Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

Kövületek jyi gondolta volna, mondjuk tizenöt évvel ezelőtt, hogy mA. az akkor még a Nyugat kapujának számító Jugoszlávia mára a Balkán latens tűzfészkévé és Európa békéjére legveszélyesebb központtá válik? Kevesen. A Tito halála (1980) utáni időszakban ugyan lassult a gazdasági fejlődés, időként felszínre kerültek a szerb-horvát, a szerb-szlovén véleménykülönbségek, ezeket azonban gyorsan el is simították azzal, hogy a „nyugati recesszió hatása érezhető" ebben az országban is, és „az önigazgatású szocialista társadalom fejlődése során felmerülhetnek bizonyos nézetkülönbségek". Ennyi Azután gyorsan peregtek az események. Bámulatos gyorsasággál széthullott a gyönyörűséges és természeti kincsekben oly' gazdag ország. Ma az egykori tagköztársaságok önálló államokként élnek tovább. A véres horvátországi, majd boszniai háborút, amely szintén az önállósulásifolyamat része volt, egy belső konfliktus követi: a koszovói Ennek a politikai és/vagy katonai megoldásán a nemzetközi közösség éppen most fáradozik Az eddigiekből ítélve - nem nagy eredménnyel Hogy miért nem megy simán a balkáni államokban különösképpen a volt Jugoszlávia jogutódjának számító kis-jugoszláviában - a demokratizálódás? Mert szinte mindegyik államban az egykori nomenklatúra van hatalmon! Ha nyugati irányból indulunk, akkor először Szlovéniát kell szemügyre vennünk Milán Kucsan köztársasági elnök, az egykori Jugoszláv Kommunista Szövetség utolsó szlovéniai vezetője, Janez Drnovsek miniszterelnök, a jugoszláv kollektív államelnökség utolsó előtti elnöke volt Horvátországban Franjo Tudjman államfő Tito egykori partizánhadseregének legfiatalabb tábornoka volt egykoron. A három etnikumból álló kollektív bosznia-hercegovinai államvezetés első embere ma az az Alija Izetbegovics, aki 10 évvel ezelőtt is ezt a posztot töltötte be. Büjana Plavsics, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, korábban is elnökségi tagként tevékenykedett a boszniai vezetésben (csakúgy, mint Radovan Karadzsics). Macedóniában Kiro (Higorov államfő legalább 20 éve áll e tagköztársaság, ma pedig már önálló független állam élén... Szerbia. Külön történet. Slobodan Milosevics bankár előbb a belgrádi, majd a szerbiai kommunisták szövetségének első embere. Aztán a Szerb Köztársaság, majd Jugoszlávia államfője. Gyakorlatilag azonban 1991 óta ő irányítja az egykori délszláv állam „maradékát". A szerb politikus lassan megszabadult azoktól a régi elvtársaitól, akiknek voltaképpen a hatalomra jutását és mostani országlását köszönheti, azután olyan új nacionalista politikusokkal vetette körül magát, akik könyörtelenül végrehajt(at)ják parancsait. Kivételt képez Crna gora, ahol már egy frissebb, az európai értékeket előtérbe helyező politikus garnitúra irányttja a tagköztársaságot Igaz, a jugoszláv államszövetség részeként, Milosevics irányításával... m jos, e rövid kis felsorolásból is kitűnik, hogy az egykoIV rí titói és „poszt-titói" éra politikusai még mindig fontos szerepet töltenek be e térség irányításában, vezetésében. Egyeseknél ugyan már észlelhető némi „eszmei" változás, magyarul: a demokrácia elveinek és gyakorlatának elfogadása. Többségük azonban még nem tud megszabadulni az „önigazgatású szocializmus" építési praxisában szerzett tapasztalatának használatától. Márpedig kövületként, ezzel a szemlélettel, nem lehet sem békét teremteni, sem fejlődni Meg a mindannyiuk által is annyira áhított európai integrációt megvalósítani -qt tV A Burgenlandi mérleg • Bécs (MTI) A burgenlandi kisiparosok és kézművesek az Európai Unió bővítése következtében ugyan 0,3 százalékos forgalomcsökkenésre számithatnak, de más tényezők miatt igen kedvező fejlődés előtt állnak. Ez derül ki az osztrák kisipari és kézműves ágazat kutatóintézetének (IfG) Kismartonban (Eisenstadt) nyilvánosságra hozott tanulmányából. A felmérés szerint az osztrák tartomány kisiparosainak és kézműveseinek a 35 százaléka még semmilyen stratégiát nem dolgozott ki az EUbővítésre való felkészülésre. Azok a kisvállalkozók ellenben, akik már elgondolkodtak a bővítés után követendő stratégiáról, a szolgáltatások bővítését, a költségek csökkentését, új termékek és szolgáltatások forgalomba hozatalát, a termékek minőségének javítását tervezik, és jobban szakosítani akarják tevékenységüket. A megkérdezett kisvállalkozók 15 százaléka tervezi az export növelését, minden nyolcadik pedig Magyarországon is telephelyet kíván létesíteni. Csak minden tizenegyedik kisiparos gondolt arra, hogy Ausztriából teljes egészében áthelyezze székhelyét egy új EU-tagországba. A burgenlandi kisiparosok és kézművesek az EU-bővltés várható előnyének tartják, hogy megnő a piacuk, nagyobb lesz a kínálat jó szakemberekből, könnyebben hozzájutnak az alapanyagokhoz, és a szomszédos országokban szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A tanulmány készítői szerint minél jobban felkészülnek a burgenlandi kisvállalkozók az EH-bővítésre, annál többet nyernek rajta. Ugyanakkor néhány burgenlandi településen a kisiparosok és a kézművesek a bővítés negatív hatásaitól tartanak. Christian Lettmayer, a tanulmány szerzője a Kari Stix burgenlandi tartományi főnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a fejlett nyugat-magyarországi térségből és Burgenlandból nagy növekedési eséllyel rendelkező közép-európai térség jöhet létre. Stix ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az EU-csatlakozás előkészítésének egyik fontos eszközévé válhat a múlt év októberében alakult Nyugat Pannónia Eurorégió, amelyet Győr-Moson-Sopron és Vas megye, valamint Burgenland hozott létre. íurépa'kapu > Magyarcsanád készül az új évezredre Híd épül a Maros fölöH? Sértetlen pillérek. Ha újjáépülne, nemcsak Magyarcsanád és a határ túloldalán lévá Csanád polgárainak jelentene sokat a híd. (Fotó: Enyedi Zoltán) Magyarcsanád - ha megvalósulnak az euró régiós tervek - nem a világ végén lesz, hanem talán a közepén. Ezt elősegíthetné, ha újjáépülhetne a községet a romániai Csanáddal összekötő vasúti híd - ami, a szegedi vasúti híd fölépítésével együtt fél Európán átívelő vasúti közlekedést eredményezhetne. A községnek egyébként is nagyon jó kapcsolatai vannak a határ túloldalán. A millenniumra pedig - ha sikerül pályázati úton megteremteni a forrásokat - kapuval készül a község. Farkas Jánosné polgármester asszonyt arra kértük: beszéljen bővebben az említettekről. 0 A Marosban még mindig sértetlenül állnak a folyón átívelő, egykori hidak pillérei... - Magyarország és Csanád a Maros két oldalán, egymástól alig pár száz méterre található. A két település lakói közül sokakat rokoni, baráti szálak kötnek össze. Ettől függetlenül, ha egy magyarcsanádi találkozni akar Csanádon élő rokonaival, jó száz kilométert meg kell tennie. Ez nem mindig volt így, hisz vasúti s közúti híd is átívelt a Maroson, annak idején, a második világháború után bontották le őket. Jó lenne, ha megvalósulhatna a vasúti híd újjáépítése. Korántsem csak a két község szempontjából, hanem amennyiben megépülhetne a szegedi vasúti híd is a Tiszán közvetlen vasúti kapcsolat köthetné össze Budapestet és Bukarestet, voltaképpen fél Európát. A dél-alföldi régió jelenleg készülő fejlesztési terve tartalmazza a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos részleteket is. Javasolni fogom, hogy a terv foglalja magába mindezek megvalósítását. • Magyarcsanádnak nemcsak a romániai Csanáddal vannak kapcsolatai a határ túlsó oldalán. - Nagykomlóssal testvértelepülési kapcsolatban állunk, s ez korántsem csak a két önkormányzat kapcsolatát jelenti. A magyarcsanádi iskola az Általános Humán Központ rész-intézménye - és a nagykomlósi iskola kölcsönösen rész vesz egymás rendezvényein. Az aradi 2. sz. iskolának '95 óta rendszeres kapcsolata van iskolánkkal: tankönyvcserét éppúgy jelent ez, mint egymás rendezvényein való kölcsönös részvételt. Ennek a nyelvgyakorlás szempontjából éppúgy jelentősége van, mint egymás kultúrájának megismerése, az új generáció hagyományápolása aspektusából. Elmondanék egy kedves epizódot is a kapcsolattartásról: a nyáron, a makói hagymafesztiválra Nagyszentmiklósról is jöttek vendégek. A város felé jövet azonban Magyarcsanádon megálltak az iskolánál, és az igazgatónőnek ajándék könyvcsomagot adtak át... 0 Az ország már az államalapítás millenniumára késziiL Magyarcsanád hogyan vesz benne részt? — Száz évvel ezelőtt méltóképpen ünnepelt Magyarcsanád. Akkor épült föl a híd, fákat ültettek, ünnepi ülést tartottak. Mai anyagi viszonyainkat nem szabad összehasonlítani az akkoriakkal, ám szeretném, ha a község most is maradandó módon venné ki részét a megemlékezésből. A képviselő-testülettel egyeztetve elterveztük: kapu épülne Magyarcsanádnak a Románia felőli oldalán, amely átíveli a 43-as főutat. Ez akkor valósulhatna meg, ha pályázati úton sikerülne anyagi forrásokat, alapokat találni ehhez, a millenniumi rendezvényekre elkülönített keret segítségével. A kapun Magyarország s Magyarcsanád címere foglalna helyet, az államalapítással kapcsolatos szimbólumok mellett. A kaput 2001 január elsején szeretnénk átadni, jelképesen ezen keresztül lépve át az új évezredbe. Farkas Csaba • Tárgyalunk Átmeneti17 környezetvédelem FF 0 Brüsszel (MTI) Összesen hat témakörben tart szükségesnek további tárgyalásokat, átmeneti könnyítéseket Magyarország a környezetvédelemmel kapcsolatos európai uniós jogszabályok alkalmazásában a vízvédelem és a természetvédelem területén - jelentette be Őri István küldöttségvezető, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A több ágazatot érintő témák közül a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály bevezetésében Magyarország úttörő szerepet vállalt. A klímavédelemben Magyarország teljesíti a kyotói egyezmény előírásait. Polgári védelem területén az egységes európai segélyhívószámra vonatkozó szabályt Magyarország jóval a csatlakozás előtt teljesíti: az uniós országokhoz hasonlóan bevezeti a 112-es segélyhívószámot. További tárgyalásokat kért viszont Magyarország a környezeti adatok szolgáltatására és az azokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabálynál: a gond a levegőfigyelési hálózat kifejlesztése. A természetvédelemben a küldöttség jelezte, hogy Budapest pozitív derogációt kér a védett madarakra és a védett élőhelyekre vonatkozó jogszabályok alól, mert a magyar szabályozás jóval szigorúbb, mint az uniós. A vízvédelem a környezetvédelmi joganyag legbonyolultabb kérdése. A közeljövőben jelenik meg az EU vízminőség-védelmi keretszabályozása, amely összefoglalja az előírásokat: célszerű a magyar szabályozást ezzel összhangban alakítani. További tárgyalásokat tart szükségesnek Magyarország a szennyvíztisztítás kérdésében. Az óriási költségek miatt ugyanis az ország nem tudja teljesíteni az unió előírásait a csatlakozásig. Problémát jelent az uniós ivóvíz-szabályozás is. Az EU december elején 50-ról 10 mikrogramm/literre vitte le az ivóvíz megengedett arzéntartalmát, és ezt Magyarország egyelőre nem tudja vállalni. Á 10 mikrogrammos határral összefüggő beruházások ugyanis közel 400 települést, összesen egymillió embert érintenek. Budapest fokozatosan kíván eljutni a határértékig, de az élelmiszeripart és az üveges vizeket illetően már a csatlakozásra bevezeti. Problémát jelzett Magyarország a fürdésre alkalmas vizek esetében is. Míg a nagy tavakkal nincs gond, a fürdőzésre alkalmas folyóvizek némelyikénél a magyar helyzet nem felel meg az EU követelményeinek. Itt szigorúbban be kell tartani a fürdés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket, de türelmi időszak kérése sem kizárt. A mezőgazdasággal öszszefüggő szennyezések - nitrát, felszín alatti vizek alatta maradnak az EU-tagországokénak, és elsősorban a tisztítatlan szennyvizekből erednek. A különösen veszélyes anyagok ipari kibocsátására vonatkozó szabályozással kapcsolatban Magyarország szintén további tárgyalásokat kér, mert a technológiára alapozott unióssal szemben a magyar szabályozás a befogadó vízfelületre ír elő határértékeket, és az áttérés időbe telik. NATO-belépö • Budapest, Brüsszel (MTI) A brüsszeli NATO-központ megerősítése szerint január végéig megérkezik Javier Solana NATO-főtitkár levele Martonyi János külügyminiszterhez, amelyben Magyarországot a szövetség tagjai sorába hívja. A meghívólevél megérkezését követően tűzi napirendre az Országgyűlés a csatlakozási okirat kibocsátásáról és a washingtoni szerződés kihirdetéséről szóló törvénytervezet plenáris vitáját, valamint a végszavazást. A kormány a törvény tervezetét már tavaly ősszel a törvényhozás elé terjesztette, a bizottságok már megvitatták a dokumentumot. Magyarország március elejére várható teljes jogú NATOtagsága a magyar külpolitika egyik stratégiai céljának megvalósulását jelenti. Hazánk akkor válik az észak-atlanti szövetség teljes jogú tagjává, amikor Washingtonban letétbe helyezi a csatlakozásról szóló okiratot. Ez a teljes jogú tagság végső jogi feltétele és egyben szövetségbeli tagságunk kezdete. A letétbe helyezést követően Brüsszelben ünnepélyesen felvonják a magyar nemzeti lobogót a 16 tagállam zászlaja mellé a NATO-központ előtt. A csatlakozási okirat letétbe helyezését követően Magyarország már teljes jogú tagként vehet részt a szövetség április 24-25-i washingtoni csúcstalálkozóján, ahol a szövetség fennállása 50. évfordulójának megünneplése mellett meghatározó jelentőségű döntések születnek a NATO jövőjéről. Ezek előkészítő munkájában, így az új stratégiai koncepció kialakításában márciustól NATO-tagként vehet részt Magyarország. Szlovákia gyorsítana • Pozsony (MTI) Az Európai Unió és a szlovák törvényhozás közös parlamenti bizottságának pozsonyi tanácskozásától a résztvevők áttörést várnak. Amíg a bizottság korábbi ülésein vállalt kötelezettségek teljesítésétől az előző szlovák kormány elzárkózott, addig a jelenlegi kormányzat kész gyorsított eljárással teljesíteni az EU kritériumait, köztük a közös parlamenti bizottság részéről megfogalmazottakat is. Herbert Bösch, a bizottság brüsszeli társelnöke egyebek között a kétnyelvű bizonyítványokat és a kisebbségek nyelvhasználati jogait rendező törvény előkészítését sorolta az ország belső reformjait szolgáló intézkedések közé. FÁK-segélyek • Brüsszel (MTI) Az EU élelmiszersegélyt nyújt a gazdasági válság sújtotta Oroszországnak. A segély összértéke 400 millió euró, magában foglal egymillió tonna búzát, félmilhó tonna rozst, 500 ezer tonna rizst, 100 ezer tonna disznóhúst, 150 ezer tonna marhahúst és 50 ezer tonna tejport. A megállapodás értelmében Oroszországnak piaci áron kell értékesítenie a segélyként kapott árut, és a bevételt szociális célokra kell fordítania. Az első segélyszállítmány február végén érkezik Oroszországba. Az Európai Bizottság összesen 20 millió euró értékben humanitárius segélyt nyújt a szovjet utódállamoknak, kiemelve közülük Örményországot, Fehéroroszországot, Grúziát, Kirgizisztánt, Moldovát, Tádzsikisztánt és Ukrajnát.