Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

A harmadik pillér M

inden demokratikus ország polgára szeretne békében és biztonságban élni. A közhelynek tűnő mondat napjainkban egyre jobban felértékelődik. A Balkánon kialakult helyzet, a mára fegyveres konfliktussá terebélyesedett krízis, időszerűvé teszi az EUcsatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs feladatainkat. Nevezetesen azt, hogy az 1993-as maastrichti szerződésben rögzített, úgynevezett 3. pillért, mi is „kibetonozzuk". Voltaképpen miről is van szó ebben a fejezetben? A vízum, a menekültügy, a bevándorlás, a tartózkodási engedélyek, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés joggyakorlatának összehangolásáról. Egy közelmúltban tartott szegedi EU-tanácskozáson elhangzott, hogy a mostani EU-tagországok számára is gondot jelent e terület. Tudniillik, az említett kérdésekkel csak a 80-as évek végén és a 90-es évek elején kezdtek el komolyabban foglalkozni. Akkor, amikor a közép-keleteurópai országokban megindult a demokratizálódási folyamat, majd a rendszerváltozás. Mert demokrácia által nyújtott szabadság, szinte minden egyes országban, a rosszul értelmezett szabadosságot is magával hozta. Ez pedig azután sok olyan nem kívánt jelenséget „termelt", amelyet az éppen aktuális kormányok, nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak kezelni. Magyarország még „kívül van a körön", az Európai Uniónak tagjelöltje, de a jogharmonizációs munkát már most el kell kezdenie, mert csak így tud a csatlakozásigfelkészülni, az uniós kívánalmaknak megfelelni. Az EU-szakértők szerint hazánk helyzete rendkívül nehéz, mert a schengeni határok, a mi felvételünkkel, kitolódnak, gyakorlatilag mi leszünk a Nyugat védőbástyája. így azután különleges feladatok ellátása vár majd ránk, mind a menekültügyben, mind a szervezett bűnözés visszaszorításában. \Tem elhanyagolható azonban a majdani vízum1 s szabályozásunk kérdése sem. Ismeretes, hogy a szomszédos országok - Szlovénia kivételével - az első körben, semmiképpen sem számíthatnak az EU-ba valófelvételre. így azután a határainkon túl élő magyar népesség, csatlakozásunk esetén, jóval nehezebben (a schengeni szabályozás kívánalmainak megfelelően) juthat majd el hozzánk. Az Európai Unió képviselői több ízben is kifejtették, hogy a hátralévő években erre a problémára megnyugtató megoldást kell találnunk. Természetesen, együtt: az Unió, hazánk és az érintett országok képviselőivel. Hogy ezáltal a harmadik pillér minél szilárdabban álljon! • Magyarország, az újdonsült NATO-tag „Jó szövetségesnek kell bizonyulnunk" • Budapest (MTI) A NATO-tagság alapvető sorsforduló a magyar történelemben, egyben megnövekedett felelősséget is jelent az ország számára mondta Martonyi János külügyminiszter újságíróknak adott nyilatkozatában. „A magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata, hogy a tagságból fakadó felelősséggel körültekintően, értékrendjének figyelembe vételével éljen" hangsúlyozta a külügyminiszter. A NATO-tagsággal Magyarország szerepe jelentősen nőni fog a nemzetközi kapcsolatokban. ••Most már nem tárgyai, hanem alanyai leszünk a döntéshozatalnak" - fogalmazott. A cél Martonyi szerint az, hogy NATO-tagként tovább erősítsük stabilizáló szerepünket a térségben. ••Befolyásolni kívánjuk ezt a folyamatot, s elősegíteni, hogy szomszédaink is mielőbb NATO-tagok legyenek" - mondta. Ennek érdekében szorgalmazni kell, hogy a nyitott ajtó politikája megmaradjon. Úgy vélte: Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak meg kell győznie a NATO-t arról, hogy helyes döntés volt a szervezet ovítese, „vagyis jó szövetségesnek kell bizonyulnunk". Martonyi János egyáltalan nem tart attól, hogy felségek jöhetnek létre a ATO"ha most bekerült országok és az első körből kimaradó államok között. A külügyminiszter szerint a magyar NATO-tagság és az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalások között nem kell számolni közvetlen hatásokkal. „Nem kétséges azonban, hogy a NATO-tagság közelebb viszi Magyarországot az EU-hoz is" - szögezte le. Indoklásként kifejtette többek között, hogy Magyarország a NATOtagsággal társult taggá válik a Nyugat-európai Unióban (NyeU), így szervezetileg is közelebb kerülünk az EU-hoz. Magyarország, Csehország és Lengyelország együttműködése a külügyminiszter szerint a NATOtagsággal új tartalmat kap. Martonyi János elmondta: a magyar hadsereg átalakítása a tervek szerinti ütemben halad. Magyarország különösebb nehézség nélkül tud majd eleget tenni a honvédelmi költségvetés folyamatos emelésére vonatkozó NATO-előfrásoknak is. Megerősítette, hogy a NATO-n kívül maradás, valamint az azzal járó védelmi költségek sokkal magasabbak lettek volna, mint a tagságból fakadó költségek. Martonyi János arra az álláspontra helyezkedett, hogy a néhány héttel ezelőtti közvélemény-kutatási eredmények - amelyek szerint a lakosság 65 százaléka helyesli a NATO-csatlakozást - összhangban állnak az 1997 novemberi népszavazás eredményével. mwrn íuripa'kopu • Mérlegen: az uniós csatlakozás Érvényesül az adok-kapok elv Michael Laké: Hatalmas befektetési és kereskedelmi lehetőség rejlik a bővítésben! (Fotó: Nagy László) Az európai uniós csatlakozás nem csupán az elit vagy a kormány ügye, hanem mindannyiunké, azaz mindenkinek tudnia kell, mit jelent és milyen következményekkel jár, mert így élvezhetjük, közösen, előnyeit. E kiindulópont alapján tette mérlegre Michael Laké, az Európai Bizottság Delegációjának vezetője az integrációt. Alább kiderül: új szempontokra is rávilágít, ha az EU szakembere mondja el Magyarország uniós csatlakozásának előnyeit és hátrányait. Azzal, hogy Magyarország kifejezte óhaját, csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, elkötelezte magát a demokrácia, a jogállamiság és a szabad piacgazdaság mellett. Ez a legfontosabb üzenet, amit Magyarország a nemzetközi közösség felé hangsúlyozhat integrációs szándékával. Ugyanakkor az európai uniós tagság garanciája lesz a demokráciának és a jogállamiságnak. Mert a taggá vált országok közül egy sem engedheti meg magának, hogy kiváljon vagy kizáiják az Európai Unióból. Aszimmetrikus a jelenlegi helyzet, mely Magyarország javát szolgálja - mondta Laké. Szerinte jó üzlet Magyarország számára az uniós csatlakozás! Mert míg az EU egy 10 milliós, addig Magyarország egy 318 millió fős piacot kap. Ez lehetőség arra, hogy az egész magyar gazdaság az exportra építve fejlődjön. Meggyőződése az EB magyarországi delegációja vezetőjének, hogy a közös mezőgazdasági politika előnyeit élvezni fogjuk, de e területen még tárgyalni szükséges például az átmeneti engedményekről. Magyarország vállalta a jogharmonizációt, ami nem a két jog egyesítését, hanem a jogszabályok egymáshoz való közelítését jelenti. Ennek következménye Laké szerint a stabilitás és a megbízható légkör, ami a befektetők szempontjából is lényeges. Ezt mutatja a privatizáció következménye, vagyis hogy eddig több mint 19 milliárd dollár közvetlen tőkebefektetés gyarapította Magyarországot, amiből jelentős részt vállalt az EU. Ennek hatására nagyobb a pénzügyi biztonság, aminek köszönhető, hogy országunk könnyebben tudta átvészelni az ázsiai és az orosz piac válságát. A regionális fejlesztési politika Szegeden és környékén különös figyelmet érdemel. Már csak azért is, mert ez az egyetlen módja annak, hogy az uniós forrásokhoz hozzájuthassunk. EU-oldalról ugyanis a városok és a megyék túl kicsi egységek ahhoz, hogy képesek legyenek olyan méretű és annyira átfogó regionális fejlesztési terveket kidolgozni, melyeket az unió finanszíroz. Ebből nem következik szükségszerűen a létező 19 megye vagy a területi önkormányzatok megszüntetése hangsúlyozta Michael Lake. De látni kell, hogy a csatlakozás után az ország bruttó nemzeti össztermékének akár négy százaléka is az uniós forrásokból származik! Ebből számunkra az a következtetés adódik, hogy ha térségünknek jó a regionális fejlesztési terve, több pénzt kap az EU-tól. Különleges nehézségekkel kell szembesülniük a mezőgazdaságban, különösen a gabonatermesztéssel és az állattenyésztéssel foglalkozóknak. Nem csak azért, mert szinte már ma sem éri meg ezzel foglalkozni. Az EU-szakemberei tisztában vannak azzal, hogy az infláció mértékének csökkenését a mezőgazdaság fizette meg. Ugyanakkor csatlakozásunk után nőni fognak a mezőgazdaság árai, hogy elérjék az uniós árszinteket. Nem fog gondot okozni a közös mezőgazdasági politikához való alkalmazkodás - véli az EB-delegáció vezetője. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozáskor általunk kért esetleges derogáció kétélű kard, mert az egyik pontban kért könnyítést más területen meg kell fizetnünk. A termőföld eladási tilalmáról szólva szempontként ajánlotta: a föld értékét miképpen befolyásolja, ha ott befektetni lehet. Mert az ide érkező külföldi tőke az iparban látványos eredményt hozott, de a mezőgazdaságban nem láthatunk ilyen változást. A magyar környezetvédelmi koncepció hiánya is utal arra, hogy ez Közép-Európa egészében az egyik legelhanyagoltabb terület. Például a magyar szennyvízkezelési programot az EU is három éve várja. Az elhanyagoltság miatt a környezetvédelem ügye, illetve a környezet állapotának helyreállítása nagyon sokáig fog tartani és sok-sok pénzbe fog kerülni, hogy Magyarország elérhesse a közösség országainak átlagát - hangsúlyozta Michael Lake. E területen bizonyos, hogy Magyarország kénytelen lesz derogációt kérni, de ez nem érinti a határon átlépő környezetszennyezés elleni harcot. Egy sokadik összehasonlítási területet jelent például az uniós szociálpolitika, mely elsősorban a munkakörülményeket, például a munkahelyi biztonságot jelenti, vagy az egyenlő lehetőségek és bérek biztosításának elvét férfi és nő számára. Összességében elmondható Michael Lake szerint, hogy az EU-t alapvetően jellemző négy szabadságelv magyarországi érvényesülése javítja a minőséget, így a szabad versenyt, ebből következően esnek az árak, ami jó a fogyasztóknak. Természetesen az Európai Uniónak is megéri, hogy tagjai sorába fogadja Magyarországot. A mérleg másik serpenyőjére pillantva Michael Lake elsőként említette, hogy az EU célja a demokrácia és a jogállamiság kiterjesztése. Mert például a jelen állapot fenntartásának biztonsági vagy védelmi költségei jóval nagyobbak lennének, mint a bővítés költségei. Az sem elhanyagolható, hogy 100 millió emberrel több tartozik az EU jelentette egységes piachoz, ami idővel jó üzlet lesz. Az a helyzet, hogy míg a bővítés következményeként 25 százalékkal nő az EU területe és lakosságának száma, addig a GDP csak 9 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az EU-t jellemző kétszázalékos gazdasági növekedés, melynek előnyeit minden uniós polgár élvezi, Közép-Európából származik. Lévén, hogy az első körben csatlakozó országokban ötszázalékos a gazdasági növekedés. Tehát hatalmas befektetési és kereskedelmi potenciál rejlik a bővítésben! De még ennél is fontosabb, hogy a gazdasági stabilitást kiterjeszti az EU. Ez azért is fontos, mert a bevándorlás rendkívül érzékeny politikai és szociális kérdés, aminek megoldását jelentheti a bővítés. Hiszen ha az emberek azt tapasztalják, hogy saját hazájukban folyamatos, stabil és fenntartható a fejlődés, akkor szívesebben maradnak ott, illetve térnek haza. Tehát közel fél milliárdos lakosságával és egységes valutájával a világ legnagyobb egységes kereskedelmi övezetévé válik, illetve az egyik legfontosabb politikai erő lesz a kibővült Európai Unió. Ahova Magyarország kultúráját, hagyományait, kreativitását viszi. így az Európai Unió és Magyarország között is érvényesül az adok-kapok elv. Újszáazi Ilona Santer listavezető • Luxemburg (MTI) A luxemburgi keresztényszocialista párt (PCS) Jacques Santert, az Európai Bizottság leköszönt elnökét jelölte a párt választási listájának élére a júniusi európai parlamenti választásokon. Santer a jelölést „nagy megtiszteltetésnek" nevezte és elfogadta. A luxemburgi párt jelenleg két hellyel rendelkezik a strasbourgi parlamentben. Santer kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy jóllehet morális kötelességének érezte az általa vezetett bizottságról készített jelentés után a rá háruló felelősség vállalását, és ezért is ajánlotta fel lemondását, a jelentés végkövetkeztetéseivel nem tud azonosulni, aránytalannak és torzítónak érezvén a dokumentumot. Különösen sérelmesnek érezte, hogy „négy év minden teljesítményét háttérbe szoríthatta hat visszaélés, amelyek közül négy még az előző testület idejére nyúlik vissza". Kész az Agenda 2000 • Brüsszel (MTI-EAH) Az Európai Unió állam és kormányfái március 26-án reggelre lezárták az Agenda 2000 reformcsomagról folyó vitákat, és megállapodtak a majdani végsó intézkedésekben. A csomag négy legfontosabb területe a csatlakozási folyamat finanszírozásával összefüggd intézkedések, a közös mezőgazdasági politika, az elmaradott régiók felzárkózását segítő (strukturális és kohéziós) alapok, valamint a közös költségvetés belső forrásainak reformja. A hétéves költségvetés nagysága összesen 640 milliárd euró lesz 2000-től, ami az EU ezen időszakra becsült hazai össztermékének (GDP) 1,07 százaléka. A csatlakozásra való felkészülésre 21,8 milliárd euró, az újonnan belépők betagozódásának finanszírozására 58 milliárd euró fordítható. A Phare-keret évi 1,56 milliárd euró, a csatlakozásra felkészítő, fejlesztési alap (ISPA) évi 1,04 milliárd euró, az agrárfejlesztési támogatás (SAPARD) évi 0,52 milliárd euró. Az EU-csúcs üdvözölte az agrárminiszterek által három hete véglegesített mezőgazdasági reformjavaslatot, néhány ponton azonban módosításokról döntött. Alapelvként szögezték le, hogy 2000-2006 között az EU agrárköltségvetés éves nagysága reálértékben nem lehet több 40,5 milliárd eurónál. További 14 milliárd eurót kötöttek le vidékfejlesztési, valamint állategészségügyi és növényvédelmi intézkedésekre. Az elmaradott térségek és a viszonylag hátrányosabb helyzetben lévő tagországok felzárkózását célzó két politika a régiókat segítő strukturális alap és a közlekedési és környezetvédelmi projekteket finanszírozó kohéziós alap együttes keretösszege hét évre 213 milliárd euró lesz (szemben az Európai Bizottság által javasolt 239 milliárddal, illetve az 1999-es szinten befagyasztani akaró tagországok követelésével, amelynél csak 200 milliárd lett volna a végösszeg). A strukturális alapok rendelkezésre álló összege hét évre 195 milliárd euró, a kohéziós alap 18 milliárd euró. Alapelvként rögzítették, hogy a befizetések nagysága nem haladhatja meg az EU nemzeti össztermék (GNP) 1,27 százalékát, azaz a már Edinburghban 1992-ben megszabott limitet.