Délmagyarország, 1999. június (89. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

ÚN. 9,SZERDA, 1999. JÚN. 9. SZEGED 5 2J Könyvhét és számitógép et érdeAlbánientések a hírt, neggyfvűlés élik meg. Az alics elfo"eltételecormány szül, tóiktól félti 924) a megrban 3 ;ed népe lölni a i szeret•rét: Ráársat. A dolgozó n akaró e Rákoílin elv(1949) •ásárló. om. ez sttsége' ön benégis s°feladaa sikei veszik '(1974) Ifiszorttja-e számítógép, az internet (szándékos a kis» betűvel írás: jobb helyeken már kezd köznevesülni " "fó, előbb-utóbb csak ez marad belőle, sőt máris így ""'"dják: „a net"), szóval, kiszorítja-e a virtuális valóság " könyvet? - teszik föl sokan a könyvhét kapcsán a kérdKt-Na, kiszorítja-e? Jó kérdés, olyan, mintha a kitűnő étteremben fölszolm aszpikos süllő láttán ezt kérdeznék, akik ilyet eddig ett'k: „Nem kapunk-e tőle gyomorégést?" Vagy a "kaji aszú láttán: „Nem fogunk-e tőle berúgni?" Vagy £ els6 osztályú repülőgép láttán: „De mi van akkor, ha wsik, vagy pláne - ha fönnmarad?..." Mindebből érzérthető: a kérdést föltevők kissé előreszaladtak, ha tér,n.nem de időben okvetlenül, s elfeledkeznek arról: "o az lenne az üdvözlendő, amennyiben minél jobban epedne a számítógép, kapcsolt részeivel együtt. Majd " "'inden második háztartásban ott vibrál a képernyő, racs"tlakoztatva maga a világháló, nem, az is elég, ha éjiden ötödikben ez lesz - majd akkor ráérünk lyukat . "" o szőnyegbe aggodalmunkban: kiszorítja-e a gép es" kép a könyveket? Lehetséges egyébként: ez nagyon gyorsan be fog köMáris több jel mutat arra - a délkelet-ázsiai száogepgyártók mihamar olcsón s tömegesen dobják pir" " n'm a legjobb minőségű, de mégiscsak gépet. Egyrtmind a távközlési cégek rádöbbennek: a mobiltelefos sZolgáltatás lassan oly elterjedt, oly olcsó lesz, hogy Ö kezdhetik kiásni a nemrég betemetett árkokat és főla vezetéket, vagy nagyságrendekkel árat csökken„e tolóban közhasználatúvá válhat a komputer, a cq ba gyergknek számítógépe van, a fél ut. kiskorúi odajárnak ácsingózni, nem beszélve a szülő jai er°S'' r°k°n'< munkatársi környezetéről, amelyek tag^fjőnként beesnek, „Hadd írjak le egy hivatalos leveé , ^kiáltással. Mindez olyan, mint amikor az ötvenes ben egy teljes ház nézett egy televíziót. Ma a háztar°k többségében több tévé van, plusz a nyaralóban a ré•a fekete-fehér. Ez lesz a helyzet a számítógépekkel, az síik beszerezJle,° információtömeggel is. Vajon félt•e ilyen körülmények között a könyvet? V Ze>intem ne féltsük. A számítógép tömeges elterjedév s'nek korában nem az nem vesz kezébe majd köny% ma VeSZ* Banem az> ak'1,10 sem vesz- ^ki ma ol> 0Z olvas akkor is, plusz - ahogy mondani szokás "bflfól a neten". Lemorzsolódás elképzelhető, de igazá""n jelentős. (Valahogy úgy, mint amiképp a káb^rt'rjedés sem fogja vissza az alkoholizmust.) Az emsZereti a jó dolgokat, s olvasni jó. Farkas Csaba * ^Ggváltozott a forgalmi rend Alsóváros szívében * csak harminccal írtéke* ; két C? iák: va» épesek illtésé hal kik t ad lop, 1,1 „]' b<>gy az ötös kereszteződésében mindenki •tekintően keljen át. (Fotó: Gyenes Kálmán) emtá©; azf z, fes!VQly ősszel Alsóvá•stól az° g Sxécs. utea_ a c-s i Vv ffőadság tér és a stól utca-Sárkány 'XÍ'^óg tér és a úlyozta l^»altg,hat?ro|tterü. jAsSé( V *°r|átozott sebesebb" SákVeXetté nyilváníoV £r S. A zónában a el aZ, tó1 legna^í i sr ebessé9 30 ki,°" VISS1 úra, a keresz.tlo®dtl, £ ányZÍ feféfekossági fórumon fel először az a Utcákkho8y az alsóváro^e^fefesí n "ökkentsék a bafeelHSe;let- mert 'gen sok ir0S,í 3' Sí 'abdázik kerékg ík? lé^feguldoznak. íny • f Nw**1" tavaly ősszel S>nd,a * 30-as táblákat tfedj LF°Pasz Géza. a J'ai ir, ,. 0rntányzat stra^•tán Jának munkatár' közel két hónapja, leszerelték az elsőbbségadás táblákat is. Erre azért volt szükség, mert a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium egy ez évi rendelete kimondja, hogy a korlátozott sebességű zónákban csak egyenrangú kereszteződések lehetnek. így „tűntek el" az igen forgalmas Tompa Mihály utca. Araszt utca, Kácsa utca és Távol utca ötös kereszteződéséből is az elsőbbségadást jelző táblák. A csomópontban így a jobbkézszabály érvényesül. Az itt lakók közül igen sokan megszokásból vezetnek, ezért őket „Forgalmi rend megváltozott" feliratú és egyenrangú utak kereszteződését jelző táblák figyelmeztetik. A 30-as zóna és a jobbkéz-szabály bevezetésétől a szakemberek a balesetek számának csökkenését várják. • A vízmüvei dacol a vasutas A csatornadíj csapdája Hol az igazság? - kérdik az emésztőgödörbe tekintő panaszosok. (Fotó: Miskolczi Róbert) A rókusi vasútállomás őrházaiból emésztögödrökbe folyik a szennyvíz, a vízmű mégis csatornadíjat kér a lakóktól, mert a házak csatornázott telken állnak. A szolgáltató a jogszabályra hivatkozik, a panaszosok viszont igazságtalannak tartják az eljárást. Akár egy mese is kezdődhetne így: a rókusi pályaudvaron, de még a régi tüzép-telepen is túl, a Zsámbokréti úton innen, a troliremiz szomszédságában, a Vásárhely felé tartó vasúti sínek mellett áll három öreg bakterház. Vasutas bérlői csöndben és nyugodtan éldegéltek: a MÁV még az ivóvizet is bevezette hozzájuk, a házból kifolyó szennyvíz pedig annak rendje és módja szerint belecsordogált az emésztőgödrökbe. Több mint négy év telt el békességben, amikor 1997 nyarán váratlanul új számlát küldött a vízmű, s abban az állt, hogy a vasutasok attól fogva fizessenek csatornadíjat is. A címzettek meglepődtek, hiszen az ő házaikban soha nem volt csatorna. A szennyvízelvezető hálózat a tüzép-telepig ér - vagy kétszáz méterrel távolabb vége szakad. (A vizet éppen a tüzép-telepről vezették be az őrházakba.) Fogták hát a számlát, s mentek panaszra. Előbb a vízműnél tettek próbát, de ott megtudták, hogy az őrházakhoz a víz a csatornázott tüzéptől jön, ezért a vasutasoknak is muszáj csatornadíjat fizetni. S hogy miért négy év után kérik a pénzt? Akkor vizsgálták fölül a nyilvántartási rendszert, s így derült fény a nem fizető bakterházakra is. A vasutasok igazságérzetét erősen sértette, hogy olyan szolgáltatásért akarnak tőlük pénzt bevasalni, amely szolgáltatás nem is létezik. Megmakacsolták magukat, s továbbra is csak a vízdíjat fizették be - a fantomcsatorna „használatáért" egy fillért se adtak. Hogy igazukat bizonyítsák, a MÁV ingatlankezelő kft-jétől kértek igazolást arról, hogy náluk bizony nincs csatornacső. De ezzel sem mentek sokra. Beírtak még a fogyasztóvédelemhez is, onnan válasz jött, hogy legyenek türelemmel, vizsgálják az ügyet. Mindennek lassan két éve - a rókusi bakterházak lakóinak türelme pedig elfogyott. • Bóka József, a Szegedi Vízmű Kft. műszaki osztályának vezetője jól ismeri a rókusi vasutasőrházak ügyét. Mint mondja, különös és ritka esettel állunk szemben. A vízmű csak az érvényes jogszabályok szerint számlázhat: a szabály viszont azt mondja, hogy ha egy ingatlan csatornázott, akkor az ott elhasznált vízmennyiség után csatornahasználati díjat is kell fizetni. Az osztályvezető megerősítette: az őrházikók valóban egy nagy területű, csatornázott MÁV-ingatlanon állnak. Igaz ugyan, hogy a csatorna a tüzép-telepen véget ér (ott van a vízfogyasztást mérő „főóra" is), de a vizes elszámolási rendszer szempontjából ennek nincs jelentősége. A víz csatomázott ingatlanon fogy, ezért számlázza a vízmű a csatornadíjat is. Hogyan szabadulhatnak az őrházak vasutasai a 22-es csapdájából? Bóka József szerint akár úgy is, hogy megállapodnak a tüzép-teleppel, s annak fizetik a vízdíjat. A másik lehetőség: igazolják, hogy az emésztőgödrökből szippantóautó viszi el a szennyvizet, amely a tartálykocsiból végül mégis a csatornába kerül. A szennyvíz megfelelő elhelyezéséről szóló dokumentum bemutatása esetén a vízmű (kivételesen!) eltekint a csatornadíj fölszámolásától. A rókusi panaszosok e pillanatban a vízmű adósai: az egyedülálló fiatalembernek mindössze néhány száz, a háromgyermekes családnak viszont több ezer forintos tartozása van. Utóbbi - a vízmű nyilvántartása szerint - nem csak a csatornadíjjal, de némi vízdíjjal is adós. Nyilas Péter • Szepesi Attila - felnőtteknek és gyermekeknek „Ma már mozgalmas város Szeged" Szepesi Attilának két kötete is megjelent az idei, ünnepi könyvhétre, így két író-olvasó találkozót tartott a könyvhét alkalmából Szegeden. Egyiket az Erdőmaszkok c. kötete bemutatásaként, Temesi Ferenccel együtt, a másikat pedig gyermekeknek, a Piros Tojás, tapsifül c., a legifjabbaknak szánt könyve megjelenése kapcsán. Az alkotót önmaga, pályája s legújabb művei bemutatására kértük. • Hogyan jellemezné költői, írói pályafutását? - A hatvanas évek eleje táján indult el költői pályám Szegeden. Itt tanultam, a főiskolán - egyébként ötvenben települtünk át Magyarországról Kárpátaljáról -, és akkoriban remek társaság gyúlt össze Ilia Mihály körül. Veress Miklós, Petri Csathó Ferenc, később Baka István, Temesi Ferenc... Először a Szegedi Egyetemben publikáltam, amit akkor Papp Lajos szerkesztett. A Tiszatájban - ahol Ilia Mihály és Kovács Sándor Iván is dolgozott - hatvankettő őszén mutatkoztam be. Első könyvem hetvenkettőben jelent meg a Magvetőnél, Az üveg árnyéka címmel. Verseskötet volt, sokáig csak verseskönyveim jelentek meg. Első prózakötetem ebben az évtizedben látott napvilágot. Most, az ünnepi könyvhétre két könyvem jelent meg, az Erdőmaszkok cfmű esszékötet (Kertek 2000, Budapest), s a Piros tojás, tapsifül (Bába és Társai Kiadó, Szeged) c., gyermekeknek szánt alkotás. • Szepesi Attila költői, írói világa abszolút szuverén. Mégis, milyen hatásokat lát érdemesnek fölhasználni? - A kezdetektől, az antik költészettől a mai irányvonalakig igyekszem minden hatást földolgozni, oly módon, hogy stilisztikailag ne kötődjek egyik időszakhoz sem, és főleg ne a ma divatos posztmodern irányzatokhoz. Az a gyanúm, hogy ami a posztmodernben érdekes, egyéb irányzatokban is benne van, ami pedig belőle korhoz kötött, az, mint minden divatjelenség, úgyis el fog múlni. Most megjelent, Erdőmaszkok c. kötetem részint a magyar