Délmagyarország, 1999. április (89. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-16 / 88. szám

6 RIPORT PÉNTEK, 1999. ÁPR. 16. • Sok az iskola, kevés a „mazsola" Mi mennyi a tanpályán? Sok az eszkimó, kevés a fóka - állítják egybehangzóan a szegedi autósiskolák vezetői. A rendszerváltás elátt három helyen, az ATI-nál, az MHSZ-nél és az autóklubnál képezték azokat, akik jogosítványt akartak szerezni. Ma Szegeden húszegynéhány autósiskola működik, amelyek többségében 1000-1300 forint közötti az óradíj. Néhány hónappal ezeláttig nem volt igazán kiélezett árverseny az autósiskolák között, mondhatni: beállt a piac. Idén év elején azonban néhányan robCsongrád megyében jelenleg körülbelül hatvan, ebből Szegeden húszegynéhány autósiskola működik. A rendszerváltás után, az autósiskolák számának növekedésével, megszűnt a korábbi képzőhelyek, az ATI, az MHSZ és az autóklub monopóliuma. Mindezek ellenére a szakemberek véleménye szerint 1995-ig kiegyensúlyozott volt a piac. Az érdekeltek normális módon meg tudtak élni a munkájukból. A pedagógus elbocsátások nyomán azonban újabb és újabb autósiskolák alakultak. Jöttek az ejtőernyősök, akiknek a kvalitását és szakmához való hozzáállását megkérdőjelezik a (tan)pályán régebb óta jelenlévők. Miközben egyre többen szerettek volna megélni a gépjármű-oktatásból, a demográfiai hullám következtében egyre kevesebb középiskolás - akik a tanulni vágyók 70 százalékát alkotják - jelentkezett az autósiskolákban. Mindehhez hozzájárult még az is, hogy a jogosítvány megszerzése, magas, 50-60 ezer forintos ára miatt, luxus dologként jelentkezett a családoknál. A szorító körülmények ellenére a piac mégis beállt, nem volt árverseny az autósiskolák között. Egészen 1999 elejéig. Iskolák mennek tönkre A Csillag Autósiskola amely 10-15 oktatót foglalkoztat - tizedik születésnapja alkalmából nemrégiben akciót hirdetett. A Csillagnál a teljes körű B kategóriás tanfolyam díja 34 900 forint helyett csak 24 900 forint. Az akció április elsejétől június 30-ig tart, de a kedvezményt egészen az év végéig vehetik igénybe a tanulók. Mindez annyit tesz, hogy míg korábban 10001300, addig most 900 forintba Gyakorlati óra a tanpályán. Megannyi T-ádé nyomja a gázt... (Fotó: Karnok Csaba) kerül egy gyakorlati, vezetési óra. Orosz János, a Csillag ügyvezető igazgatója - aki 12 évig volt az MHSZ megyei igazgatója - megegyezett az oktatóival a 900 forintos óradíjban, amiből az oktatók 700, az iskola pedig 200 forintot kap. Orosz jól tudja, hogy a magasabb óradíj is csak a máról holnapra való megélhetést biztosította az oktatóinak, de lépnie kellett, hiszen mások is levitték az óradíjaikat. A TAH-ATI és a Kovács Autósiskola például 900 forintra vitte le az óradíjat az év elején, mtg a Csiszár Autósiskola óriási áresést jelentett be húsvétra. - A 10. születésnapunk alkalmából miért ne adnék kedvezményt? - kérdi az ügyvezető igazgató. - Mások is leszállították az áraikat, s akkor senki sem elégedetlenkedett, senki sem zúgolódott, senki sem fordult a sajtóhoz! Orosz János március 19-én - amikor béralkut szeretett volna kötni az érdekeltekkel tett egy ajánlatot, amely szerint az oktatók kapják meg havonta a minimálbér két és félszeresét, ami körülbelül 50 ezer forint. Ezt azonban a jelenlévő autósiskolák tulajdonosai és a gépjárműoktatók elutasították. Az ügyvezető igazgató elmondta: 1998 végén elindult egy olyan folyamat, amely rendkívül sarkossá tette a piaci versenyt, s meglátása szerint 2000-ig nagyon erős szelekció lesz az autósiskolák között. - Ebben a versenyben lesznek, akik tönkremennek, de ez törvényszerű. Orosz János úgy véli, hogy inkább az oktatás színvonalában kellene versenyezniük az autósiskoláknak, nem pedig az árakban. Feleannyiért dolgozni? Kónya István 24 évig dolgozott az ATI-nál oktatóként. Ma is annak vallja magát, attól függetlenül, hogy tavaly megalapította a Volkswagen névre keresztelt autósiskoláját. - Egyszemélyes vállalkozás az enyém, azaz én vagyok a tulajdonos és a beosztott. Kónya István abban látja a legfőbb problémát, hogy kevés a tanulóvezető, akikért az utóbbi időben egyre többen harcolnak tisztességtelen eszközökkel. Szerinte ilyen tisztességtelen eszköz az óradíjak árának lejjebb vitele, vagy az autósiskolák által megvesztegetett középiskolák ügye. A szegedi autósiskolák háromnegyedében, négyötödében 1000-1300 forint között mozog, mozgott az óradíj. Ennek az összegnek a 60-70 százaléka az oktatóké, a maradék pedig az autósiskoláké. Kónya István elmesélte: március 19én, a Csillag Autósiskolába összehívott tanácskozáson elhangzott egy olyan javaslat, hogy az óradíjakat emeljék fel egységesen 1400 vagy 1500 forintra. Mégpedig azért, hogy az iskolák között ne legyen árverseny, s a nagyobbak ne hozzák nehéz helyzetbe a kisebbeket. Néhány autósiskola azonban, főleg a kisebbek, nem fogadták el az indítványt, s úgy döntöttek: a jövőben is alacsonyabb áron oktatnak. Erre a nagyobbak kilátásba helyezték, hogy az óradíjaikat az alacsony áron oktató kisebb autósiskolák alá viszik. Kónya István - aki egyébként 1000 forintért ad egy órát - úgy véli: ezzel a döntéssel a viszonylagosan beállt piacot robbantották fel. Ha ugyanis a kicsik felemelik az óradíjaikat 1400-1500 forintra, akkor kevesebb tanulójuk lesz, aminek következtében előbb vagy utóbb tönkremennek. Ha viszont a nagyok alámennek a kisebb iskoláknak, akkor a tanulók elvándorolnak tőlük, aminek következtében szintén becsukhatják a boltot. A kérdés csak az: hajlandóak-e az oktatók 3-600 forintért, tehát feleannyiért dolgozni, mint eddig? A tanulók örülnek A Victória Autósiskolánál dolgozó Bóna Vilmos 5-600 forintért valószínűleg nem oktat, mert, mint mondja, ennyi pénzből egész egyszerűen nem tudja fenntartani az egyéves Volkswagen Pólóját. S már sorolja is, mit kellene ebből a pénzből kifizetnie: üzemanyag, szervizelés, alkatrész, tb, adó. - így is az amortizációból élünk! - fakad ki a fiatal oktató, aki szerint a rossz kocsikkal dolgozó nyugdíjasok verik le az árakat, mert nekik nem kell tb-t, adót fizetni, így 5-600 forintért is vállalnak órát. Bóna Vilmos úgy tudja, hogy a Victória május elsejétől ad majd kedvezményt. A cége 700 forintos óradíjjal számol. - Ha ez bejön, nem tudom, mi lesz. Vagy eladom az autóm, s veszek egy öreg Ladát, s azon folytatom, vagy abbahagyom. Úgy tudom egyébként, hogy csak az alapóra lesz 700, a pótóra továbbra is 1200forint marad, s tudja, a kötelező 25 óra csak annak elég, aki előtte már vezetett autót. Az biztos, hogy a szervókormányos Pólóval elég 10-12 óra rutin, a Ladával viszont legalább 20-25 óra kell. Az egészben az a szomorú, közli az oktató, hogy bár most is közel 180 órát oktatok havonta, mert rengeteg a tanulóm, rosszabbul keresek, mint négy évvel ezelőtt. Azt kellene csinálni, mint Veszprém megyében. Ott egységesen 1500 forint az óradíj, amiből 1100 forintot kap az oktató. A tanulók természetesen örömmel fogadták, hogy válogathatnak az olcsóbbnál olcsóbb autósiskolák között, hiszen nekik sem mindegy, hogy 1300, 900 vagy 700 forintért vesznek órát. Raskó Enikő, aki a napokban vizsgázott le, elmondta: bár ő 1300 forintért vett órát, s elégedett volt a színvonallal, sajnálja, hogy nem most kezdte el a vezetést. Enikőnek közel 60 ezer forintjába került a jogosítvány. De megvan, lobogtatja boldogan, s ez a lényeg! Majd beült az autójába, kuplungolt, egyes fokozatba rakta a sebváltót és kis gázzal elindult. Ahogyan az a nagykönyvben megvan írva. Szabá C. Szilárd Az érintettek és érdekvédelmi szervezeteik már másfél évtizede lobbyztak egy átfogó törvény megszületéséért. Az elázó kormányzat utolsó parlamenti ülésén végre megszületett az esélyegyenlőségi törvény, amely a magyarországi fogyatékos emberek jogait, az egészséges társadalomba integrálódásának keretszabályait rögzíti. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete szerdán azzal a szándékkal hívta Szegedre a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársát, Kogon Károlyt, hogy „első kézből" hallhassanak az új keletű törvényről a fogyatékos szervezetek vezetői és a fogyatékos gyerme• A fogyatékosok jogairól Esélyegyenlőség pozitív diszkrimináció kek szülei. Az esélyegyenlőségi törvény, amelynek mintái a világ fejlett demokráciáiban már régóta léteznek, Magyarországon tavaly március 16-án született meg, s ez év január elsejétől lépett életbe. A célja, hogy többletszolgáltatással biztosítsa a fogyatékos emberek pozitív diszkriminációját, ami lehetővé teszi számukra a teljes értékű emberi életet. Magyarországon évtizedeken át jellemző volt a fogyatékos emberek szegregációja, kirekesztése, aminek „kitűnő", máig élő eszköze az intézeti elhelyezés. A sérült emberek javára hozott törvénnyel az akadályokat akarják elhárítani az önálló emberi élet útjából. S korántsem csak fizikai akadályokról van szó, mint amilyenek például a tolókocsival megközelíthetetlen középületek, hanem a magyar mentalitás, gondolkodásmód, társadalmi szemlélet, miszerint az egészséges, a sérült embertől elhatárolja magát, rosszabb esetben elkülönítése mellett voksol. Ennek, a szélsőséges példájaképpen említette Kogon a Csongrád megyei Derekegyházán a napokban történteket. A törvényhez most készülő fogyatékosügyi cselekvési program egyik hangsúlyos pontja éppen ezért a társadalmi közgondolkodás pozitív irányban történő megváltoztatása, ami vélhetően a legnehezebben megvalósítható programpont. A másik lényeges eleme a szakmai szabályok meghatározása a különböző szolgáltatók számára. Annak rögzítése, hogy mi a teendője a közlekedési tárcának, az egészségügynek, a médiának, mit kell átalakítani a közterületeken, a közintézményekben, az oktatásban ahhoz, hogy a fogyatékosok útjából elháruljanak az akadályok. Egyelőre az még tisztázatlan, hogy a helyi szinteken, a településeken, kik legyenek felelősei az esélyegyenlőségi törvény maradéktalan végrehajtásának. Budapesten már megalakult a fogyatékosügyi bizottság, amely követendő példa lehet a nagyvárosok számára. Az mindenesetre biztos, hogy az esélyegyenlőségi törvény, illetve a hozzátartozó program teljes körű és tökéletes megvalósulása igen hosszú folyamatot feltételez. K. K. • ECDL: a számítógépes írástudás Nemzetközi vizsgaközpont a SZÉF-en A szegedi élelmiszeripari főiskola megkapta a jogot, hogy ECDL-vizsgaközpontként működhessen. Ez azt jelenti, hogy a főiskola tanfolyamokat szervezhet az egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, az ECDL megszerzésére, és vizsgáztathat is. Ezzel jelentősen nőhetnek a náluk végzettek munkaerőpiaci esélyei. Az ECDL az EU által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, mely az informatikai felhasználói ismereteket hivatott igazolni. Vagyis hasonló az autóvezetői képességeket tanúsító nemzetközi jogosítványhoz. A? egységes mércét és a tudást igazoló dokumentumot Európa 18 államában használják és ismerik el. Bár Magyarországon még nem sokan, csak 2368-an szerezték meg az ECDL-t, a munkaerőpiacon már előnyt jelent, ha valaki igazolni tudja: európai mércével mérhetők számítógép-felhasználói ismeretei. Nem egy multinacionális vállalat írta elő munkatársai számára az ECDL megszerzését. Ebből kiindulva határozta el a szegedi élelmiszeripari főiskola, hogy hallgatóinak nemcsak számítástechnikai ismereteket ad, hanem - ha a hallgatók megütik a kívánt mércét és sikerrel teszik le a vizsgát - nemzetközi bizonyítványt is. A SZÉF elindította az akkreditációt, és az ezért országosan felelős szervezettől, a Neumann János Számítógéptudományi Társaságtól megkapta a felhatalmazást, hogy ECDL vizsgaközpontként működhessen. Ez azt jelenti, hogy a főiskolán tanfolyamokat szervezhetnek a bizonyítvány megszerzésére és vizsgáztathatnak is. Mint Nagy Elemérné tanszék- és vizsgaközpont-vezető elmondta, a főiskola képzésében igen nagy szerepet játszik a számítástechnika, hiszen a végzettek nagy része olyan munkakörökben helyezkedik el, ahol legalább felhasználói szintű ismeretekre szükség van. Nem véletlen, hogy a SZÉF-es hallgatók szép eredményeket émek el a különböző országos számítástechnikai versenyeken. Ismerve az ECDL követelményeit úgy látták, hogy azok a hallgatók, akik komolyan veszik a főiskolai informatikai stúdiumokat, külön tanfolyam nélkül is alkalmasak a nemzetközi bizonyítvány megszerzésére, így, a megfelelő vizsga letétele után, a főiskolai oklevelet az ECDL-lel kiegészítve mindenképpen javulnak a SZÉFen végzettek munkaerőpiaci esélyei. A vizsgaközpontban természetesen nemcsak a főiskola hallgatói szerezhetik meg a számítógépes bizonyítványt. A hamarosan induló önköltséges tanfolyamok nyitottak lesznek, azokra bárki jelentkezhet. Tekintettel arra, hogy az ECDL nem íija eló a megkövetelt ismeretek megszerzésének módját, a kurzusok elvégzése nélkül, korábban megszerzett ismeretek alapján is lehet vizsgára jelentkezni. K. G. Az áprilisi Tiszatáj Az immár élö klasszikusnak számító, Londonban alkotó Határ Gyózá verseitói, a Puerto Ricában élö Ferdinandy György novelláján át Vekerdi László elgondolkodtato tanulmányáig áprilisi számában is sokféle olvasnivalót kíván a szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj. Határ Győző stílusbravúrnak is beillő két „kétnyelvű" költeményével - Bölcsesség és Óda kiéneklésre - indul az áprilisi Tiszatáj. A lírai összeállításban Vörös István, Szöllősi Zoltán verseit, valamint Caius Licinius Calvus római szónok és költő verstöredékeit olvashatjuk Kovács András Ferenc tollából. Ferdinandy György Fortuna szekerén és Szathmári István Augusztus, október című novellája mellett Csíki László hangjátékát is közli a lap. Az egyhangúság eszményéről Margittai Gábor írt esszét. A Néző rovatban Szőke Katalin Galgóczy Árpád orosz és ukrán műfordításait méltatja, amelyekből ízelítőt is ad a folyóirat: Vlagyimir Szalavjov, Makszimilián Volosin, Marina Cvetájeva és Leszja Ukrainka néhány versének magyar fordítását közli. A „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk?" sorozatban ezúttal Vekerdi László publikál tanulmányt Helyi gondok - világösszefüggések árnyékában címmel. A Kritika rovatban Gion Nándor: Jéghegyen, szalmakalapban című elbeszéléskötetét Pécsi Györgyi, Tolcsvai Nagy Gábor nemrégiben megjelent Nagy László-monográfiáját Büky László mutatja be. A Szegedkönyvek sorozatban megjelent Árpád elótt és után (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) című kötetet Szer és ország című írásában Szabados György ismerteti. „A Tisza-parton mit keresek?" interjúsorozatban ezúttal a Szegedért Alapítvány idei művészeti díjasa, Juronics Tamás táncos-koreográfus szólal meg. Az interjúhoz is kapcsolódva Révész Róbert Szegedi Kortárs Balett előadásairól készített fotói illusztrálják a folyóiratot. A Diákmellékletben A Kidron patakon túl címmel Vadai István Pilinszky János Négysorosát elemzi. H. Zs. Multinacionális cég Csongrád megyei épülő hálózata KERES 2 fő vezetőt évi 3 millió forintos jövedelemmel, 8 fő cégképviselőt Szeged, Makó, Mórahalom, Kistelek. Hódmezővásárhely, Szentes városból, illetve térségéből, évi 2 millió forintos jövedelemmel. A jelentkezések sorrendjében szelekeiós teszteket postázunk. Jelentkezésében, kérem, jelölje meg, hogy vezetői, cégképviselői vagy mindkét álláslehetőségre pályázik. Válaszát „Zöld át 1783" jeligére a Sajtóházba várjuk.