Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09 / 7. szám

6 SZÍNHÁZ SZOMBAT, 1999. JAN. 9. • Korognál Károly és dr. Nikolényi István A legesélyesebb színidirektor-jelöltek Korognál Károly: „Fiatal csapatommal hosszú távra tervezek." Dr. Nikolényi István: „A színház egyik nagy baja a folyamatosság hiánya". (Fotó: Karnok Csaba) A színidirektor-jelöltek keddi meghallgatása után a szakmai zsűri és a kulturális bizottság első helyen Korogna! Károly kinevezését javasolta a jövő pénteken döntő közgyűlésnek. A 37 éves színész-rendezőt, arról kérdeztük, milyen programot valósítana meg a szegedi színházak vezetó|ekent. 9 Kérem, mutatkozzon be a szegedi közönségnek ? - 1987-ben szereztem színészi diplomát, utána a Vígszínházhoz szerződtem. Ötévi tagság után szabadúszóként játszottam tovább. 1992-ben a New York-i Berghoff Stúdióban tanultam. Néhány évvel ezelőtt írtam egy színdarabot „Szabadon foglak" címmel, amit magam rendeztem meg a Vígszínház házi színpadán. A sikernek köszönhettem, hogy további rendezői felkéréseket kaptam. Most úgy éreztem, Szegeden valósíthatnám meg az elképzeléseimet. A városhoz családi kötelékek fűznek, feleségem, Szabó Gabi innen származik. Sok produkciót láttam a Szegedi Nemzeti Szfnházban, és a nézőktől gyakran hallottam az előadások számára és minőségére vonatkozó bírálatokat. Úgy éreztem, méltó feladat lenne számomra a színházi komplexum hatalmas és régóta kihasználatlan lehetőségeit kiaknázni. A meghallgatáson is elmondtam: fiatal csapatommal hosszú távra tervezek, mert úgy látom, ma Magyarországon a szegedi színház kínálja a legizgalmasabb lehetőségeket. 9 Kik alkotják a csapatát? - Operai tagozatvezetőként Oberfrank Péterre számítok, akit rendkívül felkészült szakembernek tartok. Előbb zongoraművészi, majd Lukács Ervin növendékeként karmesteri diplomát szerzett a Zeneakadémián. Nyolc éve az Operaház tagja, fiatal kora ellenére jelentős karmesteri tapasztalatokkal is rendelkezik, a Cosi fan tuttétól a Turandoton keresztül a Kékszakállúig számos operát dirigált már sikerrel. Az operatagozat állandó vendégrendezőjeként az utóbbi években üstökösként felbukkant Kovalik Balázsra számítok, aki nemcsak rendező, hanem a Zeneakadémia egyik legfiatalabb tanára. Prózai rendezőt fix státussal egyelőre nem áll szándékomban szerződtetni, de neves rendezőket foglalkoztatnék. A prózai tagozatot igazgatóként magam vezetném, hiszen ez bevált gyakorlat más többtagozatú vidéki színházaknál. Igazgatóként - évadonként legfeljebb egy rendezés vállalása mellett - elsősorban az adminisztratív és a szervezési munkák irányítása a szándékom. A prózai együttest feltétlenül szeretném kibővíteni. A Szegedi Kortárs Balett az ország egyik legjobb együttese, semmilyen szinten nem szükséges a működésén változtatni. 9 A közönség könnyebben értékelhetné a terveit, ha darabokról is szó esne... - A Nagyszínházban Kulka János főszereplésével Molnár Ferenc Ördög című darabjával nyitnánk a következő szezont. Máté Gábor rendezésében, Hegyi Barbarával a főszerepben Andersen Hókirálynő című meséjéből szeretnénk a gyerekek számára egy nagyon szép előadást csinálni, valamint bemutatnánk a Gyalog galopp adaptációját. Az operafelújítások mellett Puccini Triptichonját Kovalik Balázs, Erkel Hunyadi Lászlóját pedig Kerényi Imre rendezésében vinnénk színre. Az operettről sem feledkezünk meg, a Csókos asszony műsorra tűzését tervezzük. A Kamaraszínházban a Hattyúdal című film és A francia hadnagy szeretője című regény színpadi változatát játszanánk, A szentivánéji álom pedig Alföldi Róbert rendezésében kerülne színre. Mindkét színházban egy-egy balettbemutatót is tervezünk. Úgy gondolom, a nagyszínházban kell szép kiállítású operákat és operetteket játszani, a felújításra váró Kamaraszínház akusztikája erre alkalmatlan. 9 A 2000 nyara lenne az első szabadtéri évad, amit az új vezetés tervezne meg... - Ha sikerül a jogokat megszereznünk, szeretném bemutatni a Starlight Express című rockoperát, amit eddig csak a Broadwayen és a londoni West Enden játszottak. Egy nagyszabású operabemutatót is tervezek, és Juronics Tamásnak van egy grandiózus balett-performance elképzelése, amelynek megvalósítását támogatom. Négy nagy gálakoncertet is rendeznénk olyan világhírű előadókkal, akiket korra való tekintet nélkül sokan szeretnek. 9 A meghallgatáson kicsit túlzónak tűntek számszerű ígéretei... - A két szegedi kőszínház esetében az igazgatói mandátum végére, 2003-ra 90 százalékos nézettséget ígértem. Úgy gondolom, ez teljesíthető, ha a színházat sikerül közös nevezőre hozni a közönséggel. Ez nem irreális ígéret, a legjobban működő vidéki színházak esetében ehhez közelít a nézettség. A jelenlegi 272 helyett a két színházban összesen évi 400 előadást tervezek. A színház ugyan akkor a legolcsóbb, ha esténként nem megy fel a függöny. Ez azonban egyetlen színháznak sem lehet célja, ugyanis nem ezért kapja a költségvetését. Hollési Zsolt A szegedi színház legnagyobb problémája a vezetés folyamatosságának hiánya - véli a három éve kinevezett és most újra pályázó igazgató, dr. Nikolényi István (57 éves), akinek egyébként megadatott, hogy saját intendatúrakoncepcióját „átvezesse" a gyakorlatba. A köszinházszabadtéri konglomerátum immár működik, az átszervezés keserves aprómunkája elvégeztetett. Ám úgy tűnik, nem az fog aratni, aki vetett: Nikolényit csak másodikként javasolta újra igazgatónak az illetékes önkormányzati bizottság. 9 Mi volt a legnehezebb? - Az, hogy egyedül kellett végigcsinálnom. A szervezeti és gazdasági átalakításban egyetlen színházi ember sem lehetett a partnerem. Mert személy szerint senki nem volt érdekelt benne. Az intendatúra bevezetése alapvetően az önkormányzat, mint fenntartó érdeke volt, én pedig, mint intendáns, az önkormányzat kinyújtott kaijaként funkcionáltam a szfnházban. 9 A tulajdonos „kinyújtott karja" általában közutálatnak örvend. - Meg tudom érteni. A szfnházi közalkalmazottak rettenetesen le vannak szorítva. Eleve alacsonyak a fizetések, az új szervezeti szisztémában pedig olyan jövedelemtől is elestek sokan, amit a két színház önállósága idején megkaptak. Csak példát mondok: a kórusnak bele kellett törődni, hogy szabadnapok árán turnézzon az operával, a zenekarnak, hogy szolgálatban lássa el a szabadtérit amiért eddig fizettek nekik. 9 Sokan máig sem értik, miért volt szükség a színház és a szabadtéri összevonására. Miért lenne ez önkormányzati érdek? - Mert e nélkül sokkal több pénzt kellene áldozni az önkormányzatnak, ha azt akarja, hogy mindkét színház létezhessen. Amikor a színházak finanszírozásának egész rendszere megváltozott és a szabadtérik produkcióinak költségvetési finanszírozását megszüntették, nem lett volna más megoldás, mint az, hogy az önkormányzat, ha legalább négy produkciót akar nyáron, akkor legalább 120 milliót adjon rá. Ennyibe kerül. Ezzel szemben most 45 milliót ad, amiből egyetlen fillér sem jut a produkciókra, mert elviszi a színpad felállítása és lebontása. Viszont a színházi háttér ott van a szabadtéri mögött: egy produkció közös. A másik három szintén koprodukcióban születik, valamely nagyobb pesti színházzal. A költségeket pályázatokkal, szponzorok révén és a saját bevételekkel teremtjük elő. A kőszínház költségvetéséhez 160 millióval járul hozzá az önkormányzat. Az új finanszírozás szerint a működési költségeket az állam fedezi, plusz az önkormányzati támogatás de csakis a kőszínházi támogatás - minden forintját kiegészíti 65 fillérrel. Hát ezéit előnyös a városnak a „színházi konglomerátum", amely egyedülálló az országban. 9 Ennek a koncepciónak a kidolgozójaként három évet kapott a megvalósításra; most úgy fest, a mór megtette kötelességét... Milyen érzés? - Nem ez a lényeges kérdés. Hanem hogy mi történik, ha ezt a működési szisztémát kevéssé ismerő vezető lesz? Gyanítom, hogy a „konglomerátum" rövid úton szétesik. Általában is azt tartom a színház legnagyobb bajának, hogy nincs folyamatosság. Itt pályázati periódusonkéht egyetlen nyisszantással elvágódik minden, az értelmes és értékes kezdeményezések is elvesznek. Félreértés ne essék, ez történt az én kinevezésemkor is! És mindenkinek a kinevezésekor. 9 Az esélyes mostani jelölt, Korognai Károly nem titkolta a meghallgatáson, hogy nem öt, hanem legalább tizenöt évig akar igazgatni. - A megoldás az lehetne, ami a német fociban bevált. Két világbajnokság között ellátja valaki a szövetségi kapitányi tisztet és együtt dolgozik vele az az ember, akit alkalmasnak találnak, hogy a következő periódusban vezető legyen. Vagyis biztosítják a folyamatosságot és a változtatást. 9 Ezzel egybevág a zárt meghallgatásról kiszivárgott hír, miszerint közölte a bizottsággal,-hogy megválasztása esetén ügyvezető igazgatót szeretne maga mellett. Korognai úr is lehetne ez a személy? - Miért ne? A bizottság kiemelkedőnek ítélte a szereplését. 9 Színházi emberek szerint Korognai blöffgyanús számokkal kápráztatta el a bizottságot. - Semmilyen formában nem szeretném minősíteni a pályázatát, hiszen részleteiben nem is ismerem. Annyit tudok, hogy téves látogatottsági adatot használt: a színház látogatottsága jelenleg nem 35 százalékos, hanem 77 százalékos. Lehet és kell is törekedni ennek növelésére. De a statisztikai adatok fényesítése nem lehet cél. Nem lehet előadásokat tartani csak azért, hogy nagyobb előadásszámot mutathassunk ki. Ha egy produkciónak elfogynak a nézői, akkor azt le köll venni a műsorról, mert' nem hozza, hanem viszi a pénzt. S. E. Játék C

sak néhányat kell végigélni és különös képességek nélkül is észrevehető: eléggé álságos dolog ez a színigazgatói pályázat. Afféle demokratikus játék, amelynek minden részvevője kényszerűen elfogadja a szabályokat, bár tudja, hogy objektív mércék híján úgysem születhet objektív végeredmény. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a valódi meccset a színfalak mögött előre lejátsszák, s a nyilvánosát már csak imitálják. A direktorjelöltek kulturális bizottsági meghallgatása ezért kelt némelykor olyan hatást, mint egy amatőr színielőadás. Valószínűleg tisztességesebb lenne az a megoldás, amely a magánszférában dívik, hogy tudniillik a fejvadász cég nagy merítésből előhalássza a legjobbakat, a tulajdonos választ és nem éri presztízsveszteség azokat, akik nem futottak be. Ám amikor a köz a tulajdonos, mint a költségvetési pénzekből működő színházak esetében, akkor előkerülnek a látszólag nyilvános és demokratikus megoldások, bár mindenki tudja, hogy a háttérben ott a politika meg a szakmai lobbyk. A nyilvánosságot megszenvedik a jelöltek, mert köztudott lesz a sikertelenek neve és soha senki nem mossa le róluk, hogy nem szakmai okokból veszítettek. Ha a költségvetési intézmények tulajdonosa levetkezne álszemérmességét és valódi tulajdonosként viselkedne, akkor venné a bátorságot, vállalná a kockázatot és kiválasztaná az általa finanszírozott intézmény vezetőjét. Ha az illető nem válna be, lecserélné. Ha sorozatosan így jár, őt is lecserélik az állampolgárok. Nagyon messze vagyunk attól, hogy mondjuk az önkormányzat illetékes politikai vezetőinek és megfelelő hivatali részlegeinek politikai és szakmai felelősséget kellene vállalni a döntéseikért. A jelenlegi szisztémában könnyen előfordulhat, hogy valaki röpke három év alatt szétver milliós anyagi, plusz nehezen felbecsülhető szellemi értékeket és nincs senki, aki felelősségre vonható. Mert a közigyűlés) hozta a döntést - látszólag. Valójában a politikai meg a szakmai lobbyk. Az előbbiek általában erősebbek, mint az utóbbiak, hiszen jól tudjuk, hogy a szakmai polarizáció sem politikamentes. M

indez nem azt jelenti, hogy magánkézbe a színházakat! (Legalábbis: nem mindet.) Csak azt jelenti, hogy az állam, ha tulajdonos, viselkedjen úgy, mint egy tulajdonos. Avagy teljes egészében ruházza át a döntés jogát az illető szakmára, s ez esetben a döntési jog átadásának politikai felelősségét vállalja. Mert azt még tudomásul lehet venni, hogy a demokrácia meglehetősen költség- és időigényes dolog. Hiszen nincs jobb. Azt viszont nehéz tudomásul venni, hogy az áldemokrácia legyen költség- és időigényes. Hiszen van jobb. Sulyok Irzsébot A további pályázók... Bal József Bal József (39) a színművészeti főiskolán színészi, majd rendezői diplomát szerzett, közben 1986-88-ig a szolnoki színház színésze volt. 1995-98-ig a kecskeméü Katona József Színházat igazgatta. Pályázatában szorosabb tartalmi együttműködést tart szükségesnek az egyes tagozatok között. Több gyermekelőadást, beavató- és stúdiószínházi produkciókat javasol, újraélesztené a tájelőadásokat. Az operatagozat Gregor József vezetésével visszatérne a rendszeres kedd-^énteki előadásokhoz. A balett rangjához illő támogatást kapna. Keveházi Gábor Keveházi Gábor (46) 1971-ben az Állami Balettintézetben szerzett diplomát, majd Leningrádban tanult. 1972-től Operaház vezető magántáncosa, 1988-1992 között balettigazgatója volt. Kossuth-díjas, kiváló művész. 1992-től a Budafest nyári opera- és balettfesztivál egyik alapítója és irányítója. Úgy véli, irányításával a szegedi színház és a szabadtéri bekapcsolódhatna Európa és a világ kulturális vérkeringésébe. Évente operabált rendezne a színházban, szponzori kör támogatásával meghosszabbítaná a szabadtéri fesztivált. Kormos Tibor Kormos Tibor (51) tanári és kulturális menedzseri diplomával rendelkezik. 1970től Szegedi Egyetemi Színpad tagja, később rendezett is. 1979-9l-ig a JATE-klub vezetője volt. 1992-95-ig a Szegedi Nemzeti Színházat igazgatta. 1996-tól az Asinus Marketing- és Reklámügynökség ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a szegedi színházat ma mély működési válság jellemzi, célja az 1992-95 közötti marketing-alapú működés újjászervezése, valamint megfontolandónak tartja a színház közhasznú szervezetté való átalakítását. Szilcora János Szikora János (49) előbb jogi, 1979-ben rendezői diplomát szerzett, majd a pécsi, a győri, a miskolci színház rendezője, az egri színház igazgatója volt. 1986-tól a Vígszínház rendezője, 1990-ben visszaszerződött Pécsre, majd szabadúszó lett. 1995-től Szegeden művészeti vezető. Pályázatában szigorú takarékossággal és kiegészítő tevékenységekkel a gazdasági egyensúly biztosítását ígéri. A prózai tagozat vezetését Telihay Péterre, az operatagozatét Gyüdi Sándorra bízná. Drámapályázatot hirdetne. A Dóm Rt. és Gregor József vezetésével a vidéki operatársulatok szövetségének létrehozásátjavasolja. m mM • ^ 0%' Tasnádi Márton Tasnádi Márton (42) rendezői diplomával rendelkezik, pályáját Szegeden kezdte, utána Pécsett rendezett, majd a Magyar Rádió rendezője lett. 1988-92-ig a békéscsabai színház főrendezője volt, majd szabadúszó lett. Rendszeresen rendez a televíziókban. Elképzeléseiben nem szerepel a tagozatok élén változás, a szabadtéri vezetőjének dr. Nikolényi Istvánt kérné fel. A nagyszínházban elsősorban operákat, operetteket és baletteket, a kamaraszínházban klasszikus darabokat, zenés vígjátékokat és kortárs magyar drámákat mutatnának be.