középkorban élt, kevéssé ismert szerzők, helyszínek, szerzetesrendek írói bemutatása, részint későbbi, ugyancsak nem túl ismert, méltatlanul elfeledett alkotók ismertetése. Kortárs alkotók - köztük a szegedi Temesi Ferenc s Petri Csathó Ferenc - világa is szerepel a kötetben. A Piros tojás, tapsifül című gyermekkönyvben beregszászi gyermekkorom húsvéti emlékeit írtam meg. így élt bennem Hűsvét akkoriban, és úgy gondoltam, ezt a mai gyerekeknek érdemes volna elmesélni. Egyébként pedig idéznék egy mondást, amely szerint gyermekeknek éppen úgy kell írni, mintha felnőtteknek szólna az ember csak még igényesebben. 9 Főiskolai, egyetemi tanulmányai során egykor sok időt töltött Szegeden. Miként emlékszik vissza életének erre az időszakára? - Furcsa kettősséget lehetett megfigyelni a korabeli Szegedben. Kitűnő barátaim voltak itt, akikkel együtt jártunk könyvtárba, kocsmába. Például a már többször emlegetett Temesi Ferivel, Petri Ferivel. Ugyanakkor maga a város nagyon rideg, a világ végére szorulnak tűnő volt. Örülök, hogy ez ma már nincsen Így: mozgalmas, színes, hangulatos város Szeged. Farkas Csaba Előtűnik a freskó • Munkatársunktól Május elején elkezdődött az Hősök kapuján egykor bevakolt Aba-Novák-freskó restaurációs munkája, amelynek végén várhatóan 2000. augusztus 20-ra 50 év után ismét látható lesz a mű. A freskó, amely elkészültekor az ország legnagyobb felületű falfestménye volt Forrai Kornélia restaurátor vezetésével 20 szakember közreműködésével készül. A kapu boltívén lévő állványzaton dolgozó restaurátorok munkája nyomán már kivehető a freskó középső, megfeszített Krisztust ábrázoló alakja, bár a kép egykori színeiből csak viszonylag keveset lehet épségben megmenteni. A felújftás munkájáról holnapi lapunkban adunk beszámolót. Könyvheti programok • Munkatársunktál Az ünnepi könyvhéten ma 18 órakor a Szög-Art Galériában Tarnai László „Túlharsongja csöndem" című verseskötetéről beszélget a szerző és dr. Nikolényi István újságíró. Június 10-én 19 órakor az Újszegedi Kamarazenekar ad hangversenyt Bálint Sándor Művelődési Házban. Műsorokon Haydn- és Handelmúvek szerepelnek. Közreműködnek: Dombiné Kemény Erzsébet. Békéi László, Bartha Miklós és Jáger László, művészeti vezető: Kiss Ernő Kurzus - tanároknak • Munkatársunktól Az egyesült államokbeli Toledóból ukrán-magyaramerikai csereprogramot indítanak, amelynek keretében augusztus 10. és 19. között Szegeden tanároknak szóló kurzust rendeznek. Ennek célja „az új tanítási módszerek és stratégiák, óratervek kidolgozása, valamint demokratikus környezet megteremtése a tanulási és tanítási folyamat során az iskolákban". A kurzusra alapfokú angol nyelvtudással lehet jelentkezni, a részvétel ingyenes. A jelentkezési lapokat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola angol tanszéki titkárságán lehet felvenni. Jelentkezési határidő: június 15. Véradás a kolostorban • DM-információ A ferences közösség által szervezett alsóvárosi családi hétvégén, szombaton véradás is lesz délután 1-től 3 óráig. A kolostorba várják mindazokat, akik beteg embertársaikon szeretnének segíteni. A SÖRFESZTIVÁLRA JÖVET-MENET, a Gulyáscsárda füstben remeg. Fapiirázson sül a saslik, fleckent eszünk és még másl is! Pjeszkavica görög mámor, folyik a sör. meg nem bánod! VÁR ITT MINDEN, AMI JÓ, IDE HOZ A ZENESZÓ!