Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. ÁPR. 1. Nyertes pályázók • Munkatársunktól MTA Szegedi Biológiai Központ (100 millió forint), Csongrád Megyei Agrárkamara (24 millió, illetve 5,2 millió), JATG Alkalmazott Kémia Tanszék (7,6 millió), Fűszerpaprika Kutató-Fejl. Kft. (6,6 millió), Tisza-Maros szögi Vízgazd. Társulás (5,44 millió), Szegedi Paprika Rt. (5,2 millió), DARIB (8 millió), „Microlight" Repülőgép Gyártó és Feji. Kft. (27 millió), Duna-Tisza Reg. Feji. Rt. (20 millió, valamint 9,6 millió), Országos Kerékpárút Hálózatért Alapítvány (8 millió), Alsó-Tisza vidéki Ter. Vízgazd. Tanács (6,2 millió), DARFT Kht. (18 millió, valamint 10,48 millió), JATE Közg.-i Tanszékcsoport (20 millió), Praelog Kft. (9,6 millió), Világ Utcája Kft. (80 millió), Csongrád Megyei Közgyűlés (9,6 millió), MR Rt. Szegedi Szerk. (10,85 millió), Tiszanet Kft. (10, 4 millió), DATTE (11,526 millió), Csongrád Megyei Levéltár (7,332 millió), Mórahalom önk. (39,4 millió), Mórakert Beszerzési és Szolg. Szöv. (5,6 millió), Csongrád Megyei Kézműves Kamara (48 millió), Makói Hagyma Mezőgazd. Term. Feldolg. és Keresk. Kft. (40,945 millió), Eurotex Ipari és Szolg. Kft. (8 millió). A közelmúlt jelentós eseménye, Magyarország NATO-taggá válása, még inkább reményt ad arra, hogy nem kell túl hosszú ideig várnunk az európai uniós csatlakozására sem. Ezért a korábbinál nagyobb súllyal esik latba az a körülmény, hogy hazánk miként tud felkészülni az újabb kihívásra, amelyhez az EU - a Phare-támogatásokkai - már eddig is nyújtott bizonyos mértékű anyagi segítséget. A pénz elvárások szerinti felhasználása azonban ebben az esztendőben - legalábbis a tények ezt látszanak igazolni - megkérdőjeleződhet. Hetek óta izgalom kíséri a Phare magyarországi regionális kísérleti program alapja újabb, a COP '97 néven ismert, több milliárd forintot kitevő támogatási keretének idei felhasználását. Az előző évi, első, ilyen jellegű anyagi segítség egyik kedvezményezettje - a Dél-Dunántúl mellett - a Dél-Alföld volt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda akkor, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanáccsal (DARFT) kötött együttműködési megállapodás szerint a támogatandó projektek menedzselését a tanács önálló munkaszervezetére, a DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-ra bízta. Gyurcsek Tamással, a kht. ügyvezetőjével a kísérleti program eddigi tapasztalatairól, a jövőbeni folytatás lehetőségeiről beszélgettünk. • Mennyire nevezhető sikeresnek a regionális együttműködésre, illetve program-előkészítésre és megvalósításra eddig fordított Phare-pénzek felhasználása? - Tapasztalataink pozitívak, hiszen a régió három szereplője, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye között erősödött a regionális együttműködésre való hajlandóság, illetve elkezdődött az ezzel kapcsolatos munkamegosztás szervezése is. A beérkezett pályázatok többsége igazolja: térségünkben jó úton haladunk az unió által igényelt régiószemlélet kialakításában. A projektek benyújtói megismerhették a Phare-eljárási szabályokat is, ezenkívül kidolgoztuk a pályázatok megvalósításának monitoring rendszerét. A projektek végrehajtásába igyekszünk bevonni a helyi szakembereket, vállalkozókat, természetesen a nyilvánosság biztosítása mellett. A munkálatok előrehaladásáról pedig rendszeresen tájékoztatjuk a Phare-programirodát, valamint a DARFT-ot. • Miként segítik a továbbifejlesztési tervek megvalósítását? - A kísérleti program tapasztalataira építve elsősorban tájékoztató előadásokat, képzéseket szervezünk. A helyi, kistérségi önkormányzatok képviselőit a regionális tervezéssel, a gazdaságban érintetteket, a munkaadókat és munkavállalókat a gazdaságfejlesztés részleteivel ismertetjük meg. A civil szervezetek sem maradnak ki a felkészítésből, őket a területfejlesztés szempontjaival, míg a tudományos szférában tevékenykedő érdeklődőket a regionális fejlesztési koncepció és a stratégiai program lényegéről tájékoztatjuk. Természetesen valamennyi csoportot a programkészítés részleteivel is megismertetjük. 9 Hogyan garantálható az agrárinnováció, az idegenforgalom, a műszaki infrastruktúra, a régiómarketing és a termelési integráció fejlesztésére benyújtott és támogatást nyert pályázatok megvalósítása? - A tanács döntése értelmében az érintetteknek a szerződéskötéskor be kell nyújtani a saját pénzügyi forrást igazoló dokumentumot. A Phare-támogatási keretet csak ezt követően kaphatják meg. 9 Az EU-delegáció jóváhagyta-e már az egymilliárd forint tervezett felosztását? - A Phare-iroda elfogadta javaslatunkat, és várhatóan a budapesti EU-delegáció sem gördít akadályt azok megvalósítása elé. Reményeink szerint áprilisban megkapjuk a végleges döntésről szóló értesítést, hiszen szeptember végéig meg kell kötni a vállalkozási szerződéseket, különben a pénz elvész a régió számára. 9 Információink szerint a dél-alföldi régiót kihagyták a másik, a COP '97-es támogatási keretből - Valóban. A 34 millió euróból nyolcat kap a másik kísérleti régió, a Dél-Dunántúl, kétmillió eurót lehet a Romániával határos térség fejlesztésére fordítani. A pénz igazán jelentős részét, 24 millió eurót pedig Eszakkelet-Magyarország kapja. 9 Nem lehet tenni semmit annak érdekében, hogy egy országosan is példaértékűnek tartott régió, mint amilyen a miénk, mégis részesüljön a Phare-támogatásból? - Az elmúlt héten Nógrádi Zoltánnal, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével együtt Budapesten találkozóra hívtuk a három megye országgyűlési képviselőit. Tájékoztattuk őket a történtekről, a régió felkészültségéről, a várakozó listára szorult projektek tartalmáról. Erőfeszítésünk nem volt hiábavaló. A megbeszélés végeztével a képviselők aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben kérték az illetékes minisztériumok segítségét, hogy ebből, vagy legalább más EU-keretből biztosítsanak pénzt térségünk fejlesztésére. Bízunk benne, hogy felhívásuk meghallgatásra talál, hiszen a Dél-Alföld fejlesztési stratégiája, a benyújtott projektek remekül illeszkednek az uniós igényekhez. N. Rácz Judit Közép-európai magazin 9 Munkatársunktól Mikor kaphatja vissza a már kormányrendelettel visszaítélt, nagyváradi püspöki palotáját a római katolikus egyház? Hogyan épülhet föl hitből, szeretetből, akaratból és közös munkából a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum? És vajon milyen sors vár a vajdasági magyarokra a mostani túlfeszített történelmi helyzetben? A válasz Brüsszelből érkezett. A Duna TV közép-európai magazinja pénteken 18 óra 20 perckor jelentkezik. A stúdió vendége: dr. Szabó István református lelkész. A felelős szerkesztő: Balogh Júlia. Az állategészségügyről 9 Brüsszel (MTI) Mindazok a magyar hús-, baromfi- és tejfeldolgozó üzemek, amelyek ma még nem felelnek meg az Európai Unió elvárásainak, június 30-ig intézkedési tervet készítenek - közölte Brüsszelben Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Azokat az üzemeket, amelyek vállalják, hogy az unióba lépés várható időpontjáig 2002-ig - a fejlesztéseket elvégzik, anyagilag segíteni kívánják, részben magyar költségvetési támogatással, illetve az EU-tagjelölteknek jövőre megnyíló mezőgazdaság-fejlesztési uniós program segítségével. Az Európai Unió és Magyarország között Brüsszelben folyó csatlakozási tárgyalások keretében ezúttal - október vége után immár másodszor - az állategészségügyi jogszabályok összehasonlítása volt terítéken. Vajda László a találkozó után elmondta: magyar szempontból három szektorról volt szó, a hús-, a tej- és a baromfiiparról, benne a vágóhidakkal és a feldolgozóüzemekkel. Dömpingvám a zsinegre 9 Brüsszel (MTI) Az Európai Unió 32,9 százalékos dömpingvámot szed ezentúl a magyar mezőgazdasági kötözőzsineggyártók ellen - jelentette az Agence Europe című brüsszeli hírlevél. Az EU végrehajtó testülete ugyanakkor közölte, hogy a Partium 70, a Tiszai Vegyi Kombinát és az Első Magyar Kenderfonó nem fizeti a vámot, mert az unió elfogadta áremelési ajánlatukat. Az EU tavaly márciusban indított dömpingeljárást magyar, cseh, lengyel és szaúd-arábiai polipropiléngyártók ellen, mert igazolódtak azok a panaszok, hogy az említett államok cégei alacsony árakon nagy tömegben exportálnak mezőgazdasági kötözőzsineget az unióba. Az eljárás eredetileg összesen négy magyar vállalatot érintett, utólag azonban az említett három céget mentesítették a fizetés alól. Tavaly október óta a vám ideiglenes jelleggel már érvényben volt, most - ötéves időtartamra - végérvényessé vált. • „Mozgósították" az országgyűlési képviselőket is Számíthatunk-e Phare-pénzre? 9 Brüsszel (MTI) Még mindig túl magas az állami támogatás mértéke az Európai Unió országaiban - állapította meg a Brüsszeli Bizottság. Egy jelentés szerint ugyan csökkenés látható ezen a téren, de kétséges, miként alakul mindez a jövőben, hiszen az Unión belül már nincs más módja a nemzetközi versenyben helytMagasak az állami támogatások állni képtelen cégek segítésének. 1995 és 1997 között a 15 uniós országban az állami támogatások együttes összege meghaladta a 100 milliárd dollárt. Az 1997-et megelőző két évben tapasztalható csökkenés gyakorlatilag a németek egyszeri jelentősebb támogatáscsökkentésének tulajdonítható, ezzel együtt a vizsgált időszakban a költségvetési deficit hiányának feléért éppen ezek az állami támogatások voltak felelősek Németországban is. A teljes bonni kormányzati kiadások több mint 3,3 százaléka támogatás volt 1995-97 között, arányában egész Nyugat-Európában a legmagasabb, egy állampolgárra számítva elérte a 882 eurót. A támogatásban a skála túlsó végén álló britek esetében az összeg 183 eurónak felel meg. Csökkenő növekedés? 9 Brüsszel (MTI) Tovább csökkentette gazdasági növekedési várakozásait az Európai Bizottság. Az idén már csupán 2,1, jövöre 2,7 százalékos növekedést várnak átlagosan az Európai Unió tizenöt tagországában. Ősszel még azzal számoltak, hogy az idei emelkedés 2,6 százalékos lesz. Az EU végrehajtó szerve kedden tette közzé tavaszi gazdasági előrejelzéseit. Ebben leszögezi, hogy a prognózis csökkentésének oka a nemzetközi kereskedelem és a befektetések visszaesése. Az EU-tagországok szilárd gazdasági alapjai és a világgazdasági környezet stabilizálódására utaló jelek nyomán várható, hogy a növekedés mérséklődése rövid időtartamú lesz, és az unióban már az idei második félévben megkezdődik a fellendülés - tette hozzá a bizottság. Tavaly 2,9 százalékos volt az átlagos gazdasági növekedés a tizenöt EU-tagországban. A közös pénzt használó tizenegy ország még erősebb gazdaságúnak tartott övezetében a tavalyi 3 százalék után az idén 2,2, jövőre 2,7 százalékos növekedést várnak a brüsszeli elemzők. Ősszel még azt remélték, idén 2,4 százalékos emelkedést tudnak felmutatni. Csekély hatása lesz várhatóan a hanyatlásnak a foglalkoztatásra. A tavalyi 1,7 millió munkahely után az idén és jövőre összesen 2,5 millió állás jön létre a tizenöt országban. A költségvetési hiányokat illetően a bizottság arra számít, hogy az idén marad a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyított 1,5 százalékos átlagdeficit. Az euróövezetben, ahol a költségvetési stabilitás alapkövetelmény, a tavalyi 2,1 százalékos átlag után az idén 1,9 százalékos hiány jósolható. Kedden hozta nyilvánosságra a bizottság az idei gazdaságpolitikai irányvonalakra tett javaslatait is. Ezek a foglalkoztatási helyzet javítására összpontosítanak. Szükségesnek tartják a tagországokban az alacsony inflációval, az állami pénzek megfelelő kezelésével fémjelzett, egészséges makrogazdasági politikát, az árués szolgáltatási piacok működésének javítását, a munkapiac korszerűsítésére irányuló erőfeszítések kidolgozását. • Közhasznú információk központja Teleház Mórahalmon A számítógépeken máris szívesen gyakorolnak a gyerekek. (Fotó: Gyenes Kálmán) A mórahalmi könyvtár és közösségi ház pályázaton nyerte el a teleházprogram megvalósításához szükséges számitásés irodatechnikai eszközöket. A közösségi házban berendezett teleházat a Móra-hét zárónapján avatta föl a polgármester. Mórahalom is fölzárkózott a teleházzal rendelkező települések sorába. Csongrád megyében tavaly, Pitvaroson nyitották meg az első teleházat, amely közhasznú információk közvetítésével segíti a településen élőket. Mórahalom mellett Röszke, Mártély, Nagymágocs és Csanádpalota is sikerrel szerepelt a Magyar Teleház Szövetség pályázatán. Mórahalom települést az Esély Mórahalmi Szociális Alapítvány képviselte a pályázaton. Az alapítvány a mórahalmi TótH Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Ház számára igényelt számítógépet, fénymásolót, telefaxot, központi számítógépet. Szűcs Julianna, a közösségi ház vezetője néhány órával a teleház átadási ünnepsége előtt tájékoztatta lapunkat arról, mit kínál a település lakóinak a teleház. A csekély térítés fejében igénybe vehető szolgáltatások listáján a fénymásolás, a telefax, a számítógépes nyomtató és a szkenner használata, az elektronikus levelezés, az internetezés is szerepel. Lehetőség nyílik önálló szövegszerkesztésre, gépelésre, táblázatok, egyedi levélpapírok készítésére. Ingyenes a közhasznú információk közvetítése, a CD-ROM-ok megtekintése, s az internetes pályázati anyagok ,Jetöltéséért" sem kell fizetni. A CD-ROM kínálatban lexikonok, idegen nyelvű hangos szótárak térképek, atlaszok, jogtár, a biblia, képtárak anyagai, népzenei olvasókönyv, természettudományi kalauzok és ismertetők, az internetezés iskolája, valamint számítástechnikai szótár találhatók. A teleház nem csupán számítás- és irodatechnikai eszközök fölhasználói helye: az intézmény előadások és csoportok szervezését is célul tűzte ki. Tervezik a kistérség teleházai közötti együttműködés kiépítését. Mórahalom részt vesz az „intelligens város" programban is - a teleház megnyitása jelentős lépés a terv megvalósítása felé. A mórahalmi teleházat március 26-án, pénteken, a Móra-hét rendezvénysorozatának zárónapján avatta föl Nógrádi Zoltán polgármester. Ny. P. Gyurcsek Tamás: - A dél-alföldi régió teljesen felkészült a Phare-támogatások uniós elvárásoknak megfelelő felhasználására. (Fotó: Gyenes Kálmán)