Délmagyarország, 1999. augusztus (89. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

)9. AUG. 18 SZERDA, 1999. AUG. 18. FESZTIVÁLNYÁR 7 r ló Udvarba« >$t, sekké lönleges, mert g megismerheti ot svad előtt. igyan ajánlja fi ertet a közön™ erem, így m< as" légkörben nd a négy ifi" f* fci nutatkozni. egt i szeretem a sz<»v ncerteket. Ahogí okott, ez is egy yos Gregor-fél™ s est lesz. . ,1 lép fel mos» és hol láthatja fi \yar közönség­;nap Budapest?8 >erafesztiválon« Csajkovszkij ® z Anyeginból » rsárnap Balaton' n léptünk fel terrel; ő lesz en is a zongoh int Belgiumban ;t elég sokáig. s( ben megyek ,1" Figaro házassá svadban itthon i fogok fellép"' zban és Szolnok s a háztetőn-" g tizenöt elóa? n, májusban » napos oldal A viszkis büntet A rendőrök és a bankárok meglepődtek azon, hogy egy fr mtog szurkol a viszJásnek, aki úgy eltűnt, mint félmil­fi a Eradi kasszájából, Bajnokok Ligája szereplés után. Mindazonáltal a társadalomnak eme két rétege is jár bank­'gaz, a rendőrök inkább csak helyszínelni, a bankárok Pffig dolgozni, ha éppen nem a helyszínelő rendőrök kér­. seire válaszolnak. A közvélemény viszont ügyeit intézi, ha PPen nem helyszínelnek. És így válik érthetővé, miért do­gfigy bankrablóért az ország szíve. Mert a viszkis büntet. A viszkis legkedveltebb bankjának gárdonyi fiókja olyan mi a többi. A sor hosszú, de lassan halad. Az egysze­^ yes biztonsági szolgálat az orrát piszkálva ténfereg az gyuitézők között és néha unottan belelapoz egy-egy hitel­„fi'fibe- A s°rban a Velencei-tó szerelmesei állnak kis kéh "- és b6rbetegségüket hasonlítgatják az előttük álló­°z. Első körben senki sem juthat pénzéhez, mert nem lek Pyban követték el azt a hibát, hogy szerződést kötöt­fel t ,kkak köriem a lakóhelyükön. Az ügyintézőnek így on 11 hívnia az illetékes fiókot és faxon igazolást kérni int m' belelapozok a bank kiadványába, melyben erjút olvashatok „magával" az elnök-vezérigazgatóval. ÍDh"1"" momk kogy csuda. „... a folyószámla-kezelés a latb ^fi'kkan on-line rendszerben történik." A gyakor­. an; vórakozás-telefon-várakozás-fax és az így nyert fiotok a végén kerülnek számítógépbe, mely legfeljebb a mszédos ügyintéző, Gizike gépével van összekapcsolva, nyaralóknak egy órájuk ment el a pepecseléssel, igaz, fyfi szabadságon vannak. fis várják, hol büntet legközelebb a viszkis, aki az on­nne rendszernél is sebesebben jut pénzünkhöz. Tóth-Szenesi Attila • József szerepében: Kamarás Iván „Végre lírai hőst játszhatok" jitalban és a s® egrában éne csma horizofi , sem elltél'ö •gjegyzését. fij nem tagad"1 llege. [gy folytatja: í nem számit}" Utak a cserkél"­i". t tájékozódna a utáni erőfel1 'maradt jellefi későbbi becsit" küzdelmeiről­-18 ezres tag* vagy a késó szabadtéri történetek 4 szokások különböznek 1961-ben a János vitéz­alomw "fin szerepelt először és fiWra a szegedi szabadié­oldalán fi Bficsi Tivadar, a szere­' Bili bácsi. A francia la­ralyi alakította. A premier valamennyi szereplő a "8'ba ment ünnepi vacso­fifi- ami után Bili bácsi ­, Jtk, asszonykája nagyon Jfidában tartotta - felfe­• hogy van nála 4-5 fo­amiről a felesége nem leZte, unt ^ , • w yttcocgc rtcrrt jfiott. Nagylelkűen ajánlot­'el Békési Andrásnak, a darab rendezőjének: - Bandikám, meghív­hatlak egy kávéra? Elmúlt már éjfél, Béké­si visszautasította tehát a szíves vendéglátást: - Köszönöm, Bili bácsi, de vacsora után én már nem kávézom. Nem tudok tőle aludni. Ezen aztán Bili bácsi csodálkozott el nagyon: - Érdekes, ez nálam pont fordítva van. Ha al­szom, nem tudok kávézni. J. M. É. wk,°r az úísá3író >, Ko|aba készül riport­riport­StT!9!090*1'0'1,097 Ibutult, sem " ^ . [°9 közhelyeket írni wgy ildomos-' ^ut A Popfesztiválban Jó­zsefet alakító Kamarás Ivánra elöször akkor fi­gyeltek fel, amikor Julién Soréit játszotta Győrben a Vörös és feketében. Az igazi kiugrást a szokatla­nul fiatalon és hatalmas sikerrel eljátszott Otelló­nak köszönhette. A félté­keny mórt Ruszt József rendezésében mélyített, leszorított hangon, akcen­tussal beszélve keltette életre - a rendhagyó pro­dukciót a televízió is su­gározta. A Vígszínház ifjú színészét a szegedi közönség is láthatta Trepljov szerepében a Sirály­ban az 1997-es színházi talál­kozón. A filmekben, például A miniszter félrelépben és az Európa expresszben eljátszott szerepei is hozzájárultak ah­hoz, hogy Kamarás Iván ha­mar sztárrá váljék. • Meglepődtem, amikor hallottam, hogy épp egy musical főszerepében mu­tatkozik be a Dóm téren. - Pedig nem ez az első ta­lálkozásom a zenés műfajjal. Pécsett a gimnáziumi zeneka­runkban nem engedtek éne­kelni, mert akkoriban még csak kóstolgattam a zenét, de a főiskolán Bagó Gizella irá­nyításával klasszikusokkal kezdtünk ismerkedni, majd spirituálékat énekeltünk. Ne­gyedéves voltam, amikor Ig­lódi István rendezésében, a Montmartre-i ibolyában meg­kaptam egy szólószámot. Ké­sőbb sokat szerepeltem az Áloműzők és a Show-bálvány című szombat esti zenés tévé­műsorokban, sőt az Eszter szerepét játszó Schell Judittal együtt énekeltünk a fiatal szí­nészeket bemutató Miénk a kép című műsorban. Amikor 1997-ben átszerződtem a Bu­dapesti Kamaraszínházból a Vígszínházba, be kellett ugra­nom A dzsungel könyve Sir­kán szerepébe, amit már vagy százhúszszor játszottam. Ez a szerep jó zenés színházi tré­ninget jelentett. Kamarás Iván: Sok dolog megítélésében ellentélben állok Józseffel. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Szülei is művészek, édes­anyját, Uhrik Teodórát, a Pécsi Balett egykori sztár­ját sokan ismerik a szín­házi szakmában. Mit kö­szönhet ennek? - A színház iránti szerel­memet erre vezetem vissza. Hároméves koromtól kezdve rendszeresen jártam próbákat, előadásokat nézni. Jó most itt Juronics Tamás remek társu­latával találkozni, gyerekko­rom élményeit idézik fel a próbák, mert akkoriban Pé­csett is hasonlóan izgalmas balettegyüttes működött. • Generációja talán legte­hetségesebb színészeként tartják számon, néhány hete például az egyik ne­ves színikritikus arra biz­tatta az Élet és Irodalom­ban a Vígszínház vezeté­sét, hogy tűzze műsorra önnel a címszerepben a Hamletet. Nem érzi teher­nek, hogy meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak? - Kezdetben jobban nyo­masztott. Mostanában mindig az adott szereptől függ. Ami­kor például túl voltam az Otel­ló első bemutatóján - a Buda­pesti Kamaraszínházban min­dig kettős premiert tartanak -, iszonyú szorongás tört rám, hogy valóban meg tudom-e csinálni. A múlt évadban hat főszerepet játszottam párhuza­mosan, nem maradt túl sok időm ezen gondolkodni. • Hogyan fogadta a félké­rést József szerepére? - A darabot nem nagyon ismertem, csak a róla kiala­kult mítoszról hallottam so­kat. Először Presser Gáborral beszéltem a feladatról, öröm­mel vállaltam, mert tudtam, hogy Kovalik Balázs rendezi, akiről nagyon sok jót hallot­tam. Annak is örültem, hogy újra főiskolai osztálytársam­mal, Schell Jucival játszhatok, akit nagyon szeretek. Az is tetszett, hogy József végre egy lírai hős. Az utóbbi idő­ben túl sok pszichopata gyil­kost és hasonló negatív karak­tert alakítottam. • Azonosulni tud a Pop­fesztiválban tükröződő vi­lágszemlélettel? - Nem értek egyet azzal, hogy párhuzamot próbál von­ni a darab a rockzene és a fa­sizálódás között. Számomra mindig nagyon fontos volt a rockzene. Annak idején zene­karunkkal Rolling Stones szá­mokat is játszottunk. Emiatt most meghasonlás van ben­nem. Amikor a Popfesztivál megszületett, a mocskos Nyu­gat szörnyűségeként állították be, hogy a fiatalok heroinmá­morban a sárban fetrengenek. A darab furcsaságai ellenére is működik, eddig