Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-29 / 252. szám

6 A HELYZET PÉNTEK, 1999. OKT. 29. Lapunk írása nyomán Egymásra találtak a doni bajtársak Ötvenhét év után - újra együtt Hódi István és Jenei Ferenc. (Fotó: Gyenes Kálmán) Két szegedi ember, Jenei Ferenc és Hódi István közös jellemzője, hogy mindketten ismerik a Don-kanyart. Na és, kérdezheti most valaki. Több százezren ismerték/ismerik a magyar történelemnek e gyászos színhelyét. Ez így van, csakhogy e két volt katona nem az orosz fronton találkozott egymással 1942/43-ban, hanem Szegeden: 1999ben, a Dugonics térenl írásunk is erről a késői találkozásról szól. A nyári találkozás előzményei. Lapunk július 29-i számában Egy megsárgult fénykép története címmel jelent meg az az emlékező írás, amelyben Jenei Ferenccel, a doni katasztrófa túlélőjével beszélgettünk. A ma Dorozsmán élő egykori gépkocsizó az 1942-ben készült katonafotón látható 10 személy történetéről mesélt, beleértve a maga viszontagságos megmenekülését is. A történet lényege: a 10 honvéd közül rajta kívül senki sem került haza a frontról, többen szeme láttára vesztették életüket az orosz áttörés alkalmával, a többiekről pedig nincs semmilyen információja. A cikk megjelenését követően felhívott Hódi István szegedi nyugdíjas. Kiderült, hogy ő is doni katona volt. A szegedi esztergályos mester 1942-ben vonult be a honvédséghez, a kiképzés után a frontra került, de az év decemberében haza küldték, maláriagyanús tünetekkel. Karácsonyra itthon voltam, emlékszik a most 78 éves Hódi István. Szerencsém volt, mert csak 1943 januárjában vezényeltek ki a Donhoz, de akkorra már a többiek jöttek vissza. A vasúti sínpályákon meneteltünk a „csendes Európa" felé. Harcokba nem keveredtünk, így március végére haza is érkeztem. A fogságot elkerültem, tehát megúsztam a legrosszabbat. A háború után esztergályosként dolgoztam, majd a gépipari technikum elvégzése után művezető lettem, nyugdíjaztatásomig, 1982-ig ebben a munkakörben dolgoztam. Hódi István azért hívott fel, mert találkozni szeretett volna Jenei Ferenccel. Valahonnan ismerősnek „vélte" az egykori katonatársát, talán találkoztak is, de ezt akkor még nem tudta megerősíteni. Jenei Ferenc így emlékszik vissza a cikk megjelenését követő történésekre: - Amikor Pisti először felhívott, a feleségem vette fel a kagylót. Azután velem is beszélt, s nekem azonnal „ismerősnek tűnt". A régi kötélgyár tájékáról ismerhettem. Ezt ő is megerősítette később. Attól függetlenül, hogy mindketten szegediek voltunk és vagyunk, kint a fronton nem találkoztunk. Summa summarum: egy augusztusi délutánra beszélték meg a találkát a Dugonics térre. Jenei Ferenc ezt javasolta, egykori bajtársa pedig elfogadta. Nem volt semmilyen megbeszélt jel, azonnal megismerték egymást. (Ekkor már akadozik az elbeszélés, mindkettőjük szeme sarkában megjelenik egy kibuggyanni kívánó könnycsepp. De mosolyognak, örülnek.) Leültek egy padra, mesélik, beszélgetni kezdtek. A „téma" adott: a régi évek krónikája. Újra és újra vissza tértek a nehéz esztendőkre, a borús élmények mellett szerzett egy-egy katonacsínyre, meg a későbbiekre, a családra, az unokákra. Kimegyünk a Tisza-partra. Fotós kollégám felvételeket készít róluk, mi eközben beszélgetünk. Sok-sok élmény kerül még szóba, meg az is, hogy szeretnének még élő „doniakkal" találkozni, de ez már - ennyi idő után - egyre nehezebb. Azután búcsút veszünk egymástól. Nem mulasztják el, hogy köszönetet mondjanak a Délmagyarországnak (évtizedek óta előfizetőink), hogy segített őket összehozni, s ennyi év után Szegeden, újból a Don-kanyarról beszélgetni. Aztán elindul a Stefániasétányon a város felé a két ember. Lassan, kimért léptekkel haladnak egymás mellett, válluk szinte összeér. Bajtársak. Vajon miről beszélgetnek? Kisimre Ferenc A helyi értékek - mindenekelőtt Van-e európai identitás? Régiók, nemzetek, Európa címmel nemzetközi konferenciát rendezett a József Attila Tudományegyetem Európa-tanulmányok központja és a francia angers-i egyetem. Az ülés témái között az európai integrációnak a nemzeti identitásra gyakorolt hatása is szerepelt. Az európai integráció elvesz ugyan a tagállamok hagyományosan értelmezett függetlenségéből, de a globalizáció körülményei között az egységesülés az egyetlen lehetőség, amellyel az államok cselekvési esélyeiket megőrizhetik - ez a nézet fogalmazódott a szegedi és az angers-i egyetem közös Európa-konferenciáján. Gazdag Ferenc (Stratégiai és Védelmi Intézet) véleménye szerint a világméretű folyamatok időszaka azt is megmutatta, hogy nem létezik határtalan szuverenitás. A gazdaság határokat nem ismerő tendenciái elől az egyes országok nem zárkózhatnak el nemzeti politikájukban. így pedig a nemzetállam korábbi értelmezése is érvényét vesztette. A nemzeti szuverenitás eddigi szerepét Európában a „megosztott szuverenitás" vette át, amely azt jelenti, hogy az állam bizonyos jogait érdekképviselete reményében a közös európai szervezetekre ruházza át. Az Európa-párti teoretikusok az integrációt mint a nemzeti esélyek megsokszorozóját látják. Mivel az Európai Unión belül a tagállamoknak jelentős ellenőrzési lehetőségük van, a közös ügyek irányítása nem teszi lehetetlenné az kormányközi együttműködéseket. Ugyanakkor a szakemberek megjegyzik, hogy a globalizáció rossz hatásai ellen összefogó Európában egy hasonló folyamat, az „europizáció" jelenik meg, amely főként a kisebb tagországok identitását veszélyezteti. Közös európai identitásról, mint kulturális fogalomról ugyan egyetlen EU dokumentum sem szól, de a csatlakozásra váró országokat tekintve előbb-utóbb terítékre kerül majd az a kérdés is: melyik országok felelnek meg ennek az identitásnak? E tekintetben különbözik a francia és a német álláspont; a franciák úgy vélik, hogy az Európai Uniónak tagja lehet bármely ország, amely szabadon csatlakozni kíván, és megfelel a jogi és gazdasági követelményeknek, a német vélemény szerint viszont az „európaiság" olyan identitás, amely a közös földrajzi elhelyezkedés és azonos történelmi, kulturális fejlődés eredménye. A véleménykülönbség azt is jelenti, hogy míg a francia nézet szerint az EU idővel akár a MediterRendőrök határok nélkül Néhány hét alatt több nyugat-európai és szomszédos állambéli rendőri delegáció is felkereste Csongrád megyét. Úgy tűnik, a nemzetközi rendőri együttműködés túlmutat az udvariassági látogatásokon és gyakorlati hasznuk révén konkrét bűneseteket derítenek fel, illetve jelentősen erősödhet a bűnmegelőzés hatékonysága. Bátran ki lehet jelenteni, hogy egymás kezébe adják a kilincset a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon a külföldi delegációk. Szeptemberben Hollandia Utrecht tartományának rendőri vezetője, Peter Vogelzang érkezett megyénkbe, s kiemelt figyelmet fordított a főkapitányság bűnüldözési munkájára. A holland vendég meghívására a közeljövőben négy bűnügyi szakember utazik Csongrád megyéből Hollandiába azzal a céllal, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos tapasztalatokat szerezzenek. Szeptember végén négy napra érkezett Szegedre Rudolf Kilb, darmstadti főkapitány, aki elsősorban az áldozatvédelem terén rendelkezik jelentős eredményekkel, így hasznos tanácsokkal tudta ellátni a közelmúltban átadott Aldozatvédelmi Iroda munkatársait. A Szerbiai Köztársaság határ menti belügyi titkárságával napi munkakapcsolatban áll a megye rendőrsége, tekintettel a közös határra, s az ezzel összefüggő közös bűnügyi feladatokra. Konkrét eredményként könyvelhető el, hogy szeptember 29-én a szerb rendőrök átadták a magyar kollégáknak azt az M. Gábort, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy nyolc lopott autó Jugoszláviába csempészésében működött közre. A közelmúltban Kecskeméten találkoztak a magyar és a szerb rendőrök, ahol elsősorban a gépkocsilopások megakadályozásáról, illetve az együttműködés új területeinek feltárásáról tárgyaltak. Nemrégiben bemutatkozó látogatást tett megyénkben Spataru Doru ezredes, a Temes Megyei Rendőri Főfelügyelőség új vezetője. Doru ezredes biztosította a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetését a már kialakult és működő együttműködés továbbfejlesztéséről. Október 22. és 24. között megyénkbe látogatott Neuwied rendőrfőkapitánya, Günter Schleiden és három munkatársa. A vendégek megismerkedtek a főkapitányság Bűnügyi-Technikai Osztályának munkájával, melyről elismerően nyilatkoztak. A. L. Tegnap 5830 fiatal szerelt le Érzékeny búcsú a „seregtől Ff Budapest (MTI) A Magyar Honvédség alakulataitól csütörtök délelőtt 5830 fiatal szerelt le, miután teljesítette háromnegyed éves sorkatonai szolgálatát - közölték a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályán. Elmondták: a fiatalokat az egyes alakulatoknál ünnepélyes állománygyűléseken búcsúztatták el. A februárban bevonultak közül összesen 613-an szereltek le idő előtt, például tanulmányi, vagy családi okok miatt, különböző fegyelmi eljárások okán pedig 42 személy nem hagyhatta még el a laktanyákat. A fiatalok leszerelési segélyben részesülhetnek, amely a honvéd alapilletmény másfélszeresétől ötszöröséig terjedő összeg. A segély megítélésében parancsnokuk dönt, aki figyelembe veszi a katona családi és szociális helyzetét is. rán térség észak-afrikai országait is integrálhatja, addig ez a német álláspont szerint kérdéses. Az integrációs politika sajátos vetületét mutatta be két angers-i kutató, Philippe Teillet és Pierre Leroux, akik a TF1 vezető francia televízió 13 órai hírműsorát vizsgálták meg. A híradót azzal a céllal hozták létre, hogy a vidéki Franciaország témáival foglalkozzék. A témák vizsgálata alapján kiderült, hogy a műsorban a vidéki értékeket bemutató, a helyi identitást kihangsúlyozó htrek dominálnak, az európai integráció pedig általában negatív vonatkozásban kerül napirendre. A híradó e témaválasztással igen magas, az 55 százalékot is elérő nézettséget szerzett, ami a kutatók szerint egyrészt a regionális önazonosság iránti vágyra, másrészt a nemzetfölötti identitás elutasítására mutat rá. Panelt Sándor El tud képzelni egy XXI. századi háztartást telefon nélkül? AZ ÉVEZRED UTOLSÓ EGYÉNI VONAL AKCIÓJA: apró belépési díj és óriási nyeremények! Október 25-től november 7-ig mindössze • bruttó 11.900,- Ft-ért vásárolhat egyéni fővonalat! • 11 havi részletfizetés esetén a telefonvonal ára bruttó 14.999,- Ft (első havi részlet: 2.999,- Ft, ezt követően 10 x 1.200,- Ft). Ugye már a belépési díj is kész főnyeremény? De ha már ünnep, akkor legyen ajándék is! Amit Ön nyerhet meg, hiszen előfizetésével részt vesz egy SORSOLÁSON december 17-én, ahol ÓRIÁSI AJÁNDÉKOKAT sorsolunk ki: • Fődíj: 1 db két személyes külföldi utazás • II. díj: 2 db kombinált hűtőszekrény • III. díj: 3 db színes televízió További információkért és az akcióban való részvétel feltételeiért tárcsázza a vezetékes távközlési hálózatból díjmentesen hívható 184-es számot. Az ajánlat csak a szabad kapacitással rendelkező településeken, belterületre érvényes! http://www.deltav.hu