Délmagyarország, 1999. március (89. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

6 UNIVERSITAS PÉNTEK, 1999. MÁRC. 19. Akadémiai Ifjúsági Díjak • Budapest (MTI) Kiemelkedő pályamunká­jáért huszonhét fiatal kutató részesült az idén az Akadé­miai Ifjúsági Díjban. A ki­tüntetetteket kedden Re­viczky László, az MTA főtit­kára köszöntötte az MTA székházában. A díjat az MTA fótitkára 1972-ben alapította az aka­démiai tudományos kutató­helyeken dolgozó fiatal ku­tatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemel­kedő tudományos eredmé­nyek elismerésére. A díjban az élettudományok területén: Herczeg József, Egyed Lász­ló, Ábrahám István, Linc Gabriella, Samu Ferenc, Ludmann Krisztina, Bod­rossy Levente és Máté Zol­tán részesült. A matematika- és termé­szettudományok területén: Szántó Andrea Zsuzsanna, Nyitrai Gabriella, Kriska Tamás, Szilágyi Zoltán, Ada­mik Miklós, Tóth Katona Ti­bor és Börzsönyi Tamás, Za­ránd Gergely, Nádasdi Le­vente, Mikló Katalin, Klen­csár Zoltán, Kovács Attila kapta az elismerésben. Me­gosztott díjjal jutalmazták e tudományterületen: Huszár Tamást és Szafián Pétert. A társadalomtudományok terü­letén: Magyar Zoltán, Gál Zoltán, Éltető Andrea, Haf­ner Zoltán, Vörös Boldizsár kapta meg az Akadémiai If­júsági Díjat. Iskolai hangverseny • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájá­nak nevelőtestülete és az is­kolai alapítvány kuratóriuma március 22-én 18 órakor a JATE központi épületének aulájában (Dugonics tér 13.) hangversenyt rendez. A műsorban közreműköd­nek Altorjay Tamás, Andrej­csik István, Kenesey Gábor, Réti Attila, Vámossy Éva operaénekesek, a Cantium kamarakórus Gyüdi Sándor vezetésével, valamint Rácz Rita, a JGYTF ének szakos hallgatója. Zongorán kísér Dombiné Kemény Erzsébet, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola tanára. Szere­pelnek még az alsó és felső tagozatos diákok, valamint az iskola énekkara. Televíziós kurzus • Munkatársunktól Március 21-én zárul Sze­geden az az egyhetes nem­zetközi televíziós kurzus, amelyen 24 pályakezdő len­gyel, norvég, orosz, angol, román és magyar újságíró, operatőr és vágó tanulja a legújabb digitális eszközök segítségével a korszerű tele­víziós hírkészltés fortélyait. A kurzus oktatói a két legte­kintélyesebb európai televí­ziós műhely, a BBC és a FRANCÉ 3 szakemberei. A szakmai továbbképzést az MTV Szegedi Körzeti Stú­diójának munkatársai szer­vezték meg a CIRCOM Ré­giónál, az európai közszol­gálati regionális stúdiók szervezetének pártfogásával, valamint az Európai Bizott­ság budapesti képviselete, a Brit Know How Fund és a Sony cég támogatásával. Dékánváltás a bölcsészkaron Ki kell tárni a kapukat Ff Dr. Berta Árpád: Nem szeretnék az a dékán lenni, akit mindig meg kell keresni. (Fotó: Karnok Csaba) Az egyik legkisebb tanszék egyetemi taná­rát választották meg a József Attila Tudomá­nyegyetem dékánjává az intézmény tanácsá­nak legutóbbi ülésén. Az altajisztika tudo­mányterületével foglal­kozó dr. Berta Árpád dékánhelyettesként az utóbbi két évben már szerzett vezetői tapasz­talatokat. • Vezetői programjában azt irta: szeretné, ha a dékánváltást nem vennék észre. Vagyis nem készül számottevő változtatásra? - Lényeges változásra nem kell számítani a vezeté­si koncepcióban és a kari stratégia megtervezésében. A felsőoktatásban azonban ma sok minden változik, amivel szembe kell nézni. A normatív támogatás évek óta nem követi az inflációt, a programfinanszírozás pedig nominálisan is csökkent az elmúlt időszakban. Amíg a normatívából a tanszékek többsége nem tudja kifizetni a telefonszámlát, rákénysze­rülünk, hogy a kutatási, vagy egyéb pályázatokon nyert összegekből költsünk a mű­ködésre. • Programjában említi, hogy bővíteni kell a kar forrásait. A pályázatok mellett honnan lehet még pénzt szerezni? - Az egyetem kapuit még tágabbra kell tárni olyan képzések előtt, amelyek be­vételhez juttatják a kart. So­kan félnek, hogy ezáltal el­vesznek az eredeti értékek. A félelmet megértem, de nem osztom. Az eredeti érté­Névjegy • Munkatársunktól Berta Árpád 1955-ben született Hódmezővásár­helyen. A József Attila Tudományegyetemen végzett 1975-ben német-orosz szakon, 1979-ben altajisztika szakon. Tanulmányokat folytatott a kazányi tatár állami egyetemen, és többször járt ösztöndíjasként német egyetemeken. 1979-ben szlavisztikából, 1982­ben turkológiából szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1986-ban lett a nyelvtudomány kandidátusa, 1996­ban a nyelvtudomány doktora. Jelenleg egyetemi ta­nárként az altajisztika tanszéket vezeti, és az elmúlt két évben a kar általános és tudományos dékánhe­lyettese. Hat könyve jelent meg, publikációinak szá­ma több mint száz. Németül, oroszul, angolul beszél, ezen kívül számos keleti nyelvet ismer. Kutatási te­rülete a török nyelvtörténet és az összehasonlító al­tajisztika, számos alkalommal járt a magyar őstör­ténet területén. Nős, fia PhD-hallgató a bölcsészka­keket csak úgy őrizhetjük meg, ha kitárjuk a kaput. Úgy gondolom, egy mene­dzser képző tanfolyam is el­képzelhető a bölcsészkaron, ha azt színvonalasan végzik, és bevételhez juttatja a kart. További forrás a kutatási normatíva, amely attól füg­gően emelkedik, hogy a ka­ron mennyien szereznek tu­dományos fokozatot. • Az egységes szegedi egyetembe belépő böl­csészkarnak ön lesz a ve­zetője. Mit kell szem előtt tartaniuk az integráció során? - Az integrációra való fel­készülés során minden kar­nak meg kell erősítenie a gazdálkodását. A tizenkét karú Szegedi Tudomány­egyetemen az eddigi kon­szenzusos irányítás helyett kemény érdekérvényesítés zajlik majd, amelynek egyik legfontosabb része a gazdál­kodás. Ezért szükségesnek tartom, hogy létrehozzunk egy gazdasági dékánhelyet­tesi posztot is. • A kar értékeit megőriz­ve kívánja csökkenteni az oktatási szerkezetben má­ig meglévő hiányosságo­kat. Melyek ezek? -A fehér foltok közé tar­tozik a művészettörténet, amelynek jelen kell lennie egy bölcsészettudományi ka­ron. Másrészt elengedhetet­len, hogy fokozatosan fris­süljön a kar, és a PhD-hall­gatók legjobbjai fokozatosan bekerüljenek az oktatói és kutatói helyekre. Nem vár­ható, hogy több státuszt kap­junk, ezért hosszú távra meg kell tervezni, hol és mikor számíthatunk üresedésre. Semmiféle radikális megol­dásnak nem vagyok a híve. A vezető oktatókkal egyez­tetve kell ezt a tervet elké­szíteni. • A kétszakosság vissza­állításáról és a doktori képzés megújításáról is ír a programjában. Mi az álláspontja ezekről? - Nagyon örülnék, ha a kétszakosság visszaállna a bölcsészkaron. Az egy sza­kon végzett hallgatónak ugyanis sokkal kisebb az el­helyezkedési lehetősége, mint annak, aki két szakon szerez diplomát. A PhD­képzés kapcsán, úgy tudom, már áprilisban várható az a kormányrendelet, amely mó­dosít a doktori képzés struk­túráján, és létrejönnek az egyetemeken a doktori isko­lák. Ez azt jelenti, hogy a mára nagyon elaprózódott PhD-programok helyett egy tudományágban egy doktori iskolát létesítenének. Ezáltal átláthatóbb lesz a képzés rendszere, de ez a jelenleg oktatott programok egyiké­nek sem okoz hátrányt, hi­szen azok integrálódnak a doktori iskolákba. • Hivatalba lépése után hol lehet önt többször megtalálni, a dolgozószo­bájában vagy a dékáni hivatalban? - Amellett, hogy továbbra is szeretnék időt fordítani az oktatásra és a kutatásra, elég sokszor fognak megtalálni a dékáni hivatalban. Nem sze­retnék az a dékán lenni, akit mindig meg kell keresni. Szeretnék részt venni a tan­széki értekezleteken és az intézeti tanácsok ülésein. Azt szeretném, ha a kar ok­tatói éreznék, nem a fejük felett születnek a döntések. Hegedős Szabolcs Megjelent az új Acta Historica Nemrég jelent meg a József Attila Tudomány­egyetem történeti intéze­tének évkönyve, az Acta Historica 106. száma, amely azt jelzi, hogy a nagyhírű szegedi ma­gyar középkorász mű­hely mellett a JATE-n erőteljesek az egyetemes történeti kutatások is. A tanulmányok Európa nyugati, délnyugati felébe, valamint keletre, Ázsiába ve­zetik el az olvasót. A kötet szerzői között egyaránt meg­találhatók az egyetemes kö­zépkori tanszék jeles oktatói­nak és hallgatóinak írásai is. Schafer Tibor cikkéből meg­ismerhetjük, hogy a germán népek neveinek eredete hová (mire) vezethető vissza. Ga­lamb György a Rómában székelő bíboros, Jüan de Torquemada magyarországi eretnekségről szóló írását mutatja be, és meghatározza ennek keletkezési idejét is. Csemus Sándor a középkori francia történetírást tipologi­zálja irodalomtörténeti és történelmi szemszögből. Szász Géza a napfényes dél­franciaországi grófság, Tou­louse kialakulásának történe­tét tárja az érdeklődók elé. Sáringer János hallgató írá­sában arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon az első portugál uralkodót milyen szempontok alapján tekintet­ték magyar származásúnak. Szántó Richárd Derby gróf­ság kapcsán az angol késő­középkori birtokszerkezetet vázolja fel. A tanulmánykötet „keleti vonulatát" Polgár Szabolcs hallgató írása nyitja, aki a kelet-európai nomád népek különböző védelmi rendsze­reit ismerteti. Márton Alfréd a belső-ázsiai írásos emlékek alapján egy ótörök tisztség­név (bujruk) esetleges jelen­téseit vizsgálja. Az évkönyv záró írása Zimonyi István tanszékvezető tollából szár­mazik. Munkájában a be­senyő nép nyugatra vándor­lásának okait kutatja, amely külön érdeklődésre azért tart­hat számot, mivel tudjuk, hogy népünk Kárpát-meden­cébe való bejövetelének egyik fontos körülménye ép­pen ez volt. A középkori egyetemes történeti kutatók által össze­állított kötet méltán kelthet érdeklődést nemcsak a szak­kutatók számára. Azoknak is érdekes és új információkat nyújt, akik a történelem és a fenti témák iránt nem csupán szakmai szempontok miatt érdeklődnek. Kontár Krisztián Felvételi adatok - Szegedről A szegedi felsőoktatási intézmények egy részé­ben már befejeződött a felvételre jelentkezők szá­mának összesítése, azt azonban egyelőre nem tudják, hányan jelölték meg első, második vagy sokadik helyen az adott egyetemet vagy főiskolát. Más helyeken viszont még folyik az adatrögzítés. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolára közel tíz szá­zalékkal több középiskolás ad­ta be jelentkezési lapját, mint tavaly. Az intézményben egyelőre csak azt tudják, hogy a főiskolára összesen mennyi­en jelentkeztek. Az csak há­rom-négy hét múlva derül ki, hogy hányan jelölték meg első, második vagy sokadik helyen a szegedi tanárképzőt. A 3555 jelentkező közül idén is sokan választották a nyelv­tanári szakokat, főleg az an­gol-német párosítást. De nép­szerűnek számít a hagyomá­nyos magyar-történelem szak­pár is, akárcsak a művelő­désszervező, illetve az angol nyelv és irodalom egy másik szakkal párosítva. Csökkent viszont az érdeklődés a testne­velés-rekreáció képzés iránt, aminek dr. Rózsa Zsuzsanna tanulmányi osztályvezető sze­rint az lehet az oka, hogy az idén felvételizőknek szóbeli vizsgát is előírtak. A diákokat elsőként az Országos Felsőok­tatási Felvételi Iroda értesíti a felvételi lapok beérkezéséről. Azok, akik közös érettségi és felvételi vizsgát írnak, május 7-éig kapnak értesítést a vizs­ga időpontjáról a felsőoktatási intézményektől. Az egységes írásbeli felvételire június 7-éig küldik ki az értesítőket az egyetemek, főiskolák, és ezzel egy időben rendszerint már a Szóbeli vizsga időpontjáról is értesítik a diákokat. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rek­tori hivatalának vezetője, Led­nitzky András előzetes adato­kat közölt. Általános orvostu­dományi karra 1410, gyógy­szerésztudományi karra 525, főiskolai karra 1161 (ebből 385 levelező) diák nyújtott be felvételi kérelmet. Az egye­temre összesen jelentkezők száma megközelíti a tavalyit. A hivatalvezető szerint azon­ban érezni lehet, hogy az el­múlt években az országban a SZOTE-n állapították meg a legmagasabb felvételi pontszá­mot, emiatt idén sokan más or­vosegyetemet választottak. A felvételi adatokon azt is észre lehet venni, hogy csökken a középiskolás korúak létszáma, illetve ma kevésbé ér­deklődnek az egészségügyi pá­lya iránt, szemben a jogász, közgazdász vagy külkereske­delmi területekkel. A József Attila Tudo­mányegyetem karain egyelőre folyik az adatok rögzítése, ezért pontos felvételi adatokat még nem tudtak közölni. A bölcsészettudományi kar ta­nulmányi osztályának ve­zetője, Kothencz Mihály azon­ban elmondta, hogy 5000 és 5200 közé tehető a jelentkezők száma, amely közel azonos a tavalyival. A felvételizni szán­dékozók mintegy kétharmada a kommunikáció, a történelem, a magyar, az angol és a német szakok valamelyikére jelent­kezett. Kothencz Mihály kö­zölte: az intézményi sorrendet tartalmazó „B"-lapokat április 22-éig kell feldolgozniuk a ta­nulmányi osztályoknak, tehát csak akkorra derül ki, hogy mennyien jelölték meg el­ső helyen a szegedi bölcsész­kart. H. Sz. • Az ezredvég és a számítógépek Csodafegyver nincs Tizedik alkalommal je­lentkezünk az évezredfor­duló informatikai problé­májának különbözö as­pektusait taglaló irásak­kal. Legutóbb a külön­bözö, y2k tesztprogramo­kat vettük számba. Ezek közül a Millennium Bug Toolkit emelkedik ki, amely a tesztelő és gyógyító funkcióin kívül, szoftver felis­merést és elemzést is kínál, hálózati verziója pedig a PC-k hardver és szoftver kompo­nenseinek teljes körű, cég­szintű nyilvántartását oldja meg. A http://www.saw kins.com címen teszi közzé az angol Sawkins Consultancy annak a felmérésnek az ered­ményét, amelyben y2k termé­kek szolgáltatásait hasonlítja össze. Az általa felállított négy kategóriából (1. Tesztek, 2. Tesztek gyógyítással, 3. Tesztek gyógyítással és szoft­ver felismeréssel, 4. Hálózati nyilvántartó rendszerek) a Millennium Bug Toolkit há­romban első, a negyedikben pedig második helyezést ért el. Nem véletlen, hogy ez az a termék, ami az 50-100 gépes hálózattal rendelkező szerve­zetek számára kulcsterméknek tekinthető. Ezzel persze még csak a gondok egyik felét kezeltük le, hiszen nem esett szó az al­kalmazási szoftverekről. Nem probléma, mondhatnák joggal, éppen hiszen ezen cikk elején fejtettük ki, hogy az esetleges számítási hibák otthoni gé­pünkön könnyen javíthatók. Miért ne lenne ugyanilyen könnyen javítható egy válla­latnál futó alkalmazás? Nos, azért mert a mennyiségi válto­zások itt már minőségi válto­zásba csapnak át. Könnyen előfordul, hogy egy integrált banki rendszer forrássorainak száma 10 milliós nagyság­rendű. Hány ember, és mennyi munkával képes en­nek átnézésére, és korrigálásá­ra? És vajon ennyi emberi munka során mennyi új hiba keletkezik? Mekkora emberi erőforrásigénye van a módosí­tott rendszer újratesztelésének és stabilizálásának? No ezek azok a nehezen megválaszol­ható kérdések, amik miatt a nagy informatikai hálózattal rendelkező szervezetek önálló y2k projekteket indítanak, projekt managerrel, projekt szponzorral, operatív bizott­sággal, és nem utolsó sorban tetemes költségvetéssel. Nincs tehát csodafegyver, általánosan alkalmazható és alkalmazandó módszer az y2k probléma kezelésére. Egy biz­tos. Ugyanolyan hiba ezt a problémát túl-, mint alábe­csülni. Mindenki maga dönti el, hogy mennyit áldoz a saját helyzetének meghatározására, és a szükséges lépések megté­telére. Ám ez a döntési sza­badság együtt jár a következ­mények felelős vállalásával. Maráti György maroti@zenon.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom