Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-25 / 47. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. FEBR. 25. Az áramliberalizálás ára • Brüsszel (MTI) Az áramszolgáltatás tiszta versenyeztetése öt év alatt 200-250 ezer állásába kerül az Európai Uniónak - állítja jelentésében az ágazat nemzetközi szakszervezeti szövetsége, az EPSU. Az unióban „papíron" február 19-én szabadították meg korlátaitól a versenyt az árampiacon. A valóságban mindazonáltal csupán négy ország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia és Finnország liberalizálta az ágazatot, továbbá Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Spanyolország készül ezt megtenni rövid időn belül. Franciaország, Portugália és Ausztria csupán kicsiny mértékben nyitotta meg piacát, míg Írország és Görögország eleve kétéves haladékot kapott az EU-tól. A szakszervezet szerint a liberalizálásnál nem vették kellőképpen figyelembe a szociális, gazdasági és munkaügyi következményeket. Az ágazat 1990 óta már így is 250 ezer állást vesztett, és ugyanennyit fenyeget veszély az elkövetkező öt évben is. Az EU központi szerveinek gyorsan lépniük kellene a drámai szociális következmények enyhítésének érdekében - véli a szakszervezet, amely a közeljövőben tiltakozó akciót szervez az EU-tagországok energiaügyi minisztereinek jelenlétében. Az EU-ban ma 60 százalék körüli a villamosenergia-piac átlagos liberalizálása. Mint a magyar jogszabályok és tervek közelmúltbeli átvizsgálásának során kiderült, Magyarországon is azzal lehet számolni, hogy a csatlakozásra az ágazat 30 százaléka a versenyszférába kerül. Osztrákok - a magyar tagságról • Bécs (MTI) Magyarország kiegyensúlyozottan halad az európai uniós tagságra való felkészülésben, és a legfontosabb kritériumokat már teljesítette - véli Wolfgang Streitenberger, az EU-Bizottság ausztriai képviseletének vezetője. Ugyanakkor szerinte a magyar agrárpolitikában még sok a tennivaló. Streitenberger egy bécsi rendezvényen tartott előadásában elmondta, hogy 2000 és 2006 között az EU 80 milliárd eurót költ a bővítésre, ebből 22 milliárdot „rásegítésre", majd az előreláthatólag 2003-tól belépő új tagokra, mint nettó támogatottakra, 58 milliárdot. Hozzátette, hogy a 2003-as év csak számítási alap, és nem politikai kijelentés a belépés dátumára nézve. Streitenberger kifogásolta, hogy a magyar GDP 6,6 százaléka még mindig a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység teszi ki. Utalt arra, hogy az EU-átlag 1,1 százalék. Megítélése szerint további strukturális átalakításra van szükség annak érdekében, hogy Magyarországon megmaradjon a vidéki régiók életképessége. Streitenberger azt is hangsúlyozta, hogy az EU strukturális támogatására a nagyobb regionális egységek tarthatnak igényt, ezért sürgette a nagyobb magyar régiók kialakítását. • Múló divat, vagy több évszázados keserűség? Iványi a makói Cigánybécsbeit Iványi Gábor szerint a cigányság elvándorlása nem múló divat; több évszázadon át tartó keserűség végére tesz pontot. (Fotó: Fnyedi Zoltán) Nemrégen Makóra látogatott és a helyi cigányság helyzetével ismerkedett Iványi Gábor. Az SZDSZ országgyűlési képviselője, azért jött, hogy megnézze, hogyan lehetne segíteni a vidéki városok peremén egy tömbben éló cigányokat. Iványi szerint a Kanadába vándorlás nem múló divat; több évszázados keserűség végére tesz pontot. ,JÉpp jókor jött; az egész Honvéd egy adta sár, latyak; most látszik igazán, milyen borzasztó körülmények között kell élniük ott az embereknek" - mondta a makói cigány kisebbségi önkormányzat egyik tagja, miközben Iványi Gáborra vártunk, aki - sokakat meglepve - a városházi programok előtt látni akarta, hogyan élnek Makón a cigányok, ezért Fátyol Tivadar elvitte őt a „Cigánybécs"-be. Ezt követően találkozott a szabaddemokrata képviselő dr. Siket István alpolgármesterrel. • Mi tapasztalt? - kérdeztük a fórum előtt az országgyűlési képviselőt. - Több olyan mezővárosban is jártam már, ahol a településnek egy elkülönített részén élnek egy tömbben a romák; az a tapasztalatom, hogy ez mindig a város legelmaradottabb része. Amit itt is különösen nyomasztónak találok, az az utak állapota, és ebből következően a szemét elszállításának a problémája, illetve az egész város csatornázottságának hiánya. Az egészséges élettér megteremtéséhez pedig meg kell oldani ezeket a problémákat. Ezen kívül az a futó benyomás alakult ki bennem, hogy ebben a környezetben a gyerekek, a fiatalkorúak nem nagyon találják meg a helyüket, a kibontakozás lehetőségét; csupán egy kis, csenevész játszóteret láttam. Ezt a gondot is orvosolni kell. Ebben a Cigánybécsben azonban, ahogy Fátyol Tivadar nevezte, jó néhány eleven, értelmes emberrel is találkoztam. 9 Mi volt látogatásának eredeti indoka? - Természetesen elsősorban nem azért utaztam ide, hogy felfedezzem azokat a bajokat, melyek minden más településen ugyanígy megtalálhatóak. Inkább azért jöttem, hogy megpróbáljunk Fátyol Tivadarral és munkatársaival együtt gondolkodni arról, mit lehetne tenni az ilyen városrészek érdekében, hogyan lehetne az országgyűlésben képviselni ezeket a területeket, és mi mindent kellene javasolni e témában egy kisebbségekkel és egy környezetvédelemmel foglalkozó testület előtt. Én ezen kívül azért is tartottam fontosnak ezt a honvédi látogatást, mert egy szociálismunkásképzést is folytató főiskola főigazgatója vagyok, és ezt a területet olyan „terepként" is néztem, ahol a leendő szociális munkások gyakorlatot végezhetnének. Megvizsgálhatnák, pontosan hogyan élnek az egykori honvédtelkek mai tulajdonosai, és hogyan tudnak - vagy nem tudnak együtt élni az őslakos cigányok a máshonnan érkezettekkel. Mert, mint megtudtam, nemigen keverednek, és ez nyilván konfliktusok forrása is lehet. Érdekes az is, hogy az ott felnövőknek a foglalkoztatás szempontjából milyen a perspektívájuk; és megvizsgálhatnák azt a sajátos kulturális örökséget - az öngyilkosságok magas számát - melyről viszonylag keveset lehet tudni. • Nemrég kiderült, hogy Kanadában magyar romákat is befogadtak, akik menedékjogot kértek. Vajon a cigányság magyarországi helyzete nem lesz-e gátja Magyarország EU-csatlakozásának? - Gátja nem: csak nagynagy szégyene, ha a romák majd a csatlakozás után is úgy érzik, hogy nem lehetnek igazán otthon itt. Azt gondolom, hogy ez az életérzés és a kivándorlás nem múló divat, inkább egy évszázadok óta tartó keserűség végére tesz pontot. Azt gondolom, hogy Magyarországnak az eddigieknél sokkal nagyobb, jelentősebb elhatározásokkal kellene megoldani ezt a problémát; egyszerre a támogatások, a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, egyáltalán, az életkörülmények terén. Fontos, hogy végre elismerjük; végül is a cigányság is nemzetalkotó kisebbség, hiszen más befogadott, elfogadott nemzetiségekkel szemben sokkal régebb óta él itt, és igazából fontos, színes eleme a magyar társadalomnak. B. A. • Nehéz a beilleszkedés Keleti tömegek Nyugatra? • Párizs (MTI) Elleolmondva az EUbövités nyomán a „keleti tömegek" bevándorlása, munkavállalása miatti uniós aggodalmaknak, az OIM, a Nemzetközi Migrációs Szervezet legújabb tanulmánya cáfolja e félelmeket, s a sok uniós országban jósoltnál jóval kisebb hatásokról tanúskodnak felmérései. A Le Monde című lap az OIM elemzéséből kiemelte: „Egyes országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia - csatlakozása az Európai Unióhoz hosszú távon nem jár majd együtt nagyarányú migrációs hullámmal." A francia lap emlékeztetett: az EU-ban sokan - néha komolyabb erők által is geijesztve - attól tartottak-tartanak, hogy az EUbővítéssel, a határok megnyitásával, a könnyebb utazásielhelyezkedési lehetőségekkel élve Közép- és Kelet-Európából a jobb életfeltételek reményében százezrek, de akár milliók is a nyugat-európai országokba tartanak majd, s igyekeznek ott letelepedni. A tanulmány egy tavalyi, a 11 közép- és kelet-európai államban végzett széles körű vizsgálat alapján feltárta: erről nincs szó. E térség polgárainak óriási többsége csupán időlegesen, rövid ideig szeretne külföldön dolgozni, hogy nagyobb jövedelemhez jusson, de hosszú távú nyugati tartózkodást nem tervez; bízik abban, hogy saját országában mindinkább jobbra fordulnak a gazdasági viszonyok, s előbb-utóbb ott is megtalálja számítását. A Le Monde az első helyen említette Magyarországot, mint ahonnan a legkevesebben szeretnének véglegesen Nyugatra távozni. A magyaroknak csupán 8 százaléka jelezte ilyen vágyát, s 33 százalékuk lenne kész arra, hogy meghatározott ideig, néhány héten vagy hónapon át külföldön dolgozzon. E formában többségük kvalifikált munkát kívánó állást szeretne, 25 százalékuk Németországban, 13 százalékuk pedig Ausztriában. Ugyanez az arány a csehek esetében az áttelepedést illetően 11, a külföldi időleges munka kapcsán pedig 44 százalék, míg a lengyelek 14 százaléka lenne kész áttelepedni más EU-országba. Általában azonban a közép-európaiak bizonytalanságot éreznek, amikor számot vetnek a beilleszkedési nehézségekkel. • NATO-csúcs előtt Új stratégia és hét pont • Brüsszel (MTI-EAH) A NATO washingtoni csúcsra készülő új stratégiai koncepcióról az amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright új megközelítése egyfelől megerősíti, hogy a szövetség létének alapja az alapszerződésnek a kollektív biztonság elvét rögzítő 5. cikkelye, másfelől viszont megfelelő egyensúlyt is teremt e feladat, valamint az új típusú - szavai szerint immár a XXI. századba átvezető - kihívásokat megválaszoló képességek között. Albright asszony egyébként abban foglalta össze a majdani „újabb és jobb NATO"- ról formált képét, miszerint az majd az újabb tagok által még erősebbé válik, képes a kollektív védelem szavatolására, elkötelezett arra, hogy megfeleljen a közös érdekeket és értékeket veszélyeztető fenyegetések széles skálájára, és a nem tagállamokkal közös partnerségben lép fel a teljes transzatlanti térség stabilitásának, biztonságának és békéjének szavatolása érdekében. Mindezek érdekében az amerikai külügyminiszter szerint a washingtoni csúcson az alábbi „ hét alapvető feladatot" kell megoldani. 1. Fel kell vázolni a NATO jövőbeni célját és szerepét, politikai nyilatkozatban rögzítve az „újabb és jobb NATO-ról" alkotott képet. 2. Véglegesíteni kell magát a stratégiai koncepciót. 3. A „nyitott ajtó elv" még „robusztusabb és hitelesebb" megfogalmazásával fenn kell tartani a NATO elkötelezettségét a további bővítések lehetősége mellett. 4. Olyan hosszú távú programra van szükség, amely alkalmassá teszi a NATO védelmi kapacitását, hogy a szövetség képes legyen a stratégiai koncepcióban lefektetett potenciális missziók széles körének végrehajtására. A XXI. század katonai erejének ilyen szempontból mindenképpen „rugalmasnak, hatékonynak, fenntarthatónak és túlélésre képesnek" kell lennie. 5. A szövetségnek megfelelő választ kell adnia a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetésre. Ennek érdekében kívánatosnak tűnik olyan központ kialakítása, amely módot ad az e fegyverek elterjedésével kapcsolatos bármilyen fenyegetésre vonatkozó információk megosztására, feldolgozására, és amely hozzájárulhat az e veszély elhárítására képes kapacitások megteremtéséhez. 6. A NATO-nak tovább kell dolgoznia az európai biztonsági és védelmi identitás erősítése érdekében. 7. Tovább kell erősíteni a viszonyt a szövetség európai partnereivel (ennek kapcsán külön is kiemelve annak szükségességét, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat még jobban elmélyítsék „az Alapító Okirat szellemében"). Nyitott ajtók ff ff • Budapest (MTI) Hazánknak a csatlakozás után is a „nyitott ajtók" politikáját kell hangsúlyoznia, azaz foglalkoznia kell a bővítésből kimaradókkal - mondta Molnár Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. A katonai költségvetésben közölte: a következő évben rendelkezésre álló pénz elegendő lesz arra, hogy az 1999-re előirányzott haderőfejlesztési beszerzések megoldhatóak legyenek. A NATO-csatlakozással vállaltuk, hogy a honvédelmi költségvetés eléri a nemzeti össztermék 1,8 százalékát. Ez a tervek szerint 200l-re meg is valósul. A NATO-tagság Magyarország számára nemcsak katonai lépés, hanem politikai döntés is. Politikai lépés, mert a tagság egyik legnagyobb értéke az, hogy Magyarország tagja lesz egy olyan szervezetnek, amelyen keresztül saját érdekrendszerét hatékonyabban érvényesítheti. Készülnek azok az alapvető dokumentumok, amelyek a haderő feladatait fogalmazzák meg. Nagyon fontos feladat a NATO-csatlakozáshoz való megfelelő jogi háttér megteremtése, az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítása. A honvédség egyik legnagyobb erősségének nevezte a jól képzett tisztikart, amely gyorsan be tud majd illeszkedni az észak-atlanti szövetségbe. Ezt bebizonyította már a boszniai békefenntartásban részt vevő magyar zászlóalj Megbízható jogrendszert! • Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter Bécsben az Euromoney brit pénzügyi folyóirat konferenciáját megnyitó előadásában azt hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamat sikeréhez a kelet- és közép-európai térségben tevékenykedő gazdasági tényezők is elsősorban a know-how intenzív cseréje révén - jelentősen hozzájárulnak. Schüssel szerint a térségek gazdaságára igen élénkítően hat a kilátás az EU-tagságra. Az osztrák miniszter idézett a WIFO osztrák gazdaságkutató intézet felméréséből, amely szerint a külföldi beruházások fő oka ezekben az országokban nem az alacsonyabb bérköltségek, hanem a helyi piachoz való hozzáférés. A WIFO kimutatása szerint a beruházásokat a legjobban a jogbizonytalanság gátolja. Ezért szerinte az EUnak a bővítési stratégiájában a legnagyobb hangsúlyt a tartós jogi stabilitás elősegítésére kell helyeznie, mert csak megbízható jogrendszer lehet a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc alapja. Tovább erősíti a középés kelet-európai politikai és jogi stabilitását, ha a külföldi beruházók bíznak a piaci kilátásokban, de ugyanilyen fontos az is, hogy a lakosság bízzon a jövőjében.