Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 28. • Makó nemcsak várja az EU-csatlakozást Határ mentén - tevékenyen Európaion. - A társadalmi forma megváltoztával az egyénnek is meg kell változnia, hogy az új körülmények közt megállja a helyét - mondja dr. Gál Gyula. (Fotó: Karnok Csaba) • EU-rejtvény A" megoldás ## A szakoktatásért • Budapest (MTI) A Leonardo da Vinci program az 1999-es év pályázati feltételeit nemrégiben hozták nyilvánosságra. Az egyes programok megvalósításának követelménye 2-3 külföldi partner részvétele. A közép-kelet-európai tagoknak nyugat-európai társat, míg a 15 uniós tagállamból, valamint a 3 EFTA-országból - Norvégia, Izland és Liechtenstein - pályázóknak ciprusi vagy térségünkbeli közreműködőt kell választania. A partnerek kiválasztásában két számítógépes adatbázis is segített, az egyiket a finn Leonardo Központ működteti a világhálón a http://www.Leonardodavin ci.net/psd címen. Egy vizsgálat kimutatta, hogy az e rendszerbe bejelentkezők 69 százaléka kapott visszajelzést és talált partnert magának. Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek a 60 százaléka pedig együttműködést is eredményezett. A másik társkereső programot egy januári, brüsszeli rendezvényen a görögországi székhelyű Szakoktatás Európai Fejlesztési Központja (CEDEFOP) mutatta be egy virtuális szakoktatási város képében, ahol az érdeklődő a http://www.trainingvilla ge.gr címen - a különböző képekre kattintva juthat el céljához. Csökkenő agrárárak • Brüsszel (MTI) Az EU tagországainak többsége támogatja immár a garantált mezőgazdasági felvásárlási árak csökkentését nyilatkozták az EU-tagok mezőgazdasági miniszterei minap, tanácskozásukat követően. Az általános árcsökkentés az Európai Bizottság javaslatainak gerince, és egybeesik a világpiaci követelményekkel, a versenyfeltételekkel és a bővítés kilátásaival. A tej termelési ágazatban az EU tizenöt éve kvótákat tart fenn, mert különben túltermeléssel kellene megküzdenie. A brüsszeli bizottság 15 százalékos árcsökkentést lát szükségesnek, de cserében hajlandó lenne a kvóták átlagosan 2 százalékos emelésére. A marhahúsárak ügyében öt állam elutasítja az európai bizottság javaslatát, hogy 30 százalékkal csökkentsék az árakat, a többiek viszont cserébe a termelőknek járó teljes kompenzációt követelnek. Rendörnyelv • DM/DV-információ A magyar Leonardo da Vinci Iroda január közepén hirdette meg az ez évre szóló, a szakképzéssel összefüggő pályázatát. A programok a gazdasági élet igen széles körét igyekeznek átfogni a szállodaipar szakembereinek képzésétől kezdve a rendőrök nyelvoktatásáig. Ez utóbbi terv azért is jelentős, mert az egyesült Európában a rendőrök egyre több külföldi állampolgárral, a különböző rendezvényekre érkező látogatóval kerülnek kapcsolatba. A nyelvi képzés e formája segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatósági intézkedés egyértelmű, a fölösleges szakzsargonoktól mentes és a külföldi számára is érthető legyen. Határ menti város Makó, ez sokáig hátrányt jelentett számára. Ha azonban bekövetkezik az ország uniós csatlakozása, e hátrányból előny lehet. Nemcsak várja hát a város a csatlakozást, de tesz is érte. Ezt jelzi: a képviselő-testület létrehozta az európai integrációs ügyek és a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka funkciót, amelyet dr. Gál Gyula települési képviselő lát el. Elősegítve: Makó abba az irányba haladjon, amely megkönnyíti a térség politikai, lakóinak pedig mintegy - lelki integrációját Európához. Utóbbi azért is fontos, hogy ne csak részesei, hanem haszonélvezői is legyenek az átalakulásnak a makói polgárok. Dr. Gál Gyulát, a makói képviselő-testület európai integrációs ügyekkel s a társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó tanácsnokát feladatairól, munkájáról, terveiről kérdeztük. G Hogyan lett integrációs tanácsnok? - Nem ez az első ciklus, amikor városi képviselő vagyok, tudom, hogy a város és térsége számára meghatározó történések miként működnek. Szerencsére sokfelé megfordulhattam már a világban, látom, mi a helyünk a „koordináta-rendszerben", van összehasonlítási alapom, mennyire vagyunk részesei, s mennyire alakítói annak, ami körülöttünk, velünk történik. Ez tehát az előzménye annak, hogy az új képviselő-testület megalakulásakor arra kértem dr. Búzás Péter polgármestert: ha a testület ehhez hozzájárul, a hozzám legközelebb álló területtel foglalkozhassam. így lettem az európai integrációs ügyek és a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka. Az, hogy a város létrehozta e feladatkört, jelzésértékű: Makó figyel a meghatározó folyamatokra. • Tanácsnokként milyen feladatkört lát el? - Maga az európai integráció olyan szervezeti kereteket Az idei év első kiállításaként mutatta be a minap a közönséget üdvözölve dr. Szerdahelyi Zoltán, a Szegedi Ifjúsági Ház igazgatója, Balogh Csaba és Balogh Erzsébet EU című munkáit. Azonnal hozzá kell tennünk: igényel, amelyeket a politikának kell létrehoznia. Nemcsak az országos, a nagypolitikának, hanem azzal együttműködve a helyi, a városi, s a térségi politikának is hozzá kell tennie a maga részét. Az előző ciklusban több eredmény megvalósult ebből: vállalkozói övezetté nyilvánították körzetünket, létrejött az ipari park. A városi politika feladatköre az infrastruktúra létrehozása; részben a régiós politika dolga a kiszombori határátkelő megvalósítása, és így tovább. Mindennek elősegítésében szerintem sokat tehet az integrációs tanácsnok, átlátva az egész folyamatot, s azon dolgozva, hogy közelítsenek egymáshoz a különböző résztvevők álláspontjai. Ugyanakkor az is fontos, hogy a térség lakói magukénak érezzék az integráció ügyét. Ez megfelelő kulturálismentális hozzáállást igényel részükről. A csatlakozás nem egyfajta demonstratív valami, hanem mélyen érinteni az emberek életét. Akiknek meg kell ismerniük új mozgásterüket, kitöltéséhez megfelelő alkalmazkodóképességgel, mobilitással kell rendelkezniük. G Mennyire „csatlakozóképesek" itt az emberek? meghökkentő munkáit. Tudniillik az IH kamara kiállító termének a fehér falán, úgy fejmagasságban, egy sor szürke kapukulcs, azokon pedig az Európai Unió kék alapra festett csillagai - egyegy kulcstartón! Ez fogadja - Evidenciának veszik, hogy az integráció nagyon fontos dolog számunkra. Azt azonban nem mindenki ismerte föl a rendszerváltozás időszakában: nemcsak a társadalmi forma változott meg, hanem az egyénnek önmagának is meg kellene változnia ahhoz, hogy az új körülmények közt meg tudja állni a helyét. Ez nem könnyű. Nem mondja meg az embereknek senki, mi az, amit tenniük kell saját boldogulásuk érdekében. Menedzselniük kell magukat. A közösség csak abban tud az egyes ember számára segítséget nyújtani, hogy eligazítja a játékszabályok között, ám helyette gondolkodni, cselekedni, s főként helyette felelősséget vállalni nem fog senki. • Mint tanácsnok, a társadalmi kapcsolatokkal is foglalkozik. Mennyire „európaiak" a makói társadalmi szervezetek? - Föl lehet sorolni egy sor civil szervezetet, amely nem formálisan, hanem valóban működik. De az egyes ember élete még mindig nem mindig igazán „polgári". Ez persze nem rajta, hanem a körülményeken múlik - ezt annak ellenére ki kell mondanom, a látogatót. De amikor hosszabban szemléli az ember a 183 kulcsot és kulcstartót, megszokja a szeme, és valami folytonosságot lát bennük. Egy véget nem érő vonalat, amely valahova vezet... hogy épp az előbb hangsúlyoztam a személyes sors egyéni alakításának, a felelősségvállalásnak a szükségszerűségét. Sajnos, az emberek térségünkben, de másutt sincsenek olyan helyzetben, hogy idejük, energiájuk, és e kettő eredőjeként kedvük legyen „igazi" polgári életet élni. Mindent meghatároz a puszta megélhetési kényszer, vagy, olykor, az öncéllá vált szerzés. G Jelenleg mivel foglalkozik az integrációs tanácsnok? - Egyre több mindennel; nap mint nap tárgyalok különféle szervezetekkel az együttes munkáról. Fontos: a kapcsolatokat protokollárisról valóban működővé alakítani. Makó egyébként európai uniós programokat is kíván szervezni ezekről egyelőre csak ennyit. A későbbiekről szólva: ha a schengeni határ Magyarország és Románia közé kerül majd, ez számomra is nagyon sok feladatot fog jelenteni. Reménykedem abban, és teszek is érte: Makó előbb-utóbb eurorégiós központtá alakul, a hármas határ túlsó oldalain is érvényesülőjelentőségű gazdasági, kulturális centrummá válva. Farkas Csaba Ez azonban a laikus szemlélő meglátása. Kaszás Gábor művészettörténész szerint „a kulcs talán legprimérebb jelentésrétege a megértés, vagy a megoldás. A rejtvény, vagy rejtély felnyitásának szimbolikus jele. De jelentheti egy kép vagy akár az itt látható isnstalláció megfejtését, felnyitását is. S talán éppen a kulcs az a pont, amin keresztül közelebb juthatunk a művészpár itt látható munkájához. A kulcs képzete jelen esetben egy aktualizált probléma, az EU gondolata köré csoportosul. A közép-európai régió csatlakozása, és ennek politikai és gazdasági aspektusát sűríti magába a projekt. De az installációból nem válik világossá a mű politikai, gazdasági intenciója... A művészek megőrzik semlegességüket, nem kívánnak állást foglalni." Az EU-gondolat aktualitását azonban jelzik, tudatosítják bennünk. S ez mindenképpen hasznos. K. F. Két makói középiskolás diák állította össze az EU-kapu első rejtvényét. A december végén megjelent mellékletünkben közölt kérdéssor megoldási kulcsa alább olvasható. 1. A mai EU valójában 1957. március 25-én született, mikor Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösségek (EGK) és az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) alapító okmányát. 2. A felsorolt országok közül az EU-hoz 1958-ban csatlakozók: Olaszország, Luxemburg, Franciaország, Németország, Hollandia. 3. Brüsszelben működik a Miniszterek Tanácsa, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottság; Luxemburgban pedig az Európai Bíróság, továbbá a Számvevőszék. 4. Föderáció: bizonyos ügyekben önállóságát biztosítani kívánó, közös központi szervekre épülő államszövetség. 5. Az európai jelképek: a kék zászló 12 csillaggal, valamint a fehér zászló zöld színű E-vel. 6. A felsoroltak közül igaz állítások: a Tanács az EU legfontosabb jogszabályalkotó és irányító szerve; az EBRD londoni székhelyű bank. Az uniós csatlakozásra való felkészülés egyik fontos feladata hazánkban a régiók szervezési feltételeinek megteremtése. Az EU számára ugyanis Magyarország érthetetlenül sok részre szabdalását jelenti a 19 megye léte. Ez természetesen aggodalommal tölti el azokat, akik a hagyományokkal rendelkező megyerendszer megtartásáért szállnak síkra. Vannak azonban olyanok is, akik elképzelhetőnek tartják a két szervezeti egység egymás melletti működését is. A régiók megalakításának tervét sokan azért ellenzik, mert úgy gondolják, az egyet jelent majd a megyék megszűnésével. A megyehatárok feloldása pedig nemhogy javítaná, sokkal inkább növelné az egyes térségek közötti fejlettségbeli különbségeket. Dr. Mózes Ervinnel, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjével arról beszélgettünk mennyire jogos ez a félelem, illetve elképzelhető-e más megoldás az ellentétek feloldására. A régiók létrehozásáról ugyanis semmiképpen sem mondhatunk le, ha tagjai kívánunk lenni az uniónak. A kérdés az: vajon szükséges-e a közigazgatási régiók létrehozása, vagy a területfejlesztési régiók már tárgyalópartnerei lehetnek az uniónak? Ha igen, akkor ez azt jelentené - hangsúlyozta dr. Mózes Ervin -, hogy a pillanatnyi érdekeknek megfelelően több megye összefog egyegy európai uniós pályázat benyújtásakor. Lényegében ez a módszer alkalmanként már működik és nem sérti a 7. Rövidítések és feloldásuk: WTO = Világkereskedelmi Szervezet; EUROPOL = Európai Központi Bűnügyi rendőrség; EFTA = Európai Szabadkereskedelmi Társulás; EGK = Európai Gazdasági Közösség. 8. Demokratikus deficit: hiányoznak vagy nem funkcionálnak megfelelően a demokratikus intézmények, mert például nincsenek meg a szükséges jogszabályok, illetve azokat nem töltik meg tartalomal. 9. A Szókratész-programba tartozik a kulturális örökség megőrzése; a tanárok és a diákok tanulmányútja; az oktatási információk és a tapasztalatok cseréje. 10. Andenauer mondta: „Az egyesült Európa elérhetetlen cél marad, nem ölthet szilárd formát, ha nem sikerül mindazt, ami Európa népeit összeköti, fontosabbá tenni annál, mint ami szétválasztja őket." Az EU-rej vényt beküldők közül tíz olvasónk - Böröcz Szilvia (Balástya); Bajusz Bernadett (Földeák); Orosz János (Kiszombor); Miskolczi Ferenc, Ónodi Szűcs Gyula (Hódmezővásárhely); Busa Csaba, Kriván Pál, Köteles Imre, Szabó Sámuel (Makó); Kiss Ágnes (Szeged) - 1000 forintos vásárlási utalványt nyert. (A nyereményeket postázzuk.). megyék önállóságát sem. Hazánkban emellett léteznek a statisztikai vagy tervezési régiók is, amelyek szintén változatlanul hagyják a jelenlegi közigazgatási rendszert. Ezek egy adott település köré szerveződött településláncot alkotnak valamilyen közös érdekeltség alapján. Az elkövetkezendő időszakban - 2001-ig - azonban mindenképpen tisztázni kell milyen típusú régiók jöjjenek létre Magyarországon. Ezért a kormány munkaprogramot dolgoz ki erre, amelynek megvalósítása persze több fontos törvénymódosítást is feltételez. A döntés meghozatala előtt mérlegelni kell: hogyan építhetők át úgy a jelenlegi települési és megyei közigazgatási határok, hogy nagyobb területet átfogó, EUkonform szerveződési egységek jöjjenek létre. Az 1990 óta működő önkormányzatok érdeke, valamint a merev megyehatárok hagyománya ugyanis nemigen mutat abba az irányba, hogy zökkenőmentes lehetne az átszervezés. Ezért - és ezt a kormányprogram sem záija ki - elképzelhető, hogy nem a megyék helyett, hanem azok mellett jönnek létre olyan, 2-3 megyényi térséget átfogó közigazgatási egységek, amelyeket testületek, önkormányzatok irányítanak. Ekkor pedig csak a régiók, a megyék és a települések közötti - feladatmegosztás részleteiről kellene megállapodni. Azt is tudni kell - mondta dr. Mózes Ervin -, hogy az unió nem követeli meg a közigazgatási régió létét, de a 19 megye sem lehet tárgyalópartnere, ezért fontos a lehetőségek alapos mérlegelése. N. Rács Judit Kulcs Európáho: Balogh Erzsébet és Balogh Csaba az EU című kiállítás megnyitóján. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Csatlakozásra készülve Milyen régiót akarunk?