mindenhol nagy sikerrel ment, elsősor­ban talán a zenéje miatt. Jó­zsef szerepében legalább har­mincszor el kell mondanom, hogy Esztert keresem, egyel­őre túl sok mondanivalót nem érzek benne. Lehet, hogy va­lójában a szerelemről szól: egy fiatalember elindul, és az út elején még nincs tisztában azzal, hogy mennyire szerel­mes elveszett feleségébe. Esz­ter végül az útkeresés és a szeretet szimbólumává válik. Sok dolog megítélésében va­lójában szöges ellentétben ál­lok a darabbeli Józseffel, de valamennyire talán rám is jel­lemző az a polgári gondolko­dás, ami elítéli azt a fajta bac­chanáliát, szélsőséges, kom­munaszerű életet, amit megle­hetősen töményen mutat be ez az előadás. Hollösi Zsolt es az ember ösi yező tisztes ^"^Váról, a lovak intel­lek nevezni tő ,5 ^'ójáról, ló és lovasa U ott' szoros lelki ka­•owell által é<" USr®). Azután, amikor dor és Karács ^'ütja a csöpp, még öt •et jellemnevfi sincs kisfiút a négy­ilán a világ ' \ ^s, végtelenül békés • Elöl harap, hátul rúg, középen meg ráz Lovasiskola - kisherceg módra ta J \Cr>n felállni, hanyatt nról írva, •ggel rendelk' fi^ttni, törökülésben wzgalmat, vO j az újságíró kény­•Z indításnál, ^ felülvizsgálni koráb­lalta, csak M "Ospontját. íű és feltétlel ii kötelesség''1 yfi tápéi Gold lovasklub cs. minden c" testben és lé^ 1 embertársai" \ 1 táborának résztvevői ­kilenc, tizenegy éves l(-(t kek - négy nappal ez­if "bk először lovon. K ségük városi, lakótelepi 1 gyar jövő éfi ,, ek, vagyis esetükben szó t^csolatról. Mégsem fél­sövetség eln"1 megyés püs; i"1 1 v ik annyira ; izésére, késf". családi hagyományról, etbe hozásá" L''^tokkal való mindenna­mat. j w izgalom jellel fi n kérem, hogf lek nevében, fi ^mutatást, hogy a íó elöl zabadságukű! ^ ^ p, hátul rúg, középen meg ikat, akik lOl Ugyan, ezek a lovak rek voltak. . „erH eltűrnek - mondják a Sywlay tn*r Jefe>k. >® > hatalmas állatoktól, pe­a • 'stálló lovásza úgy kez­Szépek, okosak, tek, mi kell még ahhoz, ember imádja őket? ­1 i, t a tizenegy éves Bianka, t természet^ Lfi^én néhány perccel az­ontját. El né fi-, futatott be egy felállá­olyan szentéi indukciót a Ravasz nevű ón tisztelünk :|| hátán. A gyerekek köré­(L gébként éppen ez a sö­ló a sztár. - A gyerekeknek mindig az a kedvencük, amelyiken a legtöbbet lovagolnak ­mondja Széli Ágnes, aki öt éve vezeti a lovasiskolát. „Civilben" általános iskolai tornatanár, kisgyermek kora óta szereti a lovakat, de hosszú ideig nem hozta úgy az élete, hogy foglalkozhas­son velük. Aztán egyszer csak „bekattant", és azóta a lovak jobb barátai, mint az emberek; őszintébbek, nyíl­tabbak. És persze, ugyan­olyan egyéniségek, mint mi vagyunk. Ezt igazolja a rövid látogatás az istállóban. Az egyik ló jámboran álldogál, nemigen foglalkozik azzal, mi történik körülötte. Szenv­telenül elrágcsálja a váratlan ajándékként érkező kocka­cukrot. A másik viszont iszo­nyúan kíváncsi, forgatja a fe­jét, állandóan odapislog, sze­retné tudni, mi folyik a háta mögött. A harmadik csupa feszültség és mozgás, csap­kod a farkával, remeg a bőre, hátracsapja a fülét, és csak nagy nehezen engedi magá­hoz a hívatlan vendégeket. Néhány perccel később vi­szont hálásan odahajtja hatal­mas fejét a „gazdához". Egy valami azonban közös ben­Minden kezdet nehéz. (Fotó: Gyenes Kálmán) nük: mindannyian tökélete­sen szót fogadnak Széli Ág­nesnek. - Én bizony szigorú va­gyok a lovakkal, de a gyere­kekkel is - mondja az iskola­vezető. - Ez az életforma fe­gyelmet kíván, lónak és lo­vasnak meg kell tanulnia egymásra figyelni, együtt dolgozni. Minden gyereknek odaadom A kis herceg hu­szonegyedik fejezetét, ami a szelfdítésről szól. Mert az nem működik, hogy idejö­vök, felülök a lóra, lovago­lok, leszállok és hazame­gyek. A lovaglásra fel kell készülni, meg kell ismerni az állatot, rá kell hangolódni, hi­szen az állattól nem várhat­juk el, hogy a mi fejünkkel gondolkodjon. Ezért jó a tá­bor, itt a gyerekek végigkí­sérhetik az ápolást, gondo­zást, etetést, az előkészülete­ket. Van olyan gyerek is, aki nem akar lovagolni, csak az állatok közelében szeretne lenni. A tanulás alsó határa az öt éves életkor, ekkor már el le­het kezdeni a lovakkal, lo­vaglással való ismerkedést. De igazán lovagolni 14 éves kor alatt nemigen lehet, egy­szerűen azért, mert a kisgye­rek nem elég erős és súlyos ahhoz, hogy irányítsa a több mázsás állatot. Felső korhatár nincs; a Goldnál ötven éves hölgyet is tanítottak már. A testsúly viszont számít: ki­lencven kiló fölött nem tisz­tességes a lóval szemben a hátára ülni. A lovaglás jó fi­zikai kondíciót igényel, bizo­nyos izmoknak „aktivizálód­niuk" kell, meg kell tanulni a megfelelő tartást és mozgást. - Mindez nem könnyű, és nem megy egyik napról a másikra. De ha kilovagolok a mezőre, és csak én vagyok, meg a ló, az minden más ér­zést felülmúl - mondja a lo­vasiskola vezetője. - Én azt hittem, a ló hátán csak ülni kell. Az első napon felpatta­nok a nyeregbe, aztán már itt sem vagyunk - mondja az egyik kisfiú, aki már máso­dik éve táborozik Tápén, és el van szánva arra, hogy zso­ké lesz belőle. - De hamar rájöttem, hogy még nagyon sokat kell gyakorolni és ta­nulni. Ezt egyébként az újságíró is megerősítheti, hiszen maga is kipróbálta Ravaszt. A ha­tást napok múlva is érezte. Testben és lélekben egyaránt. Keczer Gabriella programok ma • Közéleti Kávéház: a Kor­társ galériában 18 órától „Gi­tárral a világ körül" címmel a szeptemberi gitárfesztivál al­kalmával rendeznek beszélge­tést. Az est vendége: Pavlo­vits Gábor gitárművész • Muzsikáló Udvar: a vá­rosháza udvarán 20.30 óra­kor Bátki Fazekas Zoltán, Dér Krisztina, Gábor Géza, Gregor József és Palacka Adrianna énekestje, zongo­rán közreműködik: Oberf­rank Péter. Állandó rendezvények • A Móra Ferenc Múzeum­ban Móra Ferenc emlékkiál­lítás, „Szegedi Kincskere­sők" matinétörténeti kiállítás, Ohio és környéke képzőmű­vészetének bemutatója, Lucs Ferenc képgyűjteménye, pa­tikatörténeti, természettudo­mányos, régészeti, magyar szobrászati és néprajzi kiállí­tás, Móra-emlékszoba és a múzeum törzsanyaga látható. A Kass Galériában Kass Já­nos grafikusművész alkotá­sai, Vasco Ascolini „Versail­les" című fotókiállítása. A Fekete-házban: A rendszer­váltás miniszterelnöke (An­tall Péter fotói Antall József­ről), Huszárok, Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-1945 és Buday György grafikusművész élete és munkássága cfmű kiállítások. Varga Mátyás színháztörté­neti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A szám alatt található. O A Juhász Gyula Művelődé­si Házban a népi díszítőművé­szeti szakkör kiállítása. • A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárá­ban: XXX. Szegedi Nyári Tárlat. • A Somogyi-könyvtárban: „Bábeli nyelvzavar" kiállítás a könyvtár egzotikus nyelvű régi könyveiből. • A Bartók Béla Művelődési Központban a budapesti Pia- ­netárium hologram kiállítása. O A Kálvária galériában az V. Szegedi Művésztelep alko­tóinak kiállftása. • Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra kö­zött tart nyitva. • A Szegedi Vadaspark 9-19 óráig látogatható. o DM írta „A vásárlóközönség nemrég ismerkedett meg az üzletekben az ízléses kivitelű, mű­anyagcsomagolású cu­korkákkal. Ezek a ttz, vagy többdekás csoma­gok igen hamar népsze­rűvé váltak és most a Csongrád Megyei Fű­szer- és Édességkeres­kedelmi Vállalat tovább fejleszti a polyetilén csomagolású cukorkák forgalomba hozatalát. A harmadik negyedév­ben körülbelül 30-40 mázsa műanyag csoma­golású cukorka kerül árusításra a megyé­ben. " 1959. augusztus 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom