Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-25 / 47. szám
Mérföldkő ft zinté napra pontosan fél évszázaddal ezelőtt, j3 Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke „közhírré tette" annak a közös védelmi szerződésnek a szövegét, amely tulajdonképpen az Észak-atlanti Szövetség megalakulását jelentette. Ennek a hírnek egyébiránt az volt a lényege, hogy a keleti feszültségek (értsd: a szovjet expanziós politika és a kommunista rezsimek megszilárdulása a szovjet befolyási övezetben) miatt 12 nyugati állam 20 évre szóló szerződést köt, amelyben rögzíti a demokratikus szabadságjogok megőrzését, a politikai és gazdasági együttműködés fejlesztését. Az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg által aláirt, majd Olaszország, Norvégia, Izland, Portugália és Dánia csatlakozásával megerősített paktumot ugyan 1949. március 19-én hozzák nyilvánosságra, de csak április 4-én írják alá. Most, 1999. március 12-én, már nem hat a meglepetés erejével a bejelentés, hogy három új országgal bővül a NATO, hiszen az 1997-ben tartott madridi csúcs óta mindenki biztos volt abban, hogy hazánkon kívül Csehország és Lengyelország is egyenjogú tagjává válik ennek a katonapolitikai szervezetnek. Hogy mégis van ebben a történelmi jelentőségű eseményben valami unikum, az a három országnak a korábbi „pozíciójából" adódik. Jelesül, hogy mindhárom állam alig egy évtizeddel ezelőtt még a túloldalon állt: a Varsói Szerződés tagja volt! Az 1955-ben alakult védelmi szövetség a NATO ellensúlyozására jött létre, szintén 20 évre szólt a „megbízatása", ennél azonban jóval tovább kitartott, mígnem térdre kényszerült a nyugati dominancia előtt. E rövid kis történelmi elmélkedés után kellene, hogy következzék az ünnepi szózat arról, hogy milyen nagy jelentőségű dátum a március 12-e... Valóban az. Mérföldkő kis hazánk történelmében. Nem szabad azonban abba az általános magyar betegségbe esnünk, hogy az eufória pillanataiban túlbecsüljük saját erőnket, lehetőségeinket, s bizonyos idő elteltével ráébredjünk a meztelen valóságra. Ez pedig, esetünkben, nem más, minthogy alaposan neki kell gyürkőznünk, ha fel akarunk zárkózni a többiek mellé. Mert ugyebár papíron egyenrangúak leszünk az eddigi NATO-tagokkal, fejlettségben azonban messze elmaradunk tőlük. A közös stratégia, a védelmi- és politikai alapelvek együtthatósága pedig csak úgy képzelhető el, ha a tagállamok, még ha nem is teljes mértékű, megközelítőleg azonban egyforma fejlettségű állománnyal tesznek eleget az elvárásoknak. D e ne legyek ünneprontó: azt szeretném, ha kis hazánk - március 12-e után - példás helytállásával kivívná a többi tagország elismerését, azok pedig, akik még bebocsátásra várnak, nézzenek fel ránk! S ami a legfontosabb: legyen béke a világon. Akkor nem kell a szövetségnek a hathatós „védelmi eszközökhöz" nyúlnia... & ^ íY Vf • Kutatás-fejlesztés Kelet-európaiak - teljes joggal • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó szerve azt javasolja, hogy az EU vonja be teljes jogú tagként ötéves kutatási és fejlesztési keretprogramjába a balti államokat, Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát és Magyarországot. A teljes jogú részvétel akkor tekinthető hivatalosnak, ha az EU miniszteri tanácsa jóváhagyta a javaslatot. Hasonló ajánlást készít elő a brüsszeli Európai Bizottság Bulgária, Románia, Szlovákia és Ciprus számára is. A bizottság javaslatát nyilvánosságra hozva leszögezte, hogy a közösségi programokban való részvétel jelentős lépés a teljes jogú tagság felé. A kutatás-fejlesztési keretprogram az elsők közé tartozik, amely megnyílik a tagjelölt államok előtt. Az EU egyébként csaknem két éve tárgyal a részvétel lehetőségéről az említett államokkal. A tagjelöltek bevonása gyakorlatilag már hónapokkal ezelőtt eldőlt, a hétfői javaslattétel és a majdani miniszteri jóváhagyás már csupán formalitás. A program jelentős késés után az idén indul, az EU kutatás-fejlesztési területének egészét öleli fel, és összesen 13,7 milliárd euróból (16 milliárd dollárból) gazdálkodhat, amihez jön az Euratom szervezet 1,26 milliárd eurója. A keretprogram a fenntartható fejlődés témakörére építve komplex, több ágazatot érintő, négy tematikus alprogramból áll: az életminőség javítására, a felhasználóbarát információs technológiára, a fenntartható növekedésre és a környezet megvédésére törekvő kutatásokból és fejlesztésekből. A komplex EU-akciók közül elsőként ezt a program tette lehetővé a társult középeurópai államoknak, hogy teljes jogú tagként csatlakozzanak hozzá. Tekintettel a társult államok finanszírozási nehézségeire, az EU azt is lehetővé tette, hogy ezek pénzügyi hozzájárulása fokozatosan növekvő arányú legyen. A magyar hozzájárulás ezzel együtt a negyedik évben már eléri a 3 milliárd forintot, bár a befizetendő összeg fele mindvégig Phare-keretbői finanszírozható. Magyarország tagszerű csatlakozása a program futamideje alatt várhatóan jóval több mint 10 milliárd forintos hozzájárulást követel meg a program közös költségvetéséhez, de a magyar projektek a remények szerint ennél jóval nagyobb össztámogatásban részesülnek majd. £ m iY H H íurópa'kapu • A kormány-főtanácsadó a NATO-csatlakazásról Érinthetetlenek vagyunk" n Egy évtizeddel ezelőtt ki gondolt volna arra, ami két hét múlva, pontosabban március 12-én, az Amerikai Egyesült Államokban, az independencei Harry S. Truman Könyvtárban, az egykori elnök dolgozó szobájában valósággá válik: Magyarországot - Lengyelország és Csehország társaságában - felveszik a NATO-ba! Újkori történelmünk egyik legjelentősebb dátuma lesz tehát ez a nap, amelynek jelentőségét nyilván csak az utókor tudja majd igazán felmérni, és remélhetőleg értékelni is. Póda Jenő kormány-főtanácsadóval (aki korában két parlamenti ciklusban országgyűlési képviselőként, valamint a honvédelmi bizottság alelnökeként ténykedett) készült interjúnkban az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozásunk előzményeiről, körülményeiről beszélgettünk. • Az „utolsó előtti" pillanatokat éljük a NATO-n kívül. A Magyar Honvédség hogyan készül március 12-ére? - Tulajdonképpen ketté kell választani, hogy ki miként érez a csatlakozás pillanatában. Az egyik fél, akinek a munkájával, hivatásával összefügg, a másik, aki ennek majd az előnyeit fogja élvezni. Az utóbbiakkal talán egyszerűbb kezdeni. Számukra is nagyon fontos választóvonal, hiszen tudják, hogy március 12-én de jure is NATO-tagok leszünk, ami teljesen új helyzetet jelent. 0 Miben nyilvánul meg ez az új helyzet? - Életbe lépnek azok a garanciák, amelyek korábban nem éltek. Nemzetközi jogi értelemben eddig nem volt semmi, most pedig lesz közös védelmi- és szövetségesi rendszer. Miután ezt egy hosszú folyamat előzte meg - a politika erről beszélt, parlamenti döntések születtek, volt egy népszavazás is ez ügyben - a résztvevők különösebben nem érzékelik, hogy március 1-je és 13-a között változott volna valami. Azok pedig, akik ebben a közegben dolgoznak, s ez a hivatásuk, azok számára nagyon sokat fog jelenteni a változás. Még az utolsó hetekben is. • Ilyenkor megy a „glancolás"... - Éppen nem arról van szó, mint régen, a szocialista időkben az építkezések átadása előtti időben,-hogy ilyenkor „fényesítenek", hanem ellenkezőleg: minden feladatot a maga idejében végeznek el. Ez például azt jelenti, hogy amíg nem vagyunk teljes jogú tagok, addig a titokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban egy sor jogszabályt nem ismerhetünk meg, vagy egy jó néhány eszközt nem használhatunk, annak ellenére, hogy most telepítik, illetve telepítették őket hozzánk. Ezeknek még nem ismerjük a kódjait. 0 Az annyit emlegetett kompatibilitás kapcsán Póda Jenő: Március 12-e történelmünk egyik fontos dátuma lesz. (Fotó: Karrtok Csaba) azonban napjainkban is történik bizonyára egy s más? - Igen, például a múlt héteri átadtuk az egységes légtér-ellenőrzési és figyelési ASOC-rendszert, amely próbaüzemben már működik, de „élesben" csak március 12-e után. • Gyakran mondjuk, hogy a NATO védőernyőt jelent minden egyes tag számára. Számunkra, tekintettel a koszovói helyzet súlyosságára, mit jelent most a szövetség? - Politikailag és gyakorlatilag is - ugyanezt. A madridi döntés óta, amikor egyértelművé vált, hogy hazánkat Csehországgal és Lengyelországgal együtt felveszik a szervezetbe, politikai értelemben érinthetetlenek vagyunk, mert az agresszomak de facto ugyanazzal a következménynyel kell számolnia, mintha egy tagországot támadna meg. A Koszovóval kapcsolatos feladatok előkészítése, illetve a döntéshozatal bizonyos részeiben ugyanúgy veszünk részt, mintha tagok lennénk. • A korábbiakban említést tett a csatlakozás különféle előnyeiről. Az elmúlt időszakban ennek már kézzelfogható jelei is voltak: a JATE Kolloidkémiai Tanszéke például a NATO Tudomány a békéért elnevezésű pályázatán 50 millió forintot nyert. Nyilván a jövőben is lesznek hasonló pályázatok? - A NATO nem csak katonai-politikai szervezet, hanem a költségvetési forrásaiból polgári tudományokat is támogat. Lehet tehát pénzt szerezni ettől a szervezettől, ezt az idézett példa is bizonyítja, de ezek a pénzek nem „ingyen" vannak. Komoly követelményeknek kell eleget tenni, s a teljesítésnél is pontos menetrendet és szigorú ellenőrzési feltételeket szabnak. A projektek támogatása és finanszírozása tehát eredményfüggő. Ezzel nekünk is számolnunk kell, de ne feledjük azt sem, hogy a NATO tevékenységében mégis csak ez a kisebb rész. A nagyobb összegeket a szervezet a politikai kérdések megoldására, információ szerzésre és a hadseregek költségeire fordítják. Magyarország tehát importőr lesz ebben a szövetségben. Nekünk ugyan jelentős mértékben - erőnkhöz képest - hozzá kell járulnunk a közös feladatok finanszírozásához, de például információban inkább kapunk, mint adunk, anyagiakban pedig feltétlenül. A strukturális alapból és más forrásokból több tízmilliárd forintos juttatásban részesülünk majd. 0 Tud már példát is mondani? - Egy brüsszeli döntés szerint a legújabb három radarunkat már a szövetség fogja beszerezni. Ez az egységes légtér ellenőrzését szolgálja, s az említett döntés értelmében a most vásárolt 10 radarból a lengyelek 5, a csehek 2, mi pedig 3 ilyen berendezést kapunk. Hosszú távon tehát mi csak nyerni fogunk a csatlakozáson, s ez mindaddig Így lesz, amíg el nem érünk egy olyan fejlettségi szintet, amikor az átlag fölé kerülünk. Onnantól kezdve értelemszerűen hozzá fogunk járulni a később belépők fölzárkóztatásához. 0 A szövetségbe való belépésünk által határaink biztonságát is erősítjük. Érezhető lesz ez a „mindennapi határsértések", vagyis a zöldhatáron menekülők számának csökkenésében is? - Mindenképpen más lesz a helyzet. A NATO még mindig úgy él a többség szemében, mint egy katonapolitikai szervezet, amely egy nagy, globális háborúra készül, és adott esetben megvédi a szövetségeseket egyenként vagy együtt. Ezzel szemben most készül a szervezetnek egy új stratégiai koncepciója, amely a megváltozó feltételek mellett a megváltozó kihívásokra kíván reagálni. Az alapfeladat, amelyet a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye kimond, tehát a kölcsönös védelem alapelve, érintetlen. De nagyon sok új elem is bekerül majd, amellyel a NATO foglalkozni kíván. Ilyen a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és természetesen a migráció kérdése is. A migráció kérdése az egyik legnagyobb veszély a mai magyar társadalom részére, ebből adódóan megoldása is létkérdés. Ebben a vonatkozásban a NATO azt hozza majd számunkra, hogy sokkal rendezettebb és egységesebb szabályok szerint működik majd minden az említett területen. Ez azt jelenti, hogy a világosabb, átláthatóbb szabályozás következményeképpen frappánsabban, jogszerűbben, de jóval keményebben is! Nem valószínű, hogy a csatlakozásunk után kevesebben jönnek majd hozzánk illegálisan, a zöldhatár átlépésével, jogsértő módon. 0 Lehetséges az ellenkezője is? - Mindenképpen. Tudniillik az estek zömében nem politikai, hanem gazdasági menekültekről lévén szó, látják, hogy hazánk egy olyan ország, amely tagja ennek az erős szövetségnek, s arra gondolnak, hogy itt fejlődés, jólét, polgári társadalom váija őket, meg az Európai Unióba való belépés előtt áll Magyarországra, tehát egyre inkább kívánatos célponttá válik. A határokat nem zárhatjuk be, így a megoldás tehát az, hogy bizonyos kérdéseket felül kell vizsgálnunk. Azokkal szemben, akik jogsértő módon kerültek az országba, gyorsan, de a jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Nem csak emberjogi kérdésekről van itt szó. Meg kell ugyanis fogalmazni, hogy míg magyar állampolgárok szociális okokból rossz körülmények között élnek, nem lehet elvárni azt, hogy a hozzánk jogsértő cselekmények révén érkező külföldieknek jobb feltételeket biztosítsunk. Azt hiszem, nem is szimpatikus ennek a követelése... Kisimre Ferenc A NYEU az EU-ba • DM/DV-információ A NATO április végén Washingtonban tartandó csúcstalálkozója után Németország kezdeményezi a Nyugat-európai Uniónak (NYEU) az Európai Unióba történő beolvasztását - jelentette be Rudolf Scharping védelmi miniszter. A kezdeményezés célja annak a fogyatékosságnak az orvoslása, hogy a közös európai kül- és biztonságpolitikának nincsenek megfelelő intézményi keretei. Az uniós nagyhatalmak - Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország - megkísérelnék összehangolni lépéseiket a hadfelszerelésekkel kapcsolatos közös programok terén. Scharping hangsúlyozta, hogy az új közös európai politika, valamint az annak megvalósítására szolgáló intézményi keret a washingtoni NATO-csúcs után illeszkedni fog az atlanti szövetség új stratégiai koncepciójába is. Németország elsősorban azt szeretné elérni, hogy az európaiak olyan megállapodásokat kössenek az Egyesült Államokkal a NATO-n belül, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy önállóbb politikát folytassanak a NYEU keretei között. Új prognózis • Párizs (MTI) Az EU-bizottság pénzügyi felelőse szerint valószínűleg lefelé kell módosítani az unió egészének idei gazdasági növekedésére korábban kiadott előrejelzést. Yves-Thibault de Silguy egy párizsi befektetési értekezleten csütörtökön kijelentette: a bizottság, amely 1999-re 2,5-2,6 százalék körüli uniós szintű növekedést jósolt előző prognózisában, március végén újabb előrejelzést ad majd ki, s ez „jó eséllyel alacsonyabb lesz, mint az előző". Az év első napján életre keltett valutaunióról de Silguy kijelentette: az euró jelenlegi árfolyama semmilyen gondot nem okoz az EU-gazdaságnak, s a közös pénz indulása óta az unió máris sokkal kevésbé érzékeny a dollár állapotára, mint addig. Csatlakozás: 2003? • Varsó (MTI) Wolfgang Thierse, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elnöke varsói látogatása végén elmondta, hogy Németország becslése szerint az unió belső reformjainak megvalósítása 2003-ig fog tartani, és utána válik lehetővé új tagok felvétele. Saját személyes véleménye szerint az Európai Unió legkésőbb jövő év végéig fogja kijelölni az új tagok felvételének határidejét. Az Európai Unióval tárgyaló kelet-közép-európai országok - Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia és Észtország - aggódnak amiatt, hogy a belső reformok vontatottsága miatt az új tagok felvétele bizonytalan időre kitolódhat. Támogatott húsexport • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió illetékesei úgy döntöttek, hogy mintegy 75 százalékkal emelik az Oroszországnak szánt feldolgozott sertéshússzármazékok exporttámogatását. Az EU célja, hogy az orosz válság következtében kieső exportért kárpótolják a tagországokat. Az unió ősszel egyszer már megemelte a támogatást a sertéshúsra, illetve egyes származékokra.