15-19. - A koszovói béke­tárgyalások második, párizsi fordulóján az albánok elfo­gadták, a szerbek azonban elutasították a béketervet. 19­én elnapolták a tanácskozást. 16. - Brüsszelben lemon­dott az Európai Bizottság, az Európai Unió „kormánya", miután egy független szakér­tőkből álló bizottság megál­lapította: a húsztagú testület nem tudott megbirkózni az EU közös költségvetését ter­helő pénzügyi visszaélések­kel. 22-23. - Barcelonában rendezték az Önkormányza­tok Nemzetközi Szövetségé­nek 34. világkongresszusát. Március 22.-április 30. ­Genfben az ENSZ Emberi Jo­gi Bizottságának éves ülésén április 28-án a résztvevők ha­tározatot fogadtak el a halálos ítéletek végrehajtásának szü­neteltetéséről. 23-24. - A szerb parla­ment elvetette a franciaorszá­gi Koszovó-tárgyalásokon ki­dolgozott nemzetközi autonó­miatervezetet. Javier Solana NATO-főtitkár utasította a szövetséges erők főparancs­nokát, Wesley Clarkot, hogy indítsa meg a légi hadműve­letet Jugoszlávia ellen, ami 24-én megkezdődött. 23. - Magyarország, Cseh­ország és Lengyelország a Nyugat- európai Unió (WEU) társult tagja lett. 24-26. - Az EU állam- és kormányfőinek berlini rend­klvüb ülése az olasz Romano Prodit javasolta az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A testület 26-án határozatban ismerte el a palesztin nép jo­gát az önálló államhoz, s elfo­gadta az EU belső reformját célzó Agenda 2000 csomag­tervet. (Prodi jelölését május 5-én az Európai Parlament is elfogadta.) Április 2. - A Független Államok Közössége csúcstalálkozóján Moszkvában jegyzőkönyvet fogadtak el a szabadkereske­delmi övezet szabályainak módosításáról, illetve a FÁK­költségvetés harmadával való csökkentéséről. A FÁK vég­rehajtó titkárságából végre­hajtó bizottság lett, élére Jurij Jarov került. 5. - A líbiai hatóságok Kairóban átadták az ENSZ il­letékeseinek a PanAm ameri­kai légitársaság gépe elleni 1988-as, 270 ember halálát okozó lockerbie-i merénylet két gyanúsítottját. Abdel Basszet al-Megrahit és Al­Amin Kalifa Fahimát Hollan­diába szállították. Az ENSZ felfüggesztette a Líbia elleni szankciókat. 11-15. - Az Interparla­mentáris Unió 101. konferen­ciáján Brüsszelben módosí­tották az alapszabályt, így a nők már teljesen egyenrangú partnerként lehettek jelen. 15-16. - Stuttgartban az együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak a 15 EU-tagállam és 12 földközi-tengeri nemzet - köztük Izrael, a Palesztin Nemzeti Hatóság és Líbia ­külügyminiszterei. 16-18. - Santo Domingó­ban a karib-tengeri országok második csúcsértekezletén 25 állam vezetője vitatta meg a térség gazdasági fejlesztésé­nek kérdéseit. 17-20. - Londonban az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) köz­gyűlésén a középtávú, három­öt évre szóló stratégiai irány­elveket vitatták meg a tagálla­mok kormányzói. 23-25. - A NATO was­hingtoni csúcstalálkozóján el­fogadott nyilatkozat értelmé­ben a szervezet kész felfüg­geszteni a légi hadművelete­ket, amennyiben Jugoszlávia elfogadja a nemzetközi felté­teleket. Megünnepelték a szö­vetség fennállásának 50. év­fordulóját, köszöntve a három új tagállamot. 24-én az Észak- atlanti Tanács ülésén az állam- és kormányfők elfo­gadták a szövetség új stratégi­ai koncepcióját. 25-én meg­rendezték az Euroatlanti Part­nerségi Tanács csúcsszintű ülését is. 26-30. — Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 41. tagállamként felvette Grúziát a szervezet­be. 28. - Az amerikai kor­mányzat feloldotta az Iránba, Líbiába és Szudánba irányuló élelmiszer- és gyógyszerkivi­teli tilalmat. Május Mivel Jugoszlávia visszautasította a javaslatokat, amelyek a koszovói helyzet rendezését célozták, a NATO március 24-én megkezdte hadműveleteit az ország ellen. Amerikai F-16-os vadászgép az olaszországi Aviano légitámaszpontján - bevetésre készen. (MTI Telefotó) 1. - A nemzeti ratifikációs folyamat befejeztével hatály­ba lépett az Európai Unió 1992-es maastrichti alapok­mányát módosító, 1997. októ­ber 2-án aláírt Amszterdami Szerződés. 5. - Indonézia és Portugá­lia New Yorkban az ENSZ közvetítésével aláirta a Kelet­Timor jövőjéről szóló megál­lapodást. 5-14. - Mintegy hatvan ország hatszáz küldöttének részvételével a kenyai fővá­rosban, Nairobiban tartotta 17. ülésszakát az ENSZ Em­beri Települések Bizottsága, amely megtárgyalta a Habitat településfejlesztési szervezet reformját. Május 11.-június 25. - 53 ország részvételével zajlott Genfben az ENSZ Leszerelé­si Értekezletének ez évi má­sodik ülésszaka. 12. - Borisz Jelcin orosz elnök menesztette Jevgenyij Primakov kormányfőt. Utód­ját, Szergej Sztyepasint, addi­gi első miniszterelnök-helyet­test 21-én iktatták be. 15. - A moszkvai törvény­hozás alsóházában megbukott a Borisz Jelcin elnök elleni vádemelési eljárás, amelyet csaknem egy évig készített elő a baloldal. 15-29. - Szlovákiában az első közvetlen elnökválasz­tást Rudolf Schuster, a négy­párti kormánykoalíció közös jelöltje nyerte meg a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozga­lom színeiben indult Vladimír Meciarral szemben. 31. - Jugoszlávia bejelen­tette, hogy elfogadja a nem­zetközi közösség feltételeit a koszovói válság rendezésére. 31. - Imrali szigetén meg­kezdődött Abdullah Öcalan pere. A Kurdisztáni Munkás­párt (PKK) vezetőjét június 29-én hazaárulás és államel­lenes cselekmények vádjával halálra ítélte a bíróság. Június 2. - A dioxin-fertőzési bot­rány miatt az Európai Unió végrehajtó testülete megtiltot­ta az 1999-es tenyésztésű bel­ga csirkék, tyúktojások és az ezekből készült belga termé­kek forgalmazását. Ezután az EU legtöbb országában betil­tották a Belgiumból származó élősertés, illetve sertéshús be­vitelét. 3—4. - Az Európai Unió kölni csúcstalálkozóján a szervezet kül- és biztonság­politikai képviselőjévé nevez­ték ki Javier Solanát, a NA­TO leköszönő főtitkárát, s jó­váhagyták az EU közös vé­delmi és biztonságpolitikai arculatának elveit. A zárónyi­latkozat 100 millió euró (104 millió dollár) gazdasági segít­séget helyezett kilátásba a ko­szovói válság által sújtott tér­ségnek, és 196 millió eurót a menekültek visszatérésére. 9. - A macedóniai Kuma­novóban a NATO és a jugo­szláv hadsereg képviselői alá­írták a katonai-technikai meg­állapodást a Koszovóban ál­lomásozó szerb csapatok ki­vonásáról. 10. - Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkár utasí­tást adott a Jugoszlávia ellen március 24-én indított NA­TO-légicsapások felfüggesz­tésére, majd 20-án végérvé­nyesen befejezettnek nyilvá­nította a hadműveletet. 12-én megérkeztek Koszovóba a nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) első egységei. 18-20. - Kölnben a hét legfejlettebb ipari állam veze­tői nyilatkozatban szögezték le, hogy ragaszkodnak a szer­biai demokratikus változá­sokhoz, s Belgrád csak akkor részesülhet a nemzetközi új­jáépítési segélyekből, ha megválik a Milosevic-féle ve­zetéstől. 23. - Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata politikust választották Stras­bourgban az Európa Tanács fótitkárává. 28-29. - Rio de Janeiró­ban rendezték az Európai Unió 15 tagállama, valamint 33 latin-amerikai és karibi or­szág első csúcsértekezletét. A 69 pontos Riói Nyilatkozat lefektette a két térség gazda­sági és politikai együttműkö­désének az alapjait. Június 30-július 2. - New Yorkban az ENSZ Közgyűlé­sének a népesedési kérdések­kel foglalkozó rendkívüli ülésszakán 170 ország képvi­selői tekintették át, mi való­sult meg az ENSZ öt évvel korábbi, kairói népesedési vi­lágértekezletének döntéseiből. Július 1. - Hivatalba lépett Né­metország 8. elnöke, a május 23-án megválasztott Johannes Rau. 1. - Fél évre Finnország vette át Németországtól az EU soros elnöki tisztét. 6-10. - Szentpéterváron tartották az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) parlamenti köz­gyűlését. 14. - Az Európai Bizottság részlegesen és sok feltételhez kötve megszüntette a brit marhahúsra a BSE-kór miatt 1996-ban kivetett embargót. 27. - Az izraeli parlament illetékes bizottsága három év­vel meghosszabbította a Gá­za-övezet és Ciszjordánia megszállt területein beveze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom