Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

14 HISTÓRIA HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 6. A Holt-tenger barlangjaiban talált, a Krisztus körüli időkből származó tekercsek értelmezése körül ma is heves vita zajlik a bibliakutatók körében. Vermes Géza makói születésű tudós, a holt-tengeri tekercsek, az úgynevezett Qumrán egyik legelismertebb szakértője, fordítója. Az oxfordi professzor a Hittudományi Főiskolán a múlt hét elején rendezett konferenciára érkezett Szegedre. • Hogyan és miért kezdett a holt-tengeri tekercsek kutatásával foglalkozni? - Véletlenül. A tekercseket éppen akkor, 1947-ben találták meg, amikor témát kerestem a doktori disszertációmhoz. így hát „összeházasodtunk". Kapcsolatunk tartósnak bizonyult, hiszen már több mint 50 éve tart. • Mit lehet tudni arról a közösségről, amelyik elhelyezte a tekercseket a Holt-tenger barlangjaiban? - Egyfelől sokat, másfelől keveset. Sokat abból a szempontból, hogy nincsen egyetlen olyan ókori zsidó vagy keresztény közösség, amelyet olyan jól ismerünk, mint a holt-tengeri tekercsek feltehetően a zsidó társadalom perifériáján élő szektáját. Ezt a közösséget ugyanis eredeti írásaikból ismerjük, azokból a szövegekből, amelyeket ők maguk írtak, amelyek az eredeti nyelven, az eredeti régészeti környezetben maradtak meg. Ugyanez nem mondható el az ugyanebben a korban élt zsidókról. Az ő írásaik ugyanis nem olvashatók eredetiben. Makói-oxfordi tudós a holt-tengeri tekercsekről n Nem volt vatikáni összeesküvés" A róluk szóló szövegek fordítások, hiszen sem Jézus, sem követői nem beszéltek görögül, ahogyan az Újszövetség íródott. Abból a szempontból viszont a qumráni közösségről sem tudunk eleget, hogy a holt-tengerben elhelyezett műveknek csupán egy részét ismeijük. • Mit találtak ezekben a barlangokban, és mit lehet a tekercsekből rekonstruálni? - Tizenegy barlangban körülbelül egy tucat tekercset, és sok ezer töredéket találtak. Úgy gondoljuk, ezek hozzávetőleg 800 különböző eredeti művet reprezentálnak. Ezek közül körülbelül 300 a héber biblia szövege. A héber bibliának minden egyes könyve megtalálható itt, kivéve Eszter könyvét. De tekintettel arra, hogy nagyon sok tekercs töredékes, nem zárható ki, hogy ez a könyv is ott van a szövegek között. Ézsaiás könyvének mind a 66 fejezete megmaradt egy teljes tekercsen. A héber biblikus szövegek mellett találtak úgynevezett apokrifokat, amelyek egyes bibliákban megvannak, de a héberben nincsenek. Ezeken kívül a tekercseken vannak olyan vallásos szövegek is, amelyeket már előzőleg lehetett ismerni latin, görög, szír, arab, örmény, etióp fordításokból. Talán a legfontosabbak a szövegek között azok, amelyek egy korábban ismeretlen vallási közösség irodalmát jelentik. • Hogyan hatott a holtVermes Géza: A Qumránnal kapcsolatban több a vita, mint az egyetértés. (Fotó: Miskolczi Róbert) tengeri tekercsek megismerése a Biblia értelmezésére? - A Biblia értelmét nemigen változtatta meg, de a szövegének pontos megállapítását igen. Hiszen a tekercseken levő írások előbb keletkeztek, mint a korábban ismert Biblia-szövegek. Tekintettel arra, hogy ezek az írások az eredeti nyelven olvashatók, igen jó fogódzóként szolgálnak a formai elemzéshez. Ezek a formai kérdések nem érintik a Biblia tartalmát. 9 Az első nagy kérdés, gondolom, az volt, hogy zsidó vagy keresztény szövegek vannak-e a tekercseken. - A válasz erre ma már egyszerű: mind zsidó szöveg. A legnagyobb részük a Krisztus előtti első és második századból származik, vagyis eleve kizárt, hogy ókeresztény írások lennének. Egy kisebb részük a Krisztus utáni első században keletkezhetett, de keresztény irodalom még ekkor sem létezett. A szóban forgó zsidó, valamint az őskeresztény szövegek összehasonlítása nagyon tanulságos. Kiderül például, mi az, ami eredetinek tekinthető a kereszténységben, mi az, ami általános volt abban a korban, és mi az, amit a kereszténység esetleg éppen a qumráni közösség irodalmából vett át. Meggyőződésem szerint ez utóbbi hatás a korai kereszténység idején viszonylag csekély, inkább későbbiekben jellemző. Hiszen Jézus mentalitása és eszméi nagyon különböztek a közösségétől. A qumrániak a zsidó törvények szigorú betartása mellett voltak, míg Jézus sokkal népszerűbb vallást prédikált. Van azonban egy szembeszökő hasonlóság a két gondolatrendszer között: mindkettő eszkatológikus, vagyis az idők hamarosan eljövendő végére koncentrál. • Melyek a jelenlegi Qumrán-kutatások legfontosabb vitapontjai? - Több vita van, mint egyetértés. Az egyik legnagyobb vita a holt-tengeri közösség azonosítása körül zajlik. A legvalószínűbb hipotézis, hogy arról a kisebbségi zsidó csoportról van szó, amelyet a régi szövegek (Plinius vagy Iosephus Flavius) esszénusoknak neveznek. Nem tisztázott az sem, hogy pontosan hol élt ez a közösség. A tekercsekkel kapcsolatban pedig folyamatosan zajlik a vita az egyes töredékek azonosításáról, megfeleltetéséről. Volt olyan nézet, mely szerint újszövetségi szövegek is vannak a tekercseken; néhányan Márk evangéliumát vélték felfedezni. Ez az elmélet mára megdőlt, biztosra vesszük, hogy újszövetségi írás nincs a tekercseken. Az annak vélt írás minden bizonnyal Hénok Könyvének görög fordítása, vagyis nem biblikus szövegek. • Létezett egy olyan elmélet is, mely szerint a Vatikán visszatartott bizonyos szövegeket a nyilvánosságtól. Mi erről a véleménye? - Nem hiszem, hogy a Vatikán bármit is elrejtett volna. Ennek az összeesküvés-elméletnek egészen egyszerű gyökere van. Amikor az első, szinte teljesen ép holt-tengeri tekercseket felfedezték, szinte azonnal kiadták őket. Azután az ötvenes évek elején más tekercseket és sok ezer töredéket találtak olyan barlangokban, amelyek Jordániához tartoztak. Összeállítottak egy hét főből álló nemzetközi és felekezetközi kutatócsoportot, akik nemigen tudtak megbirkózni ennek a hatalmas anyagnak az elrendezésével, értelmezésével. A kiadás lassan haladt, ugyanakkor senki másnak nem engedték megvizsgálni a tekercseket. Tekintettel arra, hogy a kutatók többsége katolikus volt, feltámadt az a gyanú, hogy a szövegekben lehet valami, ami a kereszténységre nézve kellemetlen, így a Vatikán megpróbálja azokat visszatartani a nyilvánosságtól. Amikor a kutatási monopólium 1991-ben megszűnt, én is rohantam megnézni, mi is van azokban a szövegekben, amit el kell rejteni. Persze, semmi „kompromittálót" nem találtam. Egyébként, aki azt hiszi, hogy a Vatikán vissza tud tartani egy tudóst attól, hogy olyasmit publikáljon, ami híresé teheti, az nagyon téved. Keczor Gabriella PUBLIC RELATIONS SZAKKÉPZÉS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a DM Kft együttműködése alapján 1999. szeptember 18-án a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretében ismét indul a két féléves SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK A szakképestés az Országos Képzési Jegyzékben PR munkatárs (középfokú) 52 8409 01, illetve PR szakreferens (felsőfokú) 54 8402 01 megnevezésekkel és számokkal található, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a szakképesléssel betölthető munkaköröket a művelődési és közoktatási miniszter által ki-adott 16/1994. (VII. 8.) MKM-rendelet 97. számú melléklete tartalmazza. (Mdv. és Közokt. Miniszteri Közlemények 1994. Pótlap: 1997. április) Azoknak az ambiciózus szakembereknek a jelentkezését várjuk, akik - akár a versenyszféra, akár a civil, nonprofit szektor adott munkaterületein - szakmai előmenetelüket a programon szerzett ismeretek felhasználásával, és a szakképesítésről szóló bizonyítvány segtségével kívánják elősegíteni. Különösen ajánljuk a képzést azoknak a szakembereknek, akik munkaszervezetük külső kommunikációja szervezésében a Délmagyarország/Délvilág szerkesztőségeivel már kapcsolatban állnak, illetve kapcsolatot kívánnak felvenni. A képzés a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretébe illeszkedik, a 240 elméleti óra egy részét azzal együtt, más részét azzal egyidőben tartjuk, levelező rendszerben, heti egy napon - előreláthatólag szombaton - 10 órától, rövid, óraközi szünetekkel 17 óráig. A foglalkozásokon a következő témákat tárgyaljuk: - marketing alapismeretek, nonprofit(kulturális)marketing, város(térség)marketing, - vállalkozástan, pénzügyi, számviteli alapfogalmak, jogi, és gazdasági kérdések, - médiaismeret, sajtóműfajok, médiarendezvények, etikai, és esztétikai ismeretek. - public relations, külső-, és belső PR eszközei, alkalmazásuk, tömegkommunikáció, - vezetéselmélet, kommunikációelmélet, kommunikációs készségfejlesztő tréning, A képzés első féléve részvizsgával - dolgozat benyújtása, írásbeli és szóbeli vizsga - zárul, amelyről a hallgató PR munkatárs (középfokú) megjelöléssel bizonyítványt kap. A második félévet záróvizsgával fejezzük be. amelyre a hallgató szakdolgozatot nyújt be, továbbá központilag meghatározott témakörökből húzott tételekből felel. A záróvizsgáról PR szakreferens (felsőfokú) megjelöléssel szintén bizonyítványt kap. Figyelem! Záróvizsgára a vonatkozó elórások szerint csak az a hallgató bocsátható, aki a középfokú PR munkatárs képesítést megszerezte, és legalább középfokú, bármely típusú állami nyelvvizsgával rendelkezik, bármely idegen nyelvből, illetve a záróvizsgáig a középfokú állami nyelvvizsgára jelentkezett. (Ez esetben bizonytványát csak a záróvizsgát követóen, legfeljebb 6 hónapon belül, a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatásakor kaphatja meg.) A képzés dja: 60 000 Ft/félév Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 18. KULTURÁLIS MENEDZSERKEPZES TANÁROKNAK IS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a DM Kft együttműködése alapján 1999. szeptember 18-án a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretében ismét indul a két féléves FELSŐFOKÚ KULTURÁLIS MENEDZSERKÉPZŐ PROGRAM Programunk az Országos képzési jegyzékben szereplő felsőfokú kulturális menedzser szakképestést (OKJ 71 8407 02) ad. A képzés szerepel az MKM pedagógus-továbbképzési kínálatában is. A szakmai és vizsgakövetelmények a Magyar Közlöny 1996/5. számában jelentek meg: 16/1994. (VII. 8.) MKM-rendelet 75. sorszám alatt kiadott melléklete. A felsőfokú kulturális menedzser az állami, önkormányzati, civil nonprofit szektor kulturális, művészeti, közművelődési, közoktatási, közgyűjteményi és tömegkommunikációs területein vezető, részegység vezető, vagy alkalmazott szakember. Alkalmazható továbbá a versenyszféra mindazon területein, ahol kommunikációs, marketing, PR, és humánpolitikai ismeretek szükségesek. Elsősorban azoknak a szakembereknek a jelentkezését várjuk, akik állami, önkormányzati testületekben, hivatalokban, intézményekben, iskolákban, továbbá civil szervezetekben tevékenykednek, és akik szakmai előmenetelüket, ambícióikat a megszerzett képesftéssel kívánják elősegíteni. Ajánljuk a képzést azoknak a választott vezetőknek is, akik közéleti munkájuk sznvonalát kommunikációs készségeik fejlesztésével, marketing, PR, kultúratörténeti, vagy vezetéselméleti tudásuk megújításával kívánják emelni. A képzés levelező rendszerű, heti egy nap - előreláthatólag szombat -, tartalma 240 elméleti és 80 szakmai gyakorlati óra, ez utóbbi alól gyakorlati szakembereknek felmentés adható. A foglalkozások rövid óraközi szünetekkel 10 órától 17 óráig tartanak. Az órákon a következő témákat tárgyaljuk: - vállalkozási alapismeretek, kulturális vállalkozás sajátosságai, üzleti világ és kultúra, - kultúraelmélet, a kultúra jogi kérdései és gazdaságtana, a kultúra (szervezeteinek) - szociológiája, az információs társadalom kihivásai, internet a kultúrában, - public relations, tömegkultúra-tömegkommunikáció, médiaismeret, sajtórendezvények - vezetéselmélet, kommunikációelmélet, kommunikációs készségfejlesztő tréning. A képzés választott témájú szakdolgozat benyújtásával, központi rásbeli, és szóbeli vizsgával zárul. A szakképesítésről a hallgató bizonyítványt kap. A jelentkezés feltétele: bármely felsőfokú diploma A képzés dja: 60 000 Ft/félév Jelentkezési haláridő: 1999. szeptember 18. ÚJ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a DM Kft együttműködése alapján 1999. szeptember 18-án a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretében ismét indul a két féléves FELSŐFOKÚ GASZTRONÓMIAI MENEDZSER SZAK A szakképesítés az Országos Képzési Jegyzékben Felsőfokú Gasztronómiai Menedzser megnevezéssel és OKJ számmal várhatóan 2000. tavaszán jelenik meg, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a szakképesítéssel betölthető munkaköröket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendeletben ugyanekkor jelenteti meg a Magyar Közlönyben. Azoknak az ambiciózus, gyakorlattal rendelkező, felelős döntési pozícióban dolgozó idegenforgalmi és vendéglátó szakembereknek a jelentkezését váijuk, akik az általuk vezetett üzlet színvonalas működtetéséi a programon szerzett ismeretek felhasználásával kívánják fejleszteni. A képzés a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretébe illeszkedik, a 168 elméleti óra egy részét azzal együtt, más részét azzal egyidóben tartjuk, levelező rendszerben, heti egy napon - előreláthatólag szombaton - 10 órától, rövid, óraközi szünetekkel 17 óráig. A képzés kiegészül 32 óra kommunikációs készségfejlesztő tréninggel, továbbá 28 órában fakultatív tantárggyal (Városmarketing). A foglalkozásokon a következő témákat tárgyaljuk: - marketing alapismeretek. nonprofit(kulturális)marketing, város(térség)marketing, - borkultúra, a termelésre és forgalmazésra vonatkozó jogi, és gazdasági kérdések, - a táplálkozás európai kultúrtörténete, alkalmazott gasztronómiai ismeretek, - public relations, külső-, és belső PR eszközei, alkalmazásuk, tömegkommunikáció, - vezetéselmélet, kommunikációelmélet, kommunikációs készségfejlesztő tréning, A beiratkozás feltétele: bármilyen felsőfokú végzettség, vagy idegenforgalmi, illetve vendéglátó középfokú végzettség és legalább öt éve folyamatos idegenforgalmi, illetve vendéglátó szakmai gyakorlat. A képzés első féléve az egyetemi rendhez igazodik, szeptember közepétől december elejéig tart. A második félév rövidebb, mint a program egyéb szakjaié, előreláthatólag április elejére befejeződik. A képzés vizsgával zárul, amely előirt feladatokból választott téma (rásbeli kifejtése, ennek vizsgabizottság előtti szóbeli védése, továbbá tételsorból húzott tétel szóbeli kifejtése. A sikeres vizsgát tett hallgató oklevelet, továbbá a vonatkozó rendelet megjelenésekor tanúsítványként, OKJ számmal, és a felsőfokú szakképzettség hivatalos megnevezésével, bizonyítványt kap. A képzés díja: 1011000 Ft/másfél félév Jelentkezési haláridő: 1999. szeptember 18. ÚJ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A JATE Bölcsészettudományi Karán a Kar és a DM Kft együttműködése alapján 1999. szeptember 18-án a Felsőfokú Kulturális Menedzserképző Program keretében ismét indul a két féléves FELSŐFOKÚ SPORTSZERVEZŐMENEDZSERKÉPZŐ SZAK Az egykori OTSH 1998 februárjában adla ki a „Sportszervezőmenedzser szakképesítés központi programja" cfmú dokumentumot, amely iskolarendszeren belüli 1033 órás képzést lr le. Ennek a felsőfokú, posztgraduális, levelező rendszerű változata most induló szakképzésünk. Az előirt akkreditációs eljárást megkezdtük, a programlefrást mind az ISM, mind a NKÖM jóváhagyásra megkapta. A képzésre vonatkozó rendelet előreláthatólag 2000. tavaszán jelenik meg, OKJ számmal, a szakképesítés hivatalos megnevezésével, és az ezzel betölthető munkakörök megjelölésével. A képzést olyan gyakorlattal rendelkező, felelős döntési pozícióban dolgozó szakembereknek ajánljuk, akik állami, önkormányzati testületekben, hivatalokban, intézményekben, iskolákban a sporttal foglalkoznak, vagy sportszervezetekben, egyesületekben tevékenykednek, és akik szakmai előmenetelüket, ambícióikat a megszerzett képesítéssel kívánják elősegíteni. A képzés levelező rendszerű, heti egy nap - előreláthatólag szombat -, tartalma 252 elméleti óra, kiegészítve 32 óra kommunikációs készségfejlesztő tréninggel. A foglalkozások rövid óraközi szünetekkel 10 órától 17 óráig tartanak. A képzés a felsőfokú kulturális menedzserképző program keretébe illeszkedik, az elméleti órák egy részét azzal együtt, más részét azzal egy időben tartjuk. Az órákon a következő témákat tárgyaljuk: - marketing alapismeretek, nonprofit marketing, város(térség) marketing, - bevezetés a sport- és rekreáció elméletébe és gyakorlatába, sportmarketing sajátosságai - a nonprofit szektor jogi kérdései és gazdaságtana, a nonprofit szervezetek szociológiája - public relations, médiaismeret, sajtórendezvények, internet alapismeretek, - vezetéselmélet, kommunikációelmélet, kommunikációs készségfejlesztő tréning. A képzés választott témájú szakdolgozat benyújtásával, központi frásbeli, és szóbeli vizsgával zárul. A szakképestésről a hallgató oklevelet, a vonatkozó rendelet megjelenésekor bizonyítványt kap. A jelentkezés feltétele: bármely felsőfokú végzettség, vagy sportszervező-menedzser középfokú szakképesítés, vagy legalább őt éve folyamatos sportvezetői gyakorlat. A képzés dja: 60 000 Ft/félév Jelentkezési határidő: 1999. szeptember 18. Jelentkezés, információ, kapcsolat: http://primus.arts.u-szeged.hu/kultman/kultman.html JATE BTK Dékáni Hivatal, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. T:62/ 454-362, 455-862 F: 321-843, e-mail: oaniko@mars.arts.u-szeged.hu, tajtim@lit.u-szeged.hu Papp Csaba, DM Titkárság, 6720 Szeged, Stefánia 10. T: 62/481-320, e-maii:pcsaba@delmagyar.szeged.hu Jóni Gábor programvezető, T:62/440-335, e-mail: joni@mars.arts.u-szeged.hu