Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

PÉNTEK, 1999. MÁRC. 19. SZEGED 5 A tüntetés nyelve M

ásodik tüntetését élte meg tegnap a városháza előtt az ősszel megválasztott szegedi önkormányzat. Mindkettő iskolák kényszerű megszüntetése miatt történt és mindkettő résztvevői legfőképpen azt kifogásolták, hogy az egyeztetések sorozatának ellenére sem kapnak érdemi választ az érveikre. A tegnap demonstráló Csongor tériek például éppen egy hónapja lapunkból értesültek róla, hogy iskolájuk általános iskolai részét megszüntetik: azóta szinte csak a hétvégék teltek el úgy, hogy a Csongor téri iskolában ne lett volna valamilyen fórum, egyeztetés, megbeszélés vagy sajtótájékoztató. Az ügy mégis tüntetésig jutott. Aki az oktatásban érintett önkormányzati vezetőjük közül nem járt az iskolában, azt a szülők keresték fel petícióval és több ezer aláírással. Jutott a meggyőzésből az önkormányzati és az országgyűlési képviselőknek, az oktatási miniszternek, a kisebbségi önkormányzatnak, sőt, az iskola bezárása elleni érveket hangoztató szülők a szeged-csanádi püspök színe elé is járultak támogatásért, ami őszintén szólva már inkább a kétségbeesés jelének tűnt. Legnagyobb sajnálatukra az iskola egykori növendékével, dr. Bartha László polgármesterrel nem sikerült találkozniuk, de a Fidesz-frakció által kiadott közlemény után ennek talán értelme sem lett volna. E sok egyeztetés mind anélkül telt el, hogy az elhangzó érvek egy jottányit 'is meggyőzték volna a másik felet. A Csongor tériek végső elkeseredésükben már nem elsősorban a tény ellen tiltakoztak, hogy Tarjánban a gyereklétszám csökkenése és a városi büdzsé szegénysége miatt egy iskolával több lett a szükségesnél. Ők azt szeretnék megtudni, hogy miért éppen azt az intézményt kell bezárni, ahová az 6 gyerekeik járnak, és amelyik az előző önkormányzat bezárási szempontjai szerint sohasem került volna ebbe a helyzetbe, lévén zsúfolt és „gazdaságos". A gazdaságtalan iskola bezárásának fogalmát még csak-csak elfogadta a (saját zsebét ismerő) közvélemény, ám az oktatási struktúra tisztítására való hivatkozást Tarjánban egyszerűen mellébeszélésnek titulálták, valamint az sem hatott meg senkit, hogy ezzel egy gimnázium (az Eötvös) is megmenekül. A

Z évek óta tartó szegedi iskolabezárások fenyegető frusztrációjának eredménye, hogy a Csongor téri fórumokon a szülők végső esetben éppen azt követelték, hogy szüntessenek meg inkább egy másik, egy „gazdaságtalanabb" iskolát. Ám ha ez megtörténne, a másik iskola szülői egész biztosan ugyanígy követelnének valamilyen egyéb szempont érvényesítését valaki más kárára. Ezért kellene végre jól megalapozott, védhető és a szakmai érveket is kielégítő megoldást találni az iskolák átszervezésére, ha kell, megvárva a közoktatási törvény módosítását, illetve az oktatásbeli mérhető minőségbiztosítás bevezetését is. Egységes és jól kidolgozott érvek alapján mindenkinek könnyebb lenne. így vagy úgy, a tegnapi tüntetés a sikertelen kommunikáció eredménye. Márpedig a közgyűlés sokkal nyugodtabb lélekkel dönthetne, ha ez a párbeszéd sikerült volna. Panek József • 180 milliós segítség az Ativizignek Meddig bírják a gátak? • Új bérlakások is épülnek Kárász utca: teljes felújítás A Csongrád Megyei Kézműves Kamara tegnap, csütörtökön délután építőipari szakmai napot rendezett a Tisza Lajos körúti székházában. Ezen a fórumon többek között az is elhangzott, hogy a szegedi önkormányzat idén újabb három olyan ház felépítését tervezi, amelyben bérlakások lesznek. Priskinné Alé Mária, a szegedi polgármesteri hivatal újonnan megalakult stratégiai irodájának munkatársa a kézműves kamaránál összegyűlt építőipari vállalkozóknak elmondta: a város 25 milliárd forintos költségvetéséből lakásfelújításokra mindössze 69 millió forint jut. Az oktatási, sport- és egészségügyi intézmények megújulásához címzett támogatásokat vesznek igénybe. A nagyobb beruházások - amelyekhez szintén különböző pályázati forrásokból szeretne pénzhez jutni a város - azonban munkával, megbízásokkal kecsegtethetik az építőipart. A Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola renoválására tavaly 61 millió forintot nyert az önkormányzat, a felújítás első üteme már elkezdődött, a következő épületszárnyra a nyáron írják ki a pályázatot. Ugyancsak megbízásokat hozhat az egészségügyi intézmények, az l-es és a Il-es kórház, a régi rendelőintézet, valamint a gyermekkórház kis pavilonjának megépítése. A régi zsinagóga homlokzatának felújítása befejeződött (a környezetvédelmi alap pénzeiből), most a belső helyreállítás van soron (valószínűleg a millenniumi pályázatra jelentkezik a város). Jó mesterek kerestetnek a Gutenberg iskola átalakítására is. A lakásalap 3 milliárd forintjából valósulnak meg azok a lakóház-felújítások, amelyek a szemünk előtt zajlanak az Alföldi utca 12-ben, a Dugonics tér 3-4-ben, a Kárász utca 16-ban, a Kölcsey utca 4-ben és 8/A-ban. A rekonstrukció folytatódik a Kárász 6-7-8 és 10-es számú épületekkel, a Kölcsey 5-tel és a Széchenyi tér 16-tal. Új bérlakások három helyen épülnek: a Lechner tér 7-, a Jósika utca 34. és a Maros utca 16-22. alatt. A szennyvíztisztító második ütemének megépítése nem folytatódik idén, a város újabb „központi" pénzekre pályázik, hogy jövőre elkezdődhessen a munka. Előreláthatóan a régóta várt díszburkolat sem készül el az év végéig a Kárász utcán, hiszen jó, ha a vállalkozók a házak felújításával megfelelő ütemben haladnak. A Széchenyi téren azonban nagy valószínűséggel decemberben már a díszburkolatot taposhatjuk. F. K. A Sárgán már jó ideje csak csónakkal lehet közlekedni. (Fotó: Schmidt Andrea) Három hete, hogy az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó szakaszon elkezdődött az árvíz elleni védekezés. Miután pedig - a korábbi előrejelzésektől eltérően - a vártnál magasabban tetőzik a Tisza, jelentős hír, hogy a kormány tegnap délelőtt 180 millió forintos keretet biztosított az Ativizig számára, amelyből finanszírozni tudja a védelmi munkák költségeit. Úgy tűnik, pénzügyi akadály nem nehezíti majd térségünkben az árvízvédelmi feladatok ellátását. A hír azért is megnyugtató, mert mától már a Tisza Szeged feletti szakaszán és a Hármas-Körösnél el kellett rendelni a III. fokú árvízvédelmi készültséget. Az e szakaszra mértékadó mindszenti vízmércén ugyanis a vízállás már meghaladja a 850 centimétert. Ez egyelőre Szegednél még nem okoz gondot, itt a jövő hét folyamán kell számítani a folyó tetőzésére, ekkor a Tisza Szeged alatti szakaszán és a Maros torkolati részénél is III. fokú lesz a készültség. Nagy jelentősége lehet az elkövetkezendő három hétben az időjárás alakulásának is, hiszen a Maros vízgyűjtő területén egyelőre fagy van. A hőmérséklet emelkedésével együtt járó olvadással ideérkező vízmennyiség viszont komolyan megnehezíthetné a védekezést. Mint a védelem vezetője, dr. Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója elmondta: az 1970-es árvízhez viszonyítva, most mégsem a vízállás magassága igényel nagyobb odafigyelést, hanem az, hogy a víz várhatóan hetekig terheli majd a gátakat. A megyei védelmi bizottság - a vízügyi igazgatósággal közösen - tegnap összehívta az érintett települések polgármestereit. A legsürgetőbb intézkedéseket egyelőre Csongrád és Mindszent térségének védelme igényelte. így ma estétől mintegy 1200-an - az eddigi mintegy hatszáz ember helyett - tevékenykednek már a jelenleg Csongrádon állomásozó védelmi csapatban. Köztük van a bajai műszaki-gátőri állomány 20 tagja is. A szakemberek reménykednek abban, hogy az ellenőrzés fokozásával amelynek költségigénye a korábbi napi 6 millió forinttal szemben várhatóan megduplázódik majd - kivédhetőek lesznek a töltéseken ittott már tapasztalható kisebb csurgások, talpszivárgások. Mindszent térségében a felázott, felpuhult töltésrészt homokzsákbordákkal terhelték meg. A vízügyi szakemberek felkészültek a Dongér torkolatában lévő, úgynevezett Benedek-zsilip lezárására is. Ezzel a Dongér viszonylag gyengébb töltéseit „kikapcsolhatják" majd az árvízvédelmi rendszerből. Emellett a Dongér torkolatánál tegnap megkezdődött egy ideiglenes szivattyúállás létesítése. Ez a Benedek-zsilip lezárásakor lép üzembe és a Dongéren lefolyó belvizet szivattyúzza majd a Tiszába. Összességében elmondható: a fővédvonalakon jelenleg megnyugtató a helyzet, csupán a csongrádi magasparton kellett az önkormányzatnak néhány ház megvédésére felkészülni. Csanyteleken ugyanakkor buzgárt fékeztek meg a vízügyi szakemberek, illetve több helyen megjelent a fakadóvíz, amely összesen 200 hektár területet öntött el. N. R. J. A tavalyi adatok birtokában tartottak sajtótájékoztatót Csongrád megye közegészségügyi, járványügyi helyzetéről a megyei tisztiorvosi szolgálat osztályvezetői. A tájékoztató célját dr. Zimányi Mária megyei tiszti főorvos abban jelölte meg, hogy szeretnék, ha a lakosság részletesen megismerné azokat az adatokat, tendenciákat, amelyek közvetlenül érintik a megye népességének egészségét. Csongrád megyében az élveszületések száma alacsonyabb, a halálozások aránya viszont magasabb az országos átlagnál, ebből következően a megye népességfogyása gyorsabb az országos népfogyatkozásnál - ezzel a megállapítással kezdődött az ANTSZ tegnapi, a megye népegészségügyi helyzetét értékelő sajtótájékoztatója. - Minden korosztályra jellemző, hogy a férfiak halálozási aránya rosszabb a nőkénél. A vezető halálokok között a megyében - csakúgy mint az országban - a keringési betegségek, a daganatok állnak az első két helyen. Csongrád megyében a harmadik leggyakoribb halálok az erőszakos halál, amelynek körébe tartozik az öngyilkosság is, s amelynek gyakorisága megyénkben meghaladja az országos átlagot. A • Közegészségügyi közelkép Járványok, vízminőség, erőszakos halál csecsemőhalálozási megyei adatok európai viszonylatban is kedvezőek. A megyei levegő-, és vízminőségi mutatókról szólva elhangzott, a levegő nitrogén-dioxid koncentrációja emelkedett, a szálló por mennyisége túllépi a megengedett határértéket, a levegő ólomkoncentrációja viszont némi csökkentést mutat az utóbbi évekhez képest. A vezetékes ivóvízzel jól 90 százalékban - ellátott megyénkben - sehol nem fordult elő az ivóvíz nitrát, illetve nitrit túltengése okozta súlyos csecsemőbetegség. Az ivóvízben fellelhető arzén a megye két településén lépte túl a megengedett határértéket tavaly. Az elmúlt évi mérések alapján elmondható, hogy Csongrád megye élővizeinek egyike sem alkalmas fürdésre, valamennyi harmad-, illetve negyedosztályúnak minősül. Az élelmezés-egészségügy terén sincs ok az elégedettségre. Az elmúlt esztendőben minden második vendéglátó-, illetve kereskedelmi egységben szükség volt az ÁNTSZ intézkedésére, főként az ott dolgozók személyi higiénéje hagyott kívánnivalót maga után, s gyakori volt az ételek, élelmiszerek helytelen, szabálytalan tárolása. Csongrád megyében tavaly négy esetben történt - 30 embernél többet érintő - tömeges, hat esetben - öt főnél többet sújtó csoportos, valamint két egyedi ételmérgezés. A megye járványügyi helyzetét illetően a sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy nem voltak nagy, területi járványok, kedvezően alakul a vérhas-megbetegedések száma, a fertőző májgyulladást mindössze 8 ember kapta meg, egy beteg viszont meghalt tetanuszban. „Előkelő helyen" állunk a szalmonella okozta ételmérgezésben, az országban a második legrosszabb mutatókat mondhatjuk magunkénak. Tavaly két AIDS-es beteget és egy HTVpozitívat regisztráltak a megyében, s 109 új tébécés beteget. Szerény mértékű csökkenés tapasztalható, a tuberkolózisos megbetegedéseknél. Iskolabezárások és közegészségügy, vélhetően erre az összefüggésre egyetlen iskola, óvodabezáró testület sem gondol, pedig az összevonások, áthelyezések következtében a ma jellemző óvodai csoportlétszám - az ideális 20 gyerek helyett - 30. Még rosszabb a helyzet az iskolákban, kivált a belvárosiakban, ahol egy-egy osztályban 33-35 tanuló zsúfolódik össze néhány négyzetméteren. Ennek is „köszönhetően" romlott az óvodákban és az iskolákban a közegészségügyi helyzet. Ugyanakkor örvendetes tény, hogy a megye valamennyi iskolájában van tornaterem, s ma már sehol nem az osztálytermekben kell megtartani a „testnevelés" órákat. A iskoláskorúak étkezésével kapcsolatban elmondták, hogy egyre több az éhező gyerek, mind kevesebben veszik igénybe a közétkeztetést, ami egyébként nem felel meg sem a minőségi, sem a mennyiségi követelményeknek. A megye gyógyszerellátásával kapcsolatban azt tartották fontosnak hangsúlyozni, hogy egyenetlen, aminek következtében a kistelepüléseken élők hátrányt szenvednek, hiszen nekik sokszor kell a megye városaiba utazni a náluk nem kapható gyógyszerekért. Az utazási költségek pedig növelik az egyébként is magas gyógyszerkiadásokat. A gyógyszerárak egyébként függetlenül attól, hogy ki, hol lakik, megterhelik a lakosságot - hangzott el az ÁNTSZ tegnapi, a tavalyi esztendő közegészségügyi és járványügyi mutatóit összegző sajtótájékoztatón. Kalocsai Katalin Esti, szegedi Elektra • Munkatársunktól A Szegedi Nemzeti Színház március 22-én, hétfőn este 19 órakor a Fesztiváltavasz '99 rendezvénysorozatának részeként koncertszerű előadásban műsorra tűzi Richárd Strauss Elektra című egyfelvonásos operáját. Az előadásra az Erkel-bérletek érvényesek,jegyek korlátozott számban még válthatók. A zenedrámát néhány nappal később, március 27-én és 29-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatják be Galgóczy Judit rendezésében a Duna Plaza jégpályáján. A szegedi koncertelőadás szereposztása megegyezik a fővárosi bemutatóéval: Klütaimnésztra szerepét a világhírű német mezzoszoprán. Ortrun Wenkel énekli, Elektra Somogyi Eszter, Krüszothémisz Temesi Mária, Aigiszthosz Wendler Attila, Oresztész Busa Tamás, Oresztész szolgája Rácz István lesz. A további szerepekben Kovács Annamáriát, Károlyi Katalint, Szonda Évát és Hajdú Franciskát hallhatjuk. Vezényel: Peter Schrottner. Hugó von Hofmannsthal Szophoklész Elektrája nyomán 1903-ban írt verses drámája szolgált librettóul Richárd Strauss számára, amikor 1906-ban komponálni kezdte operáját. A Elektra ősbemutatóját 1909. január 25én Drezdában tartották. Ebben az operában is - akárcsak a Saloméban - inkább a szimfonikus zenekar a cselekmény hordozója, az énekszólamok olykor hisztérikus sikoltozás benyomását keltik. A koncertszerű előadás igazi zenei csemegének ígérkezik, hiszen a szegedi operatársulat repertoárján nem szerepel Richárd Strauss egyeüen darabja sem. Városi verseny Rókuson • Munkatársunktól A Rókusvárosi II. Számú Általános Iskolában városi szintű tanulmányi versenyeket rendeztek a 3. osztályos tanulók részére matematikából és nyelvtan-helyesírásból. Az eredmények az alábbiak. Matematikából 1.: Hegedűs Róbert (a Rókusvárosi II. számú Általános Iskola tanulója, felkészítő: Murányi Anita tanítónő), 2.: Szaplonczay Máté (Karolina Ált. Isk., F. t.: Szélinger Tibomé), 3.: megosztva Beke Zsuzsanna (JATE Ságvári Ált. Isk., F. t.: dr. Szilágyiné Nagy Éva) és Kurucz Roland (Rókusvárosi II. Sz. Ált. Isk., F. t.: Murányi Anita), 4.: Hegy esi Zsolt (Napos úti Ált. Isk., F. t.: Juhász Róbertné. Nyelvtanhelyesírásból 1.: Szeles Annamária (Tarjánvárosi III. sz. Ált. Isk., F. t.: Takács Éva), 2.: Balogh Brigitta (Rókusvárosi II. sz. Ált. Isk., F. t.: Murányi Anita), 3.: Polner Bertalan (Hunyadi J. Ált. Isk., F. t.: Csikósné Monostori Erzsébet), 4.: Najzer Helga (JGYT Gyak. Ált. Isk., F. t.: Bánfi Rita), 5.: Kotlár Tamás (Makkosházi Ált. Isk., F. t.: Laczkóné Szolár Andrea). napló Ma A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt irodájában (Szeged, Teleki u. 3.) 10-11 óráig dr. Tari Mihály ingyenes jogi tanácsadást tart. DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Munkás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.).