Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 1999. SZEPT. 24. ajánló MA A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT NYUGDÍJASKLUBJÁBAN (Kossuth L. sgt. 53.) 9-től 18 óráig szomszédolás. Látogatás a vésztői nyugdíjasok klubjá­ban. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.) 13 órától a későn észlelt, nem kívánt terhesség megoldási lehetőségeiről előadás. Utána: gyermekágyas torna és baba­masszázs. AZ ÉSZAKVÁROSI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Gáspár Zoltán u. 6.) 13 órakor „Ho­gyan képzeled a jövő évezre­det?" rajzpályázat eredményhir­detése. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A SZEGED MEGYEI JO­GÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE október l-jén 16 órakor köz­meghallgatást tart az Ifjúsági Házban, melyre a város polgá­rait ezúton meghívja. Téma: Szeged tömegközlekedési hely­zete. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN 17 órakor a Bocskai Szabadegyetem kereté­ben dr. Szakály Sándor, a Had­történeti Múzeum igazgatója „Trianon" címmel tart előadást. A SIKETEK ÉS NAGYOT­HALLÓK MEGYEI SZERVE­ZETE (Bartók Béla tér 4.) 17 órakor a siketek nemzetközi he­te alkalmából ünnepséget ren­dez. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17-től 18 óráig szteppaerobik. Vezeti: Dobó Zsanett. 18-tól 20 óráig hastánc, kondíciótánc. Vezeti: Józsa Margó. 19 órától „Hét órai tea" - társastáncház. Rumbát tanít Boros Nándor tánctanár. A KONZERVGYÁR KLUBJÁBAN 18 órától zenés­táncos nosztalgiaest. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor „Szertehullott lelkek újraalkotá­sa" címmel dr. Pető Zoltán psziciáterre! dr. Mihály Mária újságíró beszélget. A beszélge­tés kapcsán kiállítást is láthat­nak az érdeklődók a különféle művészeti, népművészeti alko­tásokból. Közreműködik: Do­bos Kati színművésznő. A TÖMÖRKÉNY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Magyar u. 14.) 18 órától UNO-klub. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 19-től 22 óráig lá­togatható. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 20 órakor Tokodi Gábor (gitár), Nikolaj Bak és Charlotte Nor­holt (gitár-fuvola) duó előadó­estje. A CLASSIC CAFEBAN (Attila u. 17-19.) 20 órától Moldován Riverside László műsora. A REGHŐS BENDEGUZ­BAN 22 órától +A buli. Dj.: Abdul. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3) 14 órától szövő szakkör. Kevesebb bor Budapest (MTI) Csaknem 200 ezer hekto­literrel kevesebb a vártnál a borfelesleg az idén - tájé­koztatta Tarné Mágori Ró­zsa, az Arany Kapu Rt. ve­zérigazgató-helyettese csü­törtökön az MTI-t. Tarné Mágori Rózsa el­mondta: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idei szőlőtermés alapján 375 ezer hektoliter borfelesleget prognosztizált, amelyből 220 ezer hektoliter lepárlására a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium (FVM) literenként 34 forin­tos támogatást szánt. A tá­mogatási kedvezményt már csak egy hétig lehet igénybe venni. Hetvenhét kilósf két méter kerületű Óriástök Dócon Ebből a hatalmas tökből a család hat disznója akár három napig is ehet - mondta Budai Krisztián. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Hatalmas tök termett Budaiék dóci birtokán. Az óriás, 77 kilogramm sú­lyú, kerülete pedig 201 centiméter. A család most először vetett tököt, de a fél falu már most sorban áll náluk magokért. A szegedi Fodor József Szakmunkásképző Intézet végzős diákja, Budai Kriszti­án nagyon meglepődött, mi­kor édesanyja nyár közepén egy marék vetni való tök­maggal állított baza. A ma­gokat elültették az Alkot­mány utcai házuk elé és a „sorsukra hagyták" őket. Nem gondozták, rábízták az égiekre az ápolásukat. Közel három hónap múlva a pár magból 10 bokor lett, melye­ken összesen 20 mázsányi tök termett. Átlagos súlyuk 40-60 kiló, de közülük ki­emelkedik ez az óriás, a ma­ga 77 kilójával. A „monumentális? takar­mánynak valót az egyik éj­szaka valaki levágta a szár­ról, de a tolvaj nem tudta elvinni, így az árokparton hagyta. Budaiék nagy nehe­zen utánfutóra rakták a tököt és elvitték a pár utcával ar­rébb lakó nagymamához. Az óriásnak az lesz a sorsa, mint a kisebb társainak, vagyis a disznóknak adják. A hat sertésnek pedig három napra elegendő élelmet biz­tosit a dóci „tökkirály"... Munkatársunktól Tízéves fennállását ün­nepli az idén a Szegedi Kábeltelevízió Rt. Ebből az alkalomból ma és hol­nap bulit rendeznek a Széchenyi téren. A két nap alatt humorral, vetél­kedőkkel, sporttal és élő Z+ partival várják az ér­deklődőket. A rendezvénysorozat ma, péntek délután 4 órakor a ma­zsorettek felvonulásával és a tápéi Golden Lovasklub be­mutatójával kezdődik. A Csi­gafiúk zenekar és a Pavane Koncertek a Széchenyi téren Ünnepel a kábeltévé Táncegyüttes fellépése után derül ki, hogy a kábeltévé tár­saság rajzpályázatára beérke­zett 250 alkotás közül melyik tetszik legjobban a zsűrinek. A Karolina Divatstúdió bemu­tatkozását a fiatalok körében igen népszerű Z+ televízió élő bulija követi. A rajongók ta­lálkozhatnak az Animál Can­nibals, a Splash és a Groove­house együttesekkel, valamint Beryvel. A koncertek végén a két tévés műsorvezető, Zsu és Balázs „Táncreakciójával" fe­jeződik be a pénteki parti. A szombati nap házigazdá­ja Pécsi Ildikó, aki elsőként az aerobikos lányokat konferálja be. A délelőtt folyamán a leg­kisebbeket várják a színpad elé, a Kövér Béla Bábszínház és a Bartók Szó-Kincs-Társu­lat egy-egy darabját tapsolhat­ják végig. Azért a nagyobbak­nak sem kell unatkozniuk, ők különféle ajándékokat nyer­hetnek a társaság kvízjátékán. A sport is fontos szerepet kap a rendezvényen, a SZVSE cselgáncsozóinak bemutatója után a mozogni vágyók kosár­labdában és asztaliteniszben mérhetik össze tudásukat. Az elfáradt sportolókat a Probitas Tánccsoport és a Molnár Di­xieland Band műsora biztosan felrázza. Kováts Kriszta, Viki­dál Gyula, Földes Tamás és Makrai Pál népszerű musica­lekből énekel egy-egy részle­tet, majd Party Dance együttes utcabáljával ér véget a szüle­tésnapi buli. MTI Panoráma A katolikus egyház szeptember 24-én emlé­kezik meg Szent Gellért­ről, az itáliai származá­sú, vértanú csanádi püs­pökről, aki a magyar ke­reszténység felvétele és a magyar államszerve­zés korának egyik ki­emelkedő személyisége volt. Gellért (eredetileg György) 977 után, valószínű­leg 980 körül született, felte­hetően Velencében, a Sagre­do patríciuscsaládban. Apja keresztneve Gellért (Gerardo) volt. Mivel ötéves korában súlyos beteg lett, szülei foga­dalmat tettek, hogy Istennek szentelik a gyermeket, ha a bencések imájára meggyó­gyul. A gyermek fölgyógyult, és szülei ott is hagyták őt a San Giorgio-szigeten lévő bencés monostorban. 15 éves lehetett, amikor édesapja szentföldi zarándok­lat alkalmával, keresztesként a csatatéren életét vesztette. Az apja emlékére vette fel a Gellért nevet. György-Gellért példás szerzetessé vált. 25 éves korában a monostor per­jelévé választották és pappá szentelték. Bolognai tanul­A csanádi püspökség megszervezője volt Szent Gellért ünnepe mányai végeztével, 32 éves korában apáttá választották. Édesapja emléke vagy a hithirdetés vágya késztethette őt arra, hogy három év múltán lemondjon apáti tisztéről és a Szentföldre induljon. 1015 februárjában hajóra szállt, hogy Palesztinába jusson. Egy tengeri vihar azonban az iszt­riai Parenzo (ma Porec) mel­letti Szent András-szigetre ve­tette őket. Az itteni kényszer­pihenő közben találkozott az ott időző Razina pannonhalmi apáttal, aki Magyarországra hivta Gellértet téríteni. Gellért azzal a szándékkal fogadta el a meghívást, hogy Magyaror­szágon keresztül könnyebben eljuthat a Szentföldre. Valószínűleg 1020 körül jött Magyarországra. Székes­fehérváron találkozott István királlyal. A Szűz Máriáról szóló beszédével megnyerte István király bizalmát. Gellért részt vehetett István király fiá­nak, Imre hercegnek a lelki életre való nevelésében. 1023­ban az udvar lármájából ba­konybéli remeteségbe vonult vissza. 1030-ban István király, Aj­tony legyőzése után, Gellértre bízta a csanádi püspökség megszervezését. Egyház­megyéje szervezését, a térítést nagy buzgalommal végezte, gondoskodott magyar papok neveléséről. Magyarul azon­ban gohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szembeszállt Aba Sámuel királlyal (1041-1044), amiért az kivégeztetett ötven lázadó magyar főurat. Ugyancsak el­ítélte Péter királyt (1038-1041, 1044-1046), tü­relmetlen és zsarnoki politiká­ja miatt. Gellért ezzel megnyi­totta azoknak a magyar püs­pököknek a sorát, akik a hata­lommal is szembeszállva vé­delmezték az igazi értékeket. Mindvégig az istváni élet­mű megszilárdítására és to­vábbvitelére törekedett. 1046. szeptember 24-én a Vata ve­zette lázadó pogány magyarok elfogták és a mai Gellért-hegy Duna felőli sziklás oldalán megölték. Holttestét a Duna­partra dobták. I. László király (1077-1095) kezdeményezé­sére Gellértet 1083. július 26­án Csanádon István királlyal és Imre herceggel együtt avat­ták szentté. Bebalzsamozott tetemét 1384-ben szülőváro­sába, Velencébe szállították. Több mint 600 éven át a Ve­lencéhez tartozó Murano szi­getén üvegkoporsóban őrizték a szent földi maradványait. 1902-ben vértanúsága he­lyén emlékművet emeltek. 1971-ben a száműzött Mind­szenty József bíboros vezeté­sével rótták le kegyeletüket magyar hívők Szent Gellért ereklyéje előtt. 1992. szep­tember 20-án ünnepélyesen hazahozták, és a szegedi dóm­ban helyezték el. Szent Gellért írta az első magyarországi latin teológiai, tudományos művet. A „Deli­beratio Gerardi" Dániel köny­vének misztikus magyarázata. A többi munkája elveszett. Kitűnő egyházi szónok volt, szentbeszédeiből egy tö­redék 1982-ben előkerült. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő volt a megho­nosítója. Az ő tanácsára ajánl­hatta fel később István király Magyarországot Szűz Máriá­nak és nevezte Magyarorszá­got Mária országának. Flasch János miről írt a DM? • 75 éve Királyi levelek Egy bécsi és három bu­dapesti újság egyidejűleg megkezdte azoknak a le­veleknek és táviratoknak közlését, melyeket Fe­rencz József hagyatékában találtak. Mind a négy új­ság erős reklámmal haran­gozta be a levél- és táv­iratsorozat megkezdését. Két budapesti lap összeve­szett még azon is, hogy melyikük jogosult tulaj­donképpen a kérdéses do­kumentumoknak a közlé­sére. A reklám és perpat­var terén elmentek addig a határig is, amely az ízlés­nek a terrénumát súrolja. A közönség pedig érdek­lődéssel olvassa ezeket az emberi és uralkodói íráso­kat, amelyek kétségtelenül hozzá fognak járulni ah­hoz, hogy világosságot de­rítsenek a kevéssé ismert fejezetekre. (1924) • 50 éve Bérletexési verseny Színházainkat államosí­tották, megtisztították a re­akciós és osztályidegen elemektől. Most már a mű­vészek között ott találjuk a munkások, dolgozó pa­rasztok tehetséges fiait is. Ez azonban nem elég, ne­künk a közönség összeté­telét is meg kell változtat­nunk. Pártunk a színházzal és a kultúrfelelősökkel • 25 éve szoros együttműködésben megindította a versenyt a bérletezések sikeréért. A verseny öt napja alatt már is hatalmas eredményeket mutatnak fel az egyes szervezetek. A színházi bérletezésnél döntő szem­pontja Népköztársasá­gunknak, hogy a nézőtere­ket valóban a dolgozók töltsék be. (1949) Ünnepség Battonyán Harminc évvel ezelőtt, 1944. szeptember 23-án a szovjet hadsereg roham­zászlóalja Battonya határá­ban az első magyarországi összecsapásban megverte a fasiszta erőket, és ezzel megkezdte hazánk felsza­badítását. Mintegy húszezer ünneplő fiatal és felnőtt kulturális és sportrendezvé­nyen vett részt Battonyán. A Battonyáról indult felsza­badulási staféta a felszaba­dító Vörös Hadsereg útvon­alán eljuttatja a „Szabadság tüzét" minden magyar vá­rosba. (1974) a hét kérdése Szüretel-e az idén? Ladányi Szilvia, Mészáros Gergely és Benedek Csaba. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeptember a szüret ideje. Az idén az időjá­rás is kedvez a szőlő be­takarításához, kellemes meleg és kevés csapa­dék várja a tőkék között serénykedöket. Megkér­deztük az utca emberét, szokott-e szüretelni, volt-e már szüreti mulat­ságon? Ladányi Szilvia, a Szé­chenyi gimnázium tanulója: - Korábban sokat jártunk szüretelni, de tatámék elad­ták a Csongrád melletti sző­lőjüket, így már sajnos rég­óta nem voltam. Segítettem szedni a szőlőt, majd utána kádakba raktuk, amibe én is beálltam és tapostam a gyü­mölcsöt. A családi szüretnek mindig jó hangulata volt, nemcsak a rokonság gyűlt össze, hanem az ismerősöket is meghívták a szüleim. A munkát közös vacsorával fe­jeztük be, megkóstoltuk a friss mustot is. Most már egy kicsit jobban ízlik az édes vörös bor, mint a must... Mészáros Gergely, a Gá­bor Dénes szakközépiskola diákja: - Édesapám egyik munka­társának szőleje van, ahová sokat jártunk szüretelni. Em­lékszem, legelőször 5-6 éves koromban vittek el szüleim. Ekkor még nem segítettem, csak járkáltam a tőkék között és marokszám ettem a fürtö­ket. Tavaly nagyapámékhoz mentünk szüretelni, de ott nem sok szőlő termett, körül­belül 15 liternyi bort tudtak készíteni a felnőttek. Az idén Adonyba vagyok hivatalos­Unokatestvéreméknél min­dig hatalmas buli követi a szőlőszedést, bográcsban fő­zik a vacsorát, majd hajnalig beszélgetünk, iszogatunk a tábortűz mellett. Benedek Csaba, JATE-s óraadó: - A szüret szóról elsőként a jó társaság jut eszembe. Az emberek összejönnek, be­szélgetnek, igazi közösségi esemény. Emellett régi ha­gyomány is, amit nem sza­bad veszni hagyni. A magyal föld mindig is jó szőlőt ter­mett, szinte az összes fajta megtalálható nálunk. A mun­ka után jöhet a mulatság, ami a bő termés megünneplését. valamint a bor érlelését je­lent. Nem vagyok nagy bor­kedvelő, de a félszáraz vörös bort azért néha megkósto­lom, ha a társaság is úgy kí­vánja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom