Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 6. A HELYZET 15 Senki sem szeret hi­vatali Canossát járni, kilincselni iratokért és engedélyekért, futkosni aláírások és pecsétek után. Különösen fárasz­tó az ügyintézés külföl­dön és ha az idegenek­kel foglalkozó hivatal egyik zsúfolt előteré­ben kell várni a so­runkra. Márpedig a Csongrád Megyei Rendör-fökapitányság idegen rendészetének ügyfélszolgálati irodá­jában az utóbbi hóna­pokban sokan és sokat várnak, sőt: esetenként a szabályosnál hosz­szabb az az idö, mire e9y-egy kérelemből »huzamos tartózkodási engedély" vagy vízum születik. A megyei rendőr-főkapi­tányság épületében már vagy öt éve külön bejárata van annak az ügyfélszolgá­lati irodának, ahol a külföldi állampolgárok itt tartózko­dásukkal kapcsolatos ügyei­ket intézhetik. Az ügyintézői ablakok előtti terep „ember­barátibb", mint mondjuk az adóhivatalban, ugyanis itt székre ülhet a várakozó. De a problémás egyén sincs ar­ra kényszerítve, hogy állva beszéljen, miközben egy szűk ablakon kukucskálva keresi a belül üldögélő ügy­intéző tekintetét. S mtg az idő szalad, addig tanulmá­nyozhatja a különböző nyel­veken kifüggesztett tájékoz­latókat, megvásárolhatja a kérvényéhez szükséges nyomtatványt és illetékbé­lyeget. E hivatali varázs azonban szertefoszlik, ha például ott annyira zsúfolt a várakozásra kijelölt terem, hogy szinte egy gombostűt sem lehet lejteni. Márpedig • A határközeliség diszkrét bája Szigorodó idegenrendészei III Borús a hangulat az idegenrendészet zsúfolt ügyfélszolgálati irodájában. (Fotó: Schmidt Andrea) az utóbbi hetekben az átla­gos ügyfélforgalom sokszo­rosát regisztrálhatja a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság idegenrendé­szete - tudtuk meg Sallai Endre rendőr őrnagytól, az igazgatásrendészeti osztály vezetőjének helyettesétől. A zsúfoltságot növeli, hogy ide ritkán érkezik egyedül a külföldi állampol­gár: a huzamosabb tartóz­kodási engedély vagy a ví­zum megszerzését könnyíti, ha tolmács, esetleg jogi kép­viselő is tagja a kíséretnek. Külön térben várakoznak azok a személyek, akiknek a kiutasításával foglakoznak a hivatalnokok. A képet szí­nesíti, hogy a 20 főkapi­tányság idegenrendészetén összegyűjtött őrizetesek, az­az a nem vagy nehezen vég­rehajtható kiutasítások érin­tettjei Nagyfára, ügyük pe­dig a Csongrád megyei rendőr-főkapitányságra ke­rül. A zsúfoltság csökkenté­se érdekében az orvosegye­temen, ahol a legtöbb kül­földi diák kezdi meg tanul­mányait, kihelyezett ügyfél­szolgálatot tartanak. A rendőrség megyei ide­genrendészetén három al­kalmazott dolga az ügyfe­lekkel foglalkozni, a többi­ek a háttérben dolgoznak. Az itt „ügyet" intéző külföl­di állampolgárok közül a legtöbben Jugoszláviából vagy Romániából érkeztek. E tény a határok közelisé­géből következik. Az „él­bolytól" messze leszakadva Kína, s persze sok más or­szág is képviselteti magát ­a Csongrád megyei rendőr­főkapitányság idegenrendé­szetén összegyűlt aktahalom tanúsága szerint. Az ország első három legforgalmasabb idegenren­dészete közé tartozik a Csongrád megyei. Az ok: a közeli „hármashatár", s az ebből következő nagy jö­vés-menés. Idén a jugoszlá­viai háború miatt megugrott az ügyfélforgalom. Miköz­ben szeptembertől novem­berig az egyetemeken és főiskolákon tanulni jelent­kező külföldiek amúgy is szaporítják az idegenrendé­szettel foglalkozók dolgát. Ám az idei szeptember 1. másfajta fordulópontot is je­lent: e naptól léptek életbe az úgynevezett maffiaellenes törvényből következő, a ko­rábbiaknál jóval szigorúbb idegenrendészeti szabályok. Az új jogszabályok a fo­lyamatban lévő ügyekre is érvényesek, azaz ebben az átmeneti időszakban a ko­rábbi tájékoztatással ellenté­tes történésekre is számíta­niuk kell a külföldieknek. Holott amúgy is sok, egyet­len esztendőben körülbelül négyezer irat születik a me­gyei idegenrendészeten ­hallottuk az itt dolgozó főelőadótól, Erdei Csabától. Egy-egy dokumentum el­készüléséig a külföldinek legalább háromszor kell megjelennie az ügyfélszol­gálaton, mert például először benyújtja kérelmét, aztán a hiányzó iratokat, vé­gül átveszi a huzamos itt tartózkodási engedélyt. E felsorolásból az is kitűnik, hogy a jogszabályban rögzí­tett ügyintézési határidő tartható ugyan, de nehezen, különösen ha például az ügyfél nem tartja magát a megjelölt időpontokhoz. Pe­dig a határidők betartására nagyon oda kell figyelni, e szempontból tovább szigo­rodott a törvény. Minden ország védi saját állampolgárainak érdekeit, miközben hazánk igazodik az uniós (vagy schengeni) normákhoz is. A szigorodó törvények egyre több szűrőt építenek be, mielőtt orszá­gunkba engednek egy kül­földit. Ennek talán nem örül a hozzánk érkező, de he­lyesli azt itt élő. Újszászi Ilona • Néhány ügyetlen próbálkozás Szegeden még szerény a lakásmaffia Most akár 50-80% kedvezménnyel* telepíthet Prímagáz tartályos energiaellátó rendszert! ÖNÉ MINDEN ENERGIÁNK /"l'A"Prímágáz tartályos energia­ellátó rendszerrel mégszűnnek fűtési- és egyéb energiaproblé­mái. A korszerű, tiszta PB-gáz­zal üzemelő rendszer egyaránt alkalmas lakóházak, üzemek és mezőgazdasági létesítmények gazdaságós energiaellátására. A nagy fűtőértékű, környezetba­rát PB-gáz több éve bizonyítja, hogy a vele elérhető kényelem nem megfizethetetlen, sőt kife­jezetten költséghatékony. A több évtizedes nemzetközi ta­pasztalattal rendelkező Príma­gáz - az ország legnagyobb, mi­nőségi PB-gáz szolgáltatója ­országos hálózata révén egyet­len telefonhívásra, a megbeszélt időpontban küldi tartálykocsiját a rendszer feltöltésére. Használja kl a most elérhető akár 50-80%-os rendkívüli kedvezményt, ás további Információért hívja a Prímagáz kék-számát: 06-40-25-50-50 'A kedvermény mérteke a várható fogyasztástól függ! PRÍMAGÁZ Kis város, Icicsi maffia. Szerencsére - tehetnénk még hozzá. Vagyis sze­rencsére még nem kell at­tól tartani, hogy szerve­zett társaságok szervezet­ten adják el az ember feje fölül a lakását. Egy biz­tos: nem árt odafigyelni ingatlanainkra, valamint arra, milyen szerződése­ket írunk alá. A szegedi körzeti földhiva­tal volt az a hely, ahonnan az illetékes bűnüldöző szervek az első figyelmeztetéseket kap­ták 1998-99. folyamán „lakás­maffiaügyben". Mert mi is történik, ha va­lakinek megpróbálják elorozni az ingatlanát? Mint ahogy azt Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője kérdéseinkre válaszolva el­mondta, a hivatalnak ugyan van szeme, de semmit sem te­het, ha a beérkező szerződé­sekben minden stimmel, ha az okiratok rendben vannak. Amennyiben alakilag megfe­lelnek a követelményeknek, vagyis rendelkeznek ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés­sel, s a tartalmuk is kifogásta­lan, akkor a földhivatalnak csak egy dolga lehet: beje­gyezni a változást. Az ott dol­gozó szakemberek nem vizs­gálhatják egyetlen beadvány jogosságát sem. - Ha a földhivatal az irato­kon mindent rendben talál ­folytatja Micsik Zoltán az ingatlant átírja az új tulajdo­nos nevére. A becsapott em­berek csak akkor szereznek tudomást az akcióról, amikor a szerződésben szereplő sze­mélyeket, így őket is értesít­jük a változásokról. Ekkor szaladnak be hozzánk, hogy mit csináljanak. • Mit lehet az, akinek a tudta nélkül eladták az in­gatlanát? - A földhivatal azonnal föl­függeszti az eljárást és értesíti az ügyészséget. 9 Hány olyan eset fordult elő eddig Szegeden, amely arra enged következtetni, hogy a budapesti ügylete­ken felbuzdulva itt is pró­bálkozik a lakásmaffia? - A jelenséggel először 1998-ban találkoztunk, és sze­rencsére idén is csak évi 4-5 esetben ügyeskedtek emberek. Az ingatlanok értéke átlagos, a 10 millió forintot egyik sem haladta meg. • Szervezett bűnözésről van szó, avagy egyedi, el­szigetelt kísérletekről? '- Inkább az utóbbiról. A földhivatal sajnos - mivel fo­lyamatban lévő ügyekről van szó -, többet nem mondhat, csak annyit lehet elárulni, nem ugyanazok az aláírások szere­pelnek az okiratokon. És talán az is vigasz, hogy nem szege­di ügyvédek és közjegyzők aláírásait és bélyegzőit hami­sították. • Mit lehet tanácsolni az állampolgároknak? Hogy tudja valaki elkerülni, ne adják el a feje fölül az in­gatlanát? - Az adásvételi szerződését mindenki nagyon figyelmesen olvassa el! Az emberek körül­tekintően járjanak el a saját ügyükben, kihasználva azt, hogy a földhivatalban az in­gatlan-nyilvántartásba bárki betekinthet. Tudni kell azt, hogy a mi irataink nyilváno­sak és közhitelesek. Bárki bár­kinek a tulajdoni lapjáról má­solatot kérhet. így az is kide­rülhet rögtön, van-e széljegy a tulajdoni lapon, milyen okirat „áll sorban" és vár bejegyzés­re várva. Ezeket az okiratokat azonban már csak ügyvédnek adjuk oda elolvasásra, vagy annak, aki a betekintésre való jogosultságát igazolni tudja. 9 Az ügyfélszolgálaton ta­lálható számítógépen, az úgynevezett ügyfélgépen hozzá lehet-e férni bizal­mas információkhoz? - Nem, az ügyfélgép is csak az ingatlanokra ad bete­kintési lehetőséget, és legin­kább az ügyvédek használják. Nem képes arra, hogy az ada­tokat csoportosítsa, avagy ma­gánszemélyek ingatlanait összegyűjtse. Micsik Zoltán arra is fi­gyelmezteti az ingatlantulaj­donosokat, hogy egy idén má­jus 4-én megszavazott törvény értelmében 2000. január 1­jétől a földhivatalok tartják nyilván a földhaszonbérletet. Mindazok, akik bérbe adják a földjüket, kötelesek azt beje­lenteni a földhivatalnak. Amennyiben nem teszik meg, a törvény értelmében majd szankciókat kell alkalmazni. A részleteket a hamarosan megjelenő végrehajtási utasí­tás tartalmazza. Fakato Klára Dr. Szalay nem „VIP"-es Szeged korábbi polgár­mestere, a jelenlegi or­szággyűlési képviselő, dr. Szalay István az alábbi nyil­takozat közlésére kérte szer­kesztőségünket. „Teljes erkölcsi fe­lelősséggel kijelentem, fele­ségem és én nem vagyunk azonosak a „Postabank ked­vezményes, 20 százalék alat­ti hitelei" - VIP-lista néven elhíresült - felsorolás 1993­ban 300000 (háromszázezer) forintot 10 százalékos ka­matra felvevő hitelfelvevőjé­vel és adóstársával. Ha az derül ki, hogy mégis minket értenek alatta, akkor ez, ránk vonatkozóan bizonyítható hamisítás. Gondosan átvizsgálva az említett időszak körüli hitel­felvételeinket megállapítot­tuk, hogy a Postabanktól egyáltalán nem vettünk fel kölcsönt! Az OTP-től 1992 augusztusában vettünk fel építési hitelt - mert a velünk egy házsorban lévő lakótár­sakkal együtt mi is beépítet­tük az úgynevezett előteret ­192000 (egy százkilence ven­kettő ezer) forintot évi 33 százalékos kamatra. A köl­csön törlesztése 1997 au­gusztusában járt le. Mint egy viszonylag gya­kori név viselője, akinek az országban több ezer mate­matikatanárként dolgozó egykori tanítványa van, fel­háborodásomat fejezem ki a VIP-listából rám fröccsenő, gyakorlatilag lemoshatatlan sár miatt, amely egyben be­szennyezi az MSZP-t is, aminek most parlamenti képviselője vagyok és ami­nek tagjaként 1995-1998 kö­zött Szeged város polgár­mestere voltam. Természetesen „igazolá­sért" fordulok a Postabank­hoz és kérni fogom annak nyilvánosságra hozását, bár ez nem enyhíti a feleségem­nek - aki ugyancsak mate­matikatanár - okozott erköl­csi kárt." Dr. Szalay István Lopott szlovák autók • Budapest (MTI) Lopott szlovák gépkocsi­kat foglalt le a rendőrség ak­ciócsoportja a Keleti Pálya­udvar melletti parkolóban szombaton dél körül - tájé­koztatta az MTI-t a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság Akcióosztályának egyes műveleti alosztályát vezető Szanyi Albert. A rendőrség egyes számú akciócsoportjának emberei két szlovák rendszámú új Audi gépkocsira figyeltek fel a pályaudvar melletti par­kolóban, amelyekről az al­vázszám alapján kiderült, hogy lopottak, és nemzetkö­zi körözés alatt állnak. Az akciócsoport tagjai találtak még egy Audi és egy Cit­roen gépkocsit, amelyekről feltételezik, hogy lopottak, mivel a gépkocsik forgalmi engedélyének sorozatszáma egymás után következik. Két szlovák elkövetőt a helyszínen elfogtak, akik egyelőre annyit árultak el, hogy 500 német márkáért hozták át a határon az autó­kat. Az egyik feltételezett tettes egy Volkswagen Pas­sat gépkocsival meglépett a rendőrök elől, de útlevelét és személyes holmiját hátra­hagyta. A rendőrség feltéte­lezése szerint a szökevény a magyar határ felé tarthat. Feltartóztatásáról intézked­tek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom