Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-29 / 252. szám

PÉNTEK, 1999. OKT. 29. SZEGED 5 A horda A horda gyerekekből állt, lehettek hatan-heten. A legfia­talabbat babakocsiban tolta a legidősebb, aki tizenkét éves körül volt. Valamennyien szakadton, mocskosan, ron­gyokban jártak. Közelebbről is meg lehetne határozni őket, de azt egyrészt büntetik, másrészt nem érdemes gyerekekre haragudni, másokat gyerekekre haragítani. Haragszanak rájuk éppen elegen, akiket valószínűleg nem hatnak meg az erkölcsről szóló intelmek. A horda a Belvárosban ga­rázdálkodott. Bementek minden boltba, ahonnan éktelen üvöltözés közepette kidobták őket. Közben ment oda-vissza a k. anyád! kezdetű és végű szidalomáradat. A gyerekek előttem mentek az utca teljes szélességében, előttem léptek be a boltokba, kicsit lassítottam, így a kipenderítésükre ér­tem oda. Voltak boltosok, akik a közelgő ajtócsapkodások­ból és veszekedésekből rájöttek, mire számíthatnak, s egész egyszerűen bezárták az üzletet arra a két percre. Rosszul járt az a zöldséges, akinek a gyümölcsei az utcán voltak. Az árus, egy fiatal nő, a szó szoros értelmében a testével védte a portékáját, kevés sikerrel a túlerővel szemben. Mert elloptak tőle egy almát, egy-két krumplit, ilyeneket. A forgalmas utcán pedig felháborodott, de közbe nem lépő felnőttek Mit lehet tenni? Üvöltözzünk velük? Verjük meg őket? Hívjuk ki a rendőröket? Egyiknek sincs sok értelme. De félő, idő kérdése, és nagyon rossz véget ér ez a jelenség, amit jó érzésű emberek terrorként élnek meg. Ez a kifeje­zés persze egyelőre nevetséges. Egyelőre. Arató László Mindenszentekre készülve... Óvjuk a temetők rendjét! Szegedaz egyetlen, nem „matávos" nagyváros Távközlés: így privatizáltunk mi A távközlés privatizáció­ja témáról megrendezett tegnapi szegedi vitanappal harmadik állomásához ér­kezett az ÁPV Rt. által ki­adott „Számadás a Talen­tumról" köteteteket bemu­tató rendezvénysorozat, melynek helyszíne az MTA Szegedi Akadémiai Köz­pont volt A vitanap főszereplői, a fel­kért előadók: Major Iván, A távközlés privatizációja cfmű kötet szerzője, a Veszprémi Egyetem tanszékvezetője, vala­mint Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. vezérigazgatója, a Vivendi Telecom Hungary kormányzati és külkapcsolati igazgatója. A rendezvényen adták át a sorozat eddig megjelent köteteit a vita­vezető háziasszonynak. Farkas Beátának, a JATE Gazdaságtu­dományi Kara dékánjának. Tíz évvel ezelőtt a szakem­berek úgy gondolták, a köz­szolgáltatás nem érdekli majd a külföldi tőkét, ám ennek ponto­san az ellenkezője következett be: az energetika és a vízszol­gáltatás mellett elsősorban a távközlés mozdította meg a be­fektetők fantáziáját - kezdte előadását Major Iván. A terme­lőágazatok privatizációja nem hozta a várt bevételt s ez kiha­tott a Matáv magánosítására is, a távközlésből tehát sok pénzt vártak. Már az sem volt teljesen vi­lágos, mi a privatizáció tárgya, de aki Matávot vett, az elsősor­ban piacot vett. Ezzel nagyjából párhuzamosan értékesítették a helyi szolgáltatás koncessziós jogait >s, azaz a piacot. Kérdés volt az is, hogy a Matávot hely­zetbe lehet-e hozni a magasabb eladási ár érdekében úgy, hogy az a helyi koncessziós társasá­gok rovására történjen. A Ma­táv 30 százalékáért 875 millió dollárt kapott az eladó, a tranz­akciót akár pénzügyi sikernek is lehet minősíteni. Ugyanakkor érdekes volt a német-amerikai befektetőpáros eltérő üzletfilo­zófiája, hiszen az előbbiek in­kább „birodalomépítésben", az utóbbiak rövid távú profitszer­zésben gondolkodtak. Lednitzky Péter a tegnapi vi­tanapon elmondta, hogy szerin­te a magyar távközlés privatizá­ciója egyértelmű sikertörténet, a következő időszakra azonban inkább a káosz jellemző. Az óriási lakossági igényen túl már a magyar gazdaság gátja volt az elmaradt távközlési infrastruk­túra. A Szeged-Szentes primer­körzetre a Matáv mellett a nagy múltú jelentős tőkeerőt képvi­selő, de távközlésben nem'túl­ságosan ismert francia érdekelt­ségű CGE is pályázott, s nyert, sokak meglepetésére. Szeged lett az egyetlen, nem matávos nagyváros Magyaror­szágon. Talán ezért is húzódtak el egy esztendeig a tárgyalások, s csak 1995 februáijában tudták aláírni a szerződést. A Matáv mellett csak morzsák jutottak a helyi koncessziós társaságok­nak, s a Déltávot csak az vi­gasztalhatta, hogy övé a legna­gyobb morzsa. Mi több, növek­vő, hiszen tulajdonosa, a Vi­vendi Telecom Hungary tovább erősíti jelenlétét a magyar veze­tékes távközlésben. Erről bő­vebben szerdai gazdasági mel­lékletünkben, az Egy százalék­ban olvashatnak majd. Kovács napló Ma DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jog­tanácsosa 13-15 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Ott­honban (Fő fasor 9.). RÁKOS TIBOR, az 1. számú országgyűlési vá­lasztókerület (Tarján, Fel­sőváros, Belváros egy ré­sze, Újszeged, Szőreg vá­rosrész, Kübekháza, Új­szentiván, Tiszasziget) kép­viselője fogadóórát tart 17 órai kezdettel a Fidesz­székházban (Victor H. u. 5.) A Belvárosi temetőben naponta este 7 óráig róhatják le kegyeletüket a látogatók. (Fotó: Schmidt Andrea) November elsején mindenszentek, novem­ber 2-án halottak napja. Szeged legnagyobb te­metőjében, a Belvárosi­ban a sírkert minden te­rületére kiterjedő park­gondozással készülnek a megemlékezésre, és autós körforgalmi rend bevezetésével szeretnék elkerülni a közlekedési káoszt - tájékoztatta la­punkat Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója. Bár november hónapunk csak a jövő héten kezdődik, így mindenszentek (nov. 1.) hétfőre, a halottak napja (nov. 2.) pedig keddre esik, várhatóan már e hét végén, vagyis szombaton és vasár­nap is szegediek tízezrei lá­togatnak ki a temetőkben, hogy gyertyát gyújtsanak ha­lottaik emlékére, s elhelyez­zék a sírokon a megemléke­zés virágait. A látogatókat gondozott sírkert fogadja vá­rosunk legnagyobb temető­jében, a Belvárosiban - tud­tuk meg Hódi Lajostól, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatójától. Elmondta: az elmúlt hó­napokban 2600 négyzetmé­ter aszfaltos utat újítottak föl ebben a temetőben, korsze­rűsítették a hangosító beren­dezést, gondoskodtak a csa­padékvíz elvezetéséről, 130 darab kerekes hulladéktáro­lót állítottak szolgálatba, s újakra cserélték ki a ravata­lozó több, mára már elhasz­nálódott berendezését. A káefté igazgatójától azt is megtudtuk, hogy a halot­tak napjára tekintettel a Bel­városi temető az elkövetkező napokban este 7 óráig lesz nyitva, s 12 helyen is lehet majd a sírkertben virágokat és kegyeleti tárgyakat vásá­rolni. Már október 28-án es­tétől bekapcsolták a díszki­világítást, az I. és a II. világ­háborús hősi emlékművek­nél, illetve a Belvárosi teme­tő főűtjain. Szombaton, ok­tóber 30-án pedig - követve az immár ötéves hagyo­mányt - az, idén is halottak napi megemlékezésre várják mindazokat, akik egy gyer­tyát szeretnének gyújtani ha­lottaik emlékére. Erre dél­előtt 10 és 12 óra között lesz lehetőség a krematórium ke­gyeleti termében. A kiláto­gatok ezen a napon megte­kinthetik a halotthamvasztó­ban folyó munkát is. A Szegedi Temetkezési Kft. igyekszik mindent meg­tenni annak érdekében, hogy a Belvárosi temető rendjét megóvják a halottak napi megemlékezést megelőző napokban is. Ezért már a hét végén megerősített szolgá­lattal lesz jelen a rendőrség és az önkormányzati város­őrség, valamint ideiglenesen körforgalmi rendet vezetnek be, hogy megpróbálják elke­rülni az autósközlekedés ká­oszát. A temető melletti ke­vés parkoló miatt (no, meg azért is, mert például az Ika­rus gyár által évek óta fela­jánlott parkolót az autósok nem igazán vették igénybe) szinte képtelenség megaka­dályozni, hogy a személy­gépkocsik behajtsanak a sír­kertbe. A nem egyszer hara­gos viták elkerülés érdeké­ben ezért a temetkezési ká­efté vezetése úgy döntött, hogy a Fonógyári út felől engedik be a kocsikat, majd az autók a Bajai út felőli ka­pun hagyhatják el a sírker­tet. - Nagyon kérünk minden­ki arra, hogy fokozott figye­lemmel vezessen, próbálja megőrizni a temető nyugal­mát és vigyázzon a sírokra ­fordult kérésével Szeged polgáraihoz Hódi Lajos igazgató. B. Z. A munkanélküliség, a hajléktalanság, az idős kori magány, az alko­holizmus, és minden más társadalmi eredetű zavar feszültséget szül. A problémákat a szoci­ális intézmények hiva­tottak „kezelni", a fel­gyülemlett indulatokat jórészt a szociális mun­kások kénytelenek fel­fogni. A szociális törvény rögzí­ti, milyen típusú feladatokat kell ellátnia, milyen intéz­ményeket kell kialakítania és fönntartania egy települési önkormányzatnak. A sokágú szegedi szociális intézmény­rendszer egy ernyő alatt, a Humán Szolgáltató Központ keretében működik. A ko­rábban itt nem létező szoci­ális intézmények létrejöttét, illetve a régiek fazonigazítá­sát jelentős mértékben segí­tette, hogy 1994-99 között, a Humán Szolgáltató Köz­pont különböző pályázato­kon nyert 60 millió forintot, amely kiegészült a polgár­mesteri hivatal szociális sza­kirodája által pályázott összegekkel. A 31 egységből álló in­tézmény igazgatója, Papp Jánosné elmondta, hogy fel­adatuk „Szeged lakosságá­nak, polgárainak, családjai­nak, a tartósan hátrányos Humán, a szolgáltató Intézményesített indulatkezelés helyzetű és az átlagnál na­gyobb szociális terhekkel küzdő csoportjainak, közös­ségeinek a mindenkori szük­ségletekhez és lehetőségek­hez igazodó pedagógiái, szo­ciális és mentálhigiénés ellá­tása". A válságkezelést szol­gálja a körülbelül öt eszten­deje eredményesen működő segítő kör, melyben képvi­selteti magát az önkormány­zat illetékes intézménye, a polgármesteri hivatal szaki­rodája, a Magyar Vöröske­reszt, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat, az Alsóvárosi Ferences Rendház. Az ország lakosságának egészügyi és mentális álla­pota közismerten rossz. Az amúgy is hátrányos helyzetű személyek küszködnek olyan összetett problémák­kal, mint például a munka­nélküliség, a szenvedélybe­tegség, az egészségkároso­dás, a fogyatékosság, továb­bá a csonka család állapot­ból és az etnikai helyzetből fakadó gondok. E konfliktu­sok kezelése elsősorban a családsegítők feladata. Idén az első félévben 5626 sze­mély került a családsegítők látókörébe, rendszeresen 1833 szegedi problémájával foglalkoztak. Szegeden a Kereszttöltés és a Rákóczi utcában, illetve a kiskundo­rozsmai Kamilla utcában működik családsegítő ház. De jó lenne, ha ilyen intéz­mény a belvárosban, vagy például Rókuson, az északi városrészben is létezhetne! Az idősek gondjainak or­voslásában öt gondozási központ és tizenegy idősek klubja közreműködik. E vá­rosrészi intézmények jelen­tőségét érzékelteti, hogy az idősek klubjaiban legalább 600 ember lel közösséget. A szállást is biztosító idősek klubja a Szerb utcában talál­ható. Házigondozásban több mint 800-an, szociális étkez­tetésben több mint 1100-an részesülnek. Átmeneti intéz­ményként, például a rehabi­litációra szorulók elhelyezé­sére, szükség mutatkozik az idősek gondozó házára is. A Kálvária sugárúton tel­jesíti küldetését a fogyatéko­sok nappali intézménye, ahol 20 személynek találnak elfoglaltságot. Egyedülálló, hogy Szegeden a romák ok­tatási és'szociális támogatá­sát a Pedagógiai Intézeten belül önálló etnikai szervező segíti. A kilakoltatás előtt állók­ról, a vándorló családokról, illetve a hajléktalanokról gondoskodni a Humán Szol­gáltató Központon belül kü­lön hálózat feladata. Két ut­cai szociális munkás dolga, hogy a hajlék nélkül mara­dottaknak fölkínálja az in­tézményrendszer adta segít­séget. A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az Indóház téren és a Bajai úton működik, az 50 férőhelyes nappali melegedő és a 150 adagos népkonyha pedig az Algyői úton talál­ható. Egészségügyi ellátá­sukkal külön háziorvosi szolgálat foglalkozik. A haj­léktalanok munkába állítását célzó rehabilitációs intéz­mény, a társadalomba való visszailleszkedésüket segítő lakóotthon hálózat kialakítá­sa a tervek közé tartozik. A Humán Szolgáltató Központ sokféle képzés hát­térintézménye. így például a szociális munkások, a védő­nők, a családgondozók, a pszichológusok, a gyermek­védelmi felelősök, a mentál­higiénés szakemberek gya­korlóterepe is. Ú. I. Holnapi számunkban Autósmelléklet, előfizetőinknek Munkatársunktól Holnapi számunkban 16 oldalas színes autós­mellékletet találhatnak előfizetőink, Pótkerék címmel. Ebben elsősor­ban az őszi újdonságok­ról olvashatnak, a frankfurti és a budapes­ti autószalon bemutatói alapján. Mert premier akadt bőven, s ami a legöryendetesebb, ezek nagyon hamar megér­keztek a magyar fővá­rosba is. Kollégáink ki­próbálták az új Saxót, valamint a Corollát, s tapasztalataikról beszá­molnak a Pótkerékben. Vonatok a halottak napján Munkatársunktól Halottak napján a MAV Rt. mentesítő vonatokat indít a Dél­Alföldön. Csak szombaton köz­lekedik a Szegedről 14.05-kor Békéscsabára ás az onnan vissza 13.28-kor induló személyvonat. Csak vasárnap közlekedik a Me­zőhegyesről 5.55-kor Kétegyhá­zára és az onnan vissza 7.50-kor induló személyvonat. Mindkét napon közlekednek a Szegha­lomról 7.21-kor Gyomára, a Szegedről 9.15-kor (vasárnap 9.52-kor) Hódmezővásárhelyre, ahonnan 9.52-kor (vasárnap 10.29-kor) továbbmegy Oroshá­záig, illetve a Kiskunfélegyházá­ról 14.30-kor Szegedre vonatok. Városházi hírek Munkatársunkfái Ma este 8 órakor ismét jelent­kezik a Városházi Hírmondó a szegedi városi televízióban. Az adásban elsőként a város közte­reinek állapotáról, illetve a terve­zett változtatásokról esik szó. Mészáros György stratégiai iro­davezető beszámol a januárban életbe lépő új közterület-rende­letről. A városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság el­nöke a Holt-Maros rendezéséről beszél. A halottak napi megem­lékezések kapcsán a stúdió ven­dége Hódi Lajos, a Szegedi Te­metkezési Kft igazgatója Diagnózis a Telinen Munkatársunktól Ma este 7 órakor ismét jelent­kezik a Telin tévé egészségügyi magazinja a Diagnózis. Az adás­ban a skizofrénia gyógyításáról szóló sorozat utolsó részében dr. Janka Zoltán egyetemi tanár be­szél a kezelések során felhasznált gyógyszerek esetleges mellékha­tásáról. Dr. Ábrahám György ad­junktus az emberi vízháztartás és a vérnyomás összefüggéseit dr. Vécsei László egyetemi tanár az agy vérkeringési zavarait, dr. Mészáros Gyula adjunktus pedig a nemi betegségeket ismerteti. Új sorozat indul a Diagnózisban, mely a leukémiát tárgyalja Érdek a vtv-ben Munkatársunktól A Csongrád Megyei Mun­kaügyi Központ és a hamaro­san megnyíló Cora hipermarket közötti munkakapcsolatról is szó lesz a városi televízió ma 19.15-kor jelentkező Érdek cí­mű műsorában. A műsor ven­dége lesz Dániel Audoine, az áruház igazgatója, és Vladi­szavlyev András, a munkaügyi központ vezetője, akik beszá­molnak az együttműködés eredményeